Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

Szoborparkkal bővül a szentendrei

Merényi Múzeum

A felszabadulás utáni időszak egyik legjelentősebb szobrászmii részenek állít emléket a Herényi Múzeum. A két évvel ezelőtt felavatott emlékmúzeum a közeljövőben szoborparkkal bővül, a parkosítás során a művész több nagy méretű szobrát helyezik itt el.

A „Lopják Európát” c. kompozíció csak kisplasztikában volt Készlet a szoborparkból eddig látható, most nagyméretű kőszobor áll a szoborparkban

(MTI fotók: Fényes Tamás felvételei — KS)

Egri érc- és ásványkutatók

Szép ősz kellene!

Csúnya, goromba volt az idei nyár. Tele árvízzel, vihar* il, őszbe illő didergő napokkal. Az augusztus — máskor gyümölcsöt érlelő meleg napjai — most becsaptak minket milliós károkat okoztak, elrontották hangulatunkat. Az időjárás szeszélyét sajnos el kell viselnünk.

Az évszakok váltakozása egyébként is jelentős hatással van az emberekre. Vannak, akik rajongással várják a nyarat, mások a tavasz után sóvárognak, némelyek a tél szépségét áhítozzék, és nem kevesen, a szép hosszú őszt kedvelik.

Nehéz lenne eldönteni a vitát. A szép, bontakozó tavasz- szal együtt jár az időjárás szeszélye, a bolondos április minden hóbortja, a kedves nyárral a hőség, a kánikula, a napsugaras, ökömyálas. termékeny ősz kísérője a sár, a latyak, a reuma, a hangulatok nagyívű hullámzása. A tél is lehet könyörtelenül hideg, szutykos, testet-lelket meggyötrő.

Mi most is — mint minden esztendőben — szép. hosszú» a vénasszonyfek nyarát is magába ölelő — őszt várunk.

— Melyik évszakot kedveli leginkább?

Tűnődik, gondolkodik.

— Az őszt.

— Miért?

Mosolyog. Harmincéves férfi, szép kislány apukája.

— Azt hiszem azért, mert az ősz felel meg leginkább az egyéniségemnek, A tavasz — úgy vélem — túl rövid és csalóka. Nyáron a hőségben gyakran fáj a fejem, a strandokon, a kirándulóhelyeken túl sok ember van együtt. A telet mindig zordnak találom. Engem legfeljebb csak az első szép hó* esés gyönyörködtet, később már pokolba kívánom a telet.

— És az ősz?

— Igen! Eddig csak arról beszéltem, hogy miért nem kedvelem a többi évszakot. Nem. nem arról van szó, hogy az

A jubileumi bányásznap alkalmából egri kutatók nyomában járván, utunkat az Országos Ere- és Ásványbányák Vállalat Heves megyei Müveinek központja felé vettük. Nagyon sokan Egerben nem is tudnak arról, hogy falaik között működik ez a népgazdaságilag igen- igen jelentékeny mű. ahol igen számottevő tudományos munka folyik.

Székely László igazgató és Sas Pál laboratóriumreze tő- helyettes fogadnak és vázolják tel előttünk, maradéktalanul teljes képet, adva a mű munkájáról, mely részben termelő, részben pedig kutató tevékenységekből tevődik össze. Három helyen van termelőüzemük. Istenmezején, ahol a rendkívül értékes bentonitot bányásszák, melyből számottevő mennyiség (25° o) NDK-exportra kerül. Nemtiben agyagbányája van a műnek, ahonnan a kerá- miaipart, még a világhíres Herendet is ellátják nyersanyaggal. Igen jelentékeny a felnemeti mészkőbánya és őrlőüzem, ahonnan a kikerülő őrlemény szemcsenag.vsag és ma.s jellemzők alapján a legkülönbözőbb ipari terüle_ ten kerül felhasználási-», a festék- es gumi-, nemkülönben a vegyipartól kezdve az útépítésén at a talajjavítasig. a kohászatig, a cukor- es pa_ pirgy árusig.

Kutatófúrások folynak Rudabanyán vasérc után, a dunántúli Ürkuton pedig úgynevezett társmúfúrás keretében mélyfúrást végeznek mangán után.

Rendkívül nagy jelentőség, gél bír aj egri iparági központi laboratórium, melv jó műszeres felszereltsegevel és az igazgató szavai szerint a feladatokhoz mérten elegendő szakembere! la tot te agával figyelemre méltó.

Az általánosságban ismeretlen bentonitról megtudjuk, hőgy azt hazánkban öntödei formázó kötőanyagként ha»z. nálják fel. az NDK-ban azonban más területen értékesítik.

A központi laboratórium kísérleti félüzemmel is rendelkezik. ‘

A központi laboratórium az ásványbányászati iparág termékeire vonatkozó mintegy 20 országos alapszabvany elkészítésében. a földtani kuta. tásokból szármázó minták elemzésében, földtani összefoglaló jelentések részére technológiai és felhasználhatósági minősítésben is kivet, te a részét. Reklamációk esetében perdöntő vizsgálatokat végeznek, a döntőbírósági tárgyalásokon ellátták a szak. mai képviseletet. Alap- illetve alkalmazott kutatási

QJtéBűjsgit

'1980. szeptember 5„ péntek

munkát folytattak részben önállóan, részben pedig kooperációban a Bányászati Kutató Intézettel, a Kolloid Intézettel, az Építőipari Kutató Intézettel es a felhasználók (a papíripar, finomkerámia, stb.) kutató intézeteivel, illetve üzemi laboratóriumaival. elsősorban az új előkészítési technológiák kialakítása és a felhasználhatóság vizsgálata céljából. Az Országos Ere. és Ásványbányák körültekintő irányítása alatt lehetővé vált. hogy számos új előfordulás, vagy új nyersanyag jellemző típusairól összevont, ún. típusvizsgalatok készüljenek.

Az egri központi laboratórium talán az egyik legjelentékenyebb, mindenképpen azonban legérdekesebb tudó, mányos kísérleteit a bakté. riumos rézérelúgozás terén végzi. Sas Pál laboratóriumvezető-helyettes imigyen magyarázza meg népszerű tormában a bonyolult eljárás lényegei mely mindenképpen megérdemli a figyt net. korunknak nagy rézéhségére való figyelemmel.

A kísérleti alapanyagot a lahocai bánya szolgaitatja Recskről, ahol már megszűnt a termelés. A baktériummal intenzifikált lugozas laboratóriumi ríszorfyok közötti ki. sérlete biztatóan szép eredményeket mutatnak. Az igazsághoz tartozik, hogy az eljárás nem egyedi, mert az alapjaban ismeretes, és egyebütt például az USÁ_ ban is foglalkoztatja a vegyészeket. A különleges bak* ténumféleseg savas közeg, ben is tenyészik. Ha azonban három vegyértékű vasat tartalmaz az oldat akkor ez az ún. lúgozó oldat képes feloldani az egyébként savakban oldhatatlan femszulfido- kat, így a rézszulfidot is. Közben a három vegyértékű vas (ferri) két vegyértékűvé (ferro) válik. S most jön a baktérium szerepe, mely ké. pes ugyanis visszaoxidálni a két vegyértékű vasat három vegyértékűvé, -miközben kivonhatóvá válik a fém (a réz) az oldatból.

Az egri központi laboratórium egy csoportja a ruda- bányai vasércdúsítás med- dötermékéböl eljárást dolgozott ki a nagy értékű barit, a báriumszulfit kinyerésére. A laboratórium eredményes félüzemi kísérletei immár befejeződtek és szeptemberben már Rudabányán félüzemi kísérletek kezdődnek.

A központi laboratórium egyik súlyponti munkáját képezi a földtani kutatófúrások magmintáinak anyagvizsgálata. az úgynevezett analízis. A vizsgálatok ásványtani. ké_ miai és fizikai jellegűek, melyek elérését megfelelő műszerezettség teszi lehetővé.

Ezzel kapcsolatban megtudjuk, hogy a "iw bevezette a gyémántkoronás fúrást,

melynek magkihozatali ered. ménye, szemben a vidiás fúróval, 80—90 százalékos.

Székely László igazgató elmondja, hogy a mii távlati terveiben is számottevő célok szerepelnek. Bővíteni és fejleszteni kívánják az as- rányelökészítés technológiai kutatásait, konkréten a réz viszonylatában. Itt tudjuk meg. hogy dinamikusabban kívánják továbbfejleszteni az ásványelőkészítést is. Az a nagy cél lebeg az egri érc. és ásranykutatók előtt, hogy az asranybányászat minél magasabb fokon előkészíteti, erettebb terméket adjon át a felhasználó iparnak.

Az Országos Erc_ és Ásványbányák Vállalat Heves megyei Műveinél ketten is kandidátusi értekezésükön dolgoznak. Szabó László vegyészmérnök az emissziós színképelemzés terén végez kutatásokat. Dr. Csillag János geológus viszont a recski mélyszinti ércesedes földtani problémait vizsgálja.

Azzal a jóleső érzéssel távoztunk a Heves megyei mű. vek központjából, hogy sikerült ráirányítanunk a figyelmet egy alig-alig ismert olyan egri üzeműnkre, mely szép eredménnyel ötvözi egyre nagyobb és gazdaságosabb termelését a legkorszerűbb tudományos kutatásokkal.

Szeretnénk remélni, hogy egri kutatólesünk során szerencsénk volt bemutatni egy olyan üzemünk tudományos munkásságát, melyet oly ke. vessé ismerünk, mert méltatlanul kevesebbet beszélünk róluk, mint irodalomtörténészeinkről. historikusainkról, Éppen ezért hajtsuk meg az elismerés zászlaját a jubileumi bányásznap során az Országos Érc. és Ásvány, bányák Vallalat. Heves megyei műveinek szép eredményeket felmutató dolgozói előtt, is.

Sugár István

ősz nem hozott még számomra csalódást. Ám úgy találom, hogy az ősz az egyik leghosszabb évszak. Az ősz termékeny! Csodálatosak a terhűktől roskadó almafák, a fürtjeiket kínáló szőlőtőkék. És ilyenkor persze gondolok a sok jó borra is. amely belőlük készül. Vagy említsem az ezer színben játszó őszi erdőt? Az őszi kikiriccsel hintett rétet, a szarvas- bőgést?

— Gyakran szomorú hangulatot is tud hozni az ősz.

— Igaza van. Mindig szorongva figyelem a villanydróton ülő. a házunk fölött köröző és búcsúzó fecskéket, a melegebb tájakra húzódó madarakat. Sajnálom távozásukat, és elmenetelük egyúttal mindig reményt is önt belém.

— A tavaszt is kedveli?

— Igen! De mégis az őszt szeretem a legjobban az évszakok közül. Talán azért, mert a sorsom úgy hozta, hogy az életem nagy eseményei mindig ősszel történtek. Ősszel születtem, a lányom is. Ősszel kötöttünk házasságot. Mi mindig ősszel megyünk „nyaralni”. Ilyenkor tesszük az országban a legszebb túrákat. Szóval, az idén is szép, hosszú ősz kellene!

Természetesen az évszakokat illetően ilyen vonatkozásban is megoszlanak a vélemények. A legfontosabb talán mégis az, hogy miután az egymás után következő évszakok valamennyije életünk darabkáját jelentik, minden évszaknak érdemes megkeresni, megtalálni a szépségét. Ez egyben a boldog élet titka is...

Szalay István

Hazánk, Kelet-Európa (11.)

fasiszta ilissmeVarszagp „nagytermében”

A 30-as évek közepére a világ új háború küszöbére érkezett. A már születésekor súlyos jövendőt hordozó versailles-i békerendszert, nyíltan sutba vágták a leg- agresszfvabb hatalmak: Németország, Japán, és Olaszország. Az úgynevezett nyugati demokráciák önáltató „ megbékélt etési” politikája pedig csak olaj volt a tűzre: hatalmasra növelte a rabló étvágyakat. Holott Anglia és Franciaország eredeti célja a legmohobb fenevadnak. Németországnak a Szovjetunió felé terelese volt. Ami persze be is következett, ha nem is úgy ahogy Cham- beriainék elképzeltek.

Mindenesetre világos volt, hogy a Szovjetunió irányába térségünkön, Kelet-Euró- pán keresztül vezet az út.

A terep a németek számá_ „ra már hagyományosan is előkészítettetek tűnhetett. Hitler 1933-as uralomra jutásának következményei is legelőször és elsősorban Ke. let-Európát érintették. Megindult a német gazdasági, ideológiai és katonai behatolás, amely csakhamar gőzhengerként tarolta le a régiót. A német fasizmus elképzeléseiben. az Űj Rendben Délkelet-Európa (a .,Sü- dostraum”) egyértelmű gazdasági és politikai függésbe került volna, mint nyers, anyagtermelő és élelmiszer ellátó háttérterület. A nagy gazdasági válságtól különösen sújtott kis országok politikai vezetése még üdvözölte is a német ajánlatokat, mert termenv. és, termék- feleslegeik elhelyezésére biztos piacot reméltek a szédületes iramban fegyverkező Birodalomban. Elsőként Magyarország (1934) kötött gaz. dasági egyezményt a nácikkal, majd Bulgária, Románia és Jugoszlávia is egyre erősebben a fasiszta Reich-hez kapcsolta nemzetgazdaságát. Pár év alatt Németország olyan erőfölénybe került, hogy képes volt ezeket az országokat a világpiactól elszakítani és saját piacához láncolni.

Ausztria. Csehszlovákia és Lengyelország esetében Hitler más. közvetlenebb megoldást választott. Nem egyszerűen érdekszférájává igyekezett tenni ezeket az országokat. hanem egyértelmű., en bekebelezésükre törekedett. 1938—1939-ben az Anschluss, a müncheni szerződés. majd Csehszlovákia teljes felszámolása és a világháború kezdetét is jelző lengyel hadjárat voltak ennek a folyamatnak az állomásai. Megkezdődött, majd 1940-ben és 1941-ben befe. jeződött Kelet-Európa német érdekek szerinti, ám a történelem ítélőszéke előtt tiszavirág életűnek bizonyult területi és állami átrendeződése. Nem minden tanulság nélküli e négy esztendő ha. ár_ és ura'.omváltozásainak eseményrendje. Nézzük tehát.

.1938 márciusában, miután politikailag elszigetelte és

ideológiailag aláásta gazdaságilag pedig majdnem meg_ fojtotta. Hitler elnyeli Ausztriát, (Anschluss). Szeptemberben Anglia ős Franciaország aktív segítségével Németországhoz csatolják

Csehszlovákia szudétanémet határterületeit (müncheni diktátumok). Még ezen az őszön Szlovákia déli, főleg magyarok lakta határsávja "az országgyarapítás önáltató eufóriájában lelkendező Magyarországhoz kerül (első bécsi döntés), 1939 márciusában pedig sor kerül a maradék csehszlovák állam felszámolására is: a nyugati rész cseh—morva protektorátusként a birodalom részévé válik. Keleten megala_ kul Tisó lelkész „független” Szlovákiája és a Kárpátaljára bevonulnak Horthy m. kir. honvédéi. A szeptemberi villámháborúban megszűnik a lengyel állam, a németek fennhatósága alatti úgynevezett lengyel főkormányzóság Varsó. Lublin és Krakkó környékére zsugorodik. 1940_ ben Románia a területi változások alanya, az ő határaiban következnek be radikális változások. Előbb a polgárháborús viszonyok kö_ zott még Szovjet-Oroszország tói elragadott Beszarábia tér vissza az elszigeteltségben lavírozó, önvédelmi politikára kényszerülő Szovjetunióba. majd az úgynevezett második bécsi döntés értelmében a német és olasz döntőbírák Észak-Erdélyt

csatolják vissza Magyarországhoz. A tengerparti Dél- Dobrudzsa ugyanakkor Bulgáriához körül.

Végül 1941 májusában a magát hirtelen megmakacsoló és a német nagytérbe beilleszkedni nem akaró Jugoszlávia eltörlése és feldarabolása alakítja .ki Kelet- Európa háborús térképét Horvátország az usztasák fasiszta bábállamaként, Szerbia és Montenegró német megszállás alatt, eleinte valamiféle ..önkormányzat” keretében külön-külön létezik tovább. Macedóniát a bolgárok. Dalmáciát az olaszok, a Bácskát, a baranyai háromszöget és a Muraközt a magyarok, a koszovói albán területeket az olasz vazallus Albánia kapja az osztozkodásnál.

Az I. világháború után kialakított, a forradalmakkal és a német befolyással szemben hatékonynak tartott kelet-európai berendezkedés nem állta ki tehát az idő próbáját. Az egymással marakodó kisállamok részint önszántukból ig Németország martalékaivá váltak. Ezzel azonban elindítottak egy olyan belső erjedést is. amely a különlegesen terrorisztikus német jelenléttel szembeni ellenállást az uralkodó osztályok által elkerülendőnek tartott társadalmi forradalomba, mint természetes me derbe irányította.

Derer Mikló*