Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

Ä krimi védelmében?

Ha a Tetthely, vagy a San Francisco utcáin egy-egy ? I darabját sugározza a tévé, bizonyára milliók szorítanak >

< Dérnek felügyelőnek, vagy Stone hadnagynak. Jómagam' 5 is izgalmamban a körmöm rágom s csak akkor kommen- \

■ tálom elnéző mosollyal a pergő képsorokat, ha túlságosan \ í hamar kilóg a dramaturgiai, vagy logikai lóláb, magya- j j ran, túl hamar sejthető, ki a gyilkos. Hasonló ez ahhoz a '

lekicsinyléshez, amit a keresztre;jtvényfejtő érez, ha si- J lány élvezetben van része a könnyen megfejthető rejt- vény miatt. - j

Sokfeleképp lehet magyarázni a krimi népszerűségét, j a logikai játékon túl az izgalommal, kalandossággal is. j ? Ha úgy tetszik, a pótlékjellegével: a mindennapok ka* j landhiányát töri meg egy-egy film. vagy bűnügyi könyv

< kalandossága. Csakhogy nem szabad elfeledkezni arról, j \ hogy a szórakozás a pihenés egyik formája, amikor is bi- } 5 zonyos képességeinket azért hozzuk működésbe, hogy :

< másokat tehermentesítsünk, felfüggesszünk. A közkeletű \ | kifejezés: „kikapcsolódni” — jól kifejezi ezt a jelenséget. \ | A fontoskodónak tűnő magyarázat azért szükséges, >

< mert azt az egyszerű kijelentést -*■ „szeretem a krímit" ( \ — bizonyos körökben kockázatos megtenni. Nem is el-, j

hanem lenéző mosollyal nyugtázzák, amiben az a véle- \ meny is benne foglaltatik: aki ilyen hétköznapi szóra- j kozásnak áldoz, az egyéb becstelenségekre is képes. Ilyen i társaságban tudom, megítéltetésemen az sem enyhít, ha í hozzáfűzöm, évi tekintélyes krimifogyasztásom mellett !

> jóval nagyobb mennyiségben befogadom a mai magyari ‘ irodalom jeles (és kevésbé jeles) alkotásait, s a világiroj dalom régi és új remekműveit is. És a sznob lebecsülést) l sem közömbösíti, ha elárulnám: Babits Mihály, akit í 5 aligha marasztalhatnánk el az olcsó olvasmányok bűné- ’

> ben, szintén kedvelte a krimit. A jó krimit.

Persze, én még csak-csak túlteszem magam az effaj- j \ ta lekicsinylésen, de mit kezdjen vele az a gyanútlan kri- | 5 mikedvelő, aki nincs tisztában a szórakozást, a könnyű !

‘ műfajokat lebecsülő rossz beidegződésekkel, s egy-egy S í gúnyos megjegyzés, vállonveregetés után joggal érzi sért- í

< ve magát. S mivel minden sértés kirekesztő hatású, arra \ ^ kényszerítheti az érintettet, hogy a kulturális fogyasztás , j adott szintjén megragadjon.

Pedig nyugodtan állítható, hogy a krimiolvasástól / £ — a kalandirodalom 'más műfajain át — vezethet út a /

< szépirodalom felé. Különösen akkor, ha az út mentén J S segítőkész „útbaigazítók, s nem fitymálok állnak. Az iro-í

< dalom élvezete ugyanis mindenekelőtt olvasni tudást té- / s telez fel. s nem kifinomult ízlést. Utóbbit már csak sok< sok olvasás után lehet birtokolni. Olvasni tudásról szólva J 1 a leghétköznapibb dologra gondolok: arra, hogy valaki az'j

< elolvasott szöveget úgy értelmezi, azt hámozza ki belőle, ) ( amit és ahogy a szerző elgondolta. Ha az olvasást illetően

>. aggodalmaink vannak, még csak nem is a nyolc osztályt

< el nem végzett emberekre kell gondolni. Magyartanárok / a megmondhatói, hogy a folyamatos, az értelmet megs' mozgató, s a szöveg értelmét befogadó olvasás a szak- ( i munkáskepző-intézetek első osztályaiban is gyakran

> hiányzik. Az ilyen embereknek viszont nehéz elsőül a} í Háború és békéről állítani, hogy a világirodalom remeke, /

S Viszont a pergő cselekményű, egyszerűbb dialógusokkal '

építkező bűnügyi történet, a rejtély vonzó izgalmával' / felkeltheti az érdeklődésüket. Itt a krimi nemcsak kikap- \ csolódás. hanem a szépirodalom „előszobája” lehet.

Természetesen krimi és krimi között van különbség, ;

\ A rossz kriminek, a ponyvának — joggal — nem adunk;

; ma sem teret. De az sem véletlen, hogy.Agatha Christie/

\ — az UNESCO statisztikája szerint — a hatodik legtöb- í bet fordított szerző a világon. Egérfogó című darabja t \ 1952 óta egyhuzamban, több mint tízezer előadással sze- j ! repel az egyik londoni színház műsorán. Sherlock Holmes : történeteiből is vagy másfél száz film készült. A jó \ krimi ugyanis egyfajta mese: bűnesetet feldolgozó törté-j ; net. amelyben a jó — általában a nyomozást irányitó j személy képviseli — végül is elnyeri jutalmát, a bűnös {

| a büntetést. Természetesen ez nagyfokú leegyszerűsítés, í í hiszen a krimi „művészetéhez” az is hozzátartozik, hogy ; a képlet ne legyen túlságosan egyszerű, az elkövetés j módja, a felderítés leleményessége az újszerűség izgalmát

> nyújtsa olvasónak, nézőnek. A műfaj becsületes darabjai/

■ nem is kívánnak többnek látszani, szemben azokkal a .•

| munkákkal, amelyek — nemegyszer mesterségbeli leg is;

■ selejtes mórion — valamilyen ideológiát akarnak elhitetni í ’ a befogadóval, többnek akarnak látszani önmaguknál.

' Ezek azért is veszélyesek, mert azt a vélekedést kelthe- ;

’ tik. hogy már nem „csak” krimiről, hanem „tartalmas” j | krimiről, igazi művészetről van szó.

A kizárólagosság persze a krimi esetében is visszaüt. \

I Ha valaki egyedül ezt a fajta irodalmat olvassa, csak ] i ilyen filmet néz. annak meggyőződésévé válik, hogy más > szórakozás nincs is. S ez már öncsonkító hatasú — ha 1 nem is fizikai értelemben.

Röpirat a krimi védelmében? Nem. A szórakozás, aj i szellemi játék, az ízlés különböző szintjeinek védelmében. (

! Tehát nagyon is demokratikus alapkövetelmények vedel- /

1 mében. Aligha véletlen, hogy Rejtő Jenő. annyi szelle- ; mes kalandregény, krimiparódiaszámba menő történet ;

; szerzője egyenrangú társ lehetett annak a Karinthynak a i ! kávéházi asztalánál, akit klasszikusnak, a humor abszolút!>

> tekintélyének ismerünk el.

MARAFKÓ LÁSZLÓ

n hatszáz négyzetkilométer területű, nagyreszt vulkanikus eredetű Börzsöny mai alakja már nem mutatja az eredeti vulkáni formákat, mert a tengeri iiledekek, a kavics, a homok, a homokkő es az agyagra kiömlő vulkáni anyag az évmilliók során jóreszt síksággá pusztultak: előbb tenger tarolta és töltögette, majd trópusi időjárás mulasztotta a kőzeteket, azután az óriaái „cipó" a tektonikus erők hatására megemelkedett, s minden irányban mély. meredek falú völgyek szabdalták fei: így alakult ki lassan mai alakja. Ezt a „cipót” — amelynek legmagasabb „csücskei” a Magas-Börzsöny központi részén sorakozó csúcsok: a Csóványos (939 m). a Nagy-Hi- deg-hegy (865 m) és a Nagy- Inóc (813 m) — a szélein, a völgyek nyílásában vagy a rajtuk mégközelíthető kis medencékben veszik körül a falvak.

Innen már gyalog folytatjuk az utat a Nagy-Vasfa- zék-pataknak szemben. Nem messze a patakon átszökdécselve bal kéz felől a Lukacs Szállása nevű helvhez érünk; ott a Darabos-hegy oldalán még nem is olyan régen működött az utolsó vasércbánya, a börzsönyi vasércbányászatnak. illetőleg -kutatásnak az emlékeként. Ma már csak egy nagyobb horpadás emlékeztet rá!

A bányaművelés egyébként a Börzsönyben nem a vasérccel, hanem nemesfémeknek a kitermelésével

A vígan csörgedező Morgó-patak

A királyréti* erdészei fakitermelői

(Barcza Zsolt felvételei — KS)

HAZAI TÁJAKON

A florgé

völffiéiien

9

Megújul a kisvasút

Ilyen völgyben halad a Morgó-patak Királyréten és Szokolyán át Verőcemarosra, ahol a Dunába szalad. E völgyben régóta kisvasút járt, s reméljük, miután felújítják. s kiszélesítik, újra jár majd (addig buszok helyettesítik). Mint Szalay Endre erdőmérnök összegezte a történetét : 1895-ban építették, hogy a Szokolya környéki — akkor egv porosz gróf tulajdonában levő — erdőbirtokról elszállíthassák á kitermelt fát. Csaknem két évtizedig egyetlén fafűtésű mozdony vontatta a 600 milliméteres nyomtávú pályán a fával megrakott kocsikat. Majd 1912-ben az erdőgazdaság' új, tevékeny igazgatója gyarapította a vasút járműparkját. egyszersmind s pályát. Ettől kezdve hét mozdony sürgölődött a völgyben — fát, követ, a Paphegyen épült hengerműből kőzúzalékot fuvarozva — a második világháború küszöbéig. Akkor leállították a bányákat, a zúzol, négy mozdonyt eladtak — es a vasút ismét csak az erdők termékeit hordta.

A személyszállítást csak jóval a felszabadulást követőén indították meg: 1954- ben. Azóta mai' a regi időkre emlékeztető Triglav nevű gözmozdony vedett műemlékként a nagycenki Vasút- múzeumnak egyik érdekessége. A Morgó völgyében pedig Diesel-mozdonyok kapaszkodnak Verőcemaros es Királyrét kozott, ahol a kanyargó pálya 508 inéiért emelkedett.

A hol összeszűkülő. hol széttáruló völgyben egymás mellett a kisvasút és a fürgén csobogó, csillogó patak, míg harmadik társuk, az országút ide-oda váltva kerülgeti a síneket, majd a patakot is. amellyel szemközt haladva a kitáruló Szokolyai- medencébe jutunk. Ott van Szokatva, ez az Árpád-kori eredetű falu.

Solymctszfalu

Neve a szláv szokol, azaz sólyom szót őrizve arra mulat. hoev királyi solvmászok települése lehetett hajdan talán még akkor is. amikor Mátyás király pompás udvara a visegrádi fényes palotából sűrűn átkelt a Dunán a Börzsöny erdeibe vadászni. A falu múltjának nem sok tárgyi emléke maradt. A pálos kolostor, amelyet a mohácsi vészt követő évtizedbén emeltetett Szapolyai János, elpusztult. A református templom tornyának bizonyos részletei — támpillérek, alsóbb ablakok — őriznek valamit a török idők előtti templomból.

A három évszázados papiak tálán emléktábla adja tudtuk hogy itt született 1673-ban Mányoki Ádám. II Rákóczi Ferenc festője, a szokolyai és egyúttal percesen,yi református papnak a fia volt. Mert egv papja volt akkor a Börzsöny két protestáns falujának! S bizony sokat szekerezhetett Mányoki tiszteletes uram a rejtett, csendes völgyekben kanyargó. úgynevezett Váci úton, amely Szokolyától a Morgópatak partján indult északnyugat felé.

Erre megyünk mi is az országúton, s a Szókolyai- médencét elhagyva megint összeszűkül a völgy. Az út közben el is aga zik: balra letérve pgy másik medencébe. Kóspallagra, illetőleg a kis- inóci turistaházhoz juthatunk el. De egyenesen eljutunk a hajdani Hutára, azaz Királyrétre. a hegység központi ré. síébe legmélyebben beágyazódó. legmagasabb és legkisebb medencéjébe.

Ai utolsó vasbánya

kezdődött. A középkorban így lett bányászvároska Nagy- börzsöny, A vasércbányászatról a legrégebbi írások a XVIII. század első teléből maradtak, s egy budai polgár, Kollbacher Lambert Mátyás nevét' említik. Huta is állt e helyt, s a fújtatok és a pörölyök működtetésére foghatták vissza a patakvizet a Szénpatak völgyszorosának kapujában. A főként barnavasérc és vörös- vasérc mintegy 10 négyzet- kilométeres területén ágyazódik be a vulkáni anyagba szórványosan Királyrét körűi, a Darabos-hegytől északkeletre a Szénpatak, s a Ma- daras-íaoldal, onnan délre a

Vasbánya-hegy és az öl« hegy felé. '

Az árnyas bükkösök, á völgyek nem kevésbé szépek. mint a közeli kisebb, s a távolabbi magasabb csúcsok. Aki nem sajnálja az időt és a fáradságot, Királyréttől a szinte nyílegyenesen északnyugatra kapaszkodó hajdani „grófi úton” följuthat néhány óra alatt a Ma- gas-Taxra (737 m). onnan a turistaház mellett a Nagy- Hideghegyre, s ezen at északnyugatra, az Oltárkő, vagy a Szabó-kövek sziklái felé elérheti a „Börzsöny tetejét”; a Csóványost.

Németh Ferenc-s