Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

< A mozgás, a sport — régóta ismert dolog — nemcsak az í izgalmas versenyek látványossága, a csúcsteljesítmények j miatt fontos. Életünk, egészségünk függ a rendszeres test- j mozgástól A sport élettani hatásaival a tudomány sok ága foglalkozik; erről szól mai összeállításunk. Szólunk az > egészség másik fontos feltételéről, a táplálkozásról is < A technika történetében Mesterséges „világűr” — A legszebb veterán Dreagnought — Kommutatív testek elmélete Az első magyar pilóta — Neonfény Az oslói technikai múze­um egyedülálló demonstratív eszköze a Christian Birke- kand professzor által mester­ségesen előállított „világűr” 1900-ból. Egy 86x86x45 cm kiterjedésű. 2,4 cm vastag­ságú üveglapokkal határolt tartályban mágnesgömböt helyezett el és kiszivattyúzta a levegőt a hermetikusan le­zárt tartályból. A mágnes­gömb jelképezte a földet, amelynek északi és deli pó­lusa van. A mágnesgömböt katódsugarakkal bombázta, amire az északi és déli sark­nál zöldes-vörös fény kelet­kezett. A fényjelenség meg­felel az északi-, a déli-, va­lamint a zodiáku.s fénynek és spektroszkóp! kusan is ugyanolyan összetételű volt. * 75 éves a luzerni közleke­dési múzeum legszebb ver­senyautó veteránja, amelyet 1905-ben a Dufaux- testtérek építettek Genfben. Nyolchen­geres motorja 100 lóerőt tel­jesít. Különösen érdekes az első kerekek konstrukciója: a két kerék közé tengelykö­nyök csapszeget szereltek fel. ami a gépkocsinak köny- nyed és precíz kormányzást biztosít. A múzeumban levő és az eredetinek megfelelő­en restaurált gépkocsival ma is el lehet érni a 140 km/ óra sebességet. * Ugyancsak 75 éve épült meg az első turbina meghaj­tású. 23 ezer lóerős Dreag- nought. A 30 méter hosszú és 44 tonna vízkiszorítású páncélozott, Turbina nevű hajóba építette be*1 Charles Algernon Parson (1854—1931) először az általa szerkesztett turbinát, amely az angol flotta 1897. évi díszfelvonu­lásán nagy feltűnést keltett, mert 27 csomós sebességé­vel túlszárnyalta a leggyor­sabb torpedórombolót. Ter­vezőjének azonban csalódást is okozott: a kavitáció (me­net közbeni légűrképződés) miatt kicsi lett a motor tel­jesítménye. Az angol tenge­részeti hivatal ettől kezdve csak gőzturbina meghajtású csatahajókat alkalmazott. * 70 éve, 1910-ben tette köz­zé E. Steinitz (1871—1928} német matematikus a mo­dem algebra egyik fontos részterületével, a kommuta­tív testek elméletéről szóló munkáját, amely az ered­mény megváltoztatása nél­kül felcserélhető mennyisé­gekkel, testekkel foglalko­zik. * Magyar viszonylatban az aviatika szempontjából je­lentős év volt az 1910-es: ek­kor építette meg ös, Lajos az első helikoptert és emelke­dett levegőbe október 18-án az első magyar pilóta: Do­bos István. * Ugyanebben az évben-mu­tatta be a párizsi Grand Palais-ban George Claude az első neontény-kivilágítást, ami napjainkra annyira el­terjedt. hogy a színes neon­fényekkel kivilágított kira­katok jellemzőek a modern nagyvárosokra. Kováts Andor Dufaux-testvérek versenyautója a luzerni Verkchrsliaus dei Schweiz múzeumban Edzés a mkásk&n Fejlettebb izomzatot Világszerte egyre inkább elismerik, hogy a rendsze­res testedzésnek fontos sze­repe van a betegségek meg­előzésében. sőt számos be­tegség kezelésébea és ú tőke­zelésében is. Többen azzal háíitják el a rendszeres test­mozgás végzését, hogy mun­kahelyükön vagy a háztar­tásban éppen eleget mozog­nak. amitől meglehetősen ki­fáradnak, és örülnek. éia pihenhetnek. De vajon min­denféle mozgásformának van erősítő hatása? Az az igaz­ság. hogy a mai munkakö­rülmények között alig van olyan munkakör, ahol a fi­zikai megterhelés, ritmusos, helyváltoztatással járó. és olyan erőteljes lenne, hogy a szívműködést tartósan, lé­nyegesen magasabb számú ütésre kényszerítené. Az-ál- lómunka — bármennyire fá­rasztó is — éppen nem tar­tozik ide. A testmozgás ha­tásosságának nem a kifára­dás a mértéke. bármilyen fokú legyen is az. Még erős fizikai munkát követő egy­két órás pihenés után is igen jóleső, serkentő, erősí­tő. edző hatású a 20—30 percig tartó mozgás. Az emberek többségének nincs módja arra. hogy sportpályákra, sportcsarno­kokba járjon rendszeres testmozgás végzésére (nem is szólva arról, hogy e he­lyeken nem is látják igazán szívesen a műkedvelőket.) Sokan tehát a lakásban igyekeznek megőrizni erőn­létüket, vagy a ház körül a kertben, illetve a közeli ut­cákon, tereken, Az egyik leghasznosabb izom- és szív­terhelési mód a kerékpáro­zás, amely a lakóhelyhez közeli közterületen is vé­gezhető.- de akár a lakás­A pedálok változtatható terheléssel taposhatok, miközben a kis műszerekről leolvasható, hogy a kerékpározó elméletileg mennyi utat tett meg, mennyi erőt fejtett ki. (KS) ban, szobai állókerékpáron — minden évszakban, az időjárás szeszélyeitől függet­lenül — is. Ám mindez csak akkor eredményes, ha ke­rékpározás közben — per­sze csak fokozatosan — leg­alább a 140-es pulzusszámot, elérjük. A napi edzésadag — kilométerekben kifejezve — kétszerese- há r omszorosa le­het a futásénak. Az elmúlt egy-két évtized­ben felnövekedett ifjúsá­gunk nagy részének izomza- tát fejletlenpek találták az orvosok, ami arra int, hogy a jövőben sokkal többet kell törődni a mozgásnak, a sportnak a fiatalokkal való megszerettetésével. A fejlet­len izomzat ugyanis nem­csak szépséghiba hanem gyakran magában hordja az időskori ízületi, szív- és ér­rendszeri bántalmak magját is. A rendszeres intenzív mozgás a szervezet minden részére serkentő hatással van, s a fiataloknak nem­csak a fizikai, hanem a szel­lemi képességeit is növeli. Tíz-tizennégy éven aluli korban az úszás, az ügyes­séget igénylő tornagyakor­latok, a ritmikus mozdula­tokból álló mozgásgyakorla­tok a legalkalmasabbak a fiatal szervezet izomzatúnak rendszeres „karbantartásá­ra”. A művészi torna, a modern gimnasztika, a rit­mikus sportgimnasztika nagy ügyességet, jó ritmus­érzéket és bizonyos fokú kitartást követelő gyakorla­tai tulajdonképpen előkészí­tői a későbbi, nagyobb ter­heléssel járó. többi elé elá­gazó sport-, illetve mozgás­feladatoknak. A művészi torna a köny- nyed. kecses mozgáselemek- ből álló táncművészet. a balett megalapozója is le­het. Ezt nem sorolják a Képünkön: a balettet megalapozó művészi torna mozgás­elemeit gyakorló gyerekeket láthatunk (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) sportirényzatok közé, jólle­het a kifejtendő izom telje­sítmény bármely sportágnak becsületére válna. Sokan nem is sejtik, hogy ez a lé­giesnek ható mozgásokból összetett művészet mekkora munkát követel már a fiatal szervezettől is. A balettképzés csaknem egy évtizede alatt a tanu­lók testét napról napra „gyúrni” kell, hogy minden porcikájuk laza legyen, meg könnyen mozgatható és haj­lékony, ugyanakkor persze az izomzat is gyarapodjék és meglegyen a megfelelő ál­lóképesség. Fiatalok táplálkozása A nyugatnémet Max Planck Intézet munkatársai megvizsgálták 10 000 tanuló — fiú és lány — táplálko­zását. valamint 20 000 to­vábbi. 20 év alatti korú fia­tal reggeli, illetve tízórai ét­kezését. és aggasztó jelensé­gekre bukkantak. A nyugat­német ifjúság jelentős ré­sze csupán szalmakrumplin, fagylalton és coca-colán él. A nyugatnémet háztartá­sokban általában egyoldalú ■az étlap, és túl sok szénhid­rát szeiepel benne. A tanu­ló ifjúság emellett túl kévé' B- és C-vitamint vesz ma­gához. a fehérje- és kalci­umellátás is hiányos. Annál több zsiradékot és rengeteg édességet fogyaszt — állapí­tották meg az intézet mun­katársai. Sok fiatal gimna­zista lány tért át a „nuildié- tára”, hogy karcsú legyén, vagy maradjon, s ez felet­tébb veszélyes könnyelmű­ség. Nincs általános érvényű étkezési recept. de annyi bizonyos. hogy helytelen reggeli nélkül megkezdeni a napot. Márpedig a nyugat­német tanulók 20 százaléka reggeli nélkül megy iskolá­ba. A gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt be kellene tartaniuk a három­szori fő- és a kétszeres köz­benső étkezés rendjét, még­pedig olyképp, hogy a reg­geli legalább kb. 25. a tíz­órai 10, az ebéd 30, az uzsonna és a vacsora 10 szá­zalékát tegye ki a napi szükségletnek. A tanulók egészséges reg­gelijében kellene lennie ál­lati eredetű fehérjének (tej­nek vagy tojásnak), felvá­gottnak. kenyérnek vagy zabpehelynek és egy. kevés gyümölcslének. Általában nem szabad hiányozniuk az étrendből a legfontosabb táp­anyagoknak (hús, hal, to­jás. felvágott), valamint a „kísérő” tejnek, a sajtnak, i- zöldségnek, de a gyümölcs­nek. a kenyérnek és a bur­gonyának sem. E megállapí­tások nálunk is érvényesek! fi U ll műsorok: RÁDIÓ Kossuth 8.25 Operaariák. 9.00 Nóták. 9.44 Brummadzag. a zenebo­hóc. 10.05 Tudod-e? 10.36 Népi zene. 11.28 A doktornő és a mérnök út javítást vál­lal. 11.43 Utazás a Balaton ürül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Weöres Sándort Ének a ha­tártalanról. 12.45 Zenemú­zeum. 14.16 Filmzene. 14.20 A századforduló irodalmá­nak hetei. 15.10 Amatőr ze­nei együttesek műsorából. 15.26 Fibich: G-dúr vonós­négyes. 16.05 Túléljük az olajat?! 18.00 Népdalok. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Verdi-áriák. 19.50 Karnagy a pódiumon. 20.10 Népzenekedvelöknek. 20.40 Operettdalok. 21.05 A rádió lemezalbuma. 23.04 Wer- ther (Operareszletek). Petőfi 8.05 Operettkettősök. 8.33 Napközben. 10.36 Zenedél- előtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a miskolci körzeti stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Madármuzsika. 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tor­nacipőben! 18.33 Volt egy­szer egy dal... 19.13 Ver­bunkosok, nóták. 19.55 Slá­gerlista. 20.33 Földön, vizen, levegőben... 22.00 Váloga­tott felvételek. 23.15 Dzsesszfelvételek. Szolnok 17.00-től 18.30-íg Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok. Éj­szakai műszakban. Szer­kesztő: Jakab Mária —Ka­zak Katalin spanyol dalo­kat. énekel. 18.00 Észak­magyarországi krónika. — 18.25 Lap- és műsorelőze­tes... 16.45 Hőstett (Filmsorozat). 17.50 Szól a dal... 1S.30 A főváros vonzásában. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.55 Kis Cézár (Amerikai film). 22- W Tv- híradó 3. 2. műsor 20.01 Szembekötösdi (Len­gyel film). 20.50 Tv-hiradó 2. 21.10 Zenés percek. 21.30 Bolgárok és magya­rok. NwüsißGl 1980. augusztus 7„ csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom