Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-04 / 207. szám
(RODALM! PRESSZÓ Maszk nélkül Virágh Tibor VAN EGERBEN egy presszó: a Dobos Be- rotlor» hosszú étek óta lelkes látogatója vagyok. uöznyelven szólta: ez a törzshelyem. Amikor másodszor lettem oda a lábam, akkor tála még meg tudtam tolna magyarázni, mi nyom a taburkolatú talal közé. Az évek f. k d k I. ' lettel ser.)! asztalnál. k As' megmondani. Magamnak se. Az itt zo felszolgálókból generációk nőttek fel ‘Nőttem és miattam, a vendég miatt. A gokból anyák, sőt lassan nagymamák • es ón még mindig olt ülök az egyik A .4 MOSTANI kedd esti „portrét" Vtrágh Tibor rajzolta fel a hallgatók előtt, „Föltámadtam. jaj. föltámadtam" címmel összeállítást interpretált Ady Endre verseiből. Szívós József szerkesztésében. Gondban vagyok, nem kis gondban. Gondban először is azért, mert iából ezt ma már képtelen lennék bár- Vtrágh Tibor ..civilben” a kollégám, újságíró, sőt sportújságíró. Amiken a „sőt” csak anyagit altar jelenteni, hogyha lehetséges, hát ez az a szakterülete a zsurnalisztikánál:, amely talán (?) a legmesszebb esik az előadómüvé- szettől. De gondban vagyok azért is. mert szép estét adott a hallgatórágnak — állá. ugye, már dicsérem, mert a kollégám — azt mondta el Ady Endréről Ady Endrével, ami Virágh Tibor számára a legfontosabb S hozzá kell tennem, hogy meg is győzött: ami számára oly fontos Ady Endre költészetében, az nekem is . személyes ügyem. Közös ügyünk lehet tehát. A harmadik gond, s ez megelőzte az előadóestet, mit tegyek, hogyan írjak majd akármit is műsoráról, hiszen Virágh Tibor mégiscsak amatőr, mégha hivatásos előadóművész is. mégiscsak életének egyik vonulata ez az elkötelezettség a költészettel szemben. míg Bitskey Tibor, vagy Nagy Attila, Lelkes Dalma. avagy Bálint András hivatásosai a színháznak, az előadóművészeinek. Mérhetek-e azonos mércével? Magyar—szovjet régészeti kutatás Herpályban mint valami élő relikvia, törzsvendég. Ott abban a sarokban, ahol kedden este agy kávéházi fogas állt. rajta egy mói'is’Urke köpeny lógott, felette széles ka- ríméiéi kalap, s az egészet, mint valami szalag egy furcsa síremléken, ezüstszínű sál iáit ott a spirál iába n. v Mert hogy szavamat ne felejtsem, a Dobos presszó és a köztem levő kapcsolat eleddig a .legszemélyesebb magánügyem volt. amit titkolni'ugyan nem kellett, mint valami szemérmetlen szerelmet, de írni róla a nagy nyilvánosságnak: kit érdekelt volna? a törzsvendégi viszonyból azonban az elmúlt hetekben kulturális kapcsolat lett. Jó üzleti (?) érzékkel ez a presszó adott helyet a Megyei Művelődési Központ rendezte színészportré- sorozatnak. amely a Maszk nélkül címet viselte. Gondolom, ezzel a címmel is jelezni akarván, hogy e helyen intim, személyes, közvetlen emberi, a néző és a színész alkotói kancsolata jön. vagy jöhet majd létre. Már az a tény. hogy e lap hasábjain nyomon követtük Bitskey Tibor, Nagy Attila. Lelkes Dalma, Bálint András előadói estjét, nos. már ez egymagában is azt igazolta, hogy a láp — de szerény jómagam is — többnek tartja ezt a színészportrésorozatot, mint egyszerűen csak csemegének, ínyencségnek az dolgot. Ha most megkérdeznék tőlem, miért érdeklődök, holmi intim találkozóhelynek a kedvelem a Dobos presszót Egerben, akkor sznobok számára. Nem új keletű vállalkozásai maszk nélkül és szemrebbenés nélkül tudnék ezek n ..találkozók" sem színésznek, sem a válaszolni: ezért a vállakozássorozatért. Meg vendéglátóiparnak. Azt is le merem írni, hogy azért a reményért, hogy ez csak a kezdet volt, még erre egyik fél sem fizetett rá. de legtöb- s nem a vég. bet, ha tisztességgel, szívvel, alkotó módon csinálták — a vendég nyert. Gyurkó Géza Brigádséta a történelemben Szabad szombatok a Nemzeti Múzeumban Aztán végighallgattam az egy — és nagy lélegzetű, majd másfél órás előadóestet, és esküszöm. nem jutott eszembe egyetlen pillanatra sem azon töprengeni: hivatásos, vagy amatőr, Jászai-díjas-e. avagy sem. Lekötött, lebilincselt ez az előadóest, s azt is töredelmesen be kell vallanom, az a „gond” sem jutott az eszembe, kollégám-e, vagy sem. Csak az, hogy kollégám a vers szeretetében. SZEMÉLYES ÜGYEMRE fordítván ismét a Az elmúlt év őszén a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Szabad szombat címmel új programot hirdetett még. Felajánlotta,- hogy szocialista brigádok számára bemutatja kiállításait, s a múzeum impozáns épületét. Az eltelt egy év alatt számos munkahelyi közösség fordult meg a-z intézményben, megyénkből is több kollektíva élt a lehetőséggel. Szeptembertől képzett 1ár- Jatvezetők segítségével újra megindul az akció: a szabad szombatokon várják a munkásokat. Történeti sétát állítottak össze számukra. melyney során megismerhetik Magyarország múltját a honfoglalástól 1849-ig. Be- mulHtják számukra honfoglaló elődeink életét, az ásatások során előkerült tárgyi emlékeket, a középkori falvakat, városokat. mesterségeket. A kiállításon látható a székesfehérvári S2ent István bazilika romja; közt talált két koporsó, amelyben 111. Béla király é* felesége nyugodott. Mellette megtalálható az Anjou-kor lovagi fegyverzete, Zsigmond király uralkodása idejéből művészien faragott csontnyergek, Hunyadi János nagy győzelmére e m le k ez ve pedig Nándorfehérvár makettje. Mátyás király reneszánsz világát többek között díszes trónkárpitja Idézi fel. majd a Dózsa-felkelés és a mohácsi csata dokumentumai következnek. A török hódoltság idejéből maradt ránk a gazdagon díszített török vezér! sátor, amelyet lófarok jelvények vesznek körül. Erdély aranykorának gazdagságát a méltán híres ötvösmühe- lyeiben készült remekek szemléltetik. Látható Bethlen Gábor feleségének gazdagon díszített magyar díszruhája és igazgyöngy főkötője is. A kuruc kort fegyverek és Rákóczi címeres zászlója idézi, a polgári fejlődés kezdeteit pedig a kialakuló ipar első termékei: edények, textllmlnták az első manufaktúrákból. A séta során a brigádok megnézhetik a kincsestárat, ahol szebbnél szebb ékszerek, ékkövek. és serlegek vannak. A vendégeknek bemutatják a magyar koronát és a koronázási jelvényeket is. A múzeum mindenki előtt levélben vagy telefonon jelezzék érkezésüket. A cím: Budapest, 1370. Múzeum körút 14—16. Dr. Kálit/ Nándor és V. Sz. Tyitov neoHtkutató kandidátus vezetésével magyar—szovjet régészeti feltáró munka folyik a Berettyóújfalu melletti herpályi földvár területén. Mint az eddigi adatok is bizonyították, a herpályi földvárban i. e. IV. évezredben lakott település nyomaira bukkantak, ami egy neolit korú mediterrán kultúra legészakibb települése volt. Az ásatások során használati eszközök maradványai, edény- és faltöredékek kerültek elő nagy számban, de a legértékesebb lelet az a négy ház maradványa, amit a hatodik rétegből hoztak napvilágra. (MTI fotó — Oláh Tibor felv. — KS) Á meséktől az aranymetszésig ... Jelenet az éjszakai váróteremből. Fáradt, el törődött emberek várakoznak a kora hajnali vonatra. Sokan bóbiskolnak, húzzák a lóbőrt, vagy csendesen alusszák az igazak álmát a kemény fapadokon. Csak egy fiúcska elevenkedik, nem akar aludni semmi kérlelésre, akkor hajtja fejét anyja mellére, miikor az mesével kezdi szelídíteni: „És akkor a varan- gyos béka átbucskázott a fején. mire. lássatok csudát! deli királyfivá változott.. Másik kép: nagy zsinato- lás van a tanteremben, s a tanító néni. amikor már semmi szép szó nem használ. csak ennyit mond a nebulóknak: Jól van, jól, csak zMnatoljatok, de akkor ma nincs diavetítés. Pedig éppen a Dióbél királyfit akartam levetíteni nektek.,..” A bejelentés hatásos, pillanatok alatt síri csend támad, minden szempár a táblára figyel... Azért jutott eszünkbe ez a két jelenet, mert a minap a Megyei Művelődési Központ egri filmtárában jártunk. Fényes alumínium dobozokban sorjáznak a filmek tekercsei a padlótól a meny- nyezetig érő polcokon. Löffler Józsefné, a filmtár vezetője így kezdte birodalma bemutatását: , — A mesékkel kezdődik minden. M&sefilmet kölcsönöznek tőlünk leggyakrabban. Innét a meséktől vezet aztán lassan-lassan az út a komolyabb, magvasabb témák — az irodalom. a iw mészettudományok felé. A filmtár 1956-ban alakult, s jelenleg 1540 film közül lehet válogatni. Az anyag változatos, kilenc . fő témát ölel fel — a meséktől az aranymetszésig, az ipartól a mezőgazdaságig, pedagógiától a sportig, a természettudományokig. A filmek között vannak 300 méternyiek, s olyanok is, amelyek az 1000 métert meghaladják. Található az anyagban 500 forint értékű és olyan, amelyik egymillió forintot ér. — Nagy gondja a filmtárnak, hogy az anyag 75 százaléka régi, az újabb pedig kevés. Sokkal, de sokkal, több filmre, új filmre lenne szükség. Frissíteni,, fiatalítani kellene a filmtár anyagát. A szórakoztató filmék között jócskán találni olyanokat, amelyek művészi értéküket tekintve is elavultak. A mostam filmanyagnak a háromszorosára lehne szükség, igények szerint. Sajnos jelenlegi helyisé- . günk nagyon zsúfolt, szűkös. A kölcsönzésre, forgalmunkra fgy se panaszkodhatunk. Sokan veszik igénybe ezt a közművelődési szolgáltatást. Kölcsönzőink között az iskolák vezetnek, de jönnek hozzánk az üzemekből, termelőszövetkezetekből is. nyitva áll: azok közösségek, amelyek igénybe akarják venni ezt a lehetőségei. Vakáció —képekben A karácsondj kisiskolások közül sokan állnak meg mostanában sóhajtozva a földszinti folyosón. Megnézik azokat a képeket, amelyek a vidám vakációt idézik fel bennük, a Zánkán töltött két hét minden szép emlékét. 1 1980. szeptember 4„ csütörtök Hogyan jutottak oda csoportosan? Az énekkar dicséretesen jó teljesítménye alapján. Az Éneklő ifjúság mozgalomban elért sikereik nyomán a Kórusok Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a karácsondi iskola énekkara a Balaton mellett pihenhet és gyűjthet erőt az új, iskolai év új feladatainak teljesítéséhez. A Zánlcai emlékeink című kiállítás hatvan fényképét szeptember 10-ig nézhetik meg az érdeklődők. Hazánk, Kelet-Európa (10.) A veszély és fogadtatása Az 1917—1923-as forradalmi fellendülést követően a nemzetközi munkásmozgalom baloldala az elmaradt világíorradalom konzekvenciáinak megemésztésével volt elfoglalva. Érvényes ez a megállapítás — pro vagy kontra — mind a baloldalra. mind a centristákra, mind pedig a hagyományos és munkásmozgalmi értelemben Jobboldalivá váló szociáldemokráciára. Az. 1919 elején megalakult Kommunista In- leinacionálenak az akkor kezdődő korszak egészéről adott alapvető elemzése mai napig helytállónak bizonyult, ám a korabeli konkrét lehetőségekről vallott aktuális felfogása is evidenciának számított az. egyes szekciók (a nem/.etileg szerveződött pártok! között. Csak ennek hangsúlyozásával érthetők meg igazán jelentős kommunista csoportok baloldali gyermekbetegségei, elkeseredett türelmetlensége, offen- zívaelméletei. a proletárdiktatúra közvetlen elérésének az új korszakban már nem aktuális hiperradikaliz- rnusa. az „osztály osztály ellen" leegyszerűsítő felfogás, a reformizmus fő veszéllyé emelése. Vagyis a lenini figyelmeztetéssel: az állóharcra való felkészüléssel szembeni ellenállás. Természetesen a Komintern. a korabeli kommunista mozgalom működésében azért a pozitívumok a döntőek. A forradalmi hagyományok továbbvitele és védelme. a proletariátus közös hazájának tekintett Szovjetunió szocialista lehetőségeinek megőrzése, az egyes pár. tok létrehozása és vigyázó tekintettel kísérése a kor színvonalának mindenben megfelelő volt. A fasizmus jelentkezésére. a veszélyre is színvonalas elemzésekkel hívta fel a figyelmet. S ha történelmileg a két világháború közötti baloldali munkásmozgalomban a győzelem feltételeinek megteremtése nyomta is rá bélyegét (vagyis a háború megnyerésének előkészítései, mindez nem változtat azon. hogy a fasizmus elleni ..csatát“ a demokrácia. a szocializmus, a társadalmi haladás hívei.akkor el veszi te tték. Különösen a munkásmozgalom szakadásából, az egyes irányzatok , egymás elleni harcából származtak olyan súlyos következmények, amelyek megkönnyítették a fasiszta mozgalmak térhódítását, a fasisztoid uralmi vonások, terjedését, egyes országokban pedig a fasizmus uralomra jutását. S majd csak a nácik németországi sikere tette lehetővé — nem csekély vajúdás után — egy új típusú, népi egységfronton alapuló antifasiszta stratégia kidolgozását, a munkásmozgalom elméleti idomulását a helyzethez, a követel mén y ek hez. A kommunista mozgalom intranzígens szociáldemokra- ta-el lenessége mindenesetre érthető, ha teljesen nem is elfogadható volt a 20-as években. A szervezeti szakítás után a különállás. a forradalmi ..másik út" hang- súlyozása, a saját különösség bizonyítása, az új típusú pártok alakítása és ezek bolsevizálása volt a legfontosabb feladat. A győzelmek fényében egyszerűbbnek.tűnt a kudarcok jó részét (a dolgok bizonyos leegyszerűsítésével), a másik, a hagyományos oldal nyakába varrni. (Mindebben például jelentős sze- . repet játszott a Tanácsköztársaság tanulságait elemző magyar kommunisták felfogása. (Ám a később súlyos hibának minősült túlzások előzményei is megtalálhatók például a bolgár kommunistáknak a parasztpártot ,.ag- rárfasísztának” bélyegző epithetonjában. amely amellett. hogy jelző volt. értékelést is kifejezett. Mondhatnánk persze, hogy a .szociáldemokraták „vörös fasizmus” vádjára nem a „szociálfaslz- mus” zlnovjevi terminológiája lett volna a megfelelő válasz. Persze ez az utólagos felvetés történelmietlen. Zinovjev, a Komintern elnöke. a korabeli kommunista mozgalom elkeseredését ösz- szegezve fogalmazta meg ugyanis azt a .szektás-dogmatikus tételt, amely a szociáldemokratát a fasizmus szárnyának, a baloldali szociáldemokratákat pedig a fő ellenségnek titulálta. E minősítés értelmében az egységfrontért folytatott harcot ellenükre kellett megvívni, alulról-, a vezetőkkel való mindennemű tárgyalás nélkül. Ez a taktika azonban sem akkor, sem azóta nem bizonyult sikeresnek, és csupán a kommunisták elzárkózását. vagy kirekesztését eredményezhette. A fasiszta német hatalom- átvétel. 1933 és főleg keleteurópai következményei többé vagy kevésbé á munkásmozgalom valamennyi osztagának felnyitotta a szemét. Franciaországban, Spanyolországban időleges sikereket. Ausztriában és Olaszországban közös akciókat eredményezett az új. antifasiszta munkásegységfront gondolat, amelynek másutt is komoly csírái majd hajtásai jelentkeztek. Kelet- Európában egyes nagy tekin. télyű régi vezetők ellenállása miatt a szektás elzárkózás leküzdése már nehezebbnek bizonyult,. Mindenesetre a bolgár Dimitrov nevéhez fűződik az az 1935-ös VII. Komintern kongresszuson elfogadott irányvonal, amely megváltozott alapokra helyezte a demokráciát és a társadalmi haladást valaha fenyegető legnagyobb veszéllyel. a fasizmussal szembeni küzdelmet. Az el nem hanyagolt szocialista végcél mellett megfelelő súllyal kerültek előtérbe 5 tömegek mindennapi követelései, közvetlen érdekei, a nemzeti kérdés, és a szövetségié számító parasztpolitika elemei is. A népfrontpolitika kidolgozása. a látványos. vagy időleges sikerek, a háttérben folytatott aprómunka és . a nagy közös demonstrációk azonban nem tudták megakadályozni a világháborút, a fasizmus pusztítását. Léteztek és egyelőre erősebbek voltak az imperializmus erői; sikereket ért el a népeket megosztó nacionalista hangulatkeltés. Az egységfront, a szocialista és szociáldemokrata vezetők ellenállása folytán végül is világméretekben nem jött. létre. A harmincas evek második felének koncepciós sztálini perei. maguknak a kommunistáknak a sorait és kádereit tizedelő tisztogatások, a belső bizalmatlanság légköre sem segítette elő a megválj tozott politika új megítélését. A német—szovjet szerződés körüli burzsoá propagandakampány sem hajtotta az antifasizmus malmára a vizet. Majd csak a nagy világégés hozta létre a fasisztaellenes koalíciót, államok, osztályok, rétegek közös (és természetesen ideiglenes) egységét. Derer Miklós
