Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: fi legfontosabb Mi történt a Madison Square Gardenben ? TÍZ ESZTENDEJE, a szovjet diplomácia kitartó erőfeszítéseinek eredményeként megszületett száza­dunk egyik legfontosabb egyezménye, az úgy­nevezett atomsorompó-szerződés. Ennek lénye­ge az. hogy nemzetközi megállapodással veszi elejét a nukleáris fegyverek tömeges elterjedésének, vagyis, leereszti a józanság és felelősségérzet sorompóját egy olyan folyamat előtt, ami beláthatatlan következmé­nyekhez vezethetne. Sajnos, a megállapodást nem minden nagyhatalom írta alá. Megtagadta az aláírást Franciaország, bár Párizsban kijelentették, hogy „enélkül is tartják ma­gukat az egyezmény szelleméhez”, valamint a Kínai Népköztársaság, amely még szóbeli ígéretet sem tett és magát a megállapodást is nyíltan ellenezte. . Az egyezmény fontos pontja volt. hogy ötévenként a konferenciák svájci városában. Genfben összeülnek az érdekeltek és megvitatják, hogyan valósultak még a megállapodás előírásai és mit kell tenni a jövőben a maradéktalanabb megvalósulásért. Genfben most másodszor került sor ilyen tanácskozásra. Az összkép meglehetősen vegyes. 114 állam, aláírta az egyez­ményt, amelyről megállapítható, hogy lényeges sze­repe volt a nemzetközi feszültség enyhítésében. Prob­lémák azonban bőven maradták — és nemcsak azok miatt, akik kívüimaradtak ezen az egyezményen. AZ ALÁÍRÓ NAGYHATALMAK KÖZÜL — mint erre Genfben a perui delegátus móst újra rámuta­tott — csak a Szovjetunió vállalt olyan kötelezettsé­get, hogy nem alkalmaz atomfegyvert az atomfegy­verrel nem rendelkező országokkal szemben. Sajnos, ugyancsak egyedül a Szovjetunió tesz meg mindent valamennyi atomkísérlet teljes betiltásáért a nagy­hatalmak közül és ez a törekvés enyhén szólva nem talál igazán pozitív visszhangra több, nukleáris arze­nállal rendelkező hatalom részéről. Nincs minden rendben a szerződés elsőrendű cél- ; ja, az atomfegyver elterjedésének megakadályozása körül sem. A megállapodás értelmében nukleáris technológiát valamennyi állam csak a nemzetközi > atomenergia-ügynökségen keresztül, tehát e szerve- ; zet ellenőrzésével kaphat —. természetesen kizárólag ; békés óéira. Bizonyos nyugati cégek, sőt, államok ezt. a kulcsrendelkezést kerülik meg azzal, hogy támo- gatják egyes országok atomfegyver-szerzési törekvé­seit. ■*, . ... MÁRPEDIG A SOROMPÓ AZÉRT SOROMPÓ, hogy mindenki megálljon elölte. Ez alpi nem lehet kivétel semmiféle önmagában is gyanús politikai in­díték. Harmat Endre NEW YORK Hétfői súlyos veresége után Kennedy szenátor ked­den este szerény győzelem­mel távozhatott a New York-i Madison Square Gar- clenból: gazdaságpolitikai programteteleinek némelyi­ke bekerült a párt választá­si platformjába. A 12 mil­liárdos, szövetségi alapokból fedezendő munkanélküliség- ellenes program elfogadásá­hoz azonban feltétlenül hoz­zájárult az a körülmény is. hogy Ca.rterek ezúttal érde­keltebbek voltak Kennedy támogatóinak megnyerésében az őszi hadjárathoz, mint abban, hogy hétfőn ki­tűnően bevált szavazó­apparátusukkal ismét térdre kényszerítsék és ezzel ellen­zékbe szorítsák a liberáli­sokat. James Roston a The New York Timesben meglehetősen ki­ábrándult hangnemben kom­mentálta az elnök jelölő kon­venciót. ..A legfinomabb ki­fejezés. amellyel az eljárási szabályokról hétfőn este le­zajlott Madison Square Garden-beli úgynevezett „vi­tát” jellemezni lehet, az, hogy ez a vita szégyenletes volt — írja. — A teremben nemcsakhogy nem volt rend. de a demokrata pártvezetők meg sem kísérelték. hogy rendet csináljanak. Éppen a delegátusok nem hallgat­ták a szabad jelöles mellett vagy ellen elhangzó érveket, holott nekik kellett szavaz- niok. Edward Kennedy szenátor, aki visszalépett az elnökjelöltsé­gért folyó küzdelemből a New York-i konvención egységre szólította föl az amerikai Demokrata Pártot. (Népújság telefotó — AP—MTl—KS) > t n t Kérdés a kormányhoz Hová lett sok ezer ember? Salvadori sztrájk Háromnapos általános sztrájk kezdődött Salvador­ban. A reakció növekvő ter­rorja elleni nagyszabású til­takozó akcióra az • ország összes demokratikus partjait és szervezeteit tömörítő for­radalmi demokratikus hont (FDR) szólította fel a lakos­ságot. A hadsereg szóvivője közölte, hogy a sztrájk letö­résére az egész nemzeti gár­da riadókészüllsegben lesz. Több száz neves argentin művész, politikus, egyházi es üzleti személyiség újsághir­detésben fölszólította a kői­mén yt: adjon számot több- ezer személy hollétéről, akik politikai vagy szakszervezeti tevékenységük miatt tűntek el a kormány terroristaelle- nes kampánya idején. Embe­ri jogi szervezetek 5 és 13 ezer közöttire becsülik azok szamát, akik a katonai kor­mányzat 1976. évi ha'.a’omra jutása után megindított Kam­pány folyamán eltűntek. KÖRUTAZÁS PERUBAN (3.) A napisten városa Peruban nagyok a távol­ságok és az országot a füg­gőlegesen kettészelő Andok- hegyvonulat erősen akadá­lyozza. az országúti közleke­dést. Ezért az utas — fő­képp a külföldi — elsősor­ban repülőgéppel közlekedik. Cuzcóból. az egykori inka birodalom fővárosából a ti­tokzatos Machu Picchu rom­városba viszont csak vas­úton lehet eljutni. A vasút­vonalat a japánok építették ki. s a maga nemében egye­dülálló a világon. Cuzco 3200 méter magasságban . magas- fennsíkon fekszik. A szerel­vény legalább egy órán át hol előre halad, hof hátra­felé tolat, hogy Jeküzdje a magasságot. Közben feltárul az utas előtt a Cuzco kör­nyéki városkép. A települést övező kopár lejtőket nyomor­telepek övezik: rettenetes körülmények között tengetik itt életüket a perifériára szo­rult — vagy onnan elmoz­dulni nem tudó — indiánok ezrei. A normális élet leg- e'emibb feltételei is hiá­nyoznak: nincs villany, víz­vezeték. csatorna. Egymás­ba érnek , viszont a roskadozó kalyibák, a szabad térsége­1080. augusztus 14., 'csütörtök két elönti a szennyvíz. Cson­tig soványodott szurtos gye­rekek és rongyos felnőttek szédelegnek a magasfennsiki napsütésben. (A statisztika szerint Peruban a dél-ame­rikai átlaghoz kepest is igen magas a gyermekhalandósá­gi arány.) Meredek, sok helyütt szin­te teljesen kopár hegyolda­lak: embernek-állatnak nyaktöró magasságokba kell felkapaszkodnia, hogy némi élelemhez jusson. Minimális mennyiségű termőföld, azt is szívós munkával, araszról araszra kell elhódítani a ter­mészettől. Faekék hasítják a földet, nyomukban csatár­láncban haladnak az embe­rek. kézzel szórják a magot. A föld vörhenyes színű, ter­mőképessége alacsony. Trá­gyázásra alig van lehetőség, eső szinte sohasem esik. Machu Picchu felé köze­ledve a vonat ereszkedni kezd. A sebes sodrású Uru- bamba völgyét annak ide­jén a spanyolok hamar föl­fedezték. Machu Picchut azonban soha nem találták meg, noha a folyó körívet ír le a romvárost tetején hor­dozó hegy körül. 1911-ben bukkant rá végül Hiram Bingham amerikai tudós a környékbeliek segítségével. Mert bár March-.: Picchu feledésbe merült, évszázadok során teljesen elborította a dús növényi vegetáció az in­dián őslakosok legendáiban, mítoszaikban makacsul őriz­ték a város emlékét. Felfedezésével egyidőben fellángoltak — és azóta sem csillapodtak a viták: mi le­hetett Machu Picchu fény­korában? Végvári erőd az Amazonas vidék őserdeiből támadásra induló barbár tör. zsek ellen? A spanyoloktól szétzúzott inka birodalom fe­jedelmi sarjainak, napszűze- inek végső menedéke? Eset­leg szenthely, szertartási központ? 2600 méter magasságban, a hegytetőn áll a romváros. Mindenütt megalítikus, kö­vekből emelt falak. az. inka építészetre jellemző trapezo­id alakú ajtó- és ablaknyílá­sok. A sok ezer méter kör­befutó párkányzat egyszerre volt védőoveaet eg termőte­rasz. Az egyes szinteket nagy leleménnyel kiépített lép­csősorok kötik össze. A vá­ros legmagasabb pontját a Naptemplom foglalja el. A föltételezések szerint az előt­te elterülő téren üdvözölték a Napot és ide tették ki szá­radni a múmiákat, hogy azok is részesüljenek a „szent” napsütésből. Machu Picchu és környé­ke napjainkban iá távol esik a világ. zajától, a kultúrától és a civilizációtól. A sze­rény vendéglőt, s a falusias külsejű és méretű vasútállo­mást teljesen eltakarja az őserdei növényzet. Szinte olyan itt minden, mint az inkák idejében lehetett (Folytatjuk) Papp Zoltán (Következik: Guzcoi iskolások) Khomeini dicsérte Baniszadr e'nököt Khomeini ajatollah. Irán legfőbb vezetője a Teherán­ba akkreditált muzulmán diplomaták előtt elismerő szavakkal méltatta Bani­szadr elnököt — jelentette az iráni rádió. Megfigyelők az elismerést Baniszadrnak nyújtott tá­mogatásként értékelik gz isz­lám köztársasági párt túl­nyomó hatalmával szemben. Amellett — tartják Tehe­ránban — Khomeini a mér­sékelt politikusként ismert Baniszadr dicséretével meg is kívánta nyugtatni a je­lenlévő muzulmán nagykö­veteket. akiknek kormányai jközül sok aggódik az iráni forradalom radikalizmusa miatt. Tegnapelőtt ismertették a Teheránban tartott „szabad Jeruzsálem kongresszusá­nak” zárónyilatkozatát: a 12 pontból álló nyilatkozat hangsúlyozza az Izrael elleni fegyveres harc fokozásának, a harcban részt vevő katonai erők növelésének, fontossá­gát és fellép az „olajfegy­ver” bevetéséért azon orszá­gok ellen, amelyek támogat­ják Izraelt. A helyi hatóságok által ellenforradalmároknak mi­nősített elemek szerdára vir­radóra megtámadták a nyu- gat-azerbajdzsáni Urumieh városát — közölte a PARS iráni hírügynökség. Egy lak­tanyát és több városrészt ra­kétatámadás ért. Vesztesé­gekről egyelőre nem érkezett jelentés. NEW YORK Új nukleáris doktrína „A Carter-kormény új nukleáris stratégiája máris politikai megrázkódtatások­hoz vezetett” — írja szer­kesztőségi cikkében a The New York Times című ame­rikai lap. A cikk szerint „az a koncepció, hogy a nukle­áris háború korlátozható és meghatározott értelemben megnyerhető, nemhogy két­séges. hanem a gyakorlatban növeli a nukleáris öngyilkos­ság lehetőségét.” Kissinger volt amerikai külügyminiszter Washing­tonban úgy nyilatkozott, hogy az új nukleáris doktrí­nára „igen komolyan reagál­nak majd a Szovjetunió, az Egyesült Államok szövetsé­gesei és az amerikai nép Ha más országok úgy talál­ják, hogy Washington kül­politikája következetlen, hogy a pártok belharcaiból eredő megfontolások határozzák meg és hogy bizonyos sze­mélyek nézeteihez kötődik, akkor megszűnünk a világ biztonságának tényezője len­ni” — állapította meg Henry Kissinger. fi bolognai merénylőt Hullámai ÖolászorSkágban szerdán nyoicvankettóre »emelkedett a bolongai merénylet halottai­nak száma. Legutóbb egy 16 éves lány halt bele sérülé­seibe. Édesanyját még a robbanás pillanatában ve­szítette el, két testvére pedig súlyos sérülésekkel kórház­ban fekszik. A római La Republica szerdai számában párizsi kel­tezéssel interjú jelent meg azzal a Paul-Louis Durand- nal. aki, mint a francia rend­őrség felügyelőhelyettese kapcsolatban állt az olasz újfasisztákkal és nem sokkal a bolognai merénylet előtt az olasz varosban is járt. Az állásából felfüggesztett fel­ügyelő azt tanácsolta a nyo­mozóknak. hogy inkább az olasz és francia titkosszolgá­lat háza táján nézzenek kö­rül a bolognai merénylet hátterének és politikai moz­gatórugójának az ügyében. A lap máshelyütt megírta azt is, hogy az olasz kormány­koalíciót ellentétek marcan­golják fontos politikai • kér­dések. így a terrorizmus el­leni harc . vonatkozásában. Emlékezteit arra a nyilvános vitára, amely a szocialista párti Salvatore Formica szál­lítási miniszter és Virgirío Rognoni kereszténydemokrata belügyminiszter között zaj­lott le az olasz biztonsági szervek megbízhatóságáról, amelyet Formica kétségbe vont. Szerdán Viterbóban elte­mették a két napja meggyil­kolt két csendőrt, akit fel­tételezhetően terroristák öl­tek meg, amikor igazoltatni próbálta őket. Ugyancsak szerdán, ismeretlenek agyon­lőtték Castervetrano keresz­ténydemokrata polgármeste­rét. Amerikai hatóságok képtelen döntése Durva önkény szovjet állampolgárok ellen A szovjet, külügyminiszté­rium szerdán újabb jegyzé­ket juttatott, el az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetségéhez azzal kapcsolat­ban, hogy az amerikai ható­ságok továbbra is durva ön­kényt alkalmaznak a Polov- esak házaspár, szovjet ál­lampolgárok ellen, akitc ro­koni meghívásra tartózkod­tak az Egyesült Államokban. Miután a, Polovcsak csalad az Egyesült Államokban jo­gilag kiszolgáltatott hely­zetbe került és anyagi prob­lémái támadtak, úgy döntött, hogy visszatér a Szovjetunió­ba. Ekkor az amerikai ható­ságok törvényellenes, ember­telen akciót indítottak elle­nük azért, hogy ne térhesse­nek vissza gyermekeikkel együtt hazájukba. Az ame­rikai bíróságnak az a dönté­se. hogy a Polovcsak házas­pár két gyermekét, Natalját és Vlagyimirt az Illinois állambeli hatóságok „gond­jaira bízza”, nyílt próbálko­zás, hogy megosszak a csala­dot, s a gyermekeket így el­szakítsák a szüleiktől. E durva közbelépés tényleges mozgatórugóiról tanúskodik az a példa nélkül álló. kép­telen döntés, miszerint az amerikai külügyminisztérium jóváhagyásával „politikai menedékjogot” adtak a 12 éves Vlagyimirnak. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az amerikai hatóságok­nak a Polovcsak házaspárral szemben tett lépései teljes mértékben jogellenesek. A család szétválasztására irá­nyuló, politikai hátterű lé­pései cet nem lehet másképp megítélni, mint az erkölcs és az emberiség elveivel ellen­tél es akciót. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma a Polovcsak há­zaspárral szemben tanúsított törvénytelenség és erőszak miatt erőteljes tiltakozásának ad hangot es ragaszkodik ahhoz, hogy a családnak biz­tosítsanak lehetőséget % Szovjetunióba való akadály* tálán hazatérést «.

Next

/
Oldalképek
Tartalom