Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
Példaképek - egy fogalom vállozásai A MAGYAR FIATALSÁG a sorskérdések előtt címmel 1939 októberében a Pannónia című pécsi egyetemi folyóirat egy felmérés alapján tanulmányt tett közzé, melynek kérdéseit ez év tavaszán kíváncsiságból az ország négy nagyvárosában érettségiző diákoknak ismét feltettem, Á kérdőívek értékelése még tart. de nehány részkérdésben — igy például a fiatalok eszmény- és példakép-választásának változásairól — már összehasonlításokat lehet tenni. A negyven évvel ezelőtti felmérésben is ..aránylag sokan feleltek azzal, hogy nincsenek mestereim", de a megemlített nevek között nagy számban szerepeltek a a múlt nagy alakjai Mátyás. Zrínyi. Széchenyi. Kossuth. Eötvös, stb. a kortárs írók és politikusok. — Szabó Dezső. Szekfű Gyula. Prohászka Ottokár stb.. — és a fiatal baloldali érzelmű értelmiségiek — Fé.ja Géza. Kovács Imre. Németh I-ászló. Matolcsy Mátyás — is. Az 1979-es felmérésben nevekkel alig találkoztam — „konkrét eszményképem nincs, csak csodálni tudom a nagy gondolkodókat” — legtöbben hasonló általánosságokat válaszoltak. Sokan határozott nemmel teleltek a kérdésre — „az eszményképeknek semmi értelme, dolgozni kell és kész.” Néhá- nyan szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat említettek és csak utolsó helyen szerepeltek az irodalmi. politikai személyiségek nevei. De a válaszok között egyetlenegyszer sem szerepelt történelmünk vagy a munkás- mozgalom nagyjainak neve. A KÉP ALTALANOS tendenciát tükröz. Akadémiai vizsgálatok is azt mutatják, hogy a serdülőkorban a fiatalok jelentős hányadának nincs eszményképe. A mezőgazdasági fizikai dolgozók gyerekeinek 33,2, az értelmiségi gyerekek 20, az ipari dolgozók gyerekeinek 17,2 és az egyéb származásúak 11.8 százalékának nincs konkret példaképe. Meglepő. hogy amíg a fiúknál 50.9, addig a lányoknál csupán 4.3 százalékban fordul elő. A jelenség okait vizsgálva egyelőre inkább csak általánosságok hangzanak el. „Más korban, más világban élünk”. „Még' nem sikerült megtalálni a fiataloknak is tetsző új példaképeket, az őket bemutató. közvetítő korszerű formákat”. „Hiányoznak a nagy történelmi események, nincsenek hősök. békés, nyugodt, konszolidált korban élünk”. De vajon adhatunk-e ilyen félvállról magyarázatot a fejleményekre? El kell-e fogadnunk annak a fiatalnak a iópofa magyarázkodását, aki a1 kérdésre — miért ninck a fiataloknak példaképe? — azt válaszolta: modern világ — az italunk Pepsi. Valóban annyira modern a világunk, hogy a múlt emlékei és alakjai a mának, a mai fiatalságnak már semmit nem tudnak mondani? Vagy másutt keli keresni a bajok okát? Körülbelül 15 éve terjedt el a KISZ -a i a pszer vezetek - ben az a szokás, hogy az alapszervezetek felveszik a munkásmozgalom valamelyik alakjának a nevét. Az idők folyamán aztán lassan kialakult egy eljárásrendszer, amely keretbe foglalta az eseményt. A tagok által szimpatikusnak es követendő példának tartott személy nevét kiválasztották, megszerezték az arcképet, faliújságot készítettek, esetleg irodalmi műsort is összeállítottak. Amikor az előkészületek befejeződtek. összehívták a taggyűlést, ismertették a példaképül választott mártír életútját, előadták az irodalmi műsort elhangzott egy beszéd, kólát bontottak és mindenki jól érezte magát. Azután teltek, múltak az étek, a faliújságon cserélődtek a cikkek, az alapszervezetben a tagok, csak a név maradt változatlan és évek múlva a tagok többségének már fogalma sem volt. hogy ki a név tulajdonosa és miért eppen az övé került a faliújságra? HASONLÓ PÉLDÁKAT lelehetne sorolni az oktatás területéről is: miért maradtak a történelmi személyisegek. példájuk, tetteik tankönyvbe zárva, a fiatalok gondolatvilágától távol? Miért fintorognak a gyerekek Bartók zenéjét hallva és miért csillog a szemük a táncdalok hallatán? Miért csak a Pepsi-reklám marad meg az emlékezetükben és miért nem egy szép vers? Az elmúlt évben rangos irodalmi évfordulók sorát ünnepeltük, A rádió, a televízió, az újsások. mindenki Ady. Radnóti. Móricz nevét emlegette. emlegeti, de — vaay éppen ezért? — egyikőjük nevével sem találkoztam a kérdőíveken. Az Ifjúsági Magazinban hónapok óta zajlik a vita — Kell-e nekünk Piramis brigád? — címmel. A vitát kiváltó cikk néhány elgondolkodtató levelet tett közzé, amelyek Piramis-brigádok, Piramis-őrsök. Sóm Lajos párt megalakulásáról tudósítottak. A fiatalok, hozzászólásaikban bizonygatják, hogy mindez kell. kell. kell! ! ! Mert nincs más fogódzó számukra. csak a Piramis-dalok, mert ezekben találnak rá saját érzéseikre, saját gondolataikra. Nincs kiért rajongani, csak az együttes taajaiért. mert ..a szoborrá merevedett vagy merevített „nagyságok" senkit nem érdekelnek. Hiába tanítanak indulókat, az igazi dal Piramis-dal marad és hiába rendeznek ünnepségeket, az. igazi esemény a rock-koncert mar-a«-!" A KÉRDÉS EZEK UTÁN természetesen nemcsak az, hogy az iskolát befejezve, az üvöltést abbahagyva ezek a fiatalok mit kezdenek magukkal. társa« magányukkal, másodlagos értékeikkel? Hanem az is. hogy a társadalom mit kezd. mit kezdhet velük? S. J. és kézfogások Az eset egyik városunkban történt. Középiskolások — gimnazisták és szakmunkások közösen — játszóteret parkosítottak. Munka közben a külön dolgozó szakmunkástanulók közül az egyik fiú átsétált a gimnazistákhoz: Heíó. srácok! Le vagyok égve. Tudnátok adni egy cigarettát!” A gimnazisták egymásra néztek, nem szóltak. Az ám, mielőtt a hallgatás kínossá vált volna. egyikük mégis belenyúlt a zsebébe és elővett egy csomag Szimfóniát. „Megfelel?” — A fiú elnézést kérőn mosolygott: ..Kösz, de ha gyulátok is volna..— Valaki tüzet adott. — Még egyszer kösz. Viszlát” — mondta és elindult visza a társaihoz. Akkor sem fordult meg, amikor meghallotta a nagy hanggal magyarázó, cigarettát kínáló gimnazista hangját; Elisszák a pénzüket és utána jönnek lejmolni... Ezeknek a durungoknak soha sincs semmijük- ■. Csak a haiukat növesztik és olyan buták, mint a s...” Másnap a megjegyzéseket tevő srác kék monoklival jelent meg az iskolában. Előző este egy sötét utcasarkon ..ismer«'len tettesek” csúnyán összeverték. Az ügvnek nem volt folytatása. Jópofa sztori lett belőle Én egv építőtáborban hallottam, ahol más, hasonló történeteket is meséltek. Mintha leprások lennének Alighogy másodszor is megszólal a gyári gőzduda, már áramlik a tömeg a nagykapu felé. Az úton cigaretta- csikkek. söröskupakok. Csípős szél fúj. Mindenki siet. Buszhoz, villamoshoz, bevásárolni, hazafelé. Végre feltűnnek azok is. akikre vájok. Fiatal szakmunkások. Alig egy éve dolgoznak Budapesten. Ingázók. Egy külvárosi kocsmába ülünk be. Sört rendelünk, s amíg rágyújtanak, addig elmondok egyet a hallott esetek közül. A másodikat már nem is tudom elkezdeni. Leintenek. ismerik a témát. — Ne is folytasd, inkább elmondom az én esetemet — kezdi egyikük és szavai nyomán egy gyerekkori barátság elevenedik meg. — Egy doki gyerekével barátkoztam. Nyolcadik után én szakmunkásképzőbe mentem, öt orvosnak szánták. Mi azért továbbra is tartottuk a barátságot, de egyik nap hiába csengettem náluk. Nem engedtek be. Másoktól tudtam meg. hogy eltiltották tőlem. Nem barátkozhattunk. Mivel én csak „inasnak" mentem, a szülök szemében csavargó, részeges. rongy emberré váltam. Igaz. ha elromlana otthon a villany és csak én lennék kéznél, nyugodt lelkiismerettel áthívnának. I.enne pálinka, borravaló, hízelgés. De a következő nap az utcán már nem ismernének meg... — Azt hiszem, nemcsak a felnőttekre jellemző ez a szemlélet, hanem újabban a fiatalok egy részére is — folytatják a többiek indulatosan. — Ha elmegyünk a diszkóba és a bemutatkozásnál elmondjuk, hogv ,< párban dolgozunk, egy ~ úgy néznek ránk, mintha prá- sak lennénk... Mintha a melós alacsonyabbrendű ember volna, mint egy kikent- kifent csinibaba. Szóval, mi nem számítunk ma jó partinak. .. Beszéd közben idegesen babrálnak töredezett körmű ujjaikkal a söröskor sókon. Az az érzésem, hogy nemcsak a napi nyolc óra nyűvi el ezeket a, srácokat, hanem az a tudat, is, hogy veszteseknek épzik magukat egy meg sem vívott ütközetben. — Tudod, ma a kék operán nem tartozik a divatos szerelések közé. Fehér köpeny. íróasztal, kevés munkával nagy pénz. Ezért töri magát mindenki. Ezért adják ki a szülők is a jelszót: Tanulj fiam. mert. különben melós leszel. /. .és vidéken? A vidéki kisváros művelődési házában pang az élet. Hétköznap este van, 8 óra. Néhány vendég darvadozik a sönlespult mellett. Az egyik asztal melleit fiatal srácok gyufásdobozt pöcög- tetnek Baráti társaság. Szakmunkástanulók, fiatal munkások. Nem tartja őket otthon a tévéműsor, máshová pedig nem tudnak rpenni. — Itt nemcsak a fiatalok, de az emberek között is nagyok a távolságok — kezdik és hogy van, aki meghallgassa őket. ömlik belőlük a szó. — Nincs se klub, se diszkó, semmi. Mindenki otthon ül a tévé előtt, bezárkózva. A művházba is csak ünnepségek alkalmával jönnek... Gimisek ide bé nem teszik a lábukat. A lányok pláne nem. Ez egy züllött helynek számít. A szavakból kiderül: a szétválás az általános iskola után kezdődik. A szóbeszéd azt tartja; aki gimnáziumba megy, az intelligens környezetbe kerül, olvas, művelődik. tanul. Aki a szakmunkásképzőt választja, az már 15 évesen dolgozik, kíséri a főnökeit a kocsmába és beszélgetni csak a nőkről, a tévéről, meg a fociról tud. — „Csoda, hogy 18 éves korra olyan nagy a távolság a fiatalok között? Az elkülönülést pedig csak fokozza. hogy mi be sem tehetjük a lábunkat a gimi klubjába. Ök ide nem jönnek. Hát akkor hol találkozzunk? Kialakulnak az előítéletek. A kör bezárul. Kilépni belőle nem lehet. Egy út marad. Családot alapítani minél előbb és békésen élni — magunknak.” Néhány perc alatt sisteregnek a, lefojtott indulatok, szaftos káromkodások röpködnek, a levegőben, de senki nem néz zavartan maga köré. A művelődési házban az igazgatónőn kívül egyetlen asszony, vagy lány sincs. Ez a férfiak világa. Miért nézik le a fizikai munkát? A beszélgetések során ez a kérdés számtalanszor elhangzott, s mivel a gimnazisták egy részéhez szól, próbaképpen továbbítottam egy KISZ-gyűlésen az illetékesekhez. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a fitalok nem a fizikai munkától. hanem a munkakörülményektől idegenkednek. — Ha már választanom lehet, hogy párás, poros levegőben. három műszakban, egy gép mellett állva töltöm el a fél életemet, vagy egy irodában bliccelem el a napokat, akkor inkább az utóbbit választom — fogalmazta meg többek véleményét is az egyik lány. — Majd hülye leszek elmenni normában dolgozni. Anyám félig megvakult, apám elitta az eszét — mondta egy másik. — Elég ha rájuk nézek, hogy másképp akarjak élni mint ők. — Aki ma művelődni akar. az nem megy szakmunkásképzőbe tanulni — állították többen is. — Onnan továbbjutni, felvételizni szinte lehetetlen. így törvényszerű, hogy különbségek alakuljanak ki. Talán nagyobbak is. mint kellene. S amikor valaki a durung szót használja, ezekre a szakadékokra utal a maga nyers, őszinte módján... ~k Megdöbbentő, elgondolkodtató mondatok. 17—18 éves egyívású, de különböző életpályára készülő fiatalok mondták el véleményüket, saját történetüket egy eset kapcsán. A történet jópofa sztorinak indult, de kiderült, hogy komoly társadalmi feszültségek, ellentétek lapulnak meg mögötte. Ügy tűnik, mintha régi, nem kívánatos beidegződések születnének újjá. Mindenesetre érdemes lenne elgondolkodnunk azon, hogy akik ma ilyen alá- és fölérendeltségi tudattal, előítéletekkel közelednek egymáshoz, azoknak az ezredfordulón 40 évesen, értelmiségiként, munkásként kell majd kezet fogniuk egymással. De ehhez az kell, hogy már most kezet fogjanak! Minden régről maradt előítélet ellen! Sebők János RADIO Kossuth 8.25 Szimfonikus zene. 9.42 Kis magyar néprajz. 9.47 Tarka mese, kis mese. 10.05 Timmy-Tom. 10.28 Szerpentin. 11.28 Zenés játékokból. 12.35 Magvetők. 12.55 Operaslágerek. 13.25 Dzsessz- melódiák. 14.02 Sztárok, anekdoták nélkül 14.32 Hangképek a 4. Galga menti népművészeti találkozóról. 15.10 Amatőr zenei együttesek műsorából. 15.24 Robi. Tóbi és a Tofröcsó. 16.10 Kritikusok fóruma. 16.20 Bemutatjuk új felvételeinket 17.07 Váltás fölül is. 17.32 Népi zene. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. 20.00 A rádió lemezalbuma. 21.30 Külpolitikai klub. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika 22.30 A vietnami kultúra hete. 22.42 Személyiség és kultúra. 22.57 Erkel operáiból. Petőfi 8.33 Idősebbek hullámhosz- szán. 9.28 Válaszolunk hallgatóinknak. 9.43 Muzeális felvételeinkből. 10.00 Zene- délelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Énekszóval, mu. zsikával. 12.33 Tánczenei koktél. 13 20 Türelemmel a türelmetlenségről. 13.30 Labirintus. 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Szóból ért az ember. 16.33 Útközben. 16.35 Néhány perc tudomány. 16.40 ötödik sebesség. 17.30 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről es a DVTK—Celtic KEK-mér_ kőzésről. 18.33 Könnyűzenei újdonságok. 18.50 Moszkvából érkezett. ,19.20 Népi zene. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Sporthírek. 20.38 Irány a Parmasz- szus! 21.05 A‘ „Válas(s)z!” melléklete. 21.30 A tegnap slágereiből. 22.20 A cigánybáró (Operettrészletek). 23.15 A dzsessz a 70-es években. " Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás, 17.05 Index. A miskolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja (A tartalomból: Mire vigyáz a minőség őre? — Kiskertek a város peremén — „Lassan őröl a malom”) Felelős szerkesztő: Paulo_ vits Ágoston., — Népdalcsokor — Sport. 18.00 Észak- magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. 7.55 Tévétorna. 8.00 Továbbképzés pedagógusoknak. 9.50 A rajzfilmek kedvelőinek. 10.05 Delta. 10.45 A tehén és a fogoly (Francia—olasz—NSZK film). 14.00 Továbbképzés pedagógusoknak. 16.05 Iskola- nyitogató. Zenés irodalmi összeállítás. 16.50 Rudolfi- num. — a művészek háza. 17.10 A régi tipus (NDK tévéfilm). 18.25 Kertünk — udvarunk. 18.45 Staféta. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó.'20.00 Kék fény (Riportműsor). 21.00 A Szenegáli Nemzeti Balett Együttes. 21:50 Búcsúvacsora. 22.50 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Alföldi antenna. 20.20 Szerelmi lecke (Angol té véfilm). 21.15 Tv-híradó 2. 21.40 Szemle. Társadalom- tudományi körkép. JimmsjQ 1980. szeptember 3., szerda Nektek énekelek Megyénkben először az elmúlt évben a VIT-napokon mutatkozott be a szolnoki Nagy Tibor. Azóta gyakori vendége a megye ifjúsági rendezvényeinek, KISZ-táborainak és ifjúsági klubjainak. Ahol megjelenik gitárjával, figyeli mindenki zenéjének és dalainak mondanivalóját. A gitárral és a zeneszerzéssel 1974-ben Dinnyés József hatására jegyezte el magát. Főként verseket zenésít meg: József Attilától. Ady Endrétől. Utassy Józseftől, Buda Ferenciül és mások alkotásaiból. Képünk a hatvani ifjúsági táborban készült. (Fotó: Szabó Sándor)
