Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
Virágzó fazekasság Zalai lábasedény — Német Tibor munkái (Cservenka György felvételei — KS) Hogyan ' látja mestersége újbóli virágzását a fazekas- mester? Mert nincs az a köcsög bokály, agyagból való bogrács, cső esős korsó. — (zalai névén': bugyigás) —. boroskan cső. komaszilke. kacsasütő, ami mázasán, vagy mázatlanul el ne kelne a hetipiacon, vásárban, népművészeti kirakodón. Veszik válogatva. válogatás nélkül a csicsásra festett agyagedényt, s veszik a má- zatlant. ki melyikben látja- érzi-tudja az eredettibbet. a régebbit, s ..hamisítatlant, a népit. Mit keres bennük a kényelemhez, szokott ember? Miért örül a kétfülű fedeles bográcsnak, ha úgysem teszi villanytűzhelyére? Miért kíván bugyigást, ha nem jár mezőre, ha nem merítheti meg tiszta forrásban. ha nem ássa be a földbe. hogy vfze hűs maradjon? Mit felel minderre a fazekasmester. aki nem győzi ellátni a piacot, ahol nem is olyan régen. Zalában. So_ mogvban niég annyi kukoricáért. gabonáért adtak egy agyagedényt, amennyi beleiért ? A kérdezett: Njmeth Tibet zalaegerszegi íazekas- mesier. Abból a nagy faze- kasnemzetségböl. amelyiknek őse id. Németh Gábor. a nagyapa, aki benépesítette a Dunántúlt szemes kályhákkal. kandallókkal, épületeket díszítő kerámiákkal, s faze- kasedénvekkel is. s tagja az Érdemes Művész keramikus: Németh János. Németh Tibor és Németh János unokatestvérek. de testvérek a kiloavhatatlan ötletekben, s a hűségben, mely a zalai hagyományokhoz köti őket. Napjainkban küzdelem fo- Mk a hagyományos fazekasság és az. újítások sokszor mor’ernkedő ízléstelensége kö/ört. Még sokan cifrázzák hagyományosan formáit edé nveiket. Németh Tibor megmaradt » zalai agvaaedénvek égvsvei'űsésénél. a többségében máztalan edény szépségénél. Ott találjuk a hetipiacokon cserepeivel. * az országos népművészeti találkozókon gyakran. J Miért tartja magát a hagyományos. őseitől örökölt fo rmáVhoz? — A fazekasmesterség annyi volt. mint megtanulni azt az ABC-ét. mely a különböző használati edények formáját jelentette, A ía- zekaseyerek mát ebbe ..született". Almában is tudja, milyen az az edény, amelyben szí iva lek várt. zsírt vagy tejet tartanak. Tudta, hogy müven tormában fő meg jól a tűzön a lakodalmi káposzta. Az egyik fazekas a másiktól csak abban külön- boiótl, 'hogy jobb vagy gyengébb volt-e a , formaérzéke, és hogyan koron gozott. Én az. eredeti formáktól csak akkor térek el, ha olyan edényeket vagy tárgyakat kérnek tőlem, amelyeknek kialakult formája nem volt. Gondolok például a virágtartó cserépre. — Miben látja a zalai fazekasság sajátos vonásait? — A z.alai nép nem volt gazdag. Többnyire csak egyszerű edényekre tellett. A cserépedényeket egyszerű díszítéssel látták el: a nagy lakodalmas kétfülű fazekat abroncsos díszítéssel. * bu- gyigást többnyire natúr színben, terrakottán, ..pa_ rasztosan" hagyták, vagy fazekaszölddel mázolva. Jellegzetes a terrakotta permet, vizes korsó, fehér csíkkal a nyakán. A hegyi bogrács is egyszerű, szép formájú, A zalai vidék hegyes, dombos agyagos. Mindenütt inkább a forma uralkodik. Ez. jellemző a zalai edényekre. Divat ma a korongon készült agyagedény. De látja-e jövőjét alkotójuk? Kiszorít-' hatja-e a gyáripar? — A ma emberét tömeg- gyártásban készüit tárgyak veszik körül, egyformák. Csoda-e. ha vágyakoznak kézműves tárgyakra? Ha a forma szépségét mindjárt J nem is érzik, tudják, hogy az ! valami más. aminek élete j van. ami az emberi j kéz nyomait viseli magán. I Jólesik néz.ni. megfogni. J Egy régi fazéknak a hibái ( is szépnek hatnak. gazdagítják. A háziiparszei űen. nagyban előállított „népművészeti tárgy" már nem igazi. „Szobatiszta", A máz akár a lakk. Nem érezni az. anyagot. Ez nagy hiba. Ezek a tárgyak messze esnek a fa zek asmesterség tá rgya i tói. Gyáriparszerűen a fazekast, a gölöncsért utánozni nem lehet. A kismesterek még csinálhatják, és ai: emberek igénylik munkájúkat. Bár jobban, felkészültebben válogatnának a vásárlók! Németh Tibor az. alkotó és benne élő ember szemével úgy látja, hogy gyáripar és kézmívesseg nem versenytársak e.s nem ellenségek. hanem kiegészítik egymást. Amennyire szükségünk van az egyikre. úgy nem nélkülözhetjük a másik értékeit sem. I.ehet. hogv az. eredetileg másféle feladatot, betöltő fazekas- edénvek. dísztárgyak a mai lakásban, de mint ilvenek- ben a feladatukat 'töké'ete- sen betöltő szép formát, a gazdaságosság. hasznosság, szépség teljes értékét cső- . dáljuk — s ezt várjuk a gyáripar tárgyaitól is. Erdőirtás néprajzi szemmel Sokat köszönhetünk takács I-ajos neves néprajza tudósunknak.' Amit ma az erdőirt ások* évszázadokig tartó folyamatának történetéről tudunk, azt mind tőle . tudjuk, Évtizedeken át gyűjtötte az erdői rtásojcra vonatkozó adatokat, szorgalmasan bejárta hazánknak azokat a területeit .— így a Bükk és a Mátra vidékét is — amelyeket hajdan összefüggő nagv erdőségek bontottak, Sok időt töltött Heves. Nógrád, és Borsod me- , gye levéltárainak .csendjében. ahol az irtásokkal kapcsolatos periratokban búvárkodott. — Mikor volt legnagyobb az er eleinket ért emberi károsítás ? — A jobbágvvilágbán. főként a XVI—XVIII. században — így szól Takács Lajos megállapítása — mikor az erdő még a telek tartozékának számított. Irtották az- erdőket azért, mert kellett a tűzifa, kellettek a szerszámfák és a lakóépületekhez szükséges faanyagok: gerendák, szarufák, lécek. Sok kárt okoztak az erdőkben a kévgezésekkel is. Az élő cserfák kérgeit a cserző vargák, az égerfákét a gubások hántották le rendszeresen. Nagy pusztítást okozott az. erőkben az. is. hogy a fák lombozatát szívesen használták’ állatok takarmányozására. Főként a „szegény emberek tehenei" — a kecskék .— fogyasztották csemegeként a friss vagy megszárított lombozatot. S termé- ’ szét esen ennek a .szokásnak a zsenge, fiatal ágak — te- há; a fiatal erdők — estek áldozatul. Irtották az erdőket azért is. hogy kiváló minőségű termőföldhöz jussanak. A jobbágy világban az irtásföldek foglalását szabadon űzték, foglaló jelekkej adva tudtul: ki mennyi földre tartott igényt az erdőirtás után. A foglalójegy leggyakrabban kereszt volt — amelyet az. élő fák törzsébe vágtak bele. Cseh Károly verstti: Nyárvég Sárga nap a délutáni tarlót rágják apró láng-fogak Felhők ingét gombolja ászéi simogatja a kazlakat \ kertekben ért gyümölcsök: nyárvég stoplá/mpái égnek Mint porszemek madárrajok . lengnek lassan délnek Szemaforok — esti szentjánosbogarak —• váltanak zöldre s fóliasátrak eziist hernyói araszolnak az őszbe Egyedül Diktál az ősz Mint írógép- billentyűk kopognak a lombok Az ablak lapja szöveget gépel az éjszakai zápor s reggelre olvasható lesz a magány Szabó Ágnes: Őfelsége a sárkány í A hivatal neki rendeltetett nagybátyja által! aztán elfoglalta birodalmát. Első dolga volt, hogy ajtajára kiírja: TEHETSÉG. Néhány nap múlva újabb tábla is megjelent: FÉLFOGADÁS NINCS! Humorszolgálat A kis Tommy Kalubke bemegy a papírüzletbe. — Mire van szükséged, Tommy? — kérdi az eladó. — F.gy levélboritckot kérek, csak jól bélelt legyen. Mert hogy Alaszkába kül_ dóm a levelet. A gyáros estélyt ad házában. Amikor felszolgálják a pezsgőt, a vonzó külsejű háziasszony odafordul szomszédjához: — Mondja, maga tulajdon_ íeéppen szorosabb üzleti kapcsolatban áll a férjemmel? — Sajnos, nem... — Akkor azonnal vegye le a kezét a térdemről!. Egy férfi lóhalálában végigrohan a folyó partján, és megkérdi az egyik, horgásztól: — Mondja, nem látta a feleségemet? A haja rszőke. és hosszú, zöld " ruha volt rajta...? — De igen — feleli a hoé_ gász — körülbelül tíz perccel ezelőtt láttam. — Hála istennek! — sóhajt fel megkönnyebbülten a férfi. — Akkor nem juthatott messzire. — Biztosan nem — hangzik a válasz — itt ugyanis gyenge a víz sodra! • — Manfred — fenyegetőzik n feleség — ha továbbra is folyton megnézel az utcán minden asszonyt, akkor valóban más asszony után nézhetsz! Egy angol légitársaság elnöke megkérte, egyik pilótá_ ját, hozzon neki Afrikából egy igazi afrikai papagájt. A pilóta teljesítette a kérést, következő útjáról egy pompás papagájt hozott. — Minden nagyszerű volna — panaszkodott barátjának az elnök —, csakhogy az az átkozott madár nap. hosszat azt harsogja: ..Haladéktalanul emelni kell a pilóták fizetését!” A stockholmi autós bekopog egy városszéli házikó ajtaján és sajnálkozva közli az ajtót kinyitó idős hölgyövei: — Roppantul sajnálom, asszonyom. de az imént, ahogy megfordultam, elgá_ zoltam a macskáját.Természetesen hajlandó hagyok kárpótolni önt. .. — Rendben van — mondja az öregasszony ,—, akkor kuporogjon oda a kályha mellé és doromboljon szépen! A rendezőnek barátai gra_ tvlálnak a film egyik különösen sikeres jelenetéhez, aingly a földesúrral szembeforduló parasztok lázadását ábrázolja. — O, ennek az epizódnak a felvétele gyerekjáték volt — magyarázza a híres rendező. — Azon a napon egyszerűen közöltem, hogy a statiszták gázsiját a felere csökkentem! — Hát a többi része? . — A sonka is benne volt a dologban? — Kezdetben vem volt. de a tojás ma. pávai rántotta. í • í Koczogb Ákos — Te n csészében egyedül totyogsz. — Téged viszont gynkran összeöntenek Jobb úgy? — Teljesen mindegy. ★ — Én is gulyás vágyó/,. Bizony! —. Maga kis hamis. ★ — Hol az olasz leves? — Minestrál az ebédnél. ★ — Nézd! A tojás ecetestiirdöt vesz. — Meg van a buggyantva! ★ — Le ne puffancs azzal a serpenyővel! — Képzeld. hová süllyedt Riz-nttó?! Egy Csak palacsinta- karjaiba omlett! króketl lankodom. de a csirke is 'becsipáit. — Hol vagy? — A babban csücsülök. ★ — Addig gyúrták- míg beismerte, hogy más tészta. — Jól kifőzték! — Mi sül azon a pálcán? — Saslik. — Hogy tűröd el a halat a közéletiben ? — Attól függ. Van sokfiié. — A pezsgő szilveszterkor hogy vette át a hatalmat? — Punccsal. — És a többiek mit szóltak? — Csak bólegattak. (Verböczy Antal) Szamárfül (Egy költői motívum életútjáról) A szamár megnevezés, mint olasz jövevényszó, igen változatos használati értékben jut szerephez nyelvünkben. A szajnárfül összetétel . jeientéssürítő képességével igen gazdag, és nagyon kifejező nyelvi forma. Hogy milyen jelentésváltoza tokát képes megjeleníteni, arról szólásaink, közmondásaink is bizonykodnak: Szamarat fülén, embert szaván ismerni meg. — Ügy maradt rá. mint szamárra a füle (örökölte). — Hosszú, mint a a szamárfül. — Szamárfület mutogat stb. 1 A szamárfül összetétel többértelműsége különösen kitetszik abban, hogy költőink mondanivalójuk szemléletes érzékeltetésére szánt, szóképeik, hasonlataik, motívumaik megalkotására is gyakran felhasználják. Hogy mennyire eredeti es merész motívumsorok születhetnek segítségével, s milyen nagy mértékben feldúsulhat e motívumok érzelmi-hangulati hatása, arról példatárunk tanúskodik: „Hordok tehát szamárfület / ez nem is fáj olv nagyon” (Pinczési Judit: Születésnapot ünnepelek). — ..Gúny- nyal legyeztek a .szamárfülek” (Pákolitz István: Évgyűrűk). — „Farmernadrá- gos szamárfület üzenj • a gabalyos élet irigy dzsungelének" (Szerb György: Ima v verőfényben).. — ..Szamárfület mutat a szél” (Viola József: Szempár). — ..Most szamárfület mutathat egy némán dübörgő tapsorkán ritmusára" (Náday Márta:\ A bohóc halála). Ezel:ben a versrészletek- ben a szamárfül arra a régi gesztusra, csúfolódó mozzanatra utal, amely szerint szamárfület mutogattak az ostobának, oktondinak. bum, fordinak tartott személynek De szamárfülnek nevezzük a könyvek vagy füzetek he* hajlott sarkát is. Ezzel legyezték meg a deákok, meddig jutottak el az olvasásban. a lecke tanulásában. Költőink erre d használati értékre és- jelentéstartalomra is nagyon találékony és merész képzetkaocsolás- ra is ösztönző költői képsorokat építettek. A gazdag példatárból csak a legkifejezőbb versmondatókat idézzük bizonyításul,: „Ki he'vett élünk mi itt 1 e .szamárfüles országlapon?” (Sái-ándi József: Frontátvonulás — ..szamárfül- gyűrött. sárgult irkalapon I Sorjázíat pár szót. kacska- rinsó 'Gvönsvfonatos kalligráfiával" (Pákolitz. István: Exodus). Dr. Bakos József I
