Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

HERMAN LIPÖT HAGYATÉKA - A LENKEY TÁBORNOK - KAFFKA MARGIT STILUSA - REMENYIK ZSIGMOND LATIN-AMERIKABAN - A VALTQZÖ EGER VÁLTOZÓ ÉRTELMISÉGE - A GÁRDONY! GÉZA SZÍNHÁZ IDEI ÉVADJÁRÓL - KÖNYVISMERTETÉSEK Megjelent a Hevesi Szemle új száma Az érdeklődők számára változatos tartalmú és figye­lemfelkeltő írásokat kínál a Hevesi Szemle legújabb szá­ma. A képzőművészét ked­velői Egri Mária tollából ér­tékelést olvashatnak Sváby Lajos és Meggyes László tárlatairól. Mindkét alkotó a Szolnoki Galériában mu­tatkozott be. Herman Lipát — hagyatéka a gyöngyösi ’és, szegedi múzeumokba került — művészi erényeiről emlé­kezik meg Szelesi Zoltán. Az Agria '80 programsoroza­tának kiemelkedő eseménye volt Fekete Sándor Len key tábornok című darabjának ős­bemutatója. Ebből a műből ka­pott egy rész helyet a folyó­iratban. Raisz Rózsa Kaffka Margit egyéni ízű, színes prózáját és stílusát elemzi. Versekkel jelentkezik: Csák Géza, Sza­bó Sándor. Előd László, Vtas- si József és Akác István. Nyolcvan esztendeje szü­letett ~a Heves megyei szár­mazású Remenyik Zsigmond, aki századunk magyar iro­dalmának egyik leggazda­gabb élményvilággal rendel­kező és újszerű kifejezési formákkal próbálkozó írója. Pomogáts Béla tanulmányá­ban a neves szerző egyik legismertebb regényének, a Por és hamunak belső ösz- szefüggé^eit világítja meg. Scholz László pedig az alko­tó dél-amerikai kapcsolatait és a spanyol nyelven meg­fogalmazódott avantgardista műveit mutatja be. A Szemle pályázatán díjat nyert Takács József Könnyű, szép halál című novellája. Ebbe a számba bekerült ez az írás is. Hasonló sikert ért el Ebergényi András és Ko­vács Endre közös munkája. A szerzők arra kerestek vá­laszt, hogy milyen Eger ér­telmisége. hogy a mérnökök, a közgazdászok miként il­leszkednek be a város kul­turális életébe. Farkas András a Gárdonyi Géza Színház idei évadjának mérlegét vonja meg. A Ba- lassi-örökség továbbéléséről, mai jellemzőiről nyújt átfogó képet Cs. Varga István. Nagy Miklós arról a betyár- világról közöl érdekes adalé­kokat, amelynek hazája va­laha a Mátra és a Bükk vi­déke volt. Eger reformkorá­nak egy méltatlanul elfe­lejtett személyiségéről emlé­kezik meg Sugár István. Ba­kos József a mai színpadi beszéd hangzásáról, annak erényeiről és hibáiról közöl érdekességeket. Mássik Má­ria a természettudományos világkép és a művészet kap­csolatának jellemző jegyeit sorolja fel. Szilcási Lajos a világnézeti nevelés és a mechanisztikus szemléletmód összefüggéseit taglalja. A könyvismertetéseket Ka­por Elemér, Berecz István, Szecskó Károly és Pécsi Ist­ván írták. A címfotót Perl Márton készítette, a borító­illusztrációk Czinke Ferenc munkái. * . _____ I # át évtizede lesz lassan, I» amikor ismerkedni kezdtem a palóc hímzéssel. — Az a gond — mondta ak­koriban Bárdos Sándorné recski népművész, hogy már csak öreg asszonyok hímeznek. És sokáig úgy tűnt, a fiata­lok nem követik már anyái­kat, elárvultak az eszváták, a szekrények mélyén össze­hajtogatva sárgultak a hím­zett menyasszonylepedők, tö­rülközők. Rég volt az is, amikor az öreg Jakab Már- tonné az utolsó vőlegényi inget hímezte. A közelmúltban jemeni vendégek jártak a zánkai úttörőtáborban. 10 bodonyi kislány fogadta őket, palóc mintával díszített blúzokban. A blúzt maguk hímezték a szakkörön. Üjra éled Bo- donyban g népművészeti munka? Ügy tűnik, igen. 17 kislány, 10—13 évesek — minden hé­ten egy délutánra összeülnek a művelődési házban, s Ko­vács Jánosné irányításával ismerkednek szükebb hazá­juk népművészetével. Hosszú volt az út addig, amíg az öregek mellett tűt fogtak kezükbe a serdülők, hogy újra életre keltsék a ré­gi bodonyi - hímzést. S. ami érdekes, a szakkör szervező­je, vezetője maga, nem is született bodonyi. Tizenöt esztendővel ezelőtt idehozták menyecskének egy távoli szabolcsi kis falucskából. I Népművészeti kiállítás Egerben Már hagyomány az, hogy az egri Megyei Művelődési Köz­pont lehetőséget nyújt ayra, hogy szükebb hazánk díszí­tőművészeti szakköreinek vezetői kiállítás keretében adjanak ízelítőt rátermett­ségükből, tehetségükből, szorgalmukból. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy érdemes fórumot te­remteni ezeknek az ügyes j kezű, ezeknek az ötletgazdag, ezeknek a türelmes lányok­nak és asszonyoknak. Ezt igazolta a változatosságával elbűvölő idei anyag is. ..j,. Ezek az alkotók azt az ér- í-.Üzést erősítették meg bennünk, ,^hogy jó kezekbe került a múlt. értékes hagyatéka. El­sősorban azért, mert akarva- akaratlanul is nemes külde­tést teljesítenek, amikor gyűjtik, óvják, mentik azo­kat a népművészeti hímzési motívumokat, amelyek a mezőségi, a kalotaszegi. a rábaközi, a palócföldi, a za­lai szép- és ükanyák ösztö­nös művészi ízléséről tanús­kodnak. Ok annyira elma­radtak mögöttünk az idő­ben, hogy nevükre se em­lékszünk és sírkeresztek sem tanúskodnak róluk. Egyéniségük kincsei mégis velünk vannak. Ezt szava­tolják gonddal őrzött dalaik, , s ezt hitelesítik azok a térí­tők, párnahuzatok, blúzok, amelyek a paravánokon so­rakoznak. Kései utódaik megbecsülik, nagyra tartják ezt a nem mindennapi aján­dékot, tovább is fejlesztik azokat a maguk örömére és a mások, mindannyiunk gyö­nyörűségére. Nekik is kö­szönhető az, hogy a vásárló- közönség elutasítja a szürke, a jellegtelen termékeket, s arra törekszik, hogy a laká­sokat ne ízléstelen, ne gics- cses holmikkal cicomázza fel. hanem olyan tárgyakkal, abroszokkal. faliszőnyegek­kel. amelyek hűek a legran­gosabb népművészeti tradí­ciókhoz. Dicséret, illeti a zsűrizést, — a feladatot a Dobó István Vármúzeum szakemberei látták el igen lelkiismerete­sen. Nem lehetett könnyű dolguk, hiszen a jók közül a legjobbakat kellett, kiválo­gatniuk. Ezzel a következe­tességgel magyarázható, hogy ide csak az került, ami va-' lóban méltó az elismerésre. A sok emlékezetes munka közül is kiemelkednek az Eiben Imréné, az Erdész Ju­dit (Eger), a Kopa Lajosné . (Hatvan),. a Kovács Jánosné . — nemrég kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere címet. — (Bodony). a Vasl.ó Mihályné és a Kozma Részlet a kiállításból (Fotó: Szabó Sándor.) Györgyné (Eger) által készí­tett darabok, ök a formák gazdag tárházából a legesz- tétikusabbakat. a legmegra- gadóbbakat választották ki, jelezve, hogy képesek ezek teljesen egyedi jellegű ötvö­zésére is. Amit tettek így is átlagon felüli, ám legalább annyira fontos az. hogy ezt a hajla­mot plántálják azokba, akik szeretnék legalább megköze­lítő szinten elsajátítani ezt az értéket teremtő időtöltést. Pallérozva sokak ízlését, ápolva az elődök hagyaté­kát... (pécsi) HAZÁNK, KELET-EURÓPA (1.) I térség és régmúltja OHÜ; 1880. augusztus 24., vasárnap ■ „ ... gyalázatunk, keservünk Már ezer év óla rokon.” SZÜLŐFÖLD, ANYAFÖLD, otthonország, apa-ország — hányféleképpen fejezik ki az egyes nyelvek a társadalom egyik legfontosabb közösségi formájának a nevét! A ma­gyarnak erre leggyakrabban használt szava az otthon fo­galmát idéző „haza”, amit általában azonosítunk az ál­lami-politikai kerettel, az országgal. Létezik azonban lazább, rugalmasabb értel­mezése is. Szükebb hazánk­ról beszélve egy falura, vá­rosra, tájra vagy országrész­re szoktunk gondolni, de ' nem ritkán nevezzük ha­zánknak földrészünket, sőt az egész világot. A táguló haza­fogalom abból adódik, hogy az emberi közösségek értékei, céljai, örömei és gondjai hol kisebb, hol »nagyobb körben azonosak: egymásra épülő vagy koncentrikus köröket alkotó halmazokként fogha­tók föl. A családtól az em­beriségig terjedő skálán a nemzeti közösség után követ­kezik a hasonló földrajzi, gazdasági, társadalmi vagy politikai körülmények között élő nemzetek, illetve álla­mok történetileg kialakult te­rülete, tája. közös hazája. A magyar nép esetében ez a tágabb. de közös haza a köz­vetlen és valamivel távolibb' szomszédokkal együtt lakott Kelet-Európa vagy talán pon­tosabb elnevezéssel: Kelet- Közép-Európa. Egy földrajzi vagy törté- . neti táj léte a közös, más területektől eltérő sajátossá­gokból fakad. A klíma, a hegy- és vízrajz, a fauna és a flóra, a természeti feltéte­lekből adódó gazdasági lehe­tőségek, már eleve sereg'nyi közös vonást adnak, s a Bal­tikumtól a Kárpát-medencén át a Balkánig és a mediter­rán térségig terjedő övezetet egyetlen nagy természeti-gaz­dasági egységbe foglalják. Nyelvi-néprajzi alapon Eu­rópa két legnagyobb népe, a német és az orosz között élő, viszonylag kisebb létszámú etnikumok területe képez ha­tározottan elkülöníthető tá­jat. A gazdasági, politikai és kulturális viszonyokat nézve, a hasonlóságok mellett ter­mészetesen nagy különbsége­ket is találunk, az egész öve­zeten belül mindig más és más területek alkottak ' az egyes történelmi korszakok­ban szorosabb egységet. Ke­let-európai hazánk történeti képződmény, ma is jól érzé­kelhető, hogy a régebbi és a közelebbi múlt milyen erő­sen rányomta bélyegét az egészre és egyes részeire. A történelemből fakad, hogy e táj elnevezése és pontos ha­tárainak megállapítása olyan nehéz. A nevek terén ta­pasztalható ijesztő sokaság (Kelet-Európa, Kelet-Közép- Európa. Küzép-Kelet-Európa. Közép-Európa, Délkelet-Euj rópa, Dunatáj — hogy csak a legelterjedtebbeket említ­sük), a kiterjedés változásai­ból ered. A történelem so­rán az egyqs országok, rész­egységek fejlődése hol köze­ledett valamiréle „kelet-kö- zép-európai ideáltípus”-hóz hol távolodott lóle; egyes or­szágok vagy országrészek le­váltak és valamelyik más, szomszédos történelmi tájba olvadtak bele (ez történt pél­dául Svájccal). Másik viszont eltérő indulás után ebbe in­tegrálódtak, ahogy például a Hanza-városok többségével történt. A térség fejlődésének rövid áttekintésével nyomon követhető az „ideáltípus” ala­kulása, s valamennyire a táj változó tartalma is. Mindez pedig komoly segítséget nyújt a jelen megértéséhez. . A térség két nagy folya­ma, a Visztula és a Duna medencéjében, a határoló Al­pok és a Balkán völgyeiben, a jó közlekedési lehetőségek és a mezőgazdasági művelés­re alkalmas természeti viszo- , nyok a hasonló irányú fej­lődés alapját képezték. Ám, óriási különbséget jelentett a térségen belül, hogy a délibb részek római provinciák vol­tak, míg a többi „barbár” maradt. A népvándorlás vi­szont „tabula rasa”-t csinált, elsöpörte az ókori civilizáció eredményeit, s az újrakezdés­re'vállalkozó szláv, finnugor és török népek legföljebb an­nak romjaira, annak köveit felhasználva építkezhettek. Az ezredforduló idején ez a térség volt Európa határöve­zete, a két császárság, a né- mét-római és a bizánci üt­közőzónája, a keresztény kul­túra újonnan meghódított te­rülete.' V HEGYEK KÖZÖTT, sík­ságokon alakult ki Bulgária. Lengyelország. Csehország Magyarország, a kijevi Rusz. Szerbia és Horvátország, nagyjából egyidejűleg: pár száz évvel később pedig a két román fejedelemség és Litvánia. Kialakuló feudális Őrizni a múltból, ami szép... — Jaj. Botiskám vajon megeszi-e az, új káposztát — kérdezte anyósától az egyik néne, jelezve vele. nem biz­tos. hogy a menyecske ott marad a faluban, míg újra terem a káposzta. Ott ma­radt. És be is fogadták, ami nagy szó volt akkoriban eb­ben a hegyek közé zárt kis faluban. S nemcsak befo­gadták. megkedvelték, meg­osztották vele ősi tudomá­nyukat. A szomszéd néni, Jakab Györgyné tanílgatta a palóc hímzés alaptudomá­nyára, arra. hogyan kell öltö- gétnj a borsókát. a mesterkét. a hutait. Mert a palóc hím­zés tudomány. A szövött szá­lak új elrendezése, tűvel, cérnával. Szőni anyósa tanította, most. is ott áll az új ház egyik helyiségében az eszváta, fel­vetve a szál is. Faggatom Kovács Jánosnét, mi fogta itt ebben a való­ban elzárt kis faluban, s miért fogadta magába az , ősi hagyományokat. Az első kérdésre könnyű helyen áll a válasz: a férje szere- tete. A másikra már nehe­zebb megfogalmaz-ni: „szere­tem a szépet! — mondja. S amit itt csinálnak nagyon szép. És olyan sokat jelen­tett, hogy nekem. a távolról jött idegennek annyi idős néni akarta megtanítani az itteni dolgokat”. Az első palócnapon a szü­letett palóc menyecskék kö­zött ott volt ő is, ügy adták össze az ősi viselet minden darabját, idős nénik öltöztet­ték nagy gonddal. Talán ak­kor fogadták igazán a szí­vükbe? — Ami csak volt a ré­gieknek, törülközők, lepedők, ingvállak vőlegényi ing. ne­kem mindenből van egy-egy darab. S mutatja gazdag kin­csét, mely nem a szekrény mélyén van elzárva, minden­napos használati tárgyakká váltak, othonosabbá vará­zsolva a modern bútorokat. Milyen jól megfér a modern könyvespolcon a régi korsó, az ablakon a kalodá.shím7.és- sel készített lepedő 1— füg­gönynek. Egyéni bája van intézményeik, mindenekelőtt a földbirtoklás rendszere, a nyugat-európai alaptípus ön­álló variánsát alkották. A Német-római Birodalom ve­lük határos és sok rokon vo­nást fölmutató tartományai (a mai Ausztria. Svájc és Ba­jorország) viszont a nyugati modellt követték. Az új álla­mok között hamar kialakul­tak az intenzív gazdasági és politikai kapcsolatok (ezt tükrözték az uralkodó dinasz­tiák közötti gyakori házassá­gok is). A kapcsolatokat nem szün­tette meg a Róma és Bizánc közötti nagy egyházszakadás sem. amely egyébként ketté­vágta Kelet-Közép-Európát. s annak északnyugati felét a germán-latin világhoz közelí­tette. A különbség a kultú­rában erősebben jelentke­zett. mint a politikában, a gótika és a reneszánsz (majd a reformáció) az ortodox (ke­leti) kereszténység területén nem jelent meg. Közös vonás volt viszont a Német és a Bizánci Birodalom bekebele­ző törekvéseivel szembeni el­lenállás. A mongolok, majd a törö­kök megjelenése a kelet-eu­rópai népek számára közös veszedelmet jelentett, bár ez a veszedelem nem jelentke­zett azonos időpontban és azonos mértékben. A hódítók elleni önvédelmi harcban így is sokszor került sor közös fellépésre, még gyakoribb volt azonban, hogy a fő el­lenséggel szemben szükséges nagyobb erőt a közösén fe­nyegetettek, az egymás ro­vására történő terjeszkedés­sel próbálták megteremteni, vagy pedig egymás rovására megegyezni próbáltak a tá­madóval, a csapós irányát másfelé terelve. A heroikus küzdelem mellett árulások­ban és súlyos baklövésekben is bővelkedő századok vég­it! a régi holmiknak. S tisz-i telete a múltnak. — Érdekelt kik voltak a palócok, hogyan éltek, dol­goztak, mit készítettek. — Olvastam, kérdeztem, keres­tem mindent, ami a múltra vonatkozott. Táncoltam a néptóncosokkal, énekeltem a pávakörben, én ide akar­tam tartozni — vallja. Sike­rült neki. Amikor elhatároz­ta, ahogy őt tanítgatták az öregek, úgy adja át ő is az ősi hagyományt a fiatalok­nak, eleinte nem is nagyon értették. Aztán felkarolták, s egy éve már hivatalosan is vezetője annak a gyermek, szakkörnek, mely tulajdon­képpen úgy alakulgatott, hogy összegyűjtötte maga köré azokat a kislányokat, akiknek illett a kezébe a hímzőtű. — Elkezdtük azon, hogy Bodonyról meséltem nekik. A régiek életéről. Aztán a népszokásokról, arról, hogyan öltöztek, milyen ruhadarabo­kat viseltek. Utána tűvel folytattuk. Anyák napjára piros-kék virágos kis tarisz­nya készült. Nőnapra könyv­jelző. Minden öltést egy-egy könyvjelzőn, zsebkendőcskén tanulták meg a gyerekek. Aztán játékok készültek. De­rék palóc menyecskék, legé­nyek viseletét hordják a fa­kanálból formázott babák. Csutkababa készült, s háncsból állatok. így kerültek tulaj­donképpen Zánkára is, pá­lyázatra készült a szakkör, s nyerték a táborozást, juta­lomként. A további tervek? Munka a szakkörben, hogy egyre több bodonyi kislány ismerje meg azt a tudományt, mely nagy­anyjuké volt. Letenni a ta­kácsok vizsgáját, s megtaní­tani szőni is a lányokat. Öriz,ni, továbbvinni a múlt­ból azt, ami szép. ★ Kovács Sándorné Redőny­ből augusztus 19-én kapta meg a Parlamentben a Nép­művészet Ifjú Mestere ki­tüntető címet. Deák Rózsi eredménye az lett, hogy a közel tucatnyi önálló feudá­lis állam helyét három nagy birodalom foglalta el, az érin­tett népek többsége számára idegen uralmat hozva. AY Orosz, az Ottomán és a Habsburg Birodalom belső szerkezete természetesen na­gyon eltért, egymástól, de ha­tárterületükön, egymás elleni harcaik színterén (vagyis Ke- let-Közép-Európában) mind­három egység hatása érvé­nyesült, nyomot hagyott.' MINDEZZEL NAGYJÁBÓL EGYIDÖBEN, a nagy föld­rajzi felfedezések hatására, a világkereskedelem fő útvona­lai nyugatra helyeződtek át, s a meginduló eredeti tőke- felhalmozás eredményeként Európa nyugati és keleti fe­lének gazdasági-társadalmi fejlődése határozottan szét­vált. A nyugaton lassan el­tűnő jobbágyréndszer kele­ten konzerválódott, kialakult „második kiadása”. A kapi­talizmus erősen megkésve, csak a nagy francia forra­dalom nyomában hatolt be a kelet-európai térségbe, s jellegzetes kísérőjelensége, a nacionalizmus, csak a XX. században robbantotta föl a három soknemzetiségű biro­dalmat. Helyükön torz. nem tiszta formában jöttek létre független, nemzeti államok, amelyek területi viszályaik folytán, nem tudtak ellenáll­ni az agresszív náci Német­ország nyomásának. A máso­dik világháború szenvedései után a kelet-közép-európai kisebb nemzetek egvidőben leptek a szocialista fejlődés útjára, s ma a szocialista tá­boron belül alkotn'.k gazda­ságilag. társadalmilag és kul­turálisan oly sok közös vo­nást mutató csoportot. (Folytatjuk.) » Jeszenszky Géz»

Next

/
Oldalképek
Tartalom