Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk;

A bejrúti találkozó

HITTE VOLNA-E BÁRKI néhány évvel ezelőtt, hogy az Európai Gazdasági Közösség soros elnöke! Jasssser Arafattal. -a PFSZ elnökével tárgyal? Aligha. í Az utóbbi években áronban fölgyorsult a Palesztinái Felszabaditási Szervezet körül a diplomáciai mozgás, s mint a közel-keléti térség egyik legfontosabb ténye- < zőjét, ma már a józan erők nein hagyják számításon \ kívül.

Így'történt ez most is: Gaston Thorn luxemburgi ; külügyminiszter, az EGK soros elnöke Bejrútban í három órán át tanácskozott Arafattal. A Közös Piac > tagállamai — ellentétben az Egyesült Államokkal — \ úgy látják, hogy a közel-keleti kérdés rendezésébe ' be kell vonni a palesztin nép képviselőit. így foglaltak állást a ..Kilencek” nemrég Velencében. Igaz. a közösségen belül is akpdnak bizonyos különbségek' a PFSZ megítélésében. Míg például Brüsszelben és más nyugat-európai városokban működnek a szervezet különböző szintű irodái, addig Bonn csak akkor j ■ hajlandó elismerni a PFSZ-t. ha — a Rajná-menti megfogalmazásban — lemond az erőszakos cselekmé- í nyékről. Meglehet, a palesztinok ezt nem tartják ki- J elégítőnek, s — mint azt most Thorn hallhatta Ara- j fattól — a Közös Piac velencei állásfoglalását a PFSZ a Camp David-i formula megmentéseként fog- : ja föl. A nézetek közvetlen tisztázása azonban min- í denképpen hasznos, s a tárgyalás arra is fényt déri- \ tettj a Közös Piac‘és az USA fölfogása mennyire tér el egymástól a paleszfin kérdésben.

A KÖZEL-KELETEN ÜJABBAN aktivizálódott.) Nyugat-Európa sok tekintetben okult a Camp David-i í kudarcból, s ha nem: is „lépte át önmaga árnyékát”, \ szeretné biztonságosabb alapokra helyezni a térséghez fűződő kapcsolatait. Jelentős szerepet játszik eb- ; ben a törekvésben a szocialista internacionálé is. Is- j méretes, hogy Bruno Kreisky osztrák kancellár — ; a szociáldemokrácia képviseletében — már korábban kezdeményezőleg lépett föl Izraelben és a PFSZ-nél. s más érdekelt' államokban. Hogy missziója nem járt) teljes sikerrel, elsősorban Tel-Aviv makacs merevségén múlt.

AZ OLAJGONDOKKAL KÜZDŐ nyugat-európai országok odáig már eljutottak,’hogy felismerték: a) PFSZ megkerülésével nem oldható fel a közel-keleti ; feszültséggóc. Thorn útja azt is példázza — az elnök ; Tel-Avivhól érkezett a libanoni fővárosba —, hogy az : Izraellel ápolt szívélyes kapcsolatokat szeretnék a palesztinok álláspontja iránti megértés hangsúlyozá- sával egyensúlyban .tartani. Mindenesetre á Közös \ Piac és a PFSZ között létrejött az első hivatalos ‘ érintkezés, s ha a vélemények ma még sok, mindén- \ ben távol is állnak egymástól, az érdekek alighanem > közeledtek, Gyapay Dénes

az áldozatoktól

Bolognában szerdán késó délután antifasiszta tömeg- tüntetéssel vetlek végső búcsút a főpályaudvar ellen

elkövetett ' merénylet hetvenhat áldozatától. Znnghe- n, a varos kommunista polgármestere a több mint százezres tömeghez intézett beszédében éberségre intette az olasz dolgozókat a konzervatív erők terveivel szemben és leszögezte: ..Bologna ellenáll, nem hagyja magát megfélemlíteni, nem enged a fasisztáknak”.

Zangheri feltette a kérdést: vajon elő akarják készíteni a talajt a munkás- mozgalommal. a demokratikus erőkkel szembeni megtorláshoz? Konzervatív fordulatot akarnak kikényszeríteni? Majd éles hangon a kormányhoz címezte szavait: „ne mondják nekünk, lwgy őrültek egy elszigetelt csoportjáról’' van szó, azok után. ami Itáliában végbement az 1969-es milánói merénylet óta."

Giásziinnep Hirosimában

Hirosimában több tízezer ember vett részt azon az ünnepségen. amelyen az, első atombomba áldozatairól emlékeztek meg.

(Népújság telefotó — AP—MTI—S)

Hirosimában szercfán megemlékeztek a város ellen 1945-ben végrehajtott amerikai atombombatámadás 35. évfordulójáról. Az atombombarobbanás 140 ezer ember

eleiét oltotta ki a sugárzás következményeként később 100 ezren haltak meg.

Szerdán reggel (közep-eu- rópai ipö szerint kedden, röviddel éjfél után), az emberi településre ledobott első atombomba áldozatainak két gyermeke nyitotta meg a megemlékezés gyaszürmepet a Béke-park emlékharangjának megszólaltatásával. Az emlékparkban összegyűlt mintegy 40 ezer ember előtt Takeshi Araki. a város' polgármestere békenyilatkozatot olvasott fel. amelyben óva intette az emberiséget az ön« pusztítástóL .

„Hirosima város javasolta, hogy még az ENSZ-közgyű- lés második rendkívüli le« szerelési ülésszakának megnyitása előtt rendezzenek csúcsszí n tű vilá gértek ezl etet a békéről” — mondotta a pol« gármesster.

Szombaton az 1945-ös amerikai atombombatámadás második célpontján. Nagasa- kiban is megemlékeznek a

gyászos évfordulóról.

Szabad a 193 iráni tüntető

Washington meghátrált

Az amerikai hatóságok meghátráltak az újabb bonyodalmakkal fenyegető tüntetési ügyben: kedden este szabadon bocsátottak 193 iráni állampolgárt, akit július 27-én egy washingtoni Amerika-ellenes tüntetés során tartóztattak le. A New York-i bevártdo.rlasi hivatal szóvivője azzal indokolta a döntést, hógy kiderült: két személy kivételével az összes őrizetbe vett iráni törvényesen tartózkodik az Egyesült Államokban, és minthogy a rendőrség , elejtette a rendzavarás vádját, nincs ok fogva tartásukra. Az Egyesült Államokban ’ illegálisát! tartózkodó két iráni diákot óvadék ellenében szintén elengedték. A New York állambeli Otisville-ben bebörtönzött irániak korábban., a letartóztatásuk elleni tiltakozásul. megtagadták sze mélyazonosságuk felfedését és éhségsztrájkot folytattak.

A Londonban, hasonlókép pen egy tüntetésben való részvétele miatt fogva tartott 88 iráni állampolgár egyelőre követi az Otisville-i példát: a nők személyazonosságuk kérdezésekor mind Fatimának, a férfiak mind Alinak nevezik magukat, és több közülük éhségsztrájkba kezdett.. Az iráni diákokat hétfőn vették őrizetbe, akkor, amikor Washingtonban fogva tartott társaik szabadon bocsátásai követelve tüntetést rendeztek a londoni amerikai nagykövetség előtt és megpróbálták áttörni az épület köré vont rendőrkordont.

Thatcher asszony döntése

rricfenf-lrafaivcf

THATCHER ASSZONY,

Anglia konzervatív miniszterelnöke, július derekán azzal döbbentette meg nemcsak Anglia közvéleményét . és az ellenzéket: hanem saját pártja jelentős részét is,

— hogy súlyos és költséges atomfegyverkezési program indítását határozta el.

Józan szemlélők szerint a döntés, amely az angol adófizetőknek — szerény számítások szerint is — 10 milliárd dolláros többletkiadást jelem, az elképzelhető legrosszabb pillanatban következett be.

Anglia ugyanis' — annak ellenére, hogy olajban már csaknem önellátó — második világháború utáni történelmének legsúlyosabb gazdasági válságát éli át. Az infláció üteme 21 százalék

— a legmagasabb a fejlett tőkés országok között. A reálbér immár több mint három éve állandóan csökken. Az utóbbi évtizedben mindig lassúnak minősített gazdaságnövekedés az idén abszolút számokat tekintve is megszűnik. Sőt: a termelés várhatóan több mint 2 százalékkal alacsonyabb lesz, mint tavaly. A vállalati csődök száma egy év alatt megkétszereződött. Mindennek leglátványosabb és legfájdalmasabb eredménye, hogy a munkanélküliek száma gyorsan halad a kétmilliós szint felé. Erre az 1929- es nagy világgazdasági válság óta nem volt példa Angliában.

QMmsm

1080. augusztus 7„ csütörtök

Ezt a gazdaságot akarja megterhelni a konzervatív kormány az új fegyverkezési programmal. A jelenlegi helyzet az, hogy Nagy-Bri- tanniának hagyományos fegyverzettel ellátott hadseregén kívül van önálló atom-ütőereje is. Ez hivatalos adatok szerint 4, amerikai gyártmányú Polaris rakétával felszerelt atomtengeralattjáróból áll. Ezep- ' kívül 48. atomfegyver szállítására alkalmas középha- tósugarú bombázó repülőgépből. (Szerkezetet tekintve az angol ytőeiő abban különbözik a franciától, hogy Párizs meg 18. közép- hatósugarú ballisztikus ra- .kétával is rendelkezik.)

AZ AMERIKAIAK LEGKÉSŐBB 1985-ben abbahagyják a Polaris rakéták pótalkatrészeinek gyártását és teljesen átállnak á már most is gyártott, ugyancsak tengeralattjáróról kilőhető Trident rakétára. Ez lényegesen korszerűbb és hatósugara is nagyobb: több mint 7000 kilométer. Emellett a Trident rakéták úgynevezett „fürtös robbanófejjel” (angol rövidítése: MIRV) vannak ellátva. Ez azt jelenti, hogy egy rakéta több (8) robbanófejet hordoz és ezekmindegyike külön is irányítható. egymástó] távollevő célpontokra.

A Thatcher asszony által ösztönzött angol döntés lényege az, hogy 5 új atom- tengeralatt.iárót építenek, egyenként 1 milliárd dolláros költséggel, a Poláris rakétákat lomtárba küldik és helyettük az amerikaiaktól 84 Trident rakétát vásárolnak. Az amerikaiak számára ez a döntés rendkiyíil kedvező, hiszen óriási üzletet

iparuk

angol

jelent fegyverkezési számára. Hivatalos becslések szerint az összesen legalább 10 milliárdos új fegyverkezési programból 3 milliárdot az Egyesült Államokban költenének el. A konzervatív kormány azzal érvel, hogy a többi 7 milliard az. angol fegyverkezési ipart fogja gazdagítani és körülbelül 200 ezer munkahelyet biztosít. Ez persze so-, vány vigasz olyan időpontban. amikor Anglia súlyos fegyverkezési kiadások csökkentésére. nem pedig az elképzelhető legdrágább atomprogram útba indítására lenne szükség.

Jellemző, hogy a NATO iránt elkötelezett, konzervatív katonai körökben is igen sokan elhibázottnak tartják a Trident-programot.

A bírálók egyik csoportja emlékeztet arra. hogy Anglia a közelmúltban egyezett bele 120 amerikai cirkáló rakéta allomásoztatásába brit területén és a Trident- program költségeinek töredékéért egy hasonló nagyságú saját cirkálórakéta-rendszert is vásárolhatott volna.

E bírálók szerint mar csak azért js ez lett volna a helyes megoldás, mert a Tri- denttprogram óriási terhei miatt valószínűleg nem jut majd megfelelő pénzösszeg a hagyományos fegyvernemek modernizálására és a Nyugaf-Németországban állomásozó úgynevezett ..rajnai brit hadsereg” felszerelésének megújítására

a bírálóknak egy

MÁSIK CSOPORTJA mée

mélyebbre ható. lényegesebb kifogásokat hangoztat. Ezt a bíráló álláspontot képviseli Lord Carver, Nagv-Britan- nia egyik legnevesebb katonai szakértője, valamint a hírneves londoni Stratégiai Tanulmányok Intézetének (ISS) vezetősége. ök azt hangoztatják, hogy Nagy- Britanniának voltaképpen nincs szüksége önálló atom- ütőet'őre és a meglévő erőket integrálni kellene a NATO-ba. Ez a tekintélyes szakértői csoport úgy véli: az interkontinentális rakéták egyensúlyát a Szovjetunió és az Egyesült Államok erőinek viszonya határozza meg. Ezen a költséges angol Trident-program sem változtat. Önálló, az amerikaiaktól független felhasználás egyébként is elképzelhetetlen. Stratégiailag a tervnek tehát nincs értelme.

Felvetődik a kérdés, hogy ha a rendkívül komoly. a NATO iránt elkötelezett konzervatív szakértők szerint a Trident-program katonailag helytelen, gazdaságilag pedig katasztrofális. — akkor az angol kormány miért hozta meg ezt a döntést.

A VÁLASZ KÉT RÉSZBŐL ÁLL. Először: a döntéssel a Thatcher-kormány újra demonstrálni akarta Washington iránti katonai elkötelezettségét.

A döntés második oka: Anglia (pontosabban az angol konzervatív kormány) úgy érzi: nem engedheti

meg. hogy Nyugat-Europé- ban Franciaország legyen az egyetlen önáiló atomhatalom. Ez angol konzervatív vélemények szerint előbb- utóbb arra vezetne. hogy katonai-politikai szempontból Franciaország válnék Nyugat-Európa vezető hatalmává. A Trident-program céljaira az adófizetőktől kisajtolt 10 milliárd ennek a megakadályozását is szolgál - ja. * _ '

Bolívia

Egység kor many illegalitásban

A júniusi bolíviai elnök-' választásokon győztes Her- nan Sites Suazo kedden bejelentette egy illegalitásban működő nemzeti egységkormány megalakulását, és leszögezte. hogy a választási eredményeknek megfelelően Bolívia törvényes elnökévé nyilvánítja magát.

Nyilatkozatában a rejtekhelyen tartózkodó Sites Suazo fölszólította a világ országait. hogy ne ismerjék el a hatalmat puccsal magához ragadó reakciós katonai juntát és adjanak meg minden támogatást a bolíviai demokratikus erőknek és szakszervezeteknek! A politikus annak a reményének adott hangot, hogy a bolíviai nép harca végül meghátrálásra kényszeríti a hatalmat bitorló tiszti csoportot.

A föld alatt működő kormány külföldi kapcsolatainak intézésével Siles Suazo Jaime Paz Zamorat bízta meg. aki a választásokon vele szövetségben, alelnökjelöltként lépett föl.

A junta hatóságai kedden közleményt adtak ki. amely szerint mintegy 80 ezer bolíviai bányász újra fölvette a .munkát. Az állami bányászati társaság (COMIBOL) állítólag szerződéseket kötött

munkásaival, amelyek garantálják számukra a munkát, feltéve, ha „tevékenységüket a termelésre korlátozzák” — azaz felhagynak az ellenállással. A szakszervezeti vezetőket „szigorú szankciókkal” fenyegették meg arra az esetre, ha nem hajlandók együttműködni a junta hatóságaival.

A bányavidékről a fővárosba érkező hitek azonban éppen a fegyveres ellenállás fokozásáról számolnak be, cáfolva a juntának a ..normalizálásáról” szóló' állításait. Ez utóbbiakat egyébként a katonaság által megszállt rádióadók sugározzák a bár nyavidékről. Hírügynökségi jelentések szerint magában, a fővárosban is folytatódnak- az éjszakai összecsapások a hadsereg egységei és az ellenállók fegyveres csoportjai között.

Luis Arze Gomez, a junta belügyminisztere, az Ulti ma Hóra című lapnak adott nyi- latkpzatában azt állította, hogy a „bolíviai politikai foglyok száma nem több ötszáznál”. Ezzel szemben a. legkülönbözőbb — köztük egyházi — hivatalos személyek a politikai letartóztatottak számáj mintegy kétezerre teszik. '

Tömeges letartóztatás Dél-Koreában

Az utóbbi . napokban több . mint tizenhatezer embert tartóztattak le a dél-koreai hatóságok. A nagyszabású, őrizetbevételi akciót az országot irányító katonai nemzetbiztonsági különleges tanács rendelte el. A. \tiszto- g’dtó" hadjárat a katonai hatóságok állítása szerint köztörvényes bűnözök ellen irányul. megfigyelők azonban felhívják a figyelmét arra. hogy bűncselekmények elkövetésének vádját ürügyként felhasználva a rezsim lecsap a rendszerrel szemben fellépőkre is.

Hivatalosan bejelentették kedden, hogy a nemzetbiztonsági különleges tanács vezetőjét. Csőn Tu Hcant. négycsillagos tábornokká léptették elő. A 40 éve* katonatiszt Dél-Korea ..erős embere” és az említett tanács élén gyakorlatilag az ország legfőbb hatalmát tartja a kezeben.

Titkos fegyverexport

A nyugatnémet hadiipar újból megsértette a fegyver- exportra vonatkozó törvényeket es a nyugati katonai szövetségen kívülálló országoknak adott el nagy mennyiségű fegyvert. A düsseldorfi államügyészség vizsgálatot indított a Rheinmetall GMBH ellen, amelynek gépfegyverei. gyorstüzelő Iövegei és lőr-ertöltö berendezései" Dél- Afrikába, Szaúd-Arábiába és Argentínába, „jutottak el”.

Az exportügyekben illetékes bonni gazdaságügyi minisztérium cáfolta, hogy engedélyt adott volna a fegyverek eladására. Az üzletemberek a törvényes előírásokat közvetítő államok segít- ségével játszották ki: először Olaszországba küldték a gépfegyvereket. a NATO-tagor- szágokkal egyenrangúnak tekintett Spanyolországba a lövegeket es — különleges exportengedély segítségével — Paraguayba a municiótöl- tő gépsort.

Argentína is réSzese "volt az illegális fegyverüzletnek. A spanyol közvetítéssel vásárolt légelhárító löyegekgt azonban az argentin hatóságok — a düsseldorfi vizsgálat tanúsága szerint — utcai harcokra való alkalmasság szempontjából is, kipróbálták....