Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

MINI MAJOM .A KANÁLON Egyre ritkábban hívnak taxit Londonban Egy londoni intéimény a forgalom csökkenéséről panaszkodik Az angol metropolisnak sok jelképe van. egy viszont 12 ezerszeres kivitelben is rendelkezésre áll: a láda. formájú, fekete színű régi­módi taxi. Hetente több mint két és. fél millió utast szállí­tanak. .......................... ^ 'múlt évben némely na­pon több ember utazott a kényelmes autómonstrummal, mint a másik intézménnyel, a piros emeletes autóbusszal. Egy idő óta azonban a 17 ezer gépkocsivezető közül sokan az üzlet visszaesésére panaszkodnak, aminek nem­csak a látogatók megcsappa­nása az oka. Az utóbbi 12 hónapban bevezetett 50 szá­zalékos díjemelés a taxi sok szerelmesét elriasztotta. Amikor még több turista volt és a díjak is alacso­nyabbak voltak, a taxisok az üt ásók elől aüs tudtak ki­térni. Nem csoda, hogy ven­degeik megválasztásánál ege­re válogatósabbak lettek. Ki­fogásuk nrindig akadt, ha nem tetszett nekik az úticél: ..Sajnálom. kedves, éppen hazafelé tartok, és egészen máshol lakom!” vagy ..Saj­nálom uram. de a tartályom üres", így hangzottak a ked­ves mentegetőzések. A városközponttól számít­va hat mérföldnél (kb. 10 kilométernél) hosszabb utat ma sem kell egv taxisnak sem elvállalnia Nagy-London néhány kerületét viszont majdnem valamennyi taxis szabályosan kerüli. Az ok: a sofőrök azt állítják, hogy a visszaútra nincs utasuk, úgy­hogy az üres fuvart saját terhűkre kell elszámolniuk. A taxiipar Londonban már 350 évvel ezelőtt kezdődött. Az első bérkocsik, amelyek egy nyugdíjas kapitány „talál­mányai" voltak. 1634-ben bukkantak fel. és egy má- jtssfánál vártak az utasra Ezt az ötletet azonban saj­na« a rablók is kihasználták, mert így nem kellett komor utcákban lesni áldozatukra, hanem bérkocsisként aján­lották fel szolgálataikat., és az utasokat a konflisban tá­madták meg. Ezért a város­atyák nagyon hamar rájöttek arra. hogy engedélyt vezes­senek be. Nehezen válhat az ember taxissá Londonban, és talán a „Cabbie-ket” nem is jog­talanul tartják a világ leg­jobb taxisainak. Kiképzésük 1.5—2 évig tart. Ebben az időben mopedjeikkel állan­dóan úton vannak, emléke­zetükbe vésik az utcákat, épületeket és tereket. Ez alatt kb, 10 ezer kilométert tesznek meg. A rendőrségi vizsgán a ..tanulónak’' pon­tosan meg kell tudni mon­dania. hogy milyen utcákon jut el A ponttól B pontig. Az elméleti teszttől vala­mennyi taxist elfoghatja a borzalom: a vizsgabiztos 93 ezer kérdés közül választhat. Hollandia megmentöjének emléke Sokan ismerik a szálló­igét, hogy az Isten megte­remtette a tengert, a hol­landok pedig a tengerpar­tot. Valóban az ország terü­letének 25 százaléka a ten­ger Szintje alatt van, Hol­landia történetének több di­csőséges fejezete fűződik az embernek a természeti erők ellen folytatott hősies harcá­hoz Itt is akadtak kuriózu­mok. A Haarlemtől nem messze fekvő Spaarndam városkába érkező turistáknak feltétle­nül megmutatják Hans Bunkernek, annak a kis­fiúnak az emlékművét ér egvkori szülőházát, aki állí­tólag annak idején meg­mentette az országot az ár­víztől. A tengerparton ját­szott, amikor a gáton egy kis nyílást fedezett fel, amelyen keresztül folyt a víz. Rájött, hogy a víz tönk­reteheti a gátat, ahogy már többször történt, » elöntheti az egész országot, ezért ujjá- val elzárta a nyílást. Több órán keresztül ült ott. amikor a távolléte miatt aggódó pol­gárok a kis hős keresésére indultak és elhárították a veszélyt. Ezt a történetet egy ame­rikai írónő találta ki. s írta meg 1865-ben. a Haarlem hőse című kis könyvében, amely igen népszerűvé vált az Egyesült Államokban és Európában. Sok turista csak azért fordul meg Spaarn- d,amban. hogy megismerje Hans Brinkern hazáját. Felállították Han.s emlék­művét, sőt a házat is ..amelyben született és la- . kott”. HUMOR» szolgálat Richter kisasszony ismer-1 kedést hirdetésre válaszol: ..A jövő vasárnapra kitűzött első találkozás számomra megfelelő. Arra kérem, is­mertetőjelként egy 36-os szá­mú nercbunda legyen a jobb karjára vetve". Helgoland-szigeten a tu­rista megkérdi az egyik ha­lásztól: — Mondja, hogyan készítik tulajdonképpen a hálót? — Mi sem egyszerűbb en­né' — hangzik a válasz. — Vesznek egy csomó lyukat, és aztán összekötik! ★ Klaus megkérdi a nővéré­től: — Mondd, a halak tulaj­donkeppen nagyon gyorsan nőnek? — De még mennyire, sőt, a haláluk után is nőnek — válaszol a leány. — Múlt hé­ten apa fogott egy csukát., És tudod, valahányszor me­sél róla. ez a csu/ta 20 cen-' timéterrei hosszabb lesz! ★ A kis Jochen megkérdezi a tanítónőtől: — Tessék megmondani, mit tanultam én ma? — Buta kérdés, Jochen. — Ezt magam is tudom, de otthon is mindig ilyen bu­tái kérdeznek tőlem! — No, és hogyan szabadí­totta meg a feleségét a pon­tatlanságtól? ­— Pofon egyszerű volt, — hangzik a válasz —, egyszer egeszen mellékesen megje­gyeztem. hogy a pontatlan­ság tipikusan öregkori jelen­ség! ★ Az autóvezetést vizsga leté­tele után a kezdő autós első ízben indul útnak egyedül, ég persze, kissé feltartja a forgalmat. Az egyik keresz­teződésnél egy másik autói végül rákiált: — Marha! ■. * Az újonc barátságosan válaszol: — örvendik: Meier a né-' vem. ★ A fiatal anya ágyba viszi kisgyermekét: — Aludj jól. Sabinchen. Ha éjszaka szükséged lesz valamire, csak hívj engem, Apuka akkor azonnal bejön hozzád! ★ A kis Kari bemegy a mé­szároshoz. — Kerek egy márkáért kutyaeledelt. De ne legyen olyan zsíros, mint a múlt héten — mert azt nem sze­reti az apukám! A városi tűzoltó­ság már ötödször vo­nult ki. majd vissza. Minden alkalommal kiderült, hogy csak a hír terjed futótűz­ként a térségben. A hir pedig arról szólt, hogy a hét vé­gen felavatják a lé­tesítményt. Minden akörül forgott, kivált, mivel illetékes helye­ken a nagy esemény­re forgatókönyv is készül. A program felelős gazdáit külön is jóleső érzessél töl­tötte el, hogy a szá­la g átvágására szóló felkérést elfogadta Vinkó Ivó. a város hajdani szülöttje, a nagyvállalat mai igazgatóhelyettese. Az ünnepi eseményt le­bonyolítandó. kez­dettől csak az ö neve forgott szóban. Hi­szen ez előkészítő bi­zottságba beválás z- tott könyvelönő. tör­ténetesen a nagy ember egykori féle­ségé. oly meggyőző- en hangoztatta: — Átvágásban messzi földön nem találni párját. — És ugye. az asszony, aki lá­nyukat egyedül fel­nevelte: ezt csak tud­hatta . .. A forgatókönyvben külön program céloz­Szokolay ZoKan: Az utolsó hajnal Simonyi Imre*: Nosztalgia í Sajgó hűtlenség lettünk a nép süt még onnét meg átugorva immár, a menny kék lát előtti > cserepes testű kedves társain > , már elmennék leoromba egy emlék aztán megint Fölpeckelt szájú forradalmár tűnő uszályán előre két ajka vagyunk. Cellacsönd. lengve a még nem ( valami végte­létezőbe i Kínza thatunk hát! — lenbe és még tovább jajdulatlan valami könnyű utazva j viseljük már az életet. másba anyagból a ' Dobpergésig, a pontból a tudatba sortűzropogásig, vonásba tűnő emlékké ’ rögpergésig. t jókora kerü­lőre múlva , az innétből a Elbuktunk, de a Szerelem a térből az túlba. soha! időbe Fölpeckelt szájú forradalmár a holnapból a mába “ A költő hatvanadik két ajka vagyunk, csupa seb. tegnap éjfél­letésnapját köszöntvi Es többé nem találkozunk. utánba zöljük versét. szü­SZÖVEG NÉLKÜL CSALI ta, hogy Vinkó Ivó minden perce kelle­mes legyen.' Ujjairól méretet venni példá­ul külön szakember utazott a fővárosba, nehogy az utolsó pil­lanatban derüljön ki, hogy ez oly szeretet­tel és tisztelettel várt vendég kisebb, vagy nagyobb allot tud hordani annál, mint amekkorát az Ásó- Kapa Művek helyi üzemének brigádja ez alkalomra külön vállalásban elkészí­tett. Az átvágandó szalagot rendhagyó módon a személyiség kedvenc futballcsa­patának színeivel ékítették, miközben a halászati szövetkezet áltál felkért könnyű­búvárok már egy he­te javában treníroz­ták a legértelmesebb gilisztát, hogyan kell ellenállhatatlan csi- pömozdulattal oda­pattanni a járási baj­nok súlyú harcsa szá­ja elé. Magát a halat ezalatt természetesen távol tartották a: eseményektől. ne­hogy az véletlenül idő előtt ráharapjon megtisztelő megbí­zatására. Az egyéb progra­mok sorában külön passzust szenteltek a helyi borbélymester ötletének, amelynek fedőneve „Faló? volt, A titulus személyesen a férfifaló Bárházy Jucikat takarta, aki másodállásban éne­kesnőként üzemelt a lokálpatrióták ked­venc találkozóhelyén, a legjobb és egyszer­smind egyetlen lokál­ban. (Arról, hogy Ju­cikénak főállása is lett volna.' nemigen tudott senki.) A mű­sor után neki kelleti mintegy spontán oda­tévednie a nagy em­ber .asztalához, aki a tervek szerint barát­ságosan elbeszélget vele. majd — ugyan­csak az előzetes kon­cepció értelmében — szó szót követ köz­tük. A többi jószeré­vel magánügy, hiszen, ahogy a tradicionális helyi szólás tartja:: híres ember nem vén i ember. És elkövetkezett a jeles nap. és hála a ; minden részletre ki- > terjedő forgatókönyv- j nek, az avatás is zök­kenőmentesen lezaj­lott. Az egyéb prog­ramok tetőpontján Jucika bizalmasan a díszvendég fölébe re- begte: — Sokat hal­lottam ám magáról! £ — Hát. igen, mi hires emberek szün- < télén reflektorfény- ; ben állunk — sze- ( rénykedett amaz. — Bocsánat, én egyszerű dalnoklány \ vagyok, ezt nem tud­hatom — susogta > vissza a hölgy. — i Nekem a lánya me- ’ sélt sokat magáról, ( aki osztálytársam volt a gimnáziumban.' S az előzetes el-1 képzelések e pilla- > natban felborultak. > Tudniillik, szó, szót j nem követett. j Rác. T. János j Jó firma A címbéli jelzős szerkéz»- tok kapcsolatában egy levél­írónk két kérdésére vár tő­lünk választ. Az egyik: na­gyon sértő-e ez a minősítés? A más-ik: milyen az életútja ennek a nyelvi formának? Hogy a szókapcsolat mai használati értékéről szólhas­sunk, először kísérjük végig kialakulásának útját, mód­ját. A jelzett szó, a firma ti­pikus nemzetközi megneve­zés. Latin eredetű, $ jelentés- körébe ezek a magyar meg­felelők vonhatók: erős, meg­erősítés. erősít, megerősít, szilárd, megszilárdít . *tb. Mint szakkifejezés már a középkorban a kereskedők kézjegyére utált, illetőleg ar­ra, hogy firmájával, kézvo­násával a megállapodásokat, az adásvételi ügyleteket a cég vezetője firmálta, azaz megerősítette, hitelesítette. A firma tehát, mint aláiráfi, cégjelzés, a jó jelzővel tár­sulva a megbízható, a becsü­letes a rendes céget keres­kedelmi társulást minősítette. A jó firma nyelvi képletnek tehát rosszalló használati ér­téke nem volt. Hogy később rosszalló mel- lékértelem 1* társult a kife­jezéshez. arról'nem a nyelvi forma tehet. A jóravaló fir­ma alatt működő kalmárok közé keveredtek olyan cégek is, amelyek kétes hírükkel, viselkedésükkel és vállalko­zásukkal a jó firma minősi- tést a kétes hírű. éppen nem jó firma stb. jelentéstartal­makkal ellentétes előjelűvé tették. Mai nyelvhasználatunkban inkább tréfás, gunyorosködó szókapcsolatként vállal sze­repet. A leggyakrabban ilyen szövegosszefüggésekD.en: Ez is olyan jó firma, szép kis firma vagy te, jó fii-mák vagytok valamennyien, stb. Leginkább a bizalmas be­szédhelyzetekben élünk vele, s bántó szándék nélkül v e»z- szük ajkunkra. Levélírónkat az is érdekli, hogyan lehetséges, hogy a jó melléknév ilyen rosszalló használati értékű kifejezés­ben tölti be a jelző szerepet. Több példát is idézhetünk a jó melléknév ilyen jelzői ér­tékére: jó pipa, jómadár, jó cég. stb. Arra a kérdésre tehát, sér­tő-e a jó firma szókapcsolat használata, az a válaszunk, hogy nem. Persze a hang nemtől. a közlést kísérő gesztusoktól is függ. hogy tré­fálkozó megnyilatkozásnak ítéljük-e a vele való élést, vagy bántó minősítésnek. Dr. Bakos József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom