Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

Kígyóbűvölők Kígyóbűvölők. kígyótán. col tatók még ma is élnek szerte a világon. Ezeknek a furcsa, lélegzetelállító és bizony nemegyszer végzetes szerencsétlenségekkel végző­dő mutatványoknak a hazá­ja elsősorban a távoli In­dia, de élnek kígyóbüvöjok például Amerikában is, ahol kobrák helyett az ott honos nem kevésbé veszélyes mér- gű csörgőkígyókkal végzik mutatványaikat. A kutatók eleinte nem voltak tisztában azzal, hogy valóban évezredes művé­szetnek a szemtanúi. vagy csupán ügyes szélhámosok valamiféle trükkjeiről van .’zó A ciolog nem volt köny- nvű. hiszen a kígyóbűvölés tudománya igen hosszú múltra tekinthet vissza és már a Biblia is említést tesz róla. Az a vélemény, hogy a zene a furulyaszó tartja va­lamiféle bűvöletben a kí­gyókat. az újabb vizsgála­tok tükrében nem bizonyult helytállónak, és tulajdon­képpen nem is része az ido- mításnak. Legfeljebb az amúgy is izgatott nézők „el- bűvplésére” szolgál. Ezt a feltevést kísérletekkel is igazolták. , A kígyók szemét leragasztották és közvetlen közelükben különböző fém­tárgyakat ütögettek össze, amivel' iszonyatos zajt csap­tak. Az állatok egyáltalán nem reagáltak erre. teljesen nyugodtak maradtak. de amikor csak ,a leggvengéb- ben is hozzáértek ahhoz az asztalhoz, amelyen feküd­tek. azonnal összerándultak, összetekeredtek és igyekez­tek védekező állásba helyez­kedni. Egészen más a helyzet azonban az idomító által ugyancsak folyamatosan vég­zett kar-, test_ és lábmozdu­latokkal' * Ezt soha nem hagyják el az indiai kígyó­bűvölők, de lényegében ugyanezt teszik azok az in­diánok is. akik Amerikában csörgőkígyókkal mutogatják magukat. A kosárból, vagy dobozból kitekergő kígyó nem tudja levenni a szemét az ide-oda hajladozó, kar­jaival ritmikusan imbolygó - emberről és a kutatók vé­leménye szerint bizonyos mértékig hipnotizálhatok is ily módon. Mások szerint viszont a legtöbb idomító „trükkje” egyszerűen abból áll. hogy jóllakatja állatait, melyek így teljesen ellustul­nak és miután már hozzá­szoktak az előadáshoz. és a földön körben üldögélő emberek látványához, szin­te gépiesen csinálják végig az egészet, s közben valószí­nűleg alig várják, hogy is­mét a kosár sötét, biztonsá­gos mélyére húzódhassanak vissza pihenni. Az idomító- nak csak arra kell vigyáz­nia. hogy mindig ugyanazo­kat a megs7.okott mozdula­tokat végezze és így ne in­gerelje. hanem inkább el- zsongítsa. megnvugta.ssa az előtte hintázó állatot. S. E. Humor• szolgálat A tanításnak vége. Az égést osztály az ajtóhoz ro­han. Csak a kis Kari ma­rad ülve. Amikor mindenki elment, a tanítónő megkér­di: — Mi bajod. Kari? —■ Tudja, kisasszony, négy­szemközt be kell vallanom valamit: szeretem magát. — Ugyan. Kari — feleli a tanítónő. s azon igyekszik, hogy harsányan fel ne ka­cagjon —: ugyan, mit kezd­jek egy gyerekkel? — Hál maid vigyázunk egy kicsit, kisasszony —vá­laszolja a talpraesett Kari. Kltrinmerli és Greib ke- rék pá’-túrára indul. Amikor rájuk esteledik, kénytelenek a szabadban alvóhelyet ke­resni. Jobb híján lefeksze­nek a mezőn és a kerékpár­jukkal takaróznak be. Éj­nek idején Klemmerli fel­ébred és felkölti barátját: — öregem, pokolian fá­zom. Greib így felel: — Nem csoda! Hiszen há­rom küllő hiányzik a bicik­lidről! — Mi lelte a kandúrját, szomszéd? — kérdi az egyik kerttulaidonos a másiktól. — Hiszen úgy rohangál a kertekben, akár az őrült! — Hát persze — feleli mosolyogva a másik — teg­nap végül párt találtam számára, és most szedi a lábát, hogy mindenütt le­mondja a randevúit! Röbeli reggel négy óra tájt botorkál haza. Felesége nem éppen kitűnő örömmel fogadja: — Legfőbb ideje! Mit képzelsz, hát ki lehet bírni ilyen izgalmat? Hiszen égész "éjjel le sem hunytam-a sze­memet! A férfi • nvugodtan kiol­dozza a nyakkendőjét, és megjegyzi: — Mit képzelsz, én talán aludtam? Vasárnap reggel a kis Fritz megkérdi az apjától aki már alaposan a sörös­korsó fenekére nézett: — Apuka, milyen az, Ha valaki részeg? — Nézz az ajtóra — mondja az apja —: most két ■ember lép be. Ha né­gyet látsz. akkor részeg vagy. — De apuka — felel a kisfiú —. hiszen csak egy bácsi jött be! Nem lenne helyes, ha nem szolgálna örö­mömre az a tény, mi­szerint kies kis ha­zam immáron a nya. rí játékok szintere lett. Nem arra a já­tékra gondolok, ami esetleg már a határon, He­gyeshalomnál, vagy Rátaszéknél le- és el. játszódik, bár e játé­kok drámai, tragi­kus, vagy komikus voltát tagadni okta­lanság, ebből azon­ban a többi játék színvonalára követ­keztetést levonni bo­torság lenne. Sokkal inkább ama játékok­ra gondolok most, amelyek annak ide­jén a szegedit példá­nak és mintának vé­ve játszi kedvébe vonta kis- és nagyvá­rosaink egész sorát, módot adva szerző­nek, színésznek, né­zőnek, hogy pénzt keressen, pénzt ad­jon ki. Hogy aztán előbbi keresetije, az utóbbi sokallja, a já­tékokat mindkét, söl mindhárom fél szid ja. de a köz müvelé­K?ss Benedek: Ember vagy Szemem szűkül, zuhog rám az é j. Sárkánytiiüok. lombos fcllegek zizegnek és vörhenyes levél. Eső ver és rőt levél temet. Kávéscsésze es boros pohár Hucorog az asztalon. Magam, kócsag forma ember vagy madár esörtetek az éj bokraiban. lit az ej, hát újra itt az éj! Harcsatcste hűvös mint a sár. Farka megcsap: rebbenek, futok, kócsag forma ember vagy marlat. Herceg Árpád: •> Öleljen hát a bánat Jaj! Jeszenyin, — a szerelem a szerelem madarak vére! Ügy hulltunk el mindahányon, mint aki niég soha nem volt sirályröptctő kedvébe'. Jaj! Jeszenyin, — szárnyaltunk mi, vagy csak a lelkünk? Amikor legjobban zuhogott a múlt, s égre kellett volna kelni — az utolsó tanú is eltűnt. Virágok húztak a harangokat, nyírfácska hajtott térdet... Koldus és pópa imádkozának: ..Öleljen, öleljen hát a bánat, de egyetlen ének ne zengjen teérted!” Aforizmák Ha égy ember többé-ke- vésbé egészséges — ez azt jelenti, hogy többé-kevésbé él. (Szkita orvosok tréfája) Ne mondjatok rosszat a tá­vollevőkről, amikor jelenle­vők js akadnak. (Elcsépelt igazság) Az igazság külsőre olykor csak abban különbözik a ha­zugságtól. hogy meztelen. (Rudi Mill, osztrák filozófus) Ha valaki kijón a sodrá­ból, ne csapkodjon jobbra­balra, mert a végén még agyrázkódást kaphat. (A „Kézikönyv vezető neurotikusok számára eimú thaiföldi műből) A szervezet ellenálló-ké­pessége mindig nagyobb, mint az emberé. (Olasz orvosok tréfája) * ' Eretnek bárki lehet, akit el akarnak égetni. (A spanyol inkvizíció hagyománya) Ha az autóbuszon egyszer­re minden utas udvarias vol­na — akkor az állóhelyekért tülekednének. (Őrült gondolat) Nincs hatása a nyári időszámításnak a szervezetre Az európai országokban sokan tartottak attól, hogy a nyári időszámítás április b-i bevezetése reggeli sokkot fog előidézni, ámbár a tudósok már korábban egyöntetűen han­goztatták. hogy az egyórányi időeltolódás nem befolyásolja lényegesen a test ritmusát. Kísérletekből ismeretes, hogy az ember különböző test- funkcióit egy bizonyos napi ritmus irányítja. A délelőtti órákban. 7—11 óráig megfigyelhető, hogy a vértükörben megszaporodnak a mellékvesekéreg és a mellékvese velőál­lományának hormonjai. Ez a ritmikus változás készteti az idegrendszert a nap bizonyos pontjaiban tevékenységre, vagy nyugalomra. Szakértők úgy vélik, hogy ezt a ritmust jó részben, amely megközelítőleg minden 24 órában ismétlődik, külső, exogén befolyások szabályozzák. A szórás azonban olyan nagy. hogy egy órányi idődifferencia nem játszik sze­repet, Az emberi szervezet egy nap alatt hozzászokik az új időszámításhoz. Házi játékok sét és a köz önműve­lését ezzel mégis szolgálni velje. Tengelice-pusztai esték. Csárda-tanyai látékok 80, avagy Pernyefalvi hetek vonzzák, csalogatják hazánk és a külföld csodákra váró és iz­galmakat kereső fiait és leányait. Egyszó­val játékos ország lettünk, amelynek fő­városától, sót annak szinte minden kerü­letétől a legkisebb te­lepülésig eme kul- túrmisszió lett a leg­főbb feladat, a mun­ka és a siker célja. Ezen a tényen le­het, kérem, viccelőd­ni, de nem lehet nem tudomásul venni. Ezen a tényen lehet töprengeni, de attól a tény tény marad. Mégpedig olyan tény. amely minden kultu­rált és haladást tisz­telő embert gondol kodásra, ma id cselek résre késztet. Tovább kell lépni a ryegkezdett úton. To­vább kell fejleszteni a játékokat. A játé­kos kedvű Magyaror­szág csak akkor lesz igazán a nyári játé­kok hazája, ha pél­dául a településeken belül az utcák is meg­rendezik majd a ma­guk nyári játékait. Mit mondok, azaz­hogy írok? Utcák? Lakótömbök, bérha­zak, emeletek, gan­gok. sőt akár az egyes lakások is! Közös a gyűjtőcím: Házi játé­kok. Alcím: Esti üsd rágd Kovácséknál... Povázsai mégis ha­zajött... Tantorgós táncestek a gangon... Esetleg: Szomszéd­asszony tartsd a szád, vagy én tartom cím^ mel esti mesék fel­nőtteknek... A címek és a lehetőségek be- láthatatlanok. Természetesen be­lépődíjakkal szervez- tetne az egész prog­ramsorozat, amely­nek tiszta haszna a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom fellen­dítésére forditatnék. Es nagy lenne ám ez a tiszta haszon, hi­szen e játékokhoz sem szövegíró, sem rendező, sem hivatá­sos színész nem kel­letik. Tiszta amatőr játékok lennenek! Ki­tűnő az ötlet, nemde- bár? A megvalósítá­sa egyébként már ré­gen folyik, spontán módon. a tömegek részéről. Az én érde­mem csupán a lehe­tőségek felismerésé­ben és a közreadásá­ban tisztelhető. Köszönöm. Gyurkó Géza Ez nekem suviksz! A címbeli szólásszerű nyel­vi formával kapcsolatban két levelet is kaptam. Az egyik­ben arról szólt a levél meg­fogalmazója, hogy számára teljesen érthetetlen, milyen céllal „vehetik ajkukra még iskolázott emberek is az igé­nyes nyelvhasználatba nem illő suviksz idegen szót”. A másik levélírónk inkább ar­ra kíváncsi, milyen beszed- helyzetekben használhatjuk a címben idézett szólást. Először az első kérdésről, A türelmetlen nyelvvedók különösen ha rag úsznak ..a hétköznapi nyelvben elszapo­rodott idegen szavak töme­gére”. Ilyen kifejezésekre gondolnak elsősorban: su­viksz, strózsák, vájdling. slaf- rok, spaléta, zsalugáter, ro- letta. simléder. hózentxág, karnis, slendrián. diszkrét, flancos, cúgos. fuserol stb. Ha pedig egy-egy versben is szerephez jutnak, akkor el­ítélő kritikájuk szinte kár- hozatásba csap át. Vajon igazuk van-e? Nemleges válaszunk létjo­gosultságát azok a versresz- letek tanúsítják, amelyekben a hétköznapok kis esemé­nyeinek Világáról kapunk költői információkat. Nem a túlhajszolt „hétköznapiság” sem a megjátszott közvetlen­ség a magyarázó oka annak, hogy felsorolt szavaink sa­játos poétikai szerepet is kapnak mai költőink alkotá-' saiban. íme. a példatár: ..Ítészünk ugyanezt a művét X-nek/ egy másik lapban nevezi suviksz- nek (Gellért Oszkár: Egy ifjú ítészről). — S itt a gyér fü: strózsák (Tóth Árpád: A reményhez). — „Vájdling az ölében, Telesírja paszulysze- mekkel” (Hervay Gizella: Marsbéli menyasszony). — ..Papucs csosszan slafrok suttyan, kiterül” (Kiss Anna: Okos bagoly). — Én így sze­retem ezt, spaleta nélkül” (Babits: Pesti éj). — „Nézni a zsalun belövellő sugarat” (Kartal Zsuzsa: Estére). — „Nem szükséges ...sem a krip­ta. sem a roletta” (Gutái Magda: Üdvözlet). — ..Bökd fel. bökd fel simlédered” (Győri László: A nyugalom dala). — „Itt álljak neki fu- serolni...’,, nem fogok vörö­södül a mások slendriánsá- Qa miatt”. (Illyés: A mester gondjai). — „Ö. kurta kocs­mák: S flancos megyebálok” (Simonvi Imre: Két szonett). A másik kérdésre röviden ez a válaszunk: a szólást eb­be a rokon értelmű sorba il­leszthetjük bele. Nem szá­mit. nem erdekel, fütyülök rá stb. Dr. Bakos József Kép szöveg Hóikul \

Next

/
Oldalképek
Tartalom