Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

Lőrinczy István: Ha elérnék..; Pillanatfelvétel az egri Jókai és a Kossuth Lajos utcák sarkánál levő „ivókútról" Egészségügyi érdekességek Francia kormányprogram az alkoholizmus ellen Az alkohol Franciaország­ban évente legalább 20 ezer ember halálát okozza, s az alkokol a halálokok között a harmadik helyen szerepel. Kétmillió francia — tehát minden 25. alkoholista, azaz beteg. Ezeket a riasztó adatokat az a jelentés tartalmazza, amelyet a francia kormány megbízásából készítettek, és amely „tízéves alkoholelleni program” alapjait vázolja. A jelentés szerint az évi 20 ezer áldozat csak a máj zsu­gorodásban. az alkohol okoz­ta ideggyulladásban elhunyt személyeket jelenti, nem tar­talmazza a túlzott alkoholfo­gyasztás által kiváltott egyéb betegségeket. Azt. hogy Fran- ciaórszágban a férfiak át­lagéletkora 8 évvel alacso­nyabb. mint a nőké, a je­lentés úgyszintén a túlzott alkoholfogyasztás számlájá­ra írja. A francia kórházak­ban kezelt férfibetegek 20— 40 százaléka alkohol okozta zavarokban szenved, a pszi­chiátriai klinikákon fekvő betegek kereken 40 százaléka „alkoholos eset”. A munka- viszony kényszerű megsza­kításával járó üzemi balese­tek 15 százalékában is az alkohol játszik közre. A franciák tartják az al­koholfogyasztás világrekord­ját; minden francia évente 16 liter tiszta alkoholt fo­gyaszt el (a németek fo­gyasztása „csak" 12 liter). Hogy ezt a rekordot mérsé­keljék, a jelentés szerint az alkoholtartalmú italok árát Franciaországban legalább 50 százalékkal növelni kell, mérsékelni kell a ' borok szeszfokát és az alkoholrek­lámozásra adót kell kiróni. Kulturált vikingek? A londoni British Múze­umban' nagy sikere van a viking művészetet bemutató kiállításnak, nagy művészi érzéküket és mesterségbeli tudásukat bizonyító alkotá­saiknak. Ám egy twickenha- rói lakos azon bánkódik, hogy így összeomlott a vi­kingekről alkotott mítosz.- Ezt írja: „A vikingek vezé­rének, a Bőrnadrág nevet viselő Ragnar Losbrognak vagyak a leszármazottja. Ősöm a IX. században ra­bolva. nőket megerőszakolva jutott el a northumberlandi partra. Két fia, Ungar es Ubba, folytatta a hagyomá­nyokat ... Most pedig kide­rül, hogy egész mgs volt a helyzet: a vikingek sokkal kulturáltabbak voltak. Most mit mondjak gyermekeim­nek. akik oly büszkék voltak bárdolatlan őseikre?” Tiberius császár csészéje Az alumínium az egyik legelterjedtebb fém földün­kön. bár az emberiség- mind­össze másfél évszázaddal ez­előtt ismerte meg. Ennek az az oka. hogy a természetben az alumínium főképp alumí- niumszilikátok formájában fordul elő, s hogy tiszta alu­míniumot nyerjünk, óriási energiát kell felhasználnunk, ez pedig az egykori kohászok számára elképzelhetetlen volt. Bizonyos jelzések azonban vannak, hogy ezt a fémet már sokkal régebben is is­merték. Az idősebb Plinius- nak van egy elbeszélése ar­ról. hogy az időszámítás sze­rint 14—37-ben uralkodó Tiberius római császár egy ismeretlen mestertől egy fémcsészét kapott, amely ha- sónlított az ezüstre, de sok­kal könnyebb volt annál s a történetíró szerint a fé­met „agyagos talajból” nyer­tek. Ahogy egy nemrégiben végzett spektrális elemzés kimutatta egy. a III. század elején meghalt kínai hadve­zér sírját egy bizonyos öt­vözettel díszítették, amelynek 85 százaléka alumínium. Hihetünk-e ezeknek az J adatoknak? Ezt a kérdést ! tette fel nemrégiben az j NDK-beli W. Jacob kémikus. ) Alaposan tanulmányozta a ! múlt század közepi tudomá- j nyos irodalmat, amikor még I nem ismerték az alumínium- j gyártás elektrolites módsze- ! rét, különböző vegyi mód- J szerekkel kaptak alumíniu­mot. E régi módszerek kö­zött a német vegyész talált J egyet, amellyel teljesen pri­mitív feltételek között is. le­het alumíniumot nyerni. Agyagtégelyben vörös izzá­sig hevítették az agyag, a szénpor és a tengervízből párolt só vagy hamuzsír ke­verékét. Ezeket az anyagokat jól ismerték már a régmúlt­ban is. el lehetett érni velük a reakcióhoz szükséges hő­mérsékletet. Bizonyos idő múlva a tégelv felületén fortyogni kezdett az alumí­niumgömbbel teli salak. A fém mennyisége jelentéktelen volt. de Jacob munkája konkrétan leírja, hogy az egykori kohászok hogyan tudtak alumíniumót termel­ni. HUMOR­szolgáim A kapuban egy fiatal pár csókolózik. Hirtelen megszó­lal a lány: — Most gyorsan el kell tűnnöd, jön a papa! — És nem mondhatnám neki azt, hogy a testvéred vagyok? — kérdezi a fiú. ★ A skót bekopog a plébá­noshoz : — El kellene jönnie hoz­zám, atyám, hogy feladja az utolsó kenetet a nagyapám­nak. a feleségemnek, a fiam­nak és az anyósomnak... — Te Jó Isten — rémült meg a pap —. mindannyian meg fognak halni? — Csak a nagypapa hal meg, de ha már úgyis el­jön. . . ★ — Tegnap betörtek hoz­zánk a lakásba. — Ne mondd! És mi tör­tént? — Miután átkutatták az egész lakást, megsajnáltak bennünket és 200 koronát hagytak nekünk az asztalon. ★ — Jól tetted, hogy ott­hagytad ezt a nőt. Ne félj, nemsokára elfelejted! — Nem hinném papa. Ugyanis még öt évig kell fi­zetnem a részleteket asért a bundáért, amit . ajándékba vettem neki! ★ — Hogy lehet az. hogy maguknál mindig működik a lift? — Ügy. hogy a házmester a 12. emeleten lakik. ★ — Ismeri a kottát? — kér­dezik a fiatal popénekesnőt. — Igen. Már láttam. ★; i Az üzemvezető látja, hogy a portás mélyen alszik a por­tásfülke sarkában. Felébresz­ti és megkérdezi tőle: — Miért nem inkább ott­hon alszik? — Hazamennék én, veze­tő elvtárs. de tudja. .. A szol­gálat az szolgálat! ★ — Ezt a jobb felső ötöst föltétlenül el keli távolítani! — mondja a fogorvos. — Rendben van, doktor úr... De én is veié megyek! — válaszolja a páciens. — Milyen időnk lesz, Zoltánba? — kérdezte fí rezdánné ezen a pénte­ken is. Agyalapi Zoltán, szüle­tett meteoropata megtapo­gatta jobb féltekéjét, ahol a tompa fájdalom székel­ni szokott. — Fülledt meleg, ziva­tarokkal. — Akkor lemegyünk a Balcsira! — sikkantott fel Brezdánné. Agyalapi pedig felkeres­te osztályvezetőjét, s a szocialista bérezés alapel­veire hivatkozva —. mint­hogy az osztály dolgozói meteorológiai előrejelzéseit munka- és szabad idejük eltöltésében rendszeresen felhasználják — fizetés- emelést kért. — Majd, ha fagy! — vá- laszolta az osztályvezető. — Akkor végezzen veled a létszámcsökkentés — mormolta Agyalapi. — Kikérem magamnak a tegezést! — háborodott fel az osztályvezető. Egy év múlva, az össze­vonást követő kádercserék után Agyalapi felkereste Latinovits Zoltán síremléke boldporos hajú álom hamlet eltűnt a véres Nap alatt arcán kék festék s mozdonykerék szemében riadt madarak esős délutánokon egy vén fan érte kiált a réti sas a csillagok megették szívét s a homlokán kigyúlt a va? ajánlás egy nagy színészért vijjog ez a vers agyvelejéből nyílik rőt virág foga rossz lelkekbe újból beleharap foga rossz lelkekbe újból beleharap s fehér zakóját szárítják a fák Antalfy István: Mégis .. .Pedig készültem. Soha nem volt egyetlen mozdulatlan óra. Szétszaladtak már paripáim. Mégis. Kínlódva. Megbotozva. A romok között keresgélni kinek a sorsa? Rabolt kincstár... Árnyéka fának, fakeresztnek. Ki- és bejárni, kapu sincs már. SZÖVEG NÉLKÜL.. í Segítség a tetoválás eltávolításához Ausztráliában a tetovált mell egykor a túláradó fér­fiasság jéle volt. De a teto­válás rajongó hívei időseb­bek és okosabbak lesznek: Benjamin Rank. Ausztrália egyik leghíresebb bőrsebésze egy szakmai szimpóziumon úgy nyilatkozott, hogy ő és kollégái igen jól keresték azokon a. pácienseken, akik fantasztikus bördíszítmé- nyüket hirtelen zavarónak találták. A tetovált teenage- reknek .legalább egynegyed része előbb, vagy; utóbb bűn­bánóan sebészhez fordul, hogy eltávolíttassa bőrének díszét. Azoknak, akiknek nincs ehhez a szüksége« pénzük vagy nagyobb teto­válások találhatók arcukon, váratlanul a Vöröskereszt sietett segítségükre: speciá­lis gyógyintézetekben távó- lítják el a tetoválásokat. Olyan .esetekben, amikor a sebészeti beavatkozásra már nincs mód, a Vöröskereszt megfelelő kozmetikai szere­ket tart készenlétben, ame­lyek az ifjúkori vétket tel­jesen láthatatlanná teszik. az előle akkor már hetek óta bujkáló új osztályve­zetőt. — De értse meg, kedves kolléga, nem tudom mi­lyen címen beilleszteni ké­rését a bérfejlesztési terv­be — szabadkozott az. — Mindenesetre a jó szándékért valamit — és Agyalapi a homlokát ma- szírozta. — A nagybácsija ezen a nyáron már nem állja ki a magas vérnyo­más újabb támadását, s örökség áll a házhoz. S nem ártana néhány száza­lékkal emelni az exportot is. mert ma olyan idők járnak... Az osztályvezető össze­omlott. Űjább e(ru év múlva, midőn a vállalat már túl­teljesítette eredeti export­tervét, s az osztályvezető pedig ’ magánház-építke- zésbe fektette örökségét. Agyalapi új, importból szármázó gyógyszert kez­dett szedni, s addigi tüne­tei megszűnték. Mindenki megnyugodott. Marafkó László Két ház ebe Az egri nép szólásainak gyűjtése közben gyakran emlegették adatszolgáltatói!» a címbeli állandósult szó- kapcsolatot is. Jelentéséré, használati értékére vonatko­zólag a kétszínű, kétkula- csós összetételekre hivatkoz­tak. S arra is utaltak, hogy megvetésükét, elítélő kriti­kájukat is megfogalmazza ez a mondás. Később arra is kíváncsi voltam, milyen szólásszérű kifejezésekkel minősíti né­pünk a kétfelé tekintgető, az önző célokból, a haszon­lesésből kétszínű, alakosko- dó személyeket. Számomra is meglepő volt, mennyire színes és változatos az a szókészlet., amellyel az elv­telenül két ellentétes érdék mindegyikét kiszolgáló ma­gatartást, viselkedést déd­apáink. apáink jellemezték, és elítélő kritikájukkal il­lették. A két számnév jelzős kapcsolatára épülő szólás­formák nagyon szemlélete­sek, és igen alkalmasak ar­ra, hogy egészen elvont je­lentéstartalmakat, illetőleg erkölcsi megnyilvánulásokat egyértelműen megfogal­mazzanak. Mai nyelvhasz­nálatunk általában szegény a leírt jellemvonásokat ér­zékeltető kifejezésekben, szavakban, s durva, sőt tt-ágárkodó módon nyilvá­nítunk véleményt a kétáíd- nűség. a kétkulacsosság, az alakoskodás, a képmutatás valóban elítélendő voltáról. Gazdagítsuk tehát egyéni szókincsünket, szóláskészie- tünket ezekkel a kifejező és szemléletes. szólásszerű nyelvi alakulatokkal: Két úrnál szolgál, kétfelé sánti- kál, két ház ebe, kétfelé ugat. kétfelé muzsikál, két lovat ül meg, két hüvelyben, tartja a kardját, két tűzben tartja a pörölyét, két tás­kára szerződött, egyszerre mindig kettőt gondol, két­színű keszkenő, két szívvel él, olyán, mint a tekenőben ingó víz, egyik kezével oda­húz, a másikkal eltaszít, két kulacsból iszik, szemben ba­rát, hát megett ellenség, kétfelé tékintget, kétfelé húz stb. Ezek a valójában elítélő kritikát megfogalmazó nyel­vi formák nem a tisztelet­lenség, nem a durvaság tük­rözői. ugyanakkor példa­mutató és egyértelmű az er­kölcsi mondanivalójuk. ür. Bakos József

Next

/
Oldalképek
Tartalom