Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-26 / 226. szám
Az országgyűlés őszi ülésszakáról jelentjük * (Fólytatás a 3. óldalról) látszateredményeket pedig nem szabad honorálni, de kevés lenne, ha csak hivatali eszközökkel kívánnánk megváltoztatni a helyzetet. Ezeknél sokkalta fontosabb hogy a tudományos viták nyíltabbá faljanak és a tudományos közéletben is erősödjék a választott testületi fórumok szerepe. Az eredmények elvszerű. kritikai megvitatásának és értékük szerinti támogatásának. a közéleti ellenőrzés erősítésének minden bizonnyá,! egyaránt hasznát fogja látni a tudományos élet és a gyakorlat is. Kedves elvtársak! A kormány tisztában van ’ele, hogy milyen fontos szerepet tölt be az oktatásügy szocialista céljaink elérésében. a jövő előkészítésében. Az iskola feladata a tanulók általános és szakmai műveltségének megalapozása, a művelődés iránti igény felkeltése. é.s az is, hogy hatásosan, maradandóan teljesítve társadalmi feladatát, elültesse és ápolja az ifjú nemzetiekben a szocialista meggyőződést, a történelmi tudatot, a munka szeretőiét és tiszteletét. A társadalom és az egyén érdeke egyaránt azt sürgeti, hogy az oktatásban, a továbbtanulásban mielőbb megteremtsük az esélyek egyenlőségét. Ennek maradéktalan megvalósításához még nincs elegendő anyagi erőnk. De azt el kell érnünk, hogy a demográfiai hullámzás ellenére is biztosítsuk az oktató- nevelő munka színvonalának fenntartását, sőt, lehetőleg további emelését. Mivel ennek ma a legfontosabb előfeltétele az általános iskola fejlesztése, a legnagyobb figyelmet a jövőben is erre kívánjuk összpontosítani. Az adott lehetőségek határain belül javítani kell a feltételeket ahhoz, hogy Iskoláink kiemelten foglalkozzanak a tehetségekkel, továbbá. hogy sokoldalúan segítsék a fiatalok pályaválasztását. és megkülönböztetett figyelmet fordítsanak az esélyek egyenlőbbé tételere. E feladatok teljesítésében külön is megkülönböztetett szerepük van a gimnáziumoknak, a szakközépiskoláknak és a szakmunkásképző intézeteknek. Azt valljuk, hogv az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Meggyőződésünk azonban, hogy ebben a legnagyobb felelősség a családokra, és a pedagógusokra hárul. A pe- lagógusok munkájának sikeréhez nemcsak anyagi felételekre, hanem nyugodt égkörre, a munkahelyi demokrácia erősítésére, a veze- tés és a szakmai irányítás színvonalának emelesére is feltétlenül szükség van. És még valamire: arra, hogy ösztönözzük a pedagógusokat — de több teret is adjunk nekik —. hogy oktató-nevelő munkájukban önállóan, bátran hasznosítsák tehetségüket, a gyakorlatban szerzett tapasztalataikat. Ebből a gazdag forrásból az oktatási kormányzatnak, az iskolákat közvetlenül irányító tanácsoknak is gyakrabban és többet kell meríteniük. A felsőoktatás fejlesztésével továbbra is az a cél. hogy növeljük azoknak a szakembereknek a számát, akik tudásukkal elősegítik társadalmi és gazdasági feladataink magasabb- színvonalú megoldását, országunk adottságainak é.s lehetőségeinek mind teljesebb kihasználását. Arra törekszünk, hogy alkalmas eszközökkel jobb összhangot teremtsünk a szakemberek iránt jelentkező társadalmi igény, és az egyéni ambíciók között, s hogy eredményesebben hasznosíthassuk a felsőoktatás tudományos kapacitását. Ezért programba vettük az e &mmsäß 1380. szeptember 2«., pentpk Eszmecsere az ülésteremben: dr. Korom Mihály és Vaskó Mihály, előtérben Gyenes András. téren folytatott tervező és irányító munkánk felülvizsgálatát. Tudatában vagyunk a személyi és anyagi feltételek fontosságának is. A népgazdaság teherbíró képességét figyelembe véve — mindenekelőtt néhány felső- oktatási intézményünk rekonstrukciójának meggyorsításával — e téren is előbbre kívánunk lépni. A társadalmi közérzet alakításában. a szemléletformálásban, ' értékeink felmutatásában, a haladás szolgálatában, de fonákságaink 'és gyengeségeink leleplezésében is fontos, a maguk funkcióját tekintve pótolhatatlan szerepet töltenek be a lapok, folyóiratok, a tv, a rádió, a művészeti intézmények. Érthető ezért, ha társadalmunkban erősödik az a jogos igény, hogy adjunk méltó elismerést és több támogatást az értékes, szocialista tartalmú művekújítási és a működési kiadásokra biztosított pénzforrások tervszerűbb és célszerűbb felhasználásinak feltételeiről. Közös érdekünk és felelősségünk, hogy az erre szánt összegből semmit ne engedjünk veszendőbe menni, s az anyagi eszközeiket ezen a területen is rendeltetésüknek megfelelően, rtlind jobb hatásfokkal használjuk fel. Tisztelt országgyűlés! Az utóbbi években 1 úgyszólván . teljessé tettük az állami, a gazdasági és a kulturális élet, valamint az egyes szociális területek működési kereteit meghatározó magas szintű jogszabályok körét. A hangsúlyt most arra helyezzük, hogy ezek szellemében alakítsuk a gyakorlatot, a XII. kongresszus útmutatásai szerint továbbfejlesszük/ magasabb színvor.. nalrá emeljük az állami irányító munkát. Az áiíámi Fábryné Dobai Ilona megyénk képviselője Schmidt Rezső és Kovács János meghívottak társaságában. (Fotó: Perl Márton) feladatok megoldásában kiemelt szerepe van az állam- igazgatásnak, amely a népképviseleti-önkormányzati szerveknek alárendelten végzi tevékenységét. Figyelembe véve az államigazgatás iránt megnövekedett igényeket, a kormány szükségesnek tartja az igazgatási funkciók, a működés, a szervezet, az irányítási eszközök és módszerek állandó, ösz- szehangolt és együttes fejlesztését. Az utóbbi években több intézkedést tettünk az államigazgatás javítására, szer vezetőnek korszerűsítéséi Elismerést érdemelnek a 1 nácsok kezdeményezései e lépései, amelyek ugyancsak számottevően hozzájárultak' az ügyintézés meggyorsításához és egyszerűsítéséhez. nek, részesítsük kritikában a vitatható alkotásokat és elvi engedményt nem téve, utasítsuk el a rosszat. A műrészetek, a kultúra, a sajtó, a tv, a rádió munkásainak legrangosabb, soha háttérbe nem szorítható szerepe, hogy minél nagyobb számú közönséget neveljenek szocialista közéletiségre, fejlett ízlésre, emberi életmódra. igaz hazafiságra és internacionalizmusra. A kormány az.on lesz, hogy a kultúra, a közművelődés. a tömegtájékoztatás oly fontos küldetést betöltő munkásai, intézményei számára is javuló feltételeket biztosítson a szellemi javainkat gyarapító, alkotó munkához. Azt is kötelességünknek tartjuk, hogy gondoskodjunk a művelődési ágazatra fordítható beruházási, felFolytatni kívánjuk a munkát, aminek a célja, hogy a feladatokhoz jobban igazodó, a jety ileginél kisebb létszámú, de magasabban képzett és ennek megfelelően anyagilag is jobban dotált tisztviselői karral, célszerűbben szervezett intézményi hálózattal, viszonylag kisebb költséggel oldjuk meg az irányítás és az igazgatás feladatait. El akarjuk érni, hogy hivatalaink és intézményeink — közvéleményünk jogos várakozását teljesítve — az ügymenet jobb megszervezésével, a felesleges láncszemek kiiktatásával a jelenleginél gyorsabban, bürokrácia nélkül, a közérdeket és az egyéni érdeket összeegyeztetve lássák el teendőiket, intézzék az állampolgárok ügyeit. A kormány, a közelmúltban úgy'döntött, hogy mindezen tennivalókra középtávú tervet dolgoz ki, s ennek megalapozásához igénybe veszi a tudomány segítségét. Kötelezettségeink közé soroljuk annak beható vizsgálatát, hogy milyen módon támaszkodhatunk még közvetlenebbül a népképviseleti-önkormányzati és érdek- védelmi szervek munkájára. Tevékenységünkben fokozottan számítunk azokra az útmutatásokra. tapasztalatokra. amelyekkel — alkotmányos jogaikkal élve — az országgyűlés, az országgyűlési bizottságok és a tanácsok segíthetik feladataink megoldását. A jövőben is nagy figyelmet kívánunk fordííani arra — felhasználva a nyilvános fórumok nyújtotta lehetőségeket is —, -hogy idejében és minél teljesebben megismerjük a dolgozó embereknek a közügyekről, a közigazgatás munkájáról alkotott véleményét. Ugyanakkor magunk is élni kívánunk azzal a lehetőséggel. hogy e fórumok segítségéve] tájékoztatást adjunk szándékainkról, döntéseink indokairól. Ilyen módon kérve a társadalom támogatását a közös feladatok megoldásához. Tisztelt országgyűlés! A kormány munkájában a jövőben is fontos helyei kapnak a nemzetközi feladatok. Kötelességünknek tartjuk, hogy a mai feszültebb nemzetközi légkörben is biztosítsuk szocialista építőmunkánk legfőbb külső feltételét, a békét. Ennek szellemében és lehetőségeinkhez mérten a jövőben is tevékeny részt vállalunk az enyhülés eredményeinek megóvásáért, a nemzetközi biztonság erősítéséért és a tartós béke védelméért kibontakozott vi- méretű küzdelemből. Meggyőződésünk, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, a béke. az enyhülés az egyetlen Járttal® út a népek számára. De annak is tudatában vagyunk, hogy a jelenlegi helyzetben minden békeszerető erő együttes fellépésére van szükség ahhoz, hogy ne téríthessék az emberiséget erről az útról. A szocialista országok ereje, összeforrottsága ma a világbéke legfontosabb tényezője. Az imperializmus szélsőségesen reakciós körei épp ezért tesznek újabb és újabb kísérletet arra, hogy gyengítsék ezt az összefor- rottságot, s a fegyverkezési verseny szitásával is fékezzék országainkban a békés építőmunkát. Az is természetes. hogy igyekeznek felnagyítani nehézségeinket, a magunk által is felismert fogyatékosságainkat. Ezt tették a közelmúlt lengyelországi eseményei kapcsán is. Népünk aggodalommal figyelte az események alakulását, s most azt kívánja, hogy a testvéri Lengyelországban a párt vezetésével mielőbb megtalálják a felgyülemlett problémák szocialista megoldását. Azon leszünk, hogy az országaink között szokásos segítőkészséggel és elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok keretében vállalt kötelezettségek időben való lelkiismeretes teljesítésével mi is hozzájáruljunk a normalizálás folyamatához. Népünk akaratának megfelelően, alapvető nemzeti és nemzetközi érdekeinkből kiindulva, tovább erősítjük testvéri szövetségünket és sokrétű együttműködésünket a hazánkat felszabadító Szovjetunióval. Éppen ma van a 35. évfordulója annak, hogy országaink között helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok. Az élet bebizonyította, hogy a Szovjetunióban olyan igaz barátra találtunk, amelynek önzetlen, internacionalista segítségére mindig minden helyzetben számíthatunk. Saját ügyünket szolgálva és közös céljainknak megfelelően a jövőben is híven teljesítjük a varsói szerződésben vállalt kötelezettségeinket, tevékeny részt vállalunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. Internacionalista elveinkhez híven szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a gyarmati sorból felszabadult, országok küzdelmével, amelyet politikai függetlenségükért és gazdasági önállóságuk kivívásáért folytatnak. Arra törekszünk, hogy a fejlődő országokkal gyors ütemben tovább növekedjenek a már ma is meglévő és kölcsönös előnyös gazdasági és kulturális kapcsolataink. A jövőben is készek vagyunk a fejlett tőkés országokhoz fűződő kapcsolataink kiegyensúlyozott fejlesztésére. a békés egymás mellett élés elve. az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Az előrelépéshez azonban a mi szándékunk kevés. Az is fontos feltétel, hogy a tőkés országok — különösen a Közös Piac tagállamai — erőfeszítéseket tegyenek azoknak a korlátoknak a leépítésére, amelyek a gyorsabb előrehaladás útjába állnak. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányt aláíró országok jelenleg az európai biztonság és együttműködés ügyének következő jelentős eseményére, a madridi találkozóra készülnek. Kormányunk nevében kijelenthetem, a magunk részéről mindem meg fogunk tenni azért. hogy a találkozó eredményes munkát végezhessen, hozzájáruljon a záróokmány. ajánlásainak megvalósításához. az enyhülés folytatásához, az európai biztonság és együttműködés erősítéséhez. Az a véleményünk, hogy nincs sürgetőbb feladat, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, a tényleges leszerelést szolgáló megállapodások kimunkálása és végrehajtása. A varsói szerződés politikai tanácskozó testületé legutóbbi. Varsóban tartott ülésén világos, reális és az egyenlő . biztonság elndt maradéktalanul säen»» előtt tartó programot terjesztett elő. Nemzetközi tevékenységünkben alapvető feladatunknak tekintjük! hogy hathatósan síkraszállH junk e program megvalósul iásáért. Üdvözöljük a Szovjetunió javaslatát, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a közép-hatótávolságú rakétafegyverekröl és ezzel egyidejűleg az előretoltan ál- lomásoztatott amerikai nukleáris fegyverekről. Ugyané csak üdvözöljük azokat a nagy horderejű és átfogó javaslatokat, amelyeket az ENSZ meet folyó közgyűlésén Gromiko elvtáns terjesztett elő a feszültség enyhítésére. a leszerelésre és az államok közötti bizalom erőst, lésére. Támogatjuk az európai katonai enyhüléssel éa leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását és azt, hogy erről már a madridi találkozón szülessék döntés. Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársak!! Az idén ünnepeltük ha~. zánk felszabadulásának 351. évfordulóját A múlt amire i visszatekintettünk, küzdelmes. olykor nehéz, megpróbáltatásokkal terhes, de égé- szébem véve mégis eredményekben gazdag szakasza történelmünknek. A 35 év alatt a szó valódi értelmében egy új, a népnek igazi hazát adó ország született az egykori úri Magyarország helyén. A fejlett szocialista társadalom építésében most nehéz és bonyolult feladatok állnak előttünk, de a múlt tanulsága szerint ezekkel is meg fogunk birkózni, mert az alapok, amire építve továbbhaladunk, szilárdak, s mert népünk, mint az utóbbi csaknem negyedszázadban mindig, most is magáénak vallja és cselekvőén támogatja pártunk politikáját. Mi, akik népünk és pártunk bizalmából a kormányban dolgozunk, minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a XII. kongresszus határozatainak szellemében, magunk is becsülettel szolgáljuk e politika megvalósítását. Kérem a tisztelt országgyűlést. hogy a kormány munkaprogramját vitassa meg es fogadja el. Lázár György nagy tapssal fogadott expozéja után megkezdődött a kormány- program fölötti vita, amelyben részt vett: Pap Janos (Veszprém m. 1. vk.j, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos (Baranya m. 3. vk.j a Baranya megyei Tanács elnöke, Bíró Imre (Bp. 37. vk.j római katolikus plébános, Herczeg Károly (Borsod m. 11. vk.j, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipa- ri Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Stadinger István (Bp. 6. vk.). a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Győré Sándor (Pest m. 3. vk.), az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke. Szabó Imre (Hajdú-Bihar m. 15. vk.), a megyei tanács elnöke, Nics János (Fejér m. 8. vk), a Dunai Vasmű üzemvezetője, főolvasztár, Andri- kó Miklós (Szolnok m. 1. vk.) a megyei pártbizottság első titkára, Simon Ernővé (Somogy m. 11. vk.) az Újpesti Cérnagyár nagyatádi gyárának áruátnéző,ie. Nagy Sándor (Somogy m. 1. vk.) a KISZ Köz.ponti Bizottságának titkára. Ispánovits Márton (Bács-Kiskun m. 11. vk), a megyei MÉSZÖV elnöke, Pál József (Győr-Sopron m. 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa és Bíró Miklós (Szabolcs-Szat- már m. 11. vk.). a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárának vezetője. Az. őszi ülésszak első munkanapján felváltva elnököltek Apró Antal, az országgyűlés elnöke, valamint Péter János és Cservenka Ferenc né. az országgyűlés al- elnökei. A képviselők pénteken 10 órakor a kormányprogram feletti vitával folytatják munkájukat. Ugyancsak az ülésszak második napján kerül napirendre az lOTSUes állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, s ekkor hangzanak ei az interpellációk is. »
