Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
fwáestibcjate ciiak Kettőn áll a vásár Hirdet esctomping az új-» sagokban, a rádióban, a televízióban : a legkülönfélébb kis- és nagykereskedelmi vállalatok, szövetkezetek hívják fel figyelmünket árengedménye« akcióikra. Magnót, öltönyt, szobafestést, tánj'ért, sportszert és sokféle ruházati cikket, hol ezt, hol azt kínálnak olcsóbban. Sajátos akciókat hirdet a ,'18 Skála Áruház, valamelyest hasonlókat .szerveznek a Centrum Áruházak. Ez utóbbiak —, hogy fokozzák a hatást — a hirdetésekben nem is árulják el, melyik napon, mit adnak olcsóbban: menjen csak be a vevő, nézzen körül, majd megtalálja. És nem titkolt vágyuk — talán mást is vesz, ner» csupán az átme_ netüeg leszállított árú terméket. Hogyan egyeztessük össze ezt a jelenséget azzal a ténnyel, hogy arz idén számos iparcikk árát felemelték', másokét — ruhaneműket — csökkentették? Az idén az egész árrendszer reformja kezdődött meg, vagyis módosultak azok az árak, amelyeken a termelők kereskednek egymással, illetve amelyeken a termelők a viszonteladókat kiszolgálják. A termékeknek az eddiginél szélesebb körében a vállalatok kezébe került az ármegállapítás joga. Természetesen, bizonyos szabályok tiszteletben tartása mellett, bizonyos népgazda sági célokat szolgáló elvek •szem előtt tartásával kötelesek az árakat kalkulálni. Az árszínvonal tendenciája — mint azt tapasztalhatjuk — emelkedő, még akkor is, ha több termék árát hatósági lag csökkentették. Az árémelkedés hatására azonban valamelyest, csökkent a kereslet, és alighanem ez a tény készteti most a kereskedelmi vállalatokat vevőcsalogató árcsökkentésekre. Sőt. nem is csupán a ke reskedelmi Vállalatok járulnak hozzá anyagilag az ár- csökkentésekhez. hanem olykor a termelők is. Sok esetben közös érdekük’ a vá sárlási kedv felkeltése, a forgalom növelése. Äs előveszik a régi. jól bevált gyakorlatot. amely azt mondja: nagy forgalom — szerény haszon. Vagyis: akár alacsonyabb áron. de fogyjon több termék! Jobb olcsóbban eladni valamit, mint egyáltalán nem. mint a raktárakban tárolni. Vajon a tényleges árakon a lakosság nem tudná megvásárolni a szóban forgó iparcikkeket? De. minden bizonnyal még tudná. Csakhogy az áremelkedésnek lélektani hatása is van. Amikor egyszerre drágul meg több áru. akkor mindenki jobban meggondolja, mire adja ki a pénzét, nem veszj meg gondolkodás nélkül. ami éppen megtetszik a kirakatban. Halogatja a vásárlást. Emellett a múlt év végén, a várható áremelkedések híréi«, sokan olyasmit is vettek, amire nem volt azonnal - szükségük, vagyis előrehozták vásárlásaikat. Mindez együtt vezetett. a kereslet idei mérséklődéséhez. Tegyük hozzá: ez, a mérséklődés sem egyértelmű. Nem vásárolunk kevesebbet mint tavaly, csak arról van .szó, hogy a forgalom nö_ vekedésének üteme mérséklődött. . Az árak kétirányú mozgása — emelés és a csökkenés — egyúttal segít kialakítani a kereslet és a kínálat össz_ hangját. Ez a vevő számára azt jelenti, hogy könnyebben megtalálja a keresett árukat. bár vásárlásainak természetesen határt szab a pénztárcája. Előnyös folyamatnak vagyunk U. iái abban a tekintetben is, hogy a kereslet és a kínálat közelítése egymáshoz visszaszoríthatja a spekulációt. Ha van áru, ha a kereskedő el akar adni, akkor nem dug semmit a pult alá. Ellenkezőleg: hirdeti, hogy mi olcsóbb. Így alakulhat ki lassan az a helyzet, amelyben ismét a vevő lesz az úr, akit a kereskedő kiszolgál. Gál Zsuzsa Schmidt Rezső, a megyei párt-vb tagja a gyöngyösi járásba látogatott Schmidt Rezső, a megyei párt-vb tagja, az egri városi pártbizottság első titkára Ambrus Józsefnek, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettesének kíséretében tegnap délelőtt, a gyöngyösi járási pártbizottságra érkezett. ahol Pethes István első titkár fogadta. Tájékozatta a gyöngyösi járás életéről, a pártbizottság munkájáról, illetve a gazdasági tevékenységről. Kiemelte, hogy az ipari üzemek az év első hat hónapját jó eredménnyel zártak. A többiek közül is kitűnt a Gagarin Hőerőmű és a Thorez Külfejtéses Bánya. Örvendetes, hogy7 az olyan ipari üzem, mint amilyen az apci Qualität, amely korábban elég sok nehézséggel küszködött, az idén szintén a jók közé emelkedett. Ennek magyarázata az is többek között, hogy a személyi változások, amelyek az üzem életében bekövetkeztek, eredményesnek bizonyultak, és ennek következteben a termelés is szervezettebbé vált. A mezőgazdaságban kedvezőek a terméskilátások, bar az időjárás ebben az évben sem kényeztette el a mezőgazdasági üzemeket. Az aratással' jó ütemben haladnak, eddig a munkák 40 százalékát végezték el. A késés mintegy két hetet tesz ki, aminek ledolgozásáért mindent elkövetnek. A megyei párt-vb tagja és kiserete a délelőtt, folyamán felkereste - az apci Qualitált. ahol Vajda Pál műszaki igazgató és Nagy Imre, a pártbizottság titkára tájékoztatta az időszerű kérdésekről. . Üzemlátogatás következett. majd ebéd után a nagyfádéi Szőiőskert Termelőszövetkezetbe látogatott Schmidt Rezső. Itt Frecska Sándor elnök és Deák 7.ász- ló párttitkár köszöntötte a vendégeket. Rövid tájékoztatás után megtekintették a szőlős-területet, a szőlőolt- vánv-nevelő üzemrészt, a borleldolgozót és a hűtőházat. Vállalati segítséggel Csereudules—külföldön JÓKEDVŰ, NÉPES TÁRSASÁGGAL találkoztam a minap a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat „háza tá» jén". Külföldi nyaralásról érkeztek — magyarázták — két, igazán kellemes hetet töltöttek Lengyelországban'. Meg» lehetősen hosszú volt az utazás hazáig, de a fenyvesekben, a baráti ország szép tájain összegyűjtött rengeteg élmény minden fáradságukat feledtette velük! Harmincnál 1 is többen lehettek. nagy számuk meglepett. Ismerős, régi gondunk ugyanis, hogy még a belföldi üdülőjegyekből sem sok jut egy-egy munkahelyre, külföldre pedig úgyszólván csak a legszerencsésebbek juthatnak el beutalóval. Vajon a tanácsi építőknél hogyan sikerül mégis egyszerre ennyi dolgozót távoli pihenésre küldeni? — találgattan! Valamivel később. Bedö Tibor szb-titkártól kaptam a választ: — Évekkel ezelőtt minket is aggasztottak szűkös lehetőségeink. ezért a valóban eléggé korlátozott SZOT-be- utalók mellett előbb belföldi bérleménnyel, majd küL földi, kapcsolatok kiépítésével kerestünk modo! arra, kotr dolgozóink közül mind többen üdülhessenek kedvezményesen. Legkorábbi a besztercebányai testvér vállalattal kötött csereüdülési együttműködésünk, amelynek alapján először csak amolyan rövid, háromnapos autóbuszos kirándulásokat szerveztünk. majd pedig, amikor a szlovák hegyvidék jobban is felkeltette munkatársaink érdeklődését. kollégáink a hosszabb tartózkodásra is kedvet kaptak. ,,nyélbe ütöttük” barátainkkal a családos nyaralást. Azóta évente általában négy turnus váltja itt egymást, s összesen 30— 40 család tölti egy-egy hetes szabadságát. — Később. 1977-ben, hasonló megállapodást kötöttünk már NDK-beli céggel is évi 8—10 család üdültetésére. Aztán egy újabb csehszlovákiai szerződés szerint az Árva-völgyben bővítettük a „választékot” további 20—25 család számára — éppen a legközelebbi szezonban már téli üdültetéssel is próbálkozva — míg a legfrissebb megegyezés szerint Lengyelország várja három helyen is szaktársainkat és hozzátartozóikat Egészen pontosán: harminchétén voltak a nemrég visszaérkezett első csoportban. Rajtuk kívül pedig két- két család hegyvidéki szanatóriumot vehet igénybe, illet, ve a tengerparton töltheti vakációját. S hogy el ne felejtsem: külön is üdültet- jiik Szlovákiában a gyerekeket. nyaranta mintegy ki- .lencvenen élvezhetik a külföldi testvérvállalat pionírta- borát három héten keresztül. .. Dolgozóink mindezekért természetesen csak a kedvezményes SZOT-árakat fizetik, s a szervezett, csoportos utazás költségeit térítik minimálisan, mfg a gyerekek nyaralása ingyenes. .. Közben persze belföldi üdültetésünk is szeleseden, úgyhogy ma már a vállalat a SZÓT-be utalók mintegy négyszeresét biztosítja „házon belül".i. KEDVEZŐ TAPASZTALAT, hogy ilyesféle jó híreket ma már másutt is mind gyakrabban lehet hallani. Szintén besztercebányai kapcsolatot ápolnak évek óta a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál is. ahonnan — mint mondták — évente 150—200 dolgozó keresheti fel egyrészt a szlovák várost, másrészt a testvércég a'lacsony-tátrai. illetve Selmecbánya melletti, lóparti pihenőházát, tíz-tíz napra, ingyenes szállással.- ü Gyerekek a főiskolán Csupán emlékeztetőül: előkerülnek olykor a tanszerek is. Búzás Klára irányításával a rájzol gyakorolják a diákok. * Nyáron is hasznosítják a gyöngyösi főiskola épületeit. A MEDOSZ-közppnttal immár évek óta tartó jó kapcsolat alapján mezőgazdasági. erdészeti és vízügyi dolgozók gyermekei — 2’20-án — nyaralnak itt kéthetes turnusban a jászberényi és az egri tanárjelöltek felügyelete mellett. Pihentető programjuk során megismerkednek a vendéglátó megye nevezetességei vei is. Városnéző sétára indulnak a táborlakók Fékszij Esős napokban a tornateremben találnak szórakozást az apróságok. A nyírségi Takács ^anyiéknak most éppen focizni támadt kgdviik (lent). (Ssabó Sándor képriportja) kétszeresen is hasznosak ezek a „kiruccanások”, hiszen nemcsak az üdülésre teremtenek alkalmat meseszép vidékeken, hanem a találkozások révén a barátságot is szélesítik, változatosabbá teszik a vállalatok között. Így került sor az idén már sportvetélkedőkre is. s — a tervek szerint — ilyenformán terelődik rövidesen az együttműködés műszaki, gazdasági területekre. A Mátravidéki Fein müvek külföldi cserék a peso la ta i va 1 évről évre 10 dolgozó élvezheti az NDK-ban a Keletitengert. tavaly óta pedig ugyanennyien Csehszlovákia fővárosa közelében üdülhetnek napi 48 forintért, I. osztályú színvonalon. A Mátra- alji Szénbányáktól minden esztendőben harmincán mehetnek a Harz-hegységbe. s huszonnyolcán Szász-Svájc- ba. Drezda közelébe kél hétre alig valamivel többért, mint ezer forintért. Ugyancsak az NDK-ban, illetve Csehszlovákiába'n és Lengyel- országban kereshetnek ki_ kapcsolódást az ' Országos Érc- és Ásványbányák Mátrai Műveinek dolgozói, tízen- tizenketten minden szezonban két-két hétre, napi 65 forintért. S SOROLHATNÓK TOVÁBB. hozhatnék a példát megyénk még számos más munkahelyéről — ahol napjainkban a külföldi üdülés is las&an-lassan talán olyan természetes lesz. mint maga a fizetett szabadság. Gyoni Gyula Jó a rosszban, mármint az aratást rendkívül erősen akadályozó % időjárásban-' ahol csak lehet, jól felkészített gépek állnak termelőszövetkezeteink rendelkezésére a betakarításhoz. Általában — szerencsére — az alkatrészellátás sem okoz jelentősebb gondot, emiatt többnyire kevés a kieső idő. Úgy látszik azonban, hogy igaz a régi mondás, miszerint sehol sem lehet minden tökéletes. Az aránylag jó alkatrészellátás sok mindenre vonatkozik. de a kombájnok ékszíjára aligha. Legalábbis a hevesi járás több termelőszövetkezetében hangzott el erre panasz; legutóbb a tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezetben. Az időjárás mellett ez1 az egyik legfőbb gondunk — mondották a közös gazdaság vezetői: reggel feltesszük az ékszíjat a kombájnra — és délre vége. Egy szó. mint száz. a inai nehéz időkben különösen sok a gond emiatt, rendkívül akadozik miatta az aratás, így aztán a nélkülözhetetlen ékszíj az aratók nyelvén vem éppen örvendetes szójátékkal — fékszíjjá minősül vissza. (ku-ti) 1980, augusztus L, péntek
