Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
Bolondok hajója X I3)gggirren Dürer volt az illusztrátor? Hínáré a főváros határán Vannak igazságok, amelyeket szinte mindenki fúj gondolkodás nélkül: annyira magától értetődően igazak, s ezért már nem is ’igazak egészen. Közhelyek így ha azt kérdi egy külföldi. miért kevés a sok száz éves — középkori vagy ókori — építészeti emlék földünkön, a válasz rendszerint az lesz: a másfél százados török uralom... Amiből igaz. hogy volt. de nem azért kevés a régebbi emlék, hogy volt. hanem mert nemésak az volt, s mert a török uralomba nem nyugodtak bele eleink. Szóval, mert a harc volt sok. Smég ezzel is nagyon leegyszerűsített. ezért csonka ez az igazság. Hitváltó templomok ■Hiszen mindjárt azt is ellene kérdezhetné a küiföl- dink, hogy hát akkor miért kevés a török emlék is. Mert hiszen az sincs sok. Ha délebbre megyünk, a szomszédos országban jóval több maradt. Igaz, -főleg ott. ahol maradt valami abból az életből is. ami létrehozta : a török szokásokból, életmódból. hagyományokból, s ami bennük, meghatározó volt. vallásukból, az iszlámból. S éppen ez az! Ami leginkább jellegzetes: a templom. Ez bizony viszonylag kevés maradt, mert aztán már nem kellett. így a templomok egy része váltotta a hitet: ahogy a török hódítással sok katolikus templomból mohamedán lett. akképpen a hódoltság után a mecsetekből keresztény templom. A legismertebb ilyen emlék Pécs közepén. a Széchenyi téren Gázt Kászim pasa dzsámija — ma is szépen őrzi a hazai török építészet emlékét (amelyről mellesleg nemrég jelent meg egy kitűnő könyv a kor. régész-szakértőjétől. Gerő Győzőtől). Csak a torony maradt. . . Csakhogy kevés emlék maradt meg átépítés nélkül! Hiszen, ha a mecsetből keresztény templom lett, előbb-utóbb átalakították ennek megfelelően. Sőt. amint tehetősebb lett a gyülekezet. az egyház, átépítette. vagy még szívesebben belőle, helyette újat. a kor ízlésének megfelelőt, nagyobbat emelt. Így aztán a török templom eltűnt. Egy-két ilyen megszűnt templomból mégis maradt valami: a torony, a mináré. Ilyen magányos mináré jól ismert az országjárók előtt Egerben. Azt jóval kevesebben ismerik. hogv az ország közepén. a főváros'* határában is magaslik egy: Érden. Hamza bég váránál Érd régi, ófalunak nevezett részén áll ez a sajátos, D minárék megszokott karcsúságához képest némileg vaskos török templomtorony. Temploma elenyészett — az alapfalait az utóbbi évtizedekben tárta fel ifjú Fehér Géza. Nem tudni, ki alapította. A XVII. században épült. Amikor a török világjáró és tapasz ta- tatait tudós igyekezettel megörökítő Evlija Cselebi erre utazott, ezt „a templomot is megemlítette szűkszavúan a „vár" húsz deszkatetejű — nyilván fazsindelyes — házával egyetemben, s följegyezte, hogy ezt a fából és földből való erődöt a simontornyai Hamza bég építtette. Ma beton lépcső vezet a tízenkétszög alaprajzú mináré bejáratához, amely nem a föld színén van: valaha nyilván a dzsámi karzatáról nyílott. Nem sokkal följebb keskenyedik a torony, s az elvékonyodó részt alul. s felül faragott kőgyűrű határolja. Ez ismétlődik följebb az erkély alatt is, ahol egyébként, stilizált tulipón- díszítményt is faragtak. A már említett Gerő Győző a XVI. század második felében épült jugoszláviai templomokban mutatja ki az érdi mináré építészeti rokonait. S a két legközelebbi. nek, tartja a dalmáciai Drnis csonka mináréját, valamint a livnói Glavica dzsámi tornyát. Érdemes ezt a könnyen elérhető magyarországi rokonukat felkeresni! N. F. A XV. század vége a nagy utazások ideje, Luigi de Ca- damosto, Vasco da Gama, Kolumbus, Bartalomeo Diaz korszaka. 1494-ben különös könyv, jelent meg a könyvpiacon; képzeletbeli utasai bolondok, útjuk végcélja pedig Narragonia, a bolondok országa. A munka címe Narrenschiff, azaz Bolondok hajója. írója Sebastian Brand A szerző 1438-ban született. Apja a strassburgi Arany Oroszlán vendéglő tulajdonosa volt. Vendéglőjében sok ember fordult meg. s gyengeségeiket. hibáikat, furcsaságaikat jól megfigyelhette a fiatal Sebastian. Az. ifjú később a fcpzeli egyetemen a jogtudományok doktora lett, majd főiskolai tanár, ügyvéd, író. Humanista tudós körökben forgolódott, Ót magát is jeles humanistaként tisztelték, noha gondolkodása a középkorban gyökeredzett. Az egyházi hierarchiát mindennél jobban becsülte, és rendíthetetlen híve volt Miksa császárnak, aki viszon> >sul a comes palatinusi méltóságot adományozta neki. 1490. körül jelentek meg első vallásos, jogi történelmi és erkölcsi tárgyú munkái német és latin nyelven. Brand magát elsősorban pedagógusnak tartotta, műveivel nevein; és tanítani akart. Ilyen cél vezette a Bolondok hajója megírásához. Tükröt akart tartani azok elé. akik felfogása szerint bolond módra élnek, haszontalanul, tétlenül, elhanyagolják a tanulást, nem járnak templomba. Remélte, hogy így észre téríti őket, bölcs ?bb életmódra szoktatja. Az általa bolondságnak tartott dolgokról nyolcáoros népies versikét írt, s ezt adta közzé könyvében. A kis munka tartalma újszerű, volt, éles hangon, szellemesen kritizált, igazi sikerét. mégsem a szöveg, hanem az ezt kísérő 115 nagyhatású művészi fametszet hozta meg. Ezek stílusa realista, alakjaj. a középkori á brá zo 1 ásók ba n megszokott merevség helyett. élnek, arcvonásaik, test- és kéztartásuk természetes. kifejező. Nem üres díszek, hanem mindegyik mond valami érdekeset, jellemzőt. lényegesen többet, mint a versikék. A metszetek túlnyomó részét egy kimagasló tehetsédlusztrációk a bolondok hajó. iából «ragomén. Hí fcftKjUl áeiówúaot mart in ruu&wí'j < - h-tiltí op.!!»«-'« ín aqps műit». .«UítíViT»»' wií'?rü<í! «- ■ fentCcutrbó»»: ti |);S WŐ JolCMt* ♦ TtíJroo ,Cvi> gű, avatott, kezű művész készítette. Személye három évszázadig ismeretlen maradt. Csak 1837-ben kockáztatta meg Karl Friedrich von Rumohr művészettörténész azt a felvetést, hogy az ismeretlen illusztrátor nem más, mint minden idők egyik legkiválóbb grafikusa, Albrecht Dürer. Állítását több mint száz esztendeig tartó vita után csak 1951-ben fogadták el véglegesen. A szerzőséget csak stíluskritikai elemzések alapján lehetett megállapítani, mert Dürer ekkor még nem szignálta képeit a később annyira ismertté vált A D kezdőbetűkkel. Dürer ifjú korában az ötvösség, rajzolás, festes mellett a fametszetkészítést is megtanulta. Szülővárosából, Nürnbergből inasévei után — korának szokása szerint — fiatalon vándorútra kelt. Az út célja a tanulás, a továbbképzés volt, bár neki ekkor már nem sok tanulni valója akadt. Vándoréve; alatt el. jutott Bázelbe, hosszabb időt töltött ott felfedezték tehetségét és elhalmozták megrendelésekkel; többek közt megbízták a Bolondok hajója illusztrálásával. A címlapon egy kis hajóban utazó csörgösapkás bolondokat látunk, akik vidáman utaznak Narragoniá- ba. A többi metszet azután bemutat ja, hogy miben áll a bolondságuk. Bolond például az, aki könyvtárban ül. gondozza, porolja könyveit, de arra már nem jut ideje, hogy olvasson is belőlük. Bolond a fukar, mert csak gazdagságával törődik, nem ad alamizsnát a kéregetők- nek. s ezáltal elveszt; lelki üdvét. Bolond az apa, aki engedi. hogy gyermekei pénzzel, kockával játsszanak. s még az sem aggasztja, ha kést emelnek egymásra. Bolond, aki úgy kezd házépítésbe, hogy nincs elég pénze. A ház alapjai elkészülnek, de azután nem tudja fizetni a mesterembereket, s ezek elhagyják. Bolond, aki két urat szolgál egyszerre; olyan, mint az a vadász, aki egy kutyával egyszerre két nyu- lat akar fogatni, s ezáltal mindkettőt elszalasztja. Bolond. aki kincset talál, és ezt magának tartja meg, mert így az ördög karmai közé kerül. Bolond, aki vakon bízik szerencséjében, gondtalanul. vidáman néz ki az ablakon, miközben a földszinten meggyulladt a< háza. A példákat folytathatnánk, de ennyi is élénk világot vet. a XV század végi erkölcsi gondolkozásra. Brand és Dürer világnézete egyaránt kárhoztatja a vallási törvények és a mindennapi élet józan követelményei ellen vétőket. A Narrenschiffnek példátlan sikere lett, igazi népkönyvvé vált. Még megjelenése évében három után. nvomás készült róla, s későbbi latin, német, flamand, francia stb. nyelvű kiadásainak száma sz’inte megállapít' ha tálán. Egy szerzetes Strassburgban 1498-ban prédikációsorozatot tartott, mindegyik beszédének a tár. gya a Narrenschiff egy-egy bolondsága volt. A könyv címét két évtizeddel ezelőtt egy film Is kölcsönvette. A könyvet sokan olvasták és nézték, csak épp az emberi természetet nem tudta megváltoztatni. Ha ma írnák meg a Bolondok hajóját, talán még több utasa lenne, mint volt egy fél évszázaddal ezelőtt. Vértesy Miklós Házunkban minden nagyszerű: az udvar, a lakók, a lakóbizottság, és különösen annak elnöke, Arcsarov remek ember. Nálunk minden nagyszerű. Ez az Arcsarov egyszer összehívott bennünket, és í gy szólt: — Kedves lakótársak, egy kissé rendeznünk kellene ezt az udvart. Például miért ne létesíthetnénk virágágyakat, ahol gladiólu- szok vagy rózsák pompáznának? Képzeljék el. milyen gyönyörű lenne, és mennyi örömöt szere~nr. m’ndenk' nek! — Helyes, helyes! — harsainak az egyetértő kiáltások. — Köszönöm — mondta Arcsarov — egyetlen pillanatig sem kételkedtem abban. hogy támogat iák a jó ötletet. — Egy pillanatra elhallgatott. és arca gondterhelt kifejezést öltött. — De. kedves barátaim, vegyük fontolóra azt a körülményt. hogy vajon ki ápol- ná a mi virágainkat. Nálunk mindenki elfoglalt egész nap dolgozik. Attól félek, hogy a gyerekek három nap alatt széttaposnák a virágokat. Inkább szereljünk fel védötetőt az egész udvar föle. állítsunk alá padokat. asztalokat. Aztán az gészet futtassuk be szőlővel. Képzeljék el. milyen szemet gyönyörködtető lesz! Mert nálunk a fiatal anyák és az idős nyugdíjasok nem tudnak leülni az udvarban, hogy pihenjenek egy kicsit. Mit szólnak ehhez az ötlethez? — Helyes, helyes! — harsam több hang. Elnökünk derűsen elmosolyodott és bólintott: — örülök, kedves barátaim, hogy helyeslik tervemet. Jólesik, amikor az ember könnyűszerrel közös nyelvet talál másokkal. De vizsgáljuk meg ezt a tervet kritikusabb szemmel: hiszen ez a kontár módra összetákolt tető rrfeg az a néhány hevenyészett asztal egyáltalán nem lenne udvarunk legkülönb dísze. Nemrég ért véget a gyermekév, és ez a körülmény, kedves lakótársak. új tervet sugall nekem. A védőtető helyett inkább építsünk közösen az udvarban homokozót és hintákat a kis lurkók számára. Képzeljek el. mekkora örömöt szereznek majd ezek! — Helyes, helyes! — hallatszottak az egybegyűltek kiáltásai. — De ez még nem minden. kedves lakótársak — folytatta Arcsarov. — Az udvar közepén mesterséges dombocskát építünk kis vízeséssel és titokzatos, sötét barlanggal Ilyet még senki sem csinált! — Helyes, helyes! — ri- koltották valamennyien. — Persze, hogy helyes — bólintott elegedetten Arcsa- rov. — De tegyék kezüket a szívükre, és kérdezzék meg önmagáktól: nem lesz ez túlbuzgóság részünkről? Nem tűnik majd ez a terv túlságosan szerénytelennek?' Ráadásul, mint tudják, jelenleg mindenütt széles^tör- ben terjed a természetvédelmi mozgalom, és én arra a felfogásra hajlok, talán irteg- is jobb volna, ha meghagynánk udvarunkat a maga ökológiai természetesscge- ben? — Helyes, helyes! — Tisztelt lakótársak — komorodott el Arcsarov — magatartásuk kissé zavarba ejt. Azt javasoltam, létesítsünk virágoskertet — és önök beleegyeztek. Azután virágoskert helyett védőié- töt meg asztalokat javasoltam — és önök ebbe is beleegyeztek. A dombocskába meg a vízesésbe is beleegyeztek. És most ugyanilyen lelkesen beleegyeztek abba. hogy ne legyen se domb. se vízesés. Hogyan értsem ezt? — Hát akkor csináljunk autóparkolót az egész udvarból! — hallatszott egy hang. Erre az' egybegyűltek nemcsak egy emberként helyes’-t kiáltottak. hanem még tapsoltak is. És ebben maradtak. ] Él [ műsorok: 1 IADI0 Kossuth 8.20 A'mai nap kulturális programjából. 8.27 Csak egy kultúránk van. 8.57 Színes népi muzsika 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10-14. 10.35 Zenekari muzsika. 11.43 Utazás a Balaton körül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 14.42 Arcképek a német irodalomból. 15.10 Grieg: Változatok egy régi norvég románcra. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Nóták. 16.32 Olasz barokk muzsika. 17.07 Az első óra előtt. 17.32 Brahms: Ünnepi és emlék beszed. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, ho; nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Hallgassuk együtt! 20.00 Katonák kormányon, 20.30 Népi zene. 20.59 „Végtelen kék ég alatt”. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Operaáriák. 22.45 Meditáció. 22.55 Lehotka Gábor orgonaestje. Petőfi 8.33 Társalgó. 10.33 Zenedélelőtt. 12.25 Látószög. 12.35 Melódia koktél. 13.35 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tiptop parádé. 18.33 Népdalkörök országszerte. 18.53 Csak fiataloknak! 19.56 Ű. Dózsa—Real Sociedad UEFA-kupa labdarúgómérkőzés II. félideje. 20.50 Mexikói dallamok. 21.00 Országtérkép hangjegyekből. 22.00 Verbunkosok, nóták. 23.15 A dzsessz a 70-es években. Szolnok 17.00-től 13.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás, 17.05 Fiatalok0 zenés találkozója. Szerkesztő: Regős Zsolt és Zakar János. 17.45 Az igazságügy fóruma, A foglaló. Dr. Tímár László jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... TEJ 9.40 Tévétorna. 9.45 Óvodások filmműsora. 10.05 Iskolatévé.* 15.40 Iskolatévé <ism.) 16.10 Körséta Rhensbergben. 16.40 Postafiók 250. 16.55 A bosszú (Tévéfilm). 18.00 „Vörös szegfű” dalfesztivál. 18.30 Észak gyöngyszemei. 18.50 Keressük... 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 1930 Tv-hiradó 20.00 Ü. Dózsa— Real Sociedad UEFA-kupa labdarúgó-mérkőzés. 21.40 Will Shakespeare (Tévé- filmsorozat). 22.30 Találkozások a számítástechnikával. 23.05 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Kalnoky László-port- ré. 20.50 Tv-hiradó 2. 21.10 Kedvünkre... 21.50 Az adáspötló együttes (Tévé- film). MmiisőiiGS Fordította: Gellert György 1980. szeptember 1«.. kedd