Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-10 / 187. szám
Kígyóbűvölők Kígyóbűvölők. kígyótán. col tatók még ma is élnek szerte a világon. Ezeknek a furcsa, lélegzetelállító és bizony nemegyszer végzetes szerencsétlenségekkel végződő mutatványoknak a hazája elsősorban a távoli India, de élnek kígyóbüvöjok például Amerikában is, ahol kobrák helyett az ott honos nem kevésbé veszélyes mér- gű csörgőkígyókkal végzik mutatványaikat. A kutatók eleinte nem voltak tisztában azzal, hogy valóban évezredes művészetnek a szemtanúi. vagy csupán ügyes szélhámosok valamiféle trükkjeiről van .’zó A ciolog nem volt köny- nvű. hiszen a kígyóbűvölés tudománya igen hosszú múltra tekinthet vissza és már a Biblia is említést tesz róla. Az a vélemény, hogy a zene a furulyaszó tartja valamiféle bűvöletben a kígyókat. az újabb vizsgálatok tükrében nem bizonyult helytállónak, és tulajdonképpen nem is része az ido- mításnak. Legfeljebb az amúgy is izgatott nézők „el- bűvplésére” szolgál. Ezt a feltevést kísérletekkel is igazolták. , A kígyók szemét leragasztották és közvetlen közelükben különböző fémtárgyakat ütögettek össze, amivel' iszonyatos zajt csaptak. Az állatok egyáltalán nem reagáltak erre. teljesen nyugodtak maradtak. de amikor csak ,a leggvengéb- ben is hozzáértek ahhoz az asztalhoz, amelyen feküdtek. azonnal összerándultak, összetekeredtek és igyekeztek védekező állásba helyezkedni. Egészen más a helyzet azonban az idomító által ugyancsak folyamatosan végzett kar-, test_ és lábmozdulatokkal' * Ezt soha nem hagyják el az indiai kígyóbűvölők, de lényegében ugyanezt teszik azok az indiánok is. akik Amerikában csörgőkígyókkal mutogatják magukat. A kosárból, vagy dobozból kitekergő kígyó nem tudja levenni a szemét az ide-oda hajladozó, karjaival ritmikusan imbolygó - emberről és a kutatók véleménye szerint bizonyos mértékig hipnotizálhatok is ily módon. Mások szerint viszont a legtöbb idomító „trükkje” egyszerűen abból áll. hogy jóllakatja állatait, melyek így teljesen ellustulnak és miután már hozzászoktak az előadáshoz. és a földön körben üldögélő emberek látványához, szinte gépiesen csinálják végig az egészet, s közben valószínűleg alig várják, hogy ismét a kosár sötét, biztonságos mélyére húzódhassanak vissza pihenni. Az idomító- nak csak arra kell vigyáznia. hogy mindig ugyanazokat a megs7.okott mozdulatokat végezze és így ne ingerelje. hanem inkább el- zsongítsa. megnvugta.ssa az előtte hintázó állatot. S. E. Humor• szolgálat A tanításnak vége. Az égést osztály az ajtóhoz rohan. Csak a kis Kari marad ülve. Amikor mindenki elment, a tanítónő megkérdi: — Mi bajod. Kari? —■ Tudja, kisasszony, négyszemközt be kell vallanom valamit: szeretem magát. — Ugyan. Kari — feleli a tanítónő. s azon igyekszik, hogy harsányan fel ne kacagjon —: ugyan, mit kezdjek egy gyerekkel? — Hál maid vigyázunk egy kicsit, kisasszony —válaszolja a talpraesett Kari. Kltrinmerli és Greib ke- rék pá’-túrára indul. Amikor rájuk esteledik, kénytelenek a szabadban alvóhelyet keresni. Jobb híján lefekszenek a mezőn és a kerékpárjukkal takaróznak be. Éjnek idején Klemmerli felébred és felkölti barátját: — öregem, pokolian fázom. Greib így felel: — Nem csoda! Hiszen három küllő hiányzik a biciklidről! — Mi lelte a kandúrját, szomszéd? — kérdi az egyik kerttulaidonos a másiktól. — Hiszen úgy rohangál a kertekben, akár az őrült! — Hát persze — feleli mosolyogva a másik — tegnap végül párt találtam számára, és most szedi a lábát, hogy mindenütt lemondja a randevúit! Röbeli reggel négy óra tájt botorkál haza. Felesége nem éppen kitűnő örömmel fogadja: — Legfőbb ideje! Mit képzelsz, hát ki lehet bírni ilyen izgalmat? Hiszen égész "éjjel le sem hunytam-a szememet! A férfi • nvugodtan kioldozza a nyakkendőjét, és megjegyzi: — Mit képzelsz, én talán aludtam? Vasárnap reggel a kis Fritz megkérdi az apjától aki már alaposan a söröskorsó fenekére nézett: — Apuka, milyen az, Ha valaki részeg? — Nézz az ajtóra — mondja az apja —: most két ■ember lép be. Ha négyet látsz. akkor részeg vagy. — De apuka — felel a kisfiú —. hiszen csak egy bácsi jött be! Nem lenne helyes, ha nem szolgálna örömömre az a tény, miszerint kies kis hazam immáron a nya. rí játékok szintere lett. Nem arra a játékra gondolok, ami esetleg már a határon, Hegyeshalomnál, vagy Rátaszéknél le- és el. játszódik, bár e játékok drámai, tragikus, vagy komikus voltát tagadni oktalanság, ebből azonban a többi játék színvonalára következtetést levonni botorság lenne. Sokkal inkább ama játékokra gondolok most, amelyek annak idején a szegedit példának és mintának véve játszi kedvébe vonta kis- és nagyvárosaink egész sorát, módot adva szerzőnek, színésznek, nézőnek, hogy pénzt keressen, pénzt adjon ki. Hogy aztán előbbi keresetije, az utóbbi sokallja, a játékokat mindkét, söl mindhárom fél szid ja. de a köz müveléK?ss Benedek: Ember vagy Szemem szűkül, zuhog rám az é j. Sárkánytiiüok. lombos fcllegek zizegnek és vörhenyes levél. Eső ver és rőt levél temet. Kávéscsésze es boros pohár Hucorog az asztalon. Magam, kócsag forma ember vagy madár esörtetek az éj bokraiban. lit az ej, hát újra itt az éj! Harcsatcste hűvös mint a sár. Farka megcsap: rebbenek, futok, kócsag forma ember vagy marlat. Herceg Árpád: •> Öleljen hát a bánat Jaj! Jeszenyin, — a szerelem a szerelem madarak vére! Ügy hulltunk el mindahányon, mint aki niég soha nem volt sirályröptctő kedvébe'. Jaj! Jeszenyin, — szárnyaltunk mi, vagy csak a lelkünk? Amikor legjobban zuhogott a múlt, s égre kellett volna kelni — az utolsó tanú is eltűnt. Virágok húztak a harangokat, nyírfácska hajtott térdet... Koldus és pópa imádkozának: ..Öleljen, öleljen hát a bánat, de egyetlen ének ne zengjen teérted!” Aforizmák Ha égy ember többé-ke- vésbé egészséges — ez azt jelenti, hogy többé-kevésbé él. (Szkita orvosok tréfája) Ne mondjatok rosszat a távollevőkről, amikor jelenlevők js akadnak. (Elcsépelt igazság) Az igazság külsőre olykor csak abban különbözik a hazugságtól. hogy meztelen. (Rudi Mill, osztrák filozófus) Ha valaki kijón a sodrából, ne csapkodjon jobbrabalra, mert a végén még agyrázkódást kaphat. (A „Kézikönyv vezető neurotikusok számára eimú thaiföldi műből) A szervezet ellenálló-képessége mindig nagyobb, mint az emberé. (Olasz orvosok tréfája) * ' Eretnek bárki lehet, akit el akarnak égetni. (A spanyol inkvizíció hagyománya) Ha az autóbuszon egyszerre minden utas udvarias volna — akkor az állóhelyekért tülekednének. (Őrült gondolat) Nincs hatása a nyári időszámításnak a szervezetre Az európai országokban sokan tartottak attól, hogy a nyári időszámítás április b-i bevezetése reggeli sokkot fog előidézni, ámbár a tudósok már korábban egyöntetűen hangoztatták. hogy az egyórányi időeltolódás nem befolyásolja lényegesen a test ritmusát. Kísérletekből ismeretes, hogy az ember különböző test- funkcióit egy bizonyos napi ritmus irányítja. A délelőtti órákban. 7—11 óráig megfigyelhető, hogy a vértükörben megszaporodnak a mellékvesekéreg és a mellékvese velőállományának hormonjai. Ez a ritmikus változás készteti az idegrendszert a nap bizonyos pontjaiban tevékenységre, vagy nyugalomra. Szakértők úgy vélik, hogy ezt a ritmust jó részben, amely megközelítőleg minden 24 órában ismétlődik, külső, exogén befolyások szabályozzák. A szórás azonban olyan nagy. hogy egy órányi idődifferencia nem játszik szerepet, Az emberi szervezet egy nap alatt hozzászokik az új időszámításhoz. Házi játékok sét és a köz önművelését ezzel mégis szolgálni velje. Tengelice-pusztai esték. Csárda-tanyai látékok 80, avagy Pernyefalvi hetek vonzzák, csalogatják hazánk és a külföld csodákra váró és izgalmakat kereső fiait és leányait. Egyszóval játékos ország lettünk, amelynek fővárosától, sót annak szinte minden kerületétől a legkisebb településig eme kul- túrmisszió lett a legfőbb feladat, a munka és a siker célja. Ezen a tényen lehet, kérem, viccelődni, de nem lehet nem tudomásul venni. Ezen a tényen lehet töprengeni, de attól a tény tény marad. Mégpedig olyan tény. amely minden kulturált és haladást tisztelő embert gondol kodásra, ma id cselek résre késztet. Tovább kell lépni a ryegkezdett úton. Tovább kell fejleszteni a játékokat. A játékos kedvű Magyarország csak akkor lesz igazán a nyári játékok hazája, ha például a településeken belül az utcák is megrendezik majd a maguk nyári játékait. Mit mondok, azazhogy írok? Utcák? Lakótömbök, bérhazak, emeletek, gangok. sőt akár az egyes lakások is! Közös a gyűjtőcím: Házi játékok. Alcím: Esti üsd rágd Kovácséknál... Povázsai mégis hazajött... Tantorgós táncestek a gangon... Esetleg: Szomszédasszony tartsd a szád, vagy én tartom cím^ mel esti mesék felnőtteknek... A címek és a lehetőségek be- láthatatlanok. Természetesen belépődíjakkal szervez- tetne az egész programsorozat, amelynek tiszta haszna a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom fellendítésére forditatnék. Es nagy lenne ám ez a tiszta haszon, hiszen e játékokhoz sem szövegíró, sem rendező, sem hivatásos színész nem kelletik. Tiszta amatőr játékok lennenek! Kitűnő az ötlet, nemde- bár? A megvalósítása egyébként már régen folyik, spontán módon. a tömegek részéről. Az én érdemem csupán a lehetőségek felismerésében és a közreadásában tisztelhető. Köszönöm. Gyurkó Géza Ez nekem suviksz! A címbeli szólásszerű nyelvi formával kapcsolatban két levelet is kaptam. Az egyikben arról szólt a levél megfogalmazója, hogy számára teljesen érthetetlen, milyen céllal „vehetik ajkukra még iskolázott emberek is az igényes nyelvhasználatba nem illő suviksz idegen szót”. A másik levélírónk inkább arra kíváncsi, milyen beszed- helyzetekben használhatjuk a címben idézett szólást. Először az első kérdésről, A türelmetlen nyelvvedók különösen ha rag úsznak ..a hétköznapi nyelvben elszaporodott idegen szavak tömegére”. Ilyen kifejezésekre gondolnak elsősorban: suviksz, strózsák, vájdling. slaf- rok, spaléta, zsalugáter, ro- letta. simléder. hózentxág, karnis, slendrián. diszkrét, flancos, cúgos. fuserol stb. Ha pedig egy-egy versben is szerephez jutnak, akkor elítélő kritikájuk szinte kár- hozatásba csap át. Vajon igazuk van-e? Nemleges válaszunk létjogosultságát azok a versresz- letek tanúsítják, amelyekben a hétköznapok kis eseményeinek Világáról kapunk költői információkat. Nem a túlhajszolt „hétköznapiság” sem a megjátszott közvetlenség a magyarázó oka annak, hogy felsorolt szavaink sajátos poétikai szerepet is kapnak mai költőink alkotá-' saiban. íme. a példatár: ..Ítészünk ugyanezt a művét X-nek/ egy másik lapban nevezi suviksz- nek (Gellért Oszkár: Egy ifjú ítészről). — S itt a gyér fü: strózsák (Tóth Árpád: A reményhez). — „Vájdling az ölében, Telesírja paszulysze- mekkel” (Hervay Gizella: Marsbéli menyasszony). — ..Papucs csosszan slafrok suttyan, kiterül” (Kiss Anna: Okos bagoly). — Én így szeretem ezt, spaleta nélkül” (Babits: Pesti éj). — „Nézni a zsalun belövellő sugarat” (Kartal Zsuzsa: Estére). — „Nem szükséges ...sem a kripta. sem a roletta” (Gutái Magda: Üdvözlet). — ..Bökd fel. bökd fel simlédered” (Győri László: A nyugalom dala). — „Itt álljak neki fu- serolni...’,, nem fogok vörösödül a mások slendriánsá- Qa miatt”. (Illyés: A mester gondjai). — „Ö. kurta kocsmák: S flancos megyebálok” (Simonvi Imre: Két szonett). A másik kérdésre röviden ez a válaszunk: a szólást ebbe a rokon értelmű sorba illeszthetjük bele. Nem számit. nem erdekel, fütyülök rá stb. Dr. Bakos József Kép szöveg Hóikul \
