Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-23 / 223. szám

Versenyben a lecjjobbukkul ellenőrzés a kádermunkában A káderállomány TERVSZERŰ KÉPZÉSÉNEK, felkészítésének biztosítása átgondolt, folyamatos munkát jelent. A pártszervek felada­ta ügyelni arra. hogy a ter­melésben. a közéleti és moz­galmi tevékenységben kitűnt dolgozók ne kallódjanak el. Tudatos nevelőmunkával fo­kozottabb követelmények tá­masztásával, iskoláztatással, egyéni foglalkozás útján kü­lönböző megbízások adásával segítsék a tehetségek kibon­takozását. Gondoskodjanak körültekintőbben a fiatalok vezetővé neveléséről, s a ve­zetők személyes felelősségé­nek érvényesüléséről, az utánpótlás nevelésében. Se­gítsék elő minden területen a vezetésre alkalmas személyek időbeni előléptetését. Fordít­sanak megkülönböztetett fi­gyelmet a káderutánpótlás­ként tervezett fiatalok, fizi­kai dolgozók és. nők, vala­mint az állami, gazdasági és kulturális élet irányító szak­embereinek — a feladatkö­rökhöz igazodó — politikai, szakmai képzésre és tovább­képzésre. A tervszerű, átgondolt te­vékenység. s az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy a pártszervek növeljék, ma­gasabb színvonalra emeljék ellenőrző tevékenységüket' a kádermunkában is. Ez tulaj­donképpen a káderpolitikai elvek gyakorlati érvényesü­lésének folyamatos ellenőr­zését, a- kádermunka tenden­ciáinak, tapasztalatainak rendszeres elemzését jelenti. Nagyon fontos, hogy a hely- zetmegállapításon túl ele­mezzék kritikusian azokat az okokat, amelyek a problémák forrásai. A hiányosságokért és a mulasztásokéit pedig vessék fél a személyes fele­lősséget. . Az ellenőrzésnek — a te­rület adottságaitól, az adott problémáktól ’függően — sok­féle módszere lehet, amelyek külön-külön, de kombináltan is alkalmazhatók. Lehetséges helyszíni vizsgálat, s annak tapasztalatairól készült ér­tékelés megvitatása; egv-egy terület vezető testületének, vagy vezetőjének beszámol­tatása (a vezető szerv ülé­sén, vagy azon kívül. a szerv megbízása alapján); alsóbb szintű testületek ülésein való részvétel, amikor az a káder- és személyzeti munkával kapcsolatos kérdést tárgyal; írásos - tájékoztató _ jelentés kérdése; a vezetői munka ér­tékelése stb. A VEZETŐ TESTÜLET el­lenőrző munkájának közép­pontjában elsősorban a ká­derpolitika érvényesülése áll­jon. ]£zt mindenkor a felsőbb pártszervek és saját határo­zatainak tükrében kell vizs­gálni. A testület akkor tud­ja hatékonyan végezni el­lenőrző és elemző munkáját, ha tagjai ismerik a káder- munkával kapcsolatos saját és felsőbb szervek határoza­tait. Ezért szükséges, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak mindenütt a ha­tározatok megismertetésére, egységes értelmezésére, a végrehajtás megszervezésére. Mindezt jól elősegítheti az . olyan gyakorlat is, amikor az ellenőrzést követően a párt- szervek vezetői az érintett terület párt-, állami és gaz­dasági, valamint személyzeti vezetőivel közös tanácskozá­son vitatják meg a munka tapasztalatait, a határozatok, rendeletek végrehajtásának helyzetét és hívják fel a fi­gyelmet a további tenniva­lókra. AZ ELLENŐRZÉS MÓD­SZEREI közül külön is ki­emeljük a vezetői munka rendszeres értékelését. Az egyes feladatok megoldásá­nak értékelése segítséget és biztonságot ad a vezetőnek. Hiszen ha tudja, hogy mun­kájának ellenőrzése folyatena- tos, akkor biztos lehet ben­ne, hogy hibáit gyorsán jel­zik. s ezzel lehetőséget ad­nak azok kijavítására; he­lyes, követendő gyakorlata pedig megerősítést kap. Eh­hez persze igen fontos, hogy az ellenőrzés és értékelés el­sőrendű célja a jobb ered­mény. elérésének segítése le­gyen. -Konkrét esetekben egy vezetőnek nem valami elvont szakmai-politikai és vezetői ■követelményeknek kell meg­felelnie, hanem képesnek kell lennie az üzemet — a válto­zó körülmények között is — magasabb színvonalú ered­ményekhez vezetni. A kádermunka tervszerű­ségének, fejlesztésével, az el­lenőrzés javításával minden területen azt kell elősegíteni, hogy megtaláljuk, kiválasz- szuk, felkészítsük és . vezető funkcióba állítsuk azokat a kádereket, akik képesek a párt politikájának megvaló­sításáért önzetlenül, áldozat­készen és eredményesen dol­gozni. Kenéz Anna. az MSZMP KB munkatársa Kékestetö az izotópdiagnosztika korszerű bázisa Az izotópos vizsgálat gyors előrehaladást eredményezhet a szívbántalmak és a daga­natos megbetegedések pontos felismeréseben — hangoztat­ták a negyedik izotópdiag­nosztikai szemináriumon, amely vasárnap zárult Ké­kestetőn. Az Állami Gyógy­intézetben tartott egyhetes országos tanácskozás, amely az orvostudomány legújabb vívmányainak eredményeit összegezte, egyben tovább­képzésül is szolgált a hazai orvosok számára. A tudomá­nyos ülésen 15 előadás hang­zott el a téma legjobb isme­rőinek tolmácsolásában. Rámutattak, hogy az orvo­si gyakorlatban a betegségek felderítésénél csak az utóbbi két-három évtizedben alkal­maztak világszerte kiterjed­ten izotópokat., vagyis olyan atomrészecskéket, amelyek sugárzás kibocsátása közben bomlanak és végzik el jóté­kony hatásukat. A szervezet- ,be injekció útján bejuttatott radioaktív izotópoknak a.su­gárzása műszerekkel felfog­ható és ennek alapján ma már á légpontosabb felmé­rést lehet végezni a beteg1 állapotáról. Éppen ezért ez a korszerű vizsgálati eljárás olyan lehetőségeket tárt fel az orvostudomány számára, amelyre még tíz évvel eze-. lőtt sem volt példa. Az izo­tópokkal kimutathatók olyan kezdeti elváltozások is, ame­lyekre a röntgen sem képes. Dr. Csernay László egye­temi tanár, a Majgyar Orvos- tudományi Nukleáris Társa­ság elnöke a tapasztalatok összegezésénél azt is elmon­dotta, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedben terjedt el és gyorsan fejlődött új tu­dományággá az izotópdiag­nosztika. Országszerte mint­egy 35—40 laboratórium mű­ködik m^r és ezek száma év­ről évre fejlődik. Több he­lyen — közöttük Kékestetőn — területi centrumként mű­ködik az izotóplaboratórium. Örvendetes, hogy a korsze­rű vizsgálati eljái'ás nagyon fontos műszerét, a gamma­kamerát már hazáinkban is gyártják, ezzel a magyar ipar lényeges importot vált kí, mivel korábban ezt külföld­ről kellett beszerezni. Űjab- ban nemcsak a hazai igénye­ket elégítik kí, hanem- a KGST-országok ( részére , is Magyarországról vásárolnak ga m ma -kamerá kát. A társaság elnöke azt is elmondottá, hogy a nyolcva­nas években várhatóan va­lamennyi megyei kórházat felszerelnek izotópdiagnoszti­kai laboratóriummal, gam­ma-kamerával és az eljárás­hoz szükséges számítógéppel is. Összességében úgy ítélte ’ meg a szeminárium — mu­tatott rá dr. Csemay pro­fesszor —, hogy az izotőpdi- agnosztikia most már szinte nélkülözhetetlen része a kor­szerű gyógykezelésnek. A fejlődés fontos fóruma az a szeminárium, amelyet most Kékestetön rendeztek. Ennek legfőbb feladata volt a legújabb ismeretek össze­gezése és az egységes eljárá­sok megbeszélése. (kovács), Á targoncás — Az eredeti foglalkozá­som vájár. Borsodnádasdon dolgoztam, tudja, még annak idején kezdtem a szakmát, amikor a bányák leépítése volt a program. Hát én sem kaptam valami sok , pénzt. Leszerelés után, jelentkeztem a főnökömnél, adjanak vala­mi jó munkát, fronton, vagy ilyesmit, ahol keresni tudok. Kell a pénz. Azt válaszolta, várjak. Nem vártam, eljöt­tem dolgozni a Mátravidéki Fémművekhez segédmunkás­nak. Közelebb is volt a la­káshoz, hiszen bükkszéki va­gyok, meg könnyebb is volt a munka. A nyomdaüzembe kerültem. Akkor az anyag- mozgatónak sokszor kellett targoncára ülnie, meg is ta­nultuk a vezetést mindannyi­an. persze csak úgy magunk­tól. Papír nem volt róla. Nem nézhették ezt a veze­tők. hiszen szabálytalanság, így aztán lehetőséget kap­tunk, hogy elvégezzük a tar­goncavezetői tanfolyamot. Én is megszereztem a képesítést.-At Nagy Sándor, a Fémmű­vek régi nyomdaüzemének műhelyében anyagmozgató. Besegít az' egész gyáregység­nél, mikor, hol van rá szük­ség. Foglalkozása: targoncás. A legjobb targoncás. Nem biztos, hogy mindenkinek egyformán sokat mond ez a titulus: az ország tíz legjobb targoncása között tartják számon. ★ — A vállalatnál akkor kü­lönben nem sokáig marad­tam. Megnősültem, született a gyerek, lakás kellett, azt mondtam, a könnyű munka helyett inkább több pénzre volna szükség. Salgótarján­ban a közműépítőknél dol­goztam 1976-ig. Öt esztendőt húztam le árokásással, kubi- kolással. De 1976-ban aztán végleg visszajöttem ide; egyenesen targoncavezetőnek. A nyomdában saját magun­kat szolgáltuk ki a gépek mellett,- jó is volt, nem kel­lett külön embert foglalkoz­tatni ezért. Csak a targoncá­nak nem volt ez olyan jó, hiszen mindig más használ­ta; én állandóan féltem is, hogy pont nálam romlik majd el. s akkor mi lesz. Volt is vele baj: leégett, zárlatos lett, elment az olaj. Ez az én formám, gondoltam, bizto­san nem is tudom kezelni, azért a sok üzemzavar. A verseny, ahová, beneveztem, emiatt volt nekem nagyon jó. hiszen lemérhettem, mit tu­dok, bizonyíthattam magam előtt. ★ A targoncavezetők orszá­gos versenyének meghirdeté­sekor gondban Voltak a vál­lalatnál : lesz-e olyan a gyár­ban, aki méltóan helyt tud állni. Végül aztán egyedül Nagy Sándort küldték el a miskolci területi vetélkedőre. A művezetője kardoskodott mellette: ügyes gyerek, hadd menjen. Elment — és győ­zött. Első lett. öt megyének a Lenin Kohászati Müveknél összesereglett legjobb targon­cásai között. Hevesből egye dül ő .került az országos dön­tőbe. ★ — Amikor Tóth Sanyi bá­csi, a művezető hivatott, elő­Nagy gyár lett a kis Agria Ahogyan egy hetvenéves ember is lehet fiatal és egy harmincon inneni is lehet öreg, úgy egy nagy gyár is lehet kicsi és egy kis gyár is lehet nagy. Itt van például az Agt'ia Bútorgyár. Méreteivel ma is a kicsik közé tartozik, mun­kája alapján azonban már évek óta a nagyok között tartják számon a magyar bú­toriparban és egyre szebben cseng a gyár neve- a szakma külföldi művelői között is. Mindezeket a különböző című s rangú kitüntetéseken, okleveleken kívül mi sem bi­zonyítja jobban, minthogy a gyár termékeit, itthon és kül­földön is évről évre többen keresik 'és vásárolják, több típusból ma sem tudnak annyit gyártani, amennyit el ne tudnának adni. Pedig egyi k- más i k g a r n i t ű rá j u k igencsak nem .tartozik az ol­csó árucikkek közé. Az Ag­ria befutott, vagy úgy is mondhatjuk: karriert csinált. És ez - még akkor is igaz, ha nemcsak a hazai mércével mérjük, a gyári kollektíva munkáját. Mertek és nyertek Rég volt, de igaz volt! Mármint az, hogy a hatva­nas években még a gyár gaz­dáin belül is többen druk­koltak az egyébként valóban kócerájokban működő üzem megszüntetéséért, mint „fel- támasztásáért” és megmen­téséért. Azt ugyan senki sem vitatta, hogy a gyár dolgo­zói nem tudnának új és kor­szerű bútorokat gyártani, de egy új gyár., megépítéséért mégis nagyon kevesen mer­tek csatába szállni. jVIa már kéltség nem fér­het hozzá, hogy azoknak lett igázuk, akik hittek az egri bútorgyártásban, s akik — el­sősorban az üzem vezetői — végül is kikilincselték a mai új, modern AGRIÁ-t. Nem volt könnyű, de fő, hogy si­került. A magyar bútoripar országos méretű, rekonstruk­ciójának keretében a IV. öt­éves tervidőszak alatt ,az eg­ri Kistályaj úton is „csoda történt”, vagyis korszerű üzemépületek és műhely- csarnokok épültek az agriá- soknak. Az ünnepélyes szalagátvágás után érthetően nagy volt az öröm a gyárban,.aztán érthe­tően nagy volt a szomorúsá­guk. ámikor napok alatt nyílt titokká Fáit, hogy csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ér. vagyis gépekre, szociális, létesítmé­ször azt hittem,. hogy vala­hol gyorsan hajtottam és meglátták. De hát nem ilyes­miről. hanem a versenyről volt szó. Én ott. azt hiszem, y’gy győztem, hogy nem az időre hajtottam, hanem a pontos munkára. Pár má­sodperccel túl is léptem a kiszabott határidőt, de ez ki­sebb hiba volt, mint mond­juk föllökni az élére állított rakodólapot. Amikor aztán hazajöttem, itthon is pró­báltam „versenyezni”: emelő­villás targoncára rakodni kü­lönböző formájú anyagokat, ládákat, végighajtani előre kijelölt pályán. Mert tud­tam. az országos versenyen mái1 nem akármilyen legé­nyekkel kell kiállni. Negy­venötén gyűltünk össze Vé- pen, ez Szombathely mellett van. Itt rendezték az orszá­gos vetélkedőt. Először elő­döntőt, amiből tizenöten ju­tottunk tovább. Mit mond­jak? Figyeltem én az erővi­szonyokat. láttam, ki mit tud. úgy az ötödik hely tájára soroltam magam. — Az előttem hajtó ver­senyző. amikor. végzett, fer­dén állította le a gépet a startnál. Nem igazíthattam meg, abból a helyzetből kel­Akár királyi széknek is beillene. Készült az Agria Bútor­gyárban. (Fotó: Perl Márton) nyekre majd csak később te­lik a gyár és a ^népgazdaság kasszájából: De végül is ami késett, az nem múlott. Az V. ötéves tervben az „állam bácsi” is újra a zsebébe nyúlt — hi­telt vett fel a gyár — és az üzem is valamennyi an.yagi erőforrását arra fordította, hogy az új épületek falai kö­zé korszerű gépek kerülje­nek, modernizálják a terme­lést és javítsák a dolgozók élet- és munkakörülményeit is. Ugyancsak a legfontosabb tennivalóik közé sorolták gyártmányaik korszerűsítését olyan bútorcsaládok megter­vezését és azok gyártási fel­tételeinek biztosítását, ame­lyekkel egyrészt a hazai vá­sárlók igényeit is kielégíthe­tik, de versenyre tudnak kel­ni a külföldi piacok kínála­taival is. Ma már túlzás nélkül el­mondhatjuk:. terveiket, cél­kitűzéseiket lényegében úgy valósították meg, ahogyan eltervezték, ahogyan meg­szervezték. Az államtól ka­pott hitelekből es a saját pénzükből sikerült gépesíte­ni a termelést és az utóbbi két-három évben a korábbi­nál összehasonlíthatatlanul több jutott már a szociális létesítményekre is. A legna­gyobb vállalkozásuk azonban az vqlt, hogy volt merszük és bátorságuk lemondani egy sor gazdaságtalan és piac- képtelen termékük gyártásá­ról. és saját, szellemi erőik okos kihasználásának ered­ményeiként sorra jelentek meg a hazai és a külföldi piacokon az egyre korsze­rűbb. modernebb kárpitozott és stílgarnitúrák. És ezek mellett még arra is volt ere­jük, hogy kezdeményezzék a lett indulnom. Nem volt kí­sérőm. így aztán nem volt, aki reklamálhasson. Másod­perceket vesztettem, s ráadá­sul el is idegeskedtem a dol­got. A tizedik hely lett az enyém: persze tudom, ez is nagy,siker, örülök is nagyon. Itthon szép jutalmakat kap­tam. Csak tudja, milyen az ember, ha már csinálja, töb­bet akarna. ★ — Szakma? A targonca ve­zetés az nem szakma, de azért a gép kezeléséhez, kar­bantartásához, a kisebb ja­vításokhoz, ami a mi dol­gunk, meg kell tanulni sok mindent Én már bányász nem leszek, megszerettem ezt a munkát. Akartam volna továbbtanulni gépipari tech­nikumban, olyan iskolában, amit ide az üzembe kihelyez­tek. de egyszer kimaradtam, újabb meg nem indult. Per­sze, nem mondtam le a to­vábbtanulásról. Bizonyítot­tam saját magam előtt is a versenyen, azt hiszem, most már bátrabban vághatok ne­ki. .. Hckcli Sándor magyar bútorgyárak egyesü­lését és közösen keressék an­nak lehetőségeit is, hogy a1? itthon gyártott bútorokat mi­ként lehetne gazdaságosan eladni a tőkés és a szocia­lista piacokon. Dollárért, rubelért Ahogyan már említettük: a több éves munka eredmé­nyei alapján az egri gyár termékei nemcsak itthon, ha­nem külföldön is jó piacok­kal rendelkeznek. Ez évben a tőkés exportjuk már meg­haladja az ötven, a szocia­lista -országokban bonyolított üzleteik értéke pedig megkö­zelíti a 30 millió forintot. El­sősorban termékeik válasz­tékával és gyártmányaik mi­nőségével érték el, hogy több bútorukat, bútorcsaládjukat a hazainál is nagyobb nye­reséggel tudják értékesítem még a tőkés piacokon is. Ugyancsak a munkájuk di­cséretére vall, hogy az el­múlt két évben egyetlenegy minőségi kifogás sem. érte a külföldön értékesített termé­keiket.. A hazai vásárlóik is csak arra panaszkodtak, hogy ■időnként hiába keresik a gyár termékeit és hetekig, hónapokig kell sorba állni­uk, amíg megkapják a meg­szeretett, a kiválasztott szek­rénysorokat, székeket, aszta­lokat, komódokat. Szervezettebben, hatékonyabban A városi párt-végrehajtó­bizottság a közelmúltban ér­tékelte a gyár gazdasági és politikai munkáját. Eredmé­nyeik elismerése mellett egyebek között arra hívta fel a végrehajtó bizottság a gyár vezetőinek figyelmét, hogy az elkövetkezendő évek­ben még nagyobb figyelmet fordítsanak exportjuk jöve­delmezőségére. munkájuk ha­tékonyságának növelésére, a termelés szerveztettségének fokozására. Az ajánlott ten­nivalók között szerepel, hogy legalább Egerben, a gyár székhelyén mindig kaphatóak legyenek az Agria Bútorgyár termékei. Ennek érdekében a, város és a megye kereske­delmi egységei is többet te­hetnének a jelenleginél. An­nál is . inkább, mert a- jó szándék a gyár és a kereske­delem részéről is megvan, csak éppen időnként Agria- bútor nincs. Még Egerben sem. És végezetül abban is egyetértettek a város párt- és a gyár gazdasági és poli­tikai vezetői, hogy a har­minc éve felé közeledő gyár csak akkor tudja megőrizni jó hírnevét itthon és külföl­dön; ha az Agriában készült termékek többsége továbbra is világszínvonalon készül, és a dolgozók közérzete is kel­lemes. jó marad. Koós József 1980. szeptember 23., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom