Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

Szabad rendelkezésű jövedelem s lekötik a jövedelem továb­bi restet. Ami most már mindezeken felül fennmarad Kovácsoknál — mondjuk ha­vi kétezer forint, azaz a tel­jes bevetel húsz százaléka — az a szabad rendelkezesű jö- / vedelem. AZÉRT SZABAD rendelke­zésű ez a rész. mert saját belátása szerint dönt a csa­lád arról, hogy mire fordít­sa. Gyüjtsek-e új tv-készü- lékre, külföldi utazásra, a gépkocsi majdani cseréjére, vegyenek-e a nagyfiúnak ci­pőt, vagy inkább a kislány­nak a maga kinézte indiai pamütruhát, esetleg Kovác.s_ né óhajait kellene méltányol­ni, a már-már halaszthatat­lan ágynenvűvásárlás érdeké­ben? Érdekes és jellemző mó­don az emberek egy része — s éppen a nem keveset keresők — azért tartja jöve­delmét kicsinynek, mert ko­rábban hozott döntései föl­emésztik forintjaikat. A hi­teltörlesztés. a gépkocsitar­tás. a nagy értékű tartós fo­gyasztási cikk. a külföldi utazás az illető szemében ki­zárólag költségként jelenik meg, s elfeledkezik azok életkörülményeket javító — életszínvonalat növelő — ha­tásáról- Csakis azt hangoz­tatja. hogy mire kifizeti a kötelezőt, alig vagy egyálta­lán nem marad szabad red- delkezésű pénzé. Az ilyen és hasonló esetek arra mutat­nak. hogy a jövedelmek ér­tékelése — s a különböző kiadási csoportok egymáshoz viszonyított arányának meg­ítélése — meglehetősen szub­jektív mozzanatok sorozatá­ból all. Különböző számítások és becslesek szerint a szabad rendelkezésű jövedelemhá­nyad tag határok — az ösz- szes jövedelem három es hatvan százaléka — közöli mozog, ráadásul gyakran vál­tozik. mert hiszen a fizetés­emelés éppúgy befolyásolja, mint a kereskedők és az el­tartottak aránya a család­ban, stb. Ennek a jövede­lemrésznek az aránya a bérből élő családoknál mostanában átlagosan 15 és 20 százalék között helyezke­dik el. figyelemmel a köte­lező. illetve az állandó ki­adások emelkedésére. KÉZENFEKVŐ: ha emel­kednek a kötelező, s az el nem kerülhető állandó ki­adások, akkor zsugorodik a szabad rendelkezésű jövede­lem. amennyiben a jövedel­mek változatlanok maradtak. A reagálás' erre sokféle le­het. Így például a kiadási szerkezet módosítása — az olcsóbb élelmiszerek keres­letének emelkedése, az ipar­cikk-vásárlások csökkentése —. a megtakarítások mér­séklésé. vagy — és — a munkajövedelmek növelé­se, de csakis a társadalom számára értékesebb teljesít- tnény tejében. Talán fölös­leges is leírni: hosszú távon ez az utóbbi az egyedül jár­ható — a közérdeknek és az egyéni érdeknek egyaránt eleget tévő — út a jövede­lem. s azon belül a szabadon fölhasználható forintok gya­rapítására. Veress Tamás ÜJ GYÁRTMÁNY, UJ MINŐSÉG Hogyan vált be a Hosszú kísérleti időszak, sok gonddal járó felkészülés után kezdődött meg a soro; zatgyértás. Hatása már jól érzékelhető a minőségen, a gyár szervezettségén, s ta­lán a dolgozók munkafegyel­mén is. Két betűvel jelölik ezt az új gyártmányt: „ZF". Nem ismeretlen az olvasók előtt, hiszen szinte amióta a Csepel Autó vette át az egri gyárat, s megkezdődött itt $ végleges profil kialakí­tása. azóta beszelnek a ZF- ről. NSZK-beli válalattól vették meg az egri gyárnak az új. a korábbinál sokkal tartósabb, korszerűbb se­bességváltó gyártási jogát. A közúti jármüprogram fontos része ez az új típusú sebességváltó; valamennyit Ikarus autóbuszokba építik be. Ilyen módon természe­tesen eljutnak a világ min­den tájára, Keletre, Nyugat­ra egyaránt. Azt mondtuk, érződik a hatása a minőségen, a szer­vezettségen, de még a mun­kafegyelem is változott az új gyártmánnyal. A Csepel Autó egri gyáráról a korábbi esztendőkben is azt tartot­ták, hogy mintául szolgálhat hasonló gépipari üzemeknek. Akkor is, mikor még más volt a ..gazda", nem a Cse­pel Autógyár. A műhelyek között járva az első. ami feltűnik: a rend, a tisztaság, az anyagok rendezett taro­lása. S azért tűnik fel. mert nem ez a megszokott, az al talános. .. A gyár egyedüli feladata autóbusz-sebességváltók és -^lkatrészek gyártása. Tiszta profil, korlátlan piac, mond­hatnánk első hallásra. is­mérve a keresletet. Ami a tiszta profilt illeti: a régi típusú sebességváltóhoz 35( féle alkatrészt gyártanak, az új. a ZF „csak” 120 féléi igényel. Szóval van jtt vál­tozatosság. Ezenkívül egyéb­ként ezer úgynevezett hid- romechaníkus automata se bességváltót is készítenek szovjet exportra. .4 legnagyobb műszaki jel­adatot természetesen a ZF - váltók adják. Szigorú tech­nológia, különleges minősé­gi előírások — nem véletle­nül teljesíti kilométerben a többszörösét a réginek ez a sebességváltó-család. Rá­adásul nem csak a hazai ve­vők előtt, de a gyártmányt, technológiát eladó nyugat­német cég' előtt is bizonyíta­ni kell: a díjat többek között alkatrészek viszontszáltilá- sával fizeti a vállalat. — Most már bebizonyo­sodott T- mondta beszélgeté­sünkkor Demeter Pál, az eg­ri gvár igazgatója —. hogy' jól ítélték meg annak ide­jén k vezetők a gyár telje­sítményét. sikerült az új ter­mék meghonosítása. Tavaly sorozatban már 1500 ZF-se- bessésváltót gyártottunk, az. idén 2500 szerepel a prog­Nemzetközi növényvédelmi konferencia „Űj törekvések a növény- védelemben” címmel nem­zetközi konferencia kezdő­dött kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémia székhazá­ban. Huszonegy ország mása­iéi száz tudósa csaknem 120 előadás - keretében vitatja meg a környezetkímélő nö­vényvédő szerek kidolgozá­sává] és alkalmazásával kap. csolatos tapasztalatokat, s az egyhetes program- során szó­ba kerülnek majd a kórokozó vírusokhoz, rovarokhoz s a betegségeknek ellenálló ne­mesített növényfajtákhoz fü- — ződő kutatási eredmények is. A nemzetközi növényvédelmi seregszemlét Király Zoltán akadémikus, a Növényvédel­mi Kutató Intézet igazgatója nyitotta meg. majd a részt­vevők plenáris ülésen hall­gatták meg neves külföldi szakemberek előadásait. rumunkban. A terv, amely” re már felkészültünk: igé­nyek szerint tízezer ilyen sem bességváttó gyártása éven­te. Persze igazodnunk kell az Ikarus tempójához is. s a piaci lehetőségek ingado­zásaihoz. A gárda bebizonyította alkalmasságát, s az idei ed­digi tapasztalatok alapján nyugodtan elmondhatom, eieget tettünk a magasabb színvonal követelményeinek. Most az átmenet idősza­kában igaz, sok kapun kí­vülről jött hatás is okoz ne­hézségeket. Hiszen tízezer ZF sebességváltót csak a ré­gi típusok felszámolásával tudnak majd gyártani, az. új termék a jelenlegi terme­lésnek alig egyötödét teszi még ki. Az új típus nyilván­valóan többe kerül, bar két­ségtelen, ha a használati időt nézzük, akkor olcsóbb. A választékot is ezzel lehet jobban bővíteni, mert felé­pítése . az építőszekrény el­vén alapul és a „család” egyes tagjaiban sok az azo­nos alkatrész. De ennyi előny mellett is több kell még a ré-giből, még ha nem is olyan tartós — hiszen kevesebbet kell fizetni érte. Hogyan tudják a költsé­geket csökkenteni? Először is a tőkés importból szár­mazó anyagok helyettesí­tésevei. Sok alapanyagot, s az itteni gyártás végleges ütemű 'beindulásáig sok al­katrészt kelleti vásárolni az NSZK-ból. Tavaly az első félévben például 40 millió I forint értéket tett ki a nyu- ' gáti országból származó im­portanyag. Az idén már csak 13 és fél milliót, pedig mennyiségben is nagyobb a gyár összteljesítménye, kö­rülbelül három-négy száza­lékkal. Ez a törekvés sokat javít a hatékonyság mérlegén, Kényszer volt a javából JÖVEDELMÜNK igenve inkhez mérten mindig ké­vés. Ahhoz, azonban, hogy alapvető szükségleteinket ki­elégíthessük. elegendő Ezek a szükségletek — valamint bizonyos kötelezettségek — jövedelmünk nagy részét föl. emésztik. Marad viszont egy bizonyos pénzösszeg — csa­ládtagonként. egyénenként erősen eltérő summa ez —, aminek fölhasználásáról belá. tásunk — igényeink, ked­vünk. érdeklődésünk stb. — alapján dönthetünk. A fo. rintnak ezt a részét nevezik szabad rendelkezésű jövede­lemnek. Nagyon egyszerű példával élve: a Kovács család havi jövedelme tízezer forint. Eb­ből először — lévén törvény- tisztelő állampolgárok — az el nem kerülendő kiadáso­kat róják le; a lakbért, az adót a szerény hétvégi telek és házacska, valamint a gép­kocsi után, azután befizetik a-z OTP-hitel törlesztésének részletét, aminek fejében a gyerekek szobájában ott áll az új bútor. Ezeknek a ki­adásoknak az egyik csoport­ja — a lakbér az adó — nem szabadon választott; ál­lami rendelkezések teljesí­tése. A másik csoport azon­ban — az adó a hétvégi ház, a gépkocsi után. a hiteltör­lesztés — egy korábbi, saját elhatározásból született dön­tés következménye, most már kötelesség formájában megjelenve. Kovácséle ezzel még nem értek a kivonás, az osztás végére, hiszen enni kell, gázt, villanyt fizetni, tisztítószere­ket venni s így tovább. Újabb, ugyan már nem kö­telező jellegű, mert például az élelmiszerkiadások össze­ge családtagonként különbö­zik, de állandóan ismétlődő elkerülhetetlen kiadások ezek, Ilyen szép fogalmazást, le­het használni: az élet kenv- szerí tette rá a gyöngyöspa­taiakat arra, hogy a szarvas- marhatartás módszerein gyökeres változtatást hajtsa­nak végre. Nagyon szépen hangzik ez így, s ráadásul még — igaz is. Az egészben a legcsodála­tosabb mégis az, hogy a Mátrái Egyesült Tsz szak­emberei semmi újat nem ta­láltak ki, a gyökeres változ­tatás ellenére sem Hogy ez így fából vaskarika? Talán mégsem. Nézzük a ténye­ket, ★ A tanyaudvar csupa virág. Rend. tisztaság mindenütt. Egv asszony az aszíaltutat szegélyező jelzőoszlopokat festi. Az épületek tála fehé­ren világít, az ajtók lemá­zolva, az istállók előtt kará­mok, az út felé eső oldalu­kon etetővályú. Néhány ember jön. megy az épületek között. Ki va­lami szeiszámot tart a mar­kában. ki még azt sem. A Szarvasmarháknak pedig hűlt helyük. — Egész évben a szabad ég alatt tartjuk az állatokat — kapjuk meg a rövid fel­világosítást Csörgő Istvántól, aki az állattenyésztési osz­tály vezetője a szövetkezet­ben. — Minek palinak altkor ezek az épületek? — Le nem bonthatjuk eze­ket, ha már annak idején elkészítették. De már égé- . szén más célt szolgálnak, mint amire eredetileg szán­ták azokat. Afféle menedékhelyként használatosak. Az ajtajukat télre se zárják be, de mél­áz egyik épületen a bejárati olyan korlátokkal szű­kítették le, hogy azon a felnőtt állat be sem fér. Csak a borjak „csámboroghatnak” be az epületbe, de ha en­ni vagy inni akarnak, ne­kik is ki kell onnan jönni­ük. akár esik. akár fúj, akár fagy, akár nem. Rideg tartás. Ezt a fogalmat ismerték hajdanán, mert a gulyát így tartották mind közönségesen. — A magyartarka marhát elrontottuk az idők folya­mán — jegyezte meg az ál­lattenyésztési osztály vezető­je. — Most -mi lassan visz- .xzaszoktatjuk az eredeti kö­rülményei közé. Hát ennyi a titok, ami olyannak is tűnhet, mint amikor valaki újra felfedezi a spanyolviaszt. A teljes képhez még az is hozzátartozik, hogy nem kell sokáig keresgélnie annak, aki az állatokat is látni akar­ja. Az épületek mögött ott a jókora területű legelő. Ott legelészik a gulya. Méghoz­zá — felügyelet nélkül. ★ Egy liter tejet sem ter­melnek. Meghökkentő? Az bizony. De nem kell azt hin­ni. hogy emiatt veszélybe ke­rül a tejipari tröszt. A tej ma nálunk már nem gond. Sőt! A jövő miatt sem kell aggódnunk. Viszont az élő állat exportja üzletnek sem kifogásolható. A pataiak te­hát engedélyt kértek arra, hogy kifejlesszenek egy öt­százas tehénállományt, amelynek egyetlen célja, hogy „húshasznosítású” le. gyen. Méghozzá úgy. hogy a saját lábán jusson el a te­hén a vevőhöz. Még az ötszázból hiányzik egy kevéske ma. A teljes állomány azonban meghalad­ja aa. ezret. Ebben a hízó­bikák is benne foglaltatnak. Ezek a számok ugyan hsemtmt nem mondanak“ önmagukban, hogy valóban érdekessé váljanak, hogy bi­zonyos fokú „izgalmat” kelt­senek. ahhoz még a „körül­mények” is szükségesek. Ezek pedig egy kicsit meghökken- tőek. Például! Egy tehén napi tartása most csak a ti zed részét te­szi ki annak a költségnek, amibe kerülj korábban. Egy állat tartásara azelőtt éven­te harmincezer forintot kel­lett szánniuk, most a cél a tízezer forintra való áttérés. Tavaly már tizenötezernél tartottak, az idén pedig na­gyon közel jutnak a végső célhoz a számításaik szerint. Az intenzív legelőgazdál­kodásuk következtében egy hektárról annyi értéket, tud­tak adni. mintha hatvan mázsa bii/a termett volna. Igaz., a költség „nem ugyan­az". Az állattenyésztésben dol­gozók számát negyven szá­zalékkal csökkentették az új módszerre való áttérés nyo­mán. A szőlészet fogadta be az embereket. Ha azt vizs­gáljuk. mennyivel jártak rosszabbul az új munkakör­ben. azt. mondhatjuk, hogy naponta mintegy tíz forintot „veszítettek”, de sok szabad időt „nyertek”. Mert nem lehet elfeledkeznünk arról, hogy a tehenészetben se hús- vét, se karácsony és a napi munka is jóval korábban .kezdődik es jóval később te- jez.ődik be. mint a szőlős- kertekben. Egyszóval: csupa feltűnő­en jó eredmény a következ­ménye az ..átállásnak'’. ★ — Hogyan takar mányozzák az állatokat? — A legelőn vannak ápri­lis végétől november vegéig. A kukoricatarlót a kombájn után lelegeltetjük. Télre si­lót készítünk a szárból, ré­paszelet hozzáadásával. Ab­rakot csak télen kapnak, naponta másfél kilót. 1 — A szaporítás? — Ez is a legtermészete­sebb körülmények között folyik, hiszen a tehenek és a bikák állandóan együtt vannak. Az ellesnél sincs ott az ember. Télen sem. Elő­fordult. hogy a tehén nem tudta ..felnyalni'’ a borját az ellés után. mert olyan ko­misz idő volt. A borjúnak mégsem lett semmi baja. A téli elleskor az elhullás sok­kal kisebb arányú, mint más évszakban. Egyébként is a mi mutatószámúnk jóval kedvezőbb az „engedélye­zett” átlaghoz képest. — Milyen ,,babonákat" ve­tettek el az állattartással kapcsolatbli n ? — Az utóbbi években ki­alakult sokféle hiedelem. Mert mi történt? Megvettük a drága külföldi teheneket, bevittük azokat a négy fal közé, ..zabáltattuk'’, őket. ^ia már olyan sokba kerültek és elfeledkeztünk a mi magyar- tarkánkról. aminek viszont az etetéséről szoktunk le. és elfeledtük azt is. milyen kö­rülmények között tud a ma­gyartarka jó eredményeket produkálni. — Mindez valami isteni szikraként pattant ki vala­kinek a fejéből itt, Gyön­gyöspatán? — Dehogy úgy. Mi is jár­juk az országot, figyeljük a szakmai újdonságokat és így láttam meg máshol, hogyan lehet olcsón jó eredménye­ket elérni. Aztán összedug­tuk a fejünket, az elnökünk pedig azt mondta: csináljuk. Még egy kérdésre kértünk választ Csörgő Istvántól. — Mennyi a haszon így? — Ha' a teljes költségeket Vesszük, akkor még mindig ráfizetünk, de már nem mil­liókat, mint korábban. Jö­vőre azonban már nyeresé­get akarunk. A szűkített ön­költség viszont már most is nagyon kedvező. Amiből az is kiderül, hogy a szarvasmarhatartás nem feltétlenül „rassz üzlet”. Csak... ! ★ Ott álltunk a tanyaköz­pont ban. Szó volt arról, hogy a trágyát nem hordják ki naporrta az istállókból, mert a legjobb trágya készí­tési mód. ha az állat maga tapossa le az akár egy mé­ter vastag almot, a trágyát, amit a vizelet átitat. Napon­ta kapnak friss alomszal- mát. tehát az állatok tisz­ták maradnak. A vastag trágyaszőnyeg még a borjak egészségének a fenntartását is segíti. — Mi csak azokat az ál­latokat selejtezzük ki. ame- lvek ..gulyaidegenek", akár olyan gyengék, hogy nem tudnak beilleszkedni a töb­biek közé. akár olyan ag­resszívak. hogy nem tűrik el a többieket maguk körül — magyarázta Kalcsó Benedek. akinek gondja a telep mű­ködtetése. Tessék csak még egyszer feleleveníteni a kifejezést: gulyaidegen... ! Mennyi mindent rejt magában ez a szokatlan szóösszetétel. Akár még arra is jó. hogy gondol a ttá rsítást f ü zz ü n k hozzá. Az pedig nyilvánva­ló. hogy ma már a modern módszerek az állat egyedi jegyeit is figyelembe veszik. Ha úgy tetszik: a tudomány így válik napi gyakorlattá. ★ Azzal kezdtük, a pataiakat a kényszer vitte rá arra. hogy a korábban megszokott módszerektől eltérjenek az állattenyésztésben. A köny­velési eredmények szorítot­ták rá őket a helyzetük át­gondolására. Aztán — cselekedtek. Hát nem egyszerű ez? G. Molnár Ferenc mindenképpen elismerésre méltcwak a gyár takarékos- sági eredményei. Bár igazé­ban nem is kap erre kézzel­fogható ösztönzést a válla- láti központtól távol dolgo­zó kollektíva. Az NSZK-beli partnerrel tíz évre szóló szerződést kö­tött a Csepel Autó alkatré­szek exportjára. A tíz évre elosztott mennyiséget már az idén teljesítik, vagyis nem egészen két esztendő alatt. Az. egri és a budapesti 2. sz. gyár küldi az alkat­részeket, s a közeljövőben szükségképpen megújuló egyezmény persze újabb al­katrészek exportjának lehe­tőségét jelenti! A minőség? Arról csak annyit, hogy az egriek ál­tal eddig külföldre szállított 80 ezer alkatrészből össze­sen 13 darab (!) volt. selejt. Százalékban alig kifejezhető. Az idén egyébként 150 ezer sebességváltó-alkatrészt kül­denek Egerből az NSZK-ba. A megtakarítást szolgál­ja a brigádok vállalásainak sora is. A gyártóeszközök, a szerszámok készítői — több ezer különböző szerszám kell a sebességváltók alkatrészei­nek gyártásához — ötvenfé­le. tőkés importból származó szerszám hazaival való he­lyettesítését vállalták idén. Már most hetvennél tartanak. Csak megjegyez­zük, hogy a mu n ka verse n y színvonalának javulásával nem elégedettek a gyár ve­zetői, mondván, keveset .ju­tottak előbbre a tavalyi esztendőhöz képest. Igaz, így is az első helyen állnak a vállalat üzemeinek rang­sorában. A jót is lehet per­sze jobban. A környezet­ben és munkájában egyaránt rendet tartó kollektíva ké­pes nagyobb teljesítményre, bizonyította ezt a világszín­vonalat képviselő új gyárt­mány sikeres meghonosítása. A jó, a versenyképes ter­mekből itthon és a külföldi piacokon mind többre van szükség. He keli Sáiitía*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom