Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

Minden nép tisztelte Kenyértörténet A kenyér az embernek mindenkor az egyik legfontosabb élelmiszere volt. Akár kovásszal készítették, akár anélkül, kenyér volt az, mindegy volt, hogy búzából, rozsból kukori­cából, árpából vagy zabból gyúrták is össze... A kenyeret minden nép tiszteletben tartotta, megbecsülte és az élet, a táplálkozás, a megélhetés szimbólumának tartotta. Van-e kenyere? nincs kenyere stb. átvitt értelemben a keresetet vagy annak hiányát jelezte... A regi lórrtsi uralkodók jelszava „Panem et circen- ses!” (azaz kenyered és szó­rakozást, cirkuszt a népnek!) azt jelntette, hogy biztosí­tani kell a nép kenyerét, ■megélhetését és gondoskodni kell a szórakoztatásáról, hogy kormányozható legyen. ne lázadjon fel az uralkodó ha­talom ellen. Itt a „kenyér” átvitt értelemben a minimá­lis táplálékot jelentette. A sütőket rendszeresen el­lenőrizték, és a gondatlan péket, akinek kenyere nem volt megfelelő minőségű vagy könnyebb volt- az elő­írt súlynál, megbüntették, íme néhány példa: egy an­gol utazó a XVII. században Isztambulban járt és kenye­ret akart vásárolni. Belépett a boltba és nemsokára be­jött egy hatósági' személy is, két kísérővel. Az angol fel­figyelt, hogy mi fog történ­ni. es várt a vásárlással. Ek­kor -a hatósági személy és két segedje lemért minden kenyeret, ami csak a bolt­ban található volt. Amelyek az előírt súlynál könnyeb­bek voltak, azokat félretet­ték. Amikor végeztek, újra lemérték a könnyűnek talált darabokat, megszámolták és 0 felírták. Most intett a ha­tósági személy a két kísé­rőjének. és azok megragad­ták a péket, elővettek két nagy szöget, és a péket fülé­nél fogva .az ajtóhoz szegez­ték. Az angol kérdésére el­mondta az elöljáró, hogy csalásért ez az első bűntet­tes. A második az lesz. hogy zsákba varrják, és beleddb- ják a Boszporuszba. Ezután kinyitották az üz­let ajtaját, beengedték a kinn várakozókat, akik már ismerhették a szokást, és pil­lanatok alatt kipakolták az üzlet minden kenyerét és kalácsát. Egyik hatósági ember az ajtó elé állt. és estig ott is maradt; csak ak- . kor szabadította ki a péket szorult helyzetéből, amikor az esti csillag feljött... A Budai Jogszabály Gyűj­temény, mely a város rend­jét és munkáját szabályozta a XIII—-XV. század között, a többi városunkban is pél­da volt, sok helyen alkal­mazták az előírásokat. Esze­rint például azt a péket, aki a kenyeret könnyebbre sü­tötte. a Duna vizében meg kellett mártani. Második esetben a városból lei kellett űzni Megemlít i ük még azt az érdekes és nemrég felfede­zett könyvet.„mely a közép­kori csalások módszereit'ír­ja le. Minden foglalkozás­ban leleplezi á visszaélése­ket. hogy ezzel tájékoztassa a lakosságot és segítsen vé­dekezni ezek ellen. Georg Hönn: Betrugs Lexikonjáról van szó (1720), mely ABC- sorrendben sorolja fel az egyes foglalkozások belső titkait. A pékekkel kapcso­latban a következőket írja: csalnak a pékek, ha nem az előírt lisztből készítik a kenyeret, ha a kenyér súlya könnyebb a kötelező súly­nál. ha a kenyér minősége nem megfelelő (kívül szép, belül szalonnás, vagy üre­ges. sűrű. stb). ha a kira­katban .szép ken vér van. be­lül pedig nem ilyet, hanem rosszul sültet gyenge minő­ségűt. vagy nem' frisset ad­nak. De akkor is csalnak ^ pékek, ha a sütésre beho­zott kenyér tésztájából mé­rés előtt ellopnak, és ezzel megkárosítják' a kenyértész­ta gazdáját. A kenyér naponta a sze­münk előtt van, bíráljuk, nézegetjük, mert nem kö­zömbös. hogy milyen minő­ségű kenyeret fogyasztunk, főleg a ..kenyérevő'’ Ma­gyarországon ... Rudnay János Gyógyító szakácsok A beteg ember minífig szí­vesen fizetett azoknak, akik­től egészsége visszaszerzését remélte. A betegek hiszé­kenységét ősidőktől fogva ki­használták azok. akik ku- "ruzslással foglalkoztak és ál­lati áldozatokkal, porrá tört gyöngy etetésével és hasonló módszerekkel „gyógyítottak''. Közöttük megtaláljuk a má­gusokat. javasasszonyokat, patikusokat, sőt szakácsokat is. akik főztjéikkel űzték el a fájdalmat és a betegséget okozó rossz szellemeket. A következőkben néhány olyan receptet sorolunk fel. melyekkel annak idején „si­keresen gyógyították'' a sza­kácsok uraikat. A XVI. szú-, zad végeíelé az erdélyi f, e- delem főszakácsmestere t.Sza- káts Tudomány” című köny­vében találjuk a következő receptet: „Gyomorfájás ellen és az agyvelő gyógyításárakészí­tette a következő ételt: ..Ken­dermag suffa. Az mennyi asztalra akarod főzni válassz fazekat hozzá, tiszta vízzel töltsd meg, had hüljön meg. Hogy meghűl, az czipól szeld ketté, vesd az vízben, had ázzék meg. Az kendermagot né portól mosd meg szépen tedd fel, főzd meg. amint an­nak az a módja. Hagy meg­fő. öntsd réz rostára, hogy az leve kimenjen belőle, facsard ki az czipót. annakutánna mozsárban törd meg erősen, köziben, mikor jól megtöröd, az ,vízzel egyenlétsd meg az­után szűrd által egy réz ros­tán. Hogy megszűröd, hányj egészen vörös hagymát reá. eczetezd. sózd. főzd helyere, ■mint annak az a módja. Ez az étek nemcsak-a gyomor­nak használ, hanem az agy- vetönek is”. (A derék sza­kácsmester főúri betegeit nyilván ezzel ..gyógyítgatta” es "siószínűleg nem ember­baráti szeretetből... Hogy „Or­vossága” hitelét emelje, hi­vatkozik a lengyel király doktorára, aki sikeresen használta ugyanezt a recep­tet elmebetegség esetén! Csak arra kell ügyelni. írja, hogy pénteken használjuk. mert ilyenkor gyógyít a legered­ményesebben...) , Zelena Ferenc, híres kassai szakácsmester Nemzeti Sza­kácskönyvében (1830) olvas­hatjuk — többek között— ezt a receptet: „a »légfrissítő pép a hideg­lelésben, bágyadtsagban és epebajban szenvedők részé­re: Végy két lat kinyomott szeder, vagy tengeri szőlő, vagy meggy levet, télen pe­dig azoknak a lekvárját. Adj hozza egy tojás sárgáját, egy kör ting czitrom levet, 2 lat fejér bort. es két annyi fain­ra dörgölt kenyeret és ezuk- rot. hogy hig péppé váljon. " (Ebben az időben igen meg­becsült étel volt a kenyér, mely a pórnép legfőbb táp­lálékát képezte, talán ezért került bele a pépbe, tiszte­letből és megbecsülésből. Sokféle gyümölcs is került bele. Így bizonyára nem árt­hatott, ha esetleg — való­színűleg — nem is használt.) Aki nem hisz ezekben a régi receptekben, ételekben, az másféle gyógyítási lehető­ségeket is találhat. így pl. gyomorbetegségek ellen jó hatásúnak mondták azt a szentképet, melyet 1903. év­ben adtak ki és meggyógyí­tott minden testi-lelki fáj­dalmat. hst lenyelték. Ennek, forgalomba hozatalára a pá­pa adott engedélyt. Egy ideig varázshatást tulajdonítottak así elmúlt években elterjedt japán mágneses karkötőnek is. mert az mindent gyógyí­tott : reumát. hasmenést, meddőséget stb. Azután. ez is elmúlt. Ma mégis inkább orvossal kezeltetjük magun­kat. mert ami biztos, az biz­tos... R. J, ÉGI ELŐADÁS TŰZ­parádé Stuwer úr — „szabadal­mazott tűzmester” — mai utódai ismét Duna-parti lát­ványosságra készülnek: az augusztus 20-i tűzijátékra. „Ismét”, hisz a lőpor yil. lanása megszelídülve mér gyönyörködtető játéka az ókornak is, a „görögtűz” a hellén városállamokból származik. Stuwer urat idézzük, a bé­csi mestert, a reformkor egyik leglátványosabb szó­rakozásainak szervezőjét. Gvakran járt Pestre, s az „iszonyú sokaság előtt" — ahogy a Honművész írja — csillagokat nemző kígyóra- ,, két á kait lövellt az égre”. Lelkesedéssel szólnak az au­gusztusi beszámolók a kor színvonalát meghaladó lát­ványosságról. ,,Stuwer ur­nák csakugyan sikerült a kellemetlen idő miatt elma­radt tűzijátékot a Városli­getben töménytelen nép előtt elgyújtania. Felrepül végre a jeladó rakéta: s alig enyészik el vég-szipor_ kaja, megnyílik ropogás közt az első homlokdíszítvénv ezer csillagba szőtt „Meg­elégedésünk” feliratával...” « A bécsi tűzmester mai utódait Pesten és Balaton. fűzfőn kell keresnünk. Fűz­főn, a Nitrokémiai Ipartele­pek egyik részlegében. Itt készülnek az égi pálmaer- dők, virágcsokrok rakétái, bombái. A pesti vezérkar pedig a Citadella csúcsán egy kis bódéból irányítja majd a tűzijátékot. A ve­zérkar: a tűzszerészek, a te­rületzárók, a tűzoltók', a mentesitők, s az elektromos szakembér ek páráncsn ok ai. A röpke félórás látványos­ság mögött fél évnél is több munka van. Tíz-tizenkét tonna robba­nóanyag: ennyi kell a 30 perc szemkápráztató látvá­nyosságához. Balatonfűzfőn 30 asszony nyolchónapi munkája. .170 000 csillag sziporkázik, izzik majd el az augusztusi pesti égbolton. A csillagokat egyenként rakják a papírhengerekbe. Egy o- Przybora * Történt egyszer, hogy jó barátommal elhatároztuk, meglátogatjuk ismerősein­ket, akik egy magas épület 11. emeletén laktak. Ami. kor odamentünk a 'lifthez, észrevettük, hogy egy bok- szer-fajtájú kutya is fel akar menni — jól megter­mett. csupa fog. kissé ijesz­tő külsejű állat volt. A kutya természetesen nem tudta megmondani, melyik emeletre kell men­nie, de nyilván abból a meggondolásból indult ki, hogy bármelyik kényelme­sebb számára, mint a föld­szint. bombába körülbelül 90 ke­rül.' Egy bomba 5 kiló. A bomba kilövés után a leve­gőben robban. röppályája csúcsán, körülbelül száz mé­ter magasságban. De a bombán kívül a „mo­zsár” is dolgozik augusztus 20-árr. A mozsár már alul­ról égve indul, s amikor le­felé fordul, csokrokra bom­lik széjjel. A röppentyű, a római gyertya, a bengáli tűz, a vízesés. — mind az előadáshoz tartozik. Miből készülnek? Magné zium alumínium-púder, oxi- dok, nitrátok, kálium és nátrium. Mind tűzveszélyes anyag. Mitől színesek? Há­rom típust használnak: a telepíthetőt, a levegőben működöt — ezek aknavető elven indulnak — s a röp­pentyű. amely rakétaszerűén emelkedik. Mindegyik más­más színezőanyagot tartal­maz. A felszerelhetőben alu­mínium és magnézium adja a színt. A röppentyűben fém és kémiai ^ók keveréke színesít. A for ni a — mitől csillag, vagy virág formájú — bontótöltet elhelyezésétől függ. * Milyen lesz az idei sza­badtéri égi előadás? Az idei. augusztus 20-i tűzijátékunkkor — mondja És igy magunkkal vittük, illetve, ö vitt bennünket magával, hiszen amikor odaértünk, ő már a lift előtt várakozott. Vidám kis társaságunkban azonban csak rövid ideig uralkodott derűs hangulat, mivel a lift csakhamar megmakacsolta magát, és két emelet között elakadt. Barátommal együtt sorra nyomogattuk az összes g&jnbot, a lift azonban süket maradt minden igyekeze­tünkre. A kutya viszont nem ma­radt süket a helyzettel szemben: egyetlen perc sem telt belé, és máris morogni kezdett. Ott gunnyasztott a lift sarkában és * folyton- folyvást morgóit. Orrát csúf ráncok borítot­ták el. felső ajka pedig fel­csúszott, s elövill'antak ki- sebb-nagyobb, hosszú, he­gyes fogai. Az eb nyilvánvalóan ránk morgott és vicsorgott. Nem a liftet gyártó vállalat nevét feltüntető táblára, hanem éppen miránk — azokra az úgyszólván büntelen, kívül­álló személyekre, akiket. a lift üzemzavara ugyanolyan súlyos problémának vetett alá. mint öt. A kutyának velünk szem­ben táplált ellenszenve azon­ban nyilván mélyebben gyö­kerezett. mint azt barátom­mal együtt gondoltam.* Az eb feltehetőleg arra a meg­állapításra jutott, hogy eb­ben a liftben mi ketten va­gyunk annak a civilizációnak Fehérvári ,Sándor ezredes — a párt XII. kongresszusának emblémáját rajzolják majd az égre fel a sziporkázó csillagok. Újdonság lesz a hangbomba, és az ezüstszínű röppentyű. Ha a rendkívül esős nya­runk az ünnepnapon is megnyitná az ég csatornáit, megzavarhatná-e a Gellért­hegyi tűzijátékét? Talán furcsán hangzik: a legnagyobb zápor sem befo­lyásolja a műsort, — vi­szont a nézőket igen. Ha teljes szélcsend lenne, ritkí­tani kell a kilövéseket. Las­san gomolyog ilyenkor -a füst, nem érvényesülnének a különböző alakzatok. A Citadella hátsó részét már augusztus 2(f_a előtt egy hónappal lezárták á sé­tálók előtt. A polgári és ka­tonai szervek már befejez­ték az előkészületeket. '„Füg­gönyhúzás előtt” vagyunk. A fényszórók augusztus 20- án este kupolát varázsolnak a hegy fölé,, vakító fehér, majd piros-íehér-zöld nyalá­bok metszik egymást az.ég­bolton. A vezérlőasztalnál elhangzik az utasítás: „Fi. gyelem! Minden kilövöhely. nefc: a pontos idő 20 óra 59 perc, 30 másodperc. Ci­tadella egyes ...■ tűz ... Ket­tes: tűz!” Kezdődik az előadás. Kőbányai György az egyetlen képviselői, amely a maga tökéletlen találmá_ nyaival ilyen kétértelmű és sivár helyzetbe juttatja a kutyákat. És úgy morgott ránk, mint ennek a civilizá­ciónak a képviselőire. Mivel pedig percről perc­re egyre több foga villant elő, és az eb egyszerűen köteles volt valamit kezdeni ezzel a temérdek éles agyarral — én meg a barátom elha­tároztuk, hogy mi is morog­ni fogunk a civilizációnkra. Felváltva morogtunk, és ez ideig-óráig elcsendesitette a bősz kutyát. A maga ré­széről abbahagyta a mor­gást, és figyelmesen must­rált bennünket, hol balra, hol jobbra hajtva a busa fejét. Azután megint felmordult — de már nem ránk, ha­nem velünk együtt morgott. Azután mindhárman ugatni kezdtünk, olykor pedig még vonítottunk is. Kis idő múlva már szinte mámoro­sán műveltük ezt. Ijgyhogy amikor meghallottak ben­nünket és végül kinyitották a lift ajtaját — a mélységes elégedettség érzésével lép­tünk ki. — Csak egy kutya van magukkal? — csodálkozott a lépcsőházban egy alak. ami­kor, megpillantott bennün­ket. Nyilván sokáig hallgat­ta a koncertünket. Barátom azonban csupán vakkantott egyet — és az illető nyomban elszaladt! Fordította: Gellért György MAI műsorok: RÁDIÓ Kossuth 8.25 Eszmék faggatása. 8.55 Verbunkosok. 9.44 Bagoly Tivadar Tihamér versei. 10.05 MR 10—14. 10.35 Ma­gyar fúvószene. 11.00 Fran­cia muzsika. 11.41 Utazás a Balaton körül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A Rádió Dal­színháza. Pompadour (Ope­rett). 14.18 Hangképek a 9. mohácsi népdaléneklési versenyről. 14.31 Kéler Bé­la: Magyar vígjáték nyi­tány. 14.42 Arcképek a né­met irodalomból. 15.10 Diet­rich Fischer-Diskau Liszt­dalokat énekel. 15.28 Sirius ' kapitány fogságba es^k. 16.05 Zengjen a muzsika! 17,07 A századforduló iro­dalmának hetei. 17.32 A Living Strings zenekar film­zenét játszik. 17.45 A Szabó család. 18.15 hol volt hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Évszázadok mester­művei. 19Í57 Javasolta?— Csinálja meg! 20.27 Színes népi muzsika. 21.05 Ország, város. 21.35 Operaáriák. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Ja- nacek: Hradzsini dalok. 22.50 Meditáció. 23.00 Híres előadóművészek kamaraze- ne-felvételeibőL Petőfi 8.33 Társalgó. 10.36 Zerne- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettő­től hatig... 18.00 Tip-top pa­rádé. 18.45 Népi zene. 19.20 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A . századforduló irodalmának hetei. 21.27 Arckép emlé­keinkből. Bulla Bírna. 22.37 Yves Montand énekel. 23.15 Lehár operettjeiből. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 „Harmadvirágzás”. Nyugdí­jasok műsora. Szerkesztő- riporter: Karcsai Nagy Éva. 17.45 Művészportrék, szín­háztörténeti érdekességek. Prózai vagy zenés színház? Dr. Gyárfás Ágnes előadá­sa — Strauss-keringők. 18.00 Észak-magyarországi krónika. — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 16.50 Az „Ütonálló” (Rövid­film). 17.20 Utaktól távol. (Lengyel filmsorozat). 18.20 A szerb nemzetiség. 18.45 Hol tart — a délpesti kór­ház? 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Merénylők (Tévéjá­ték. 20.50 „Én is voltam já­vorfácska...” 21.40 Találko­zások a számítástechniká­val. 22.20 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 A nagy képmás. 20.55 Hangverseny a Lengyel Tv műsorából. 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 Bolgárok és ma­gyarok. 1980. augusztus íz., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom