Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
Vállalati főosztályharc Az első félévi mérleg utón ü szabályozók hatása A VÁLLALAT — MINT valamennyi szervezet —magában rejt különféle konfliktusokat: feladatokét, 'érdekekét, eredményekből való részesedésekét, s mindenekelőtt — felelősségekét. A vita, a vélt vagy való. igazságok következetes képviselete. s ezzel a nézetek ütközése természetes kísérőié a tervezésnek éppúgy, mint a végrehajtásnak, Minél szerteágazóbb egy-egy termelőhely tevékenysége, annál inkább szükség van a hasznos vitákra, az előzetes egyeztetésekre, a teendőik s az érdekek lehető legjobb összehangolására. A gond abban van, hogy ezek helyett némely cégnél akaratlanul is szaporítják a konfliktusokat, az önérdekek mindenek ftüe emeie^enek szolgálatában. Készülnek a középtávú vállalata programok. S mikor máskor, mint ilyenkor vélhető jogosnak, hogy az érintettek kivétel nélkül keressék a megoldásokat, a forrásokat, a - tartalékokat, azt tehát, ami előbbre juttatja a közős ügyet, a jó vállalati terv kidolgozását. Mégis meghökkentően gyakran lehetünk tanúi áldatlan vitáknak, egyre terjedelmesebb följegyzések, emlékeztetők. s viszont-följegyzések készítésének, amikben — sajnos — nem az kap helyet, melyik főosztály, osztály mit hogyan csinál, hanem ennek az ellenkezője; mit nem tesz, mire nem hajlandó, mire nem képes. Aligha újdonság afz a megállapítás, hogy a vállalati szervezet. — tisztelet a kivételnek —. amint azt sok vizsgálat igazolta, lényegesen elavultabb, mint amilyen a termelőhelyek techA következő tervidőszak egyik legfontosabb kereskedelem-politikai céljának végrehajtását szolgálja a Ho- venta nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás, amelyet negyedik alkalommal rendeznek meg szeptember 26. és október 5. között — az őszi BNV-vel egyidőben — a kőbányai vásárközpontban. Tíz országból több mint 50 cég mutatja be újdonságait, eszközeit, amelyek lehetővé teszik a vásárlási körülmények javítását, s egyben a kereskedelmi dolgozók munkájának könnyítését. A kiállító hazai vállalatok, üzemek felvonultatják legújabb fejlesztési eredményeiket, lehetőséget kínálva hazai és külföldi partnereiknek üzleti vagy gyártási együttműködésre, kölcsönös információkra és szakosodásra. Különféle üzletek, vendéglátóhelyek körvonalai bontakoznak ki, megkezdődött a gépek, a berendezések felszerelése a vásárváros D-pavilonjában, a Ho- venta bemutatójára. A csarnokban ..felépítenek” egymás mellett egy 50 és egy 120 négyzetméteres üzletet, valamint egy ABC-áruházát, szemléltetve azokat a modelleket, berendezéseket, amelyek mindhárom üzleti típusban egyaránt felhasználhatók. alkalmazhatók. A gyártók és a kereskedelmi vállalatok igyekeznek minden gépet, berendezést üzemben, működés közben elhelyezve bemutatni. Az. egyik legnagyobb hazai gyártóbázis, a Ken par például teljesen felszerel egy ruházati boltot. A korábban sikert aratott ételbár elemeiből 00 négyzetméteres komplett sörbárt állítanak {etnikai, technológiai szintje. S ha ezt az amúgy is nehézkes, lassú szervezetet szétszabdalja az egyes részterületek függetlenedése a többi alkotóelemtől, ha a tényleges feladatkijelölést az váltja fel, hogy az osztályok, a főosztályok elutasítanak minden ésszerű kompromisszumot, akkor könnyen bekövetkezhet, az akcióképtelenség, a holtpont. Ki.- mozdulni persze szükségszerű ebből az állapotból.- ám közben telik az idő, újabb energiákat emészt fel a felettesek — a/, osztályokat, főosztályokat felügyelők — megbeszéléseinek sorozata, s a cél még mindig nem került közelebb. EZ PEDIG MÁR nem .,bel ügy”, nem marad egy- egy vállalati részleg irodáinak falain belül, ez az egész közösség holnapját befolyásolja. Mégis, érdekes módon, a kelleténél sokkal kisebb az az erkölcsi nyomás, amelyet a kollektíva gyakorolhatna érintett tagjai csoportjaira. föl ismertetve velük — samennyiben ez nem megy, akkor kényszerrel —• az érdekek alapvető azonosságát. az ebből következő szükségszerűséget. A túlzott tapintathoz, x a veszélyes megértési készséghez talán hozzájárul, hogy gyakran forma szerint minden rendiben van. Zajlanak az értekezletek. készülnek a papírok. sorra testületek elé kerülnek a különféle előterjesztések. sőt — bárki láthatja —. hogy az osztályokon, a főosztályokon • most meghalni sem . érnek rá, mert rengeteg a munka. Minden energiának annyi az értéke, amennyi az eredménye. Mégis, gyakran csak ,addig jut el az ítélkezés, hogy a fölhasznált energiákát méltányolja. Kétségtelen. a vállalati főosztalyharc rengeteg erőt, időt, jobb sorsra érdemes szellemi erőfeszítést emészt fel. A teendők tologatása, annak megmagyarázása, miért nem tarthatók be a határidők, a felelősség ismétlődő elhárítása. az akadályok új s még újabb csoportokba, rendezése mellett olykor más eszközök is bevetésre kerülnek: szaktekintélyek, felügyeleti szervek, másokkal nem közölt intézkedések alakjában, jogszabályok papírízű citálá- sában. Történhet mindez azért, mert — akár a tervezésben, akár más teendők esetében — előzetesen nem határolták körül egyértelműen a feladatokat. s az azokkal járó felelősségeket, nem jelölték meg pontosan az elérendő célt, az elérést szolgáló feltételeket, eszközöket. A korábban megszokottra hagyatkoztak; a rutinra, arra, hogy az előző terv is így készült — az előző feladatot is így hajtották végre —. s mégsem dőlt össze a világ. IGAZ, NEM DŐLT össze. Ha azonban valaki venné a fáradságot. s kiszámítaná, hogy a lehetségesnek és a ténylegesen elértnek mi az aránya az így készült tervekben. az így végrehajtott feladatokban, akkor szembeötlő különbségekre bukkanna. Ráadásul napjainkban a korábbiaktól lényegesen eltérő gazdasági környezetben könnyelműség abban bízni; hogy ami egyszer vagy kétszer megfelelt munkamódszerként, stílusként, az most is jó lesz. A vállalati főosztály harc ezért olyan csata, amiben csak vesztesek lehetnek, a látszatgyőztesek is azok lesznek. (m. o.) olasz, az osztrák, az NSZK- beli cégek — bemutatóin a korábbiaknál sokoldalúbb étel- és italautomatákat — köztük a Caprigian pénzbedobásra működő fagylaltautomatáját —, a kiszolgálást gyorsító korszerű mérőeszközöket, „kézkímélő”, szállítószalagos pénztárbe- rendezéseket, ügyes csomagológépeket. egyéb elektromos készülékeket, szálloda- berendezéseket. a vagyonvédelmei szolgáló biztonságtechnikai készülékeket láthatnak az érdeklődők. (MTI) A gazdálkodási feltételek szigorítása — amelyet az év elején életbe lépett termelői ár- és szabályozómódosítá- sok is kifejeznek — magasabb követelményeket állított a vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben. A módosítások sokak számára Aem volt kellően áttekinthetőek, így az év indítása a külső és belső tényezők hatására bonyolult feladat volt. Nagyon várták az év közi mérlegbeszámolót. A féléves mérleg- beszámolóban kimutatott adatok élénk mozgásba hozták a mégye gazdasági életét. Az ok világos: az 1980. évben életbe léptetett sza- bályozómódosítások tényszerű hatása most vált ismeretessé a gazdasági vezetők köréten. Az első félév tényadatai! élénk érdeklődéssel hasonlították mind &' báz.is, mind a módosított bázisadatokhoz. A módosított bázisadatokat úgy alakították ki, hogy számba vették, milyen termelési adatok lettek vol- nak ,a múlt évben, ha már tavaly is az idei szabályozókkal dolgoztak volna. És mi lett? Növekedett a termelés Megyénk vállalatai és szövetkezetei — a mezőgazdasági nagyüzemek nélkül 1980. I. félévében folyó áron csaknem 10 milliárd bruttó termelési értéket hoztak létre, amely 8,4 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez az érték minden népgazdasági ágban emelkedett, kivéve az építőipart, ahol csökkenés következett be. A nettó árbevétel nem tartott lépést a „ termelési értéknövekedéssel. A 7.9 százalékos árbevételnövekedés a megye iparában szektoronként nagyon eltérő. A minisztériumi szektorban a megyei átlag feletti, a tanácsi szektorban átlag alatti növekedés,- és a szövetkezeti szektorban jelentős csökkenés tapasztalható. Az árbevétel-növekedés megítéléséhez tartozik, hogy a kohászat. a villamosenergia-ipar és a szénbányászat értékesítési árbevétele a termékek árának emelkedéséből adódik. Csak nagyon kismértékben mondható, hogy volumen- növekedésből. illetve a minőségi paraméterek javulásából származik az árbevétel-növekedés. A gépiparban, a könnyűiparban elmaradt az árbevétel az előző évi bázistól. Mennyiségben is csökkent az értékesítés, mivel a szükséges változások a gazdaságoknál túlságosan lassan mentek végbe; nem sikerült a kapacitást szerződésekkel lekötni, árviták, valamint az anyagmegrendelés késői visz- szaigazolása miatt,- melyek részben külső tényezők. Hasonló okok miatt csökkent a kivitelező építőipar I. félévi árbevétele. A kereskedelem mérsékelt árbevétel-növekedése dinamikájában nem érte el az előző év azonos időszakáét. A mezőgazdasági üzemek tartózkodtak a gépvásárlástól és a gépalkatrészek, sőt a műtrágya értékesítése is elmaradt a bázisszámoktól. A vendéglátásban az ételforgalom csökkent, az átváltozások és az idegenforgalom visszaesése nem. egyáltalán nem javította az ágazat gazdasági helyzetét. A többi kereskedelmi ágazatban. így a kiskereskedelemben elsősorban az élelmiszerek és a vegyesiparcikk forgalma növekedett. A szolgáltató ágazatban az árbevétel növekedése átlag feletti. A költségek is növekedtek A vállalati közérzetre legnagyobb hatással volt a költségek növekedési ütemé, mert azok meghaladták a nettó árbevétel növekedésének ütemét. Az értékesítés elszámolt önköltsége jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakában kimutatott összeget, amely 9.8 százalékos növekedést jelentett. Ezen belül is — költségnemenként vizsgálva — elsősorban, legmagasabb arányban növekedett az anyag- költség üteme, összefüggésben van ez az alapanyag- és energiaárak emelkedésével. A mérlegbeszámolókban kimutatott fel nem, osztott költségnek az árbevételt meghaladó 15,5 százalékos növekedése erősen szembetűnő, amely elsősorban az ipari ágazatra koncentrálódik. A többi ágazatban nem növekedett. sőt csökkentek a fel nem osztott költségek. Ennek oka adott, mert a szabályozómódosítás kiemelten érintette az ipari vállalatokat, szövetkezeteket: megszűnt a termelési adó, az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége, ami fel nem osztott költségként került könyvelésre. Ugyanakkor az ágazati számlakeret módosításával változott a munkabérkiegészítés elszámolásának módja, illetve a közvetlen önköltségen történő értékelés növelte az ipari ágazat tel nem osztott költségeit. Ellensúlyozás A nyersanyag, és energiaárak ellensúlyozására a gazdálkodó szervek jelentős takarékossági intézkedéseket dolgoztak ki és valósítottak meg. elsősorban az anyag- es energiafelhasználás csökkentésére koncentrálva. Említésre méltó két ágazat: a kohászat és a szénbányászat. Importanyag-kiválasztással, hul- ' ladékanyag-értékesítéssel a szénbányászatban 5,4 millió forintot; a kohászatban a fajlagos anyagkihozatal javításával, valamint a selejt csökkentésével 7,7 millió forintot taedtek megtakarítani. A felügyeleti szervek, illetve az érdekképviseletek szorgalmazására valamennyi vállalat és szövetkezet minden eddiginél érőteljesebben igyekezett érvényesíteni a takarékossági intézkedési terv előírásait. Tapasztalatok szerint az iparban • a fajlagos felhasználások csökkentésében voltak dicsérendő ered-' . mények. Szépséghibája a takarékosságnak, hogy még mindig előfordulnak tartalmatlan intézkedési tervek, illetve a kimutatott megtakarítások néhány helyen meg- kérdőjelezhetők. Az értékesítés, a termelés lényegében tervszerű alakulása mellett a vállalatok és szövetkezetek elszámolási alapul szolgáló eredménye a vártnál kedvezőbben alakult. A szabályozómódositások eredményt csökkentő hatását az év első napjaiban mintegy 30 százalékosnak vélelmeztük megyei szinten.' Ezzel szemben a fél évben realizált eredmény mindösz- sze 7,5 százalékkal maradt el az 1979. I. félévének teljesítésétől. Tendenciájában ez az eredményalakulás hasonló a népgazdasági szin tűhöz, de ^ttól elmaradt! A vártnál jobban mérséklődött az építőipar eredménye. Viszont meghaladta a múlt évi eredményt a szállítási, kiskereskedelmi és szolgáltatási ágazat. Az iparon belül jelentősen megnövekedett a termelői árváltozások, hatására az alapanyag-előállító és az energiaellátó ágazatok, a kohászat, a bányászat nyeresége és a végtermék-előállító ágazatok eredménye csökkent Lassan alkalmazkodtak A költségvetési kapcsolatok kielégítőek, a vállalat©^ és a szövetkezetek befizetési kötelezettsége a szabályozórendszer változásának hatására mintegy 30 százalékkal csökkent és a támogatások csaknem szinten maradtak. Mindezek ellenére az egyébkent jelentős volumenű nyereségadó-fizetés labilis. Ez abból adódott, hogy a gazdálkodók, különösen a szövetkezeti szektor, lassan al- kalm'azkodtak a szabályozó- rendszer módosítása által diktált követelményekhez. Már eddig hét gazdálkodó módosította — növelte — az előre bejelentett nyereségadó összegét azzal az indoklással. hogy a negyedév első napjaiban nem ismerte a megrendelők szándékát. Megnyugtató, hogy a II. félévben nagyobb mértékben kötötték le a vállalatok szabád kapacitását. Valószínűsíthető, hogy megyénk vállalatai, szövetkezetei nemcsak a költségek növekedésében, hanem a költségek és az árbevétel kü- lönbözetéből származó eredményekben is felzárkóznak a népgazdasági átlaghoz, erő- teljesebben akarják a gazdaságpolitikai célkitűzések meg. valósítását. Várjuk, hogy jobb eredménnyel zárják a szabályozómódosítás első évenek második felét, mint az első félévet. Nemes Gyula, a PM Bevételi Főigazgatósága Heves megyei Hivatalának vezetője Mmsw,& 1980, szeptember 16., kedd A MÜÁRT kiállításán bemutatják például az üzletek, a raktárak nagy gondját segítő, s a környezeti kultúrát is szolgáló hulla- dekbálázó berendezést. Ott lesznek a Hoven tán a KGM üzemeinek a kereskedelmet és a vendéglátást .segítő gyártmányai, például a Hűtőgépgyár fagyasztó-hű- tőbútorai. az IGV elektronikus pénztárgépei, a MET- RIPOND mérlegei, a VB KM sütő-, főzőberendezései. A külföldiek — a dán. a lengyel, az NDK-beli, az Megyénk vendégei az egri vármúzeum kiállításán A Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására hazánkba látogató Karl Lausecker osztrák szövetségi közlekedési és post a ügyi miniszter, vendéglátójának és a köztársaság budapesti nagykövetének társaságában Heves megyében tók-otte a vasárnapot, Ennek során először a detki Magyar— Bolgár Barátság Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetbe érkeztek, ahol Szabó Imre tsz-elnök tájékoztatott /Sl közös gazdaság életéről. Ezután Egerbe vezetett a vendégek útja. A városban Szalag* -tsívan. a megyei tanács (Fotó: Szántó Györg általános elnökhelyettese t gadta a két minisztert és 1 séretét. majd a vendég Eger történelmi nevezet« ségeivel ismerkedtek.' Av rosnézés után, a késő dl utáni órákban Karl Lause kér és kísérete visszautaz« Budapeötee. A Hoventa-kiállitós az őszi BNV-n Komplett sörbár, utcai terasz, cukrászüzem