Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-02 / 205. szám
Trösztbontás Javult a minőség, nőtt az export A Váci Kötöttárugyár hagyományos termékeinek hatvan százalékát újjal váltotta fel. Ennek nyomán nőtt az export, az összes termék egynegyedét külföldön értékesítik. Képünk a körkötödében készült. (MTI fotó — KS) 51 ORSZÁG ÉS NYUGAT-BERLIN 6000 KIÁLLÍTÓJÁNAK RÉSZVÉTELÉVEL Megnyílt a lipcsei vásár MEGSZÜNTETTEK HÁROM TRÖSZTÖT. Az esemény komoly Izgalmakat keltett, kiváltképpen az érintett; mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban. Sokan tudni véltek valamiféle, „vezetési -szervezési problémákról’’, személyi ellentétekről is. Pedig erről szó sem volt. s hogy találgatások se 'egyenek. hivatalos közlemény adta ludtul az intézkedés lényegét. Eszerint a tröszti szervezet átalakítását a gyakorlathoz. a való élet igényeihez való szorosabb alkalmazkodás érdekében hajtották végre. Azaz így — a volt tröszti vállalatok . nagyobb. teljesebb körű önállóságával es felelősségevei — eredményesebben gazdálkodhatnak. A korábbi közlemény is sejtetni engedte, s az azóta a tárgyban elhangzó nyilatkozatok. közlemények nem hagytak kétséget afelől, hogy a ..trösztbontás” nem marad kivételes, egyedüli eset. Nemrég, a rádió sajtókonferenciáján Soós Gábor njező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár, valamint e tárca miniszterhelyettese. Kovács Imre elmondta: napirenden van újabb trösztök átszervezésének terve is, szigorúan az ésszerűség és a mai követelmények figyelembevételeve 1. Azonnal hadd jegyezzük meg — a nagyvállalati-tröszti átszervezés nemcsak * a MÉM elképzelései között szerepel, s nemcsak e területen várható és szükséges hasonló intézkedés. Erre világít rá a Pénzügyminisztérium több. e témakört érintő vizsgálata — elemzése. A Szegeden közel- műltban megtartott közgazdász vándorgyűlésen már nyilvános előadás is tárgyalta például azokat az okokat, amelyek e tárcavizsgálatok során kiderültek trösztügyekben. Nos: a trösztfelbontás nem valamiféle változó köz- gazdasági divatirányzatból kerül napirendre, hanem azért, hogy a gazdasági struktúrákban tisztábban érvényesüljön az érdekeltség és a felelősség. Ne működhessen az egységes népgazdaságban egy másik zárt egység, amely saját érdekei alapján újra elosztja — csoportosítja tagjainak jövedelmet. (Nemegyszer az anyagi ösztönzés elveivel teljesen szembekerülRégi, de annál bölcsebb igazság, hogy ha akar és a munkáját is érti egy üzemi, vállalati, vagy egy szövetkezeti kollektíva és ha ráadásként a csapatszellem is kifogástalan. akkor a legnehezebb időszakok próbatételei sem jelenthetnek megoldhatatlan feladatokat egyetlen munkahelyen sem. Mert persze hogy lehetnek ( évek. rö- videbb s hosszabb időszakok, amikor különböző objektív és szubjektív okok miatt ..kátyúba” kerülhet bármelyik munkahely „szekere”, de ahol a szóban forgó ..járgány” utasai nem esnek pánikba, ott előbb, vagy utóbb — különösen ha a helyi és az országos szervek illetékes vezetői is osztoznak a tennivalókban és beállnak a ..szekér” megmentői közé -— lényegeben idő kérdése lehel, hogy miként válnak elmúlttá ä bajokat, a gondokat kiváltó problémák. Például a Berva Itt van például art. egri Finomszerelvénygyár. vagy ahogyan megszoktuk: a Berva. Maguk a vállalat dolgozói és vezetői sem csinálnak presztízst belőle, hogy az elmúlt években sok-sok csatából kerültek ki győztesen, de voltak veszteségeik és kudarcaik is. Az ötvenes években a megyeszékhely szemefényei voltak. aztán jött a „dongós” korszák, amikor is annyi minden fölösleges és értelmetlen gépet, berendezést gyártottak — közöttük a krve. )' Sokat mond erről egy konkrét példa. Az 1979-es mérlegekből — ha a tröszti tagvállalatok eredményei t önállóan szerepeltették — mintegy 10 milliárd forintnyi veszteséges termelésre derült fény. Ha viszont a tröszti közös mérlegeket nézték a pénzügyi szervek — tehát ahol csak a. tröszt szerepelt a végelszámolásban — már csak 2.3 milliárd forint értékű veszteséges termelésre bukkantak. A 7.7 milliárd forintnyi veszteség egyszerűen nem volt tettenérhelő, eltűnt. .. Hogyan lehetséges ez? Oly módon, hogy a tröszt, a saját kereteiben, a nyereségesen dolgozók jövedelmét átcsoportosította a veszteségéseknek. a jól dolgozók és a nem jól dolgozók ily módon azonos vagy csaknem azonos nyereségszintre kerülnek. Nyilvánvaló, hogy mindez nem egyszerűen adminisztratív kérdés: nem mindegy ugyanis, hogy a perspektivikusan. nyereséggel termelő — azaz saját maguk fejlődését egyébként is biztosítani képes — vállalatok hozzájárulhatnak-e munkájuk gyümölcséhez! Nem mindegy dolgozóik. beruházásaik, fejlődésük szempontjából, hiszen ha a tröszti átcsoportosítás rendszeresen elviszi tőlük a többletjövedelem nagy részét, akkor nem lesznek érdekeltek hosszú távon a többletjövedelem létrehozásában. És ugyanígy: a „kedvezményezett” vállalat sem lesz érdekelt abban, hogy gazdálkodását rendbe hozza, termelékenyebben dolgozzék —, ha a tröszti pénztár átutalja a szükséges pótlólagos jövedelmeket. VAKÓ IGAZ, a ma is működő trösztök jelentős része arra törekszik, hogy ezt a sajátos jövedelemelosztó szerepet fönntartsa, mivel abban érdekelt, hogy egész szervezete funkcionáljon. Csakhogy a népgazdasági érdek és a tröszti érdek éppen ezért ütközik: a népgazdaságnak. a társadalomnak az áz. első számú érdeke, hogy adottságait, emberi-anyagi forrásait a legteljesebben és a legnagyobb hatékonysággal kiaknázza. Amikor a tröszti újraelosztás akadályozza a legdinamikusabb tagvállalatokat fejlődésükben — jövedelmük lefölözése ezzel rékpárokat hajtó Dongó kismotorokat —. hogy egyszer csak azon vették észre magukat, hogy a szakadék szélére kerültek. Mentségükre legyen mondva: elsősorban nem a saját hibája miatt került nehéz helyzetbe a vállalat. De végül is együtt akartak és együtt is kerültek ki a bajból. Az 19fi8-as gazdasági reform bevezetését követően lapunkban ékképp nyilatkozott a jövőről és a lehetőségekről a vállalat vezérigazgatója : ..Ügy érzem, hogy ez a kollektíva a jelenleginél lényegesen többre is képes, es biztos vagyok abban, hogy a sikereink csak a türelmen es az időn múlnak. . .” Mertek és nyertek Nos. az idő maradéktalanul bizonyította a vezérigazgató idézett szavait. A váltást jelentő 1968-as reform adta nagyobb önállóságot és a lehetőségeket a vártnál is jobban használta ki a gyár: a fizikai, a szellemi dolgozók tenni akarását a lehető legrövidebb idő alatt kamatoztatták. Egy sor rájuk kény- szerített. de semmiféle hazai és külföldi piaccal nem rén- delkezö termék gyártását gyakorlatilag egyik napról a másikra megszüntették, és a hetvenes évek vége felé mar Európa iparilag legfejlettebb országaiban is jegyezni kezdték — elsősorban a pneumatikus elemeik és a hűtőgépkompresszoraik révén — az egri Finomszerelvénygyár nevét. egyenértékű —, akkor akadályozza az imént vázolt népgazdasági érdek érvényesülését. S tulajdonképpen akadályozza azzal is. hogy külön ..kis állami támogatásban" részesíti a veszteséges, vagy nem eléggé hasznos tagvállalatait. Ügy hiszem, nem szükséges külön magyarázni most már a trösztbontésok okait — indokait és szükségességét sem. Ámde az is nagy károkat okozna, ha most általánosan minden trösztöt azért fölszámolnának, hogy a tagvállalatok minél nagyobb önállóságot és mozgásteret nyerjenek. A gyakorlati tapasztalatok azt is megmutatták. hogy tröszt és tröszt között a tevékenységi körre, a munka természete szerint jelentős különbségeket kötelező tenni: és éppen ezeknél az okoknál fogva nem célszerű fölszámolni adott esetben az átfogó nagy szervezeti rendszert. A példák rávilágítanak a lényegre: - ki gondolhatná, hogy a hatalmas állóeszközökkel. egységes renddel, költségvetési módszerekké1 műkiidő 1 részt nagyvállalat, minden esetben jobb részeire bontva; és a MÁV. a Villamos Művek Tröszt, a Magyar Szénbányászati Tröszt, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt eredményesebben tehetne eleget feladatainak elemeire szakítva?! Világos, hogy az említett trösztök működési köre. tevékenysége. feladatrendszere miatt nem célszerű egységes irányítási. központi elosztási, szervezési struktúrájukat fölszámolni. külön-külön részekre bontani. Nem. mert a kialakult szervezetük így működik előnyösebben. így érdemes hagyni őket. MINDEZEK UTÁN MÁR — ha leegyszerűsítve is jelezhettük a lényeget — érthető a trösztbontás háttere. És ami még ennél is fontosabb — az is kiderül, hogy ez az intézkedés, módszer szükségszerűen illeszkedik a népgazdaság irányítási, szervezeti korszerűsítésének keretei közé. Nem valami külön szenzáció — inkább hétköznapi lépés, azon az úton, amely az egész népgazdaságot, no. és alkotó elemeit a gazdaságosabb. hasznosabb működés felé viszi. Matkó István A korántsem kis kockázattal járó termékváltás mögött — már azért is elismerést érdemelnek, hogy volt hozzá merszük és bátorságuk — elsősorban egy új üzletpolitika kialakítása állt. amelynek kereteben a különböző pneumatikus automatikák gyártása és Európa tőkés és szocialista piacain történő értékesítése érdekében a világhírű svéd MECMAN-cég- gel és az. NSZK-beli Leibfried vállalattal kötöttek gyártási és értékesítési szerződést. Nemzetközi kapcsolataik bővítésén kívül ugyancsak piacképes együttműködést alakítottak ki a Jászberényi Hűtőgépgyárral — az egri üzemben készítik a hűtőgépek kompresszorait —. és a világszerte márkaként jegyzett — az autóbuszok ajtóit működtetik az egri gyár berendezései — Ikarus-szal is. Vállalva a nehézségeket is A termékszerkezetben végrehajtott profiltisztítás és az. ötödik ötéves tervben eddig meg v a 1 ósí tot t két s zá z t i zen h á - rommillió forintos fejlesztés, a Kohó- és Gépipari Minisztérium. valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság — ez utóbbi intézmény támogatta az úgynevezett ipari manipulátorok kifejlesztését — segítségére! a vál lalat gyorsan rendezte sorait. Sikereikről és gondjaikról lapunkban többször is beszámoltunk olvasóinknak, és ve Vasárnap 51 ország és Nyugat-Berlin mintegy 6000 kiállítójának részvételével. az NDK számos pártás állami vezetőjének jelenlétében megnyílt a lipcsei őszi vásár. A mostani nemzetközi áruparádéra 300 ezren jelentették be részvételi szándékukat, mintegy 100 országból, zömükben szakemberek. köztük nagy számban Magyarországról is. A világ legrangosabb szakvásárai közé számító lipcsei őszi vásáron részt vesz a KGST valamennyi tagországa, valamint 23 tőkés és 15 fejlődő ország kiállítói. A legnagyobb kiállítással — a házigazda NDK mellett —1 a szocialista országok közül a Szovjetunió, a tőkés országok közül pedig, hagyományosan. az NSZK képviselteti magát. A KGST- tagországok — köztük Magyarország árubemutatója nagy teret szentel a szocialista integrációnak, a nemzetközi termelési kooperáció es a szakosítás keretében született legújabb termékeknek. A magyar népgazdaságot a Hungexpo szervezésében 260(1 négyzetméter területen 28 külkereskedelmi vállalat képviseli. A kiállítási anyagon belül a fő hangsúlyt a magyar—NDK gazdasági kapcsolatok fejlődési tendenciájának és a vásár jellegének megfelelően mezőgazdasági termékek, élelmiszeripari cikkek, italáruk, fűszerek, cipők, konfekcióáruk. textíliák, és egyéb könnyűipari cikkek, gyógyszerek, kozmetikai cikkek, iskolai szemléltetőeszközök, könnyűipari gépek és különféle műszerek alkotják. A magyar kiállítás anyagai között számos olyan termék található, amely a magyar—NDK ter- 'melési szakosítás, illetve kooperáció eredménye. A magyar külkereskedelem lipcsei feladatait meghatározza, hogy az NDK Magyarország második legfontosabb KGST-partnere. A két ország 'árucseréje 1980- ban a tervek szerint meghaladja az 1,3 milliárd rubel értéket, amelynek mintegy harmada már a korszerű együttműködési formák, a szakosítás és kooperáció terméke. A magyar—NDK kei’eskedelmi tárgyalások a vásár megnyitásának órájában megkezdődtek. Erich Honecker, a Német Szocialista Egység párt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willi Stoph mi- t niszterelnök, Horst Sinder- , mann, a népi kamara elnöke és az NDK számos más párt- és állami vezetője vasárnap — a megnyitás után közvetlenül — megtekintette a lipcsei vásár magyar kiállításának egy részét is. Erich Honecker megelégedéssel állapította .meg, hogy a két szocialista testvérország kapcsolatai az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek, s a politikai és kulturális együttműködéshez hasonlóan sikeresen és sokoldalúan bővülnek a gazdasági-kereskedelmi együttműködés szálai is. ,,Á magyar—NDK kapcsolatok további fejlődését a távlatok szempontjából is fontosnak tarjuk” — mondotta az NDK-államíő. Az NSZK-beli Hoechst- cég kiállításánál Günter Gaus, az NSZK állandó NDK-beli képviseletének vezetője Erich Honecker előtt kijelentette, hogy a bonni kormány „üdvözli a két német állam kereskedelmének kedvező fejlődését. A szövetségi kancellár és a kormány változatlanul hajlandó és kész a kapcsolatok kiépítésére más területeken is”. Az NDK-államíő válaszában hangoztatta: „Nagyon érdekeltek vagyunk a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak további normalizálásában, s számunkra teljesen világos, hogy e kapcsolatok tovább; normalizálása egyben hozzájárulás az európai enyhülési folyamat előmozdításához”. Erich Honecker a Hoechst- cég elnöke, dr. Rolf Sammet professzor előtt kijelentette: „Érdekeltek vagyunk az üzleti kapcsolatok kölcsönösen előnyös további fejlesztésében”. HA JO A CSAPATSZELLEM... jw Újra megmérettek és ismét fonák to So Itattak, lük együtt örültünk munkájuk jobb minőségének, amelyről g megyei párt-végrehajtó- bizottság már 1976-ban is elismerően nyilatkozott. Még Kína is. . . A' nemzetközi világpiacon eddig talán soha nem tapasztalt verseny alakult ki a vásárlókért. Ez. alól nem kivétel az. egri Finorriszerelvénv- gyár sem. Szerencsére — és szerencsénkre — a gyár termékei évről évre magasabb színvonalon készülnek és a legigényesebb külföldi piacokon is állják a versenyt. Ezt bizonyítja egyebek mellett az. is. hogy a Német Demokratikus Köztársaságon. Csehszlovákián. a Szovjetunión és Lengyelországon kívül a Német Szövetségi Köztársaság. Svédország és India is egyre nagyobb érdeklődést tanúsít gyártmányaik iránt. Sőt. az első számú , érdeklődők között tartják számon ma már a Kínai Népköztársaság üzleti szakembereit is. Mindezek alapján, illetve mindezeket értékelve minősítette, úgy legutóbbi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság, hogy adottságaihoz, lehetőségeihez mérten az egri Finomszerelvénygyár egyre eredményesebben gazdálkodik és a korábbinál nehezebb kül- és belgazdasági körülmények között is tud újítani, változtatni. Újabb „csatákra” indulva A fin oms zerel vén vg váriak is tudják, hogy ami ma jó és elég. az holnap és holnapután már kevés lesz. De hogy ez utóbbira ne kerüljön sor. annak érdekében már a jövőbe tekintenek a bervai- ák. Fejlesztési koncepciójukat 1985. végéig elkészítették, és tisztában vannak azzal is, hogy csak úgy tudnak megfelelni a növekvő követelményeknek, ha időben szállítanak és termékeik minőségét sem éri kifogás. Korántsem olyanra vállalkoznak, amelynek megvalósításához ne lenne tudása, lelkesedése a gyári kollektívának. Mint a megyei párt- végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén is megállapította: a gyár dolgozóinak és vezetőinek helyén van az esze, a gazdasági és a politikai vezérkarban jó az összhang, így lényegében mindenki azért fáradozik, hogy a növekvő feladatoknak és követelményeknek minél eredményesebben tudjanak eleget tenni. Eredményeik mellett gondjuk és tennivalójuk sem kevés. Sajnos a tervezetthez mérten jóval szerényebb eredmények születtek a munkafegyelem erősítése terén, és bőven van mit tenniük annak érdekében is, hogy a munka termelékenysége és hatékonysága is még magasabb színvonalú legyen a jelenleginél. Tennivalóikon kívül a végrehajtó bizottság elismerése is arra kötelezi a finomsze- relvénygyáriakat. hogy tudásukat. lelkesedésüket, csapatmunkájukat még eredményesebben használják ki annak érdekében, hogy a vállalat, a dolgozók és rajtuk keresztül a népgazdaság is élvezze tervszerű, tartalmas munkájuk gyümölcsét. Koós Jo/sn* 1980, szeptember kedd
