Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

Az Intenzív gazdasági ; fejlődés hajtóerői Bognár József akadémkus nyilatkozata — A magyar gazdaságban — a többi európai szocialis­ta ország gazdaságához ha­sonlóan — kimerültek az ex- tenziv növekedés hajtóerői. Intenzív növekedésre van szükség, amelynek előmozdí­tói azonban gyökeresen kü­lönböznek a korábbi időszak ösztönző tényezőitől: véle­ményem szerint az intenzív fejlődés hajtóerői közül a struktúraváltás, a racionali­zálás, az innováció és a kül­kereskedelem a legjelentő­sebbek, — mondotta Bognár József akadémikus, a Világ- gazdasági Kutató Intézet igazgatója Kárpáti Miklósnak, az MTI munkatársának, ös­szegezve az új gazdaságpoli­tikai stratégiánk kialakítását elemző" nemrég megjelent ta­nulmánynak főbb gondolatait. A szocialista gazdaság ex- tenzív növekedésének hajtó­erejét új ipari munkahelyek létesítése, a beruházások szorgalmazása jelentette. A struktúraváltás ma a gazdasági erőforrásokat — az élő munkától a tőkén át a tudományos kutatásig — a korszerűbb, a jövedelmezőbb és a versenyképesebb ágaza­tokba csoportosítjuk át. Ez együtt jár azzal, hogy az el­maradó. alacsony jövedelme­zőségű és a piaci feltételek teljesítésére képtelen terme­lési tevékenységet, illetve ter­mékfajták előállítását meg kell szüntetni. — Nagy jelentősége van gazdaságunk jövőbeni fejlő­désében a racionalizálásnak. Nyilvánvaló, hogy a szűké­ben levő gazdasági tényező­vel, mint például a munka­erővel sokkal ésszerűbben, körültekintőbben kell gazdál­kodni. Oj innovációs politika ki­alakítása is szükséges. A gaz­daságpolitika és tudomány- politika, a gazdaságszervezés és a tudományszervezés a korábbi időszakban intézmé­nyi és működési rendszerük­ben annyira elkülönült egy­mástól. hogy még az össze­kötő mechanizmusok sem épültek ki. Napjainkban új helyzet alakult ki a világban is. Amig mi befagyott struk­túráink feldolgozásával-fol- tozgatásával voltunk elfog­lalva, addig a világban — túlnyomóan a gazdasági, gyakran a piaci hatalomra alapozva — hatalmas anya­gi és szellemi tömörülések jöttek létre, korlátlan infor­mációs hálózattal, számító- központokkal. A társadalom gazdasági, anyagi szükségleteiből kiin­dulva nem célszerű korláto­zott anyagi és szellemi erő­forrásainkat a legnagyobb anyagi felkészültséget kívá­nó. és a legtöbb információt igénylő területekre koncent­rálni. Ésszerűbbnek tűnik, ha ilyen ágazatokban általában adaptációra rendezkedünk be, és a találmányok továbbfej­lesztésére törekszünk. Ter­mészetesen e politikát ki kell egészíteni a tudomány és a gyakorlat, a termelés közötti összekötő mechanizmusok tel­jesebb kiépítésével. Nem el­hanyagolható körülmény az sem, hogy az információ nap­jainkban effektiv gazdasági érték: különösen azok kezé­ben, akik ezt hasznosítani képesek akár a gyakorlat­ban. akár a kutatásban. Köz­vetlen gazdasági érték. Nyo­matékosan hangsúlyoznám, hogy a nálunk eddig elha­nyagolt piaci' információk, prognózisok, szervezeti tör­ténések, legalább olyan fon­tosak. mint a technikai vál­tozásokról és törekvésekről szóló tájékoztatások. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy export-orientált és a világgal összekapcsolt gazda­ságpolitika esetén sokkal több információra van szük­ség és ezekkel az adatokkal sokkal tágabb körnek kell rendelkeznie, mint eddig. — Az intenzív fejlődési tí­pus hajtóerői közé tartozik a külgazdasági tevékenység is. Az extenzav periódustól eltérően ugyanis ebben a fá­zisban a külgazdaság segíti a magasabb technikai színvo­nal elérését, az itthon mű­velt gazdasági tevékenység erőteljesebb szelektálását a gazdaságosság alapján, s azt, hogy megközelítsük a világ­piaci értelemiben vett ver­senyképességet és jövedelme­zőséget. A külgazdasági tevé­kenység funkcióinak ilyen ér­telmű átalakítása teljes össz­hangban van a századvég a következő évtizedek gazdasági szükségleteivel és fejlődési irányával. Hevesen Bíró Lajos író emlékére Konzervált kukorica­virágpor f A Magyar Tudományos Akadémia marton vásári ku- '' tatéi ntézetében megoldották a kukorica virágporának tar­tósítását. A konzerválás több mint kétévi kísérletsorozat­tal, mínusz 196 fokos, csepp­folyós nitrogéngázban, illetve különleges, mínusz 76 fokos hűtőszekrényben végzik. így a virágport egy évnél hosz- szabb ideig sikerült életké­pes és termékenyítő állapot­ban tartatni. Bíró Lajos — a kalandos sorsú, Bécsben született és Londonban elhunyt — író, publicista, a magyar polgári radikalizmus kiemelkedő egyénisége. Ady barátja, har­costársa, aki Hevesen töltöt­te gyermekéveit s Egerben kezdte középiskoláit: az idén, augusztus 22-én lenne 100 esztendős. Nagyközségünkben, Heve­sen — amelynek Kunszállá­si emberek c. novellásköte- tében állított emléket — ün­nepi műsorral tisztelegnek a születésnap alkalmából az irodalmár előtt. A neves új­ságírót, a nagy sikerű film- szövegek, színdarabok, elbe­szélések szerzőjét, méltató megemlékezés köszönti már hónapok óta a helyi könyv­tárban. Ugyanitt augusztus lH-tól kiállítás is lesz Bitó Lajosról. Augusztus 25-én 18 órai kezdettel pedig a könyvtár olvasótermében irodalmi ankétot rendeznek C.s. Varga István irodalom- történész közreműködésével. Of műszer a debreceni szívsebészetnek A Dunaújvárosi Papírgyár kollektívája, a Joliot Curie szocialista brigád, társadalmi munkában korszerű termore- gulálort készített a Debrece­ni Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti kliniká­ja szívsebészeti csoportjának. Az új berendezés — amely­nek a tőkés piacról való be­szerzése több mint tízezer dollárba kerülne — automa­tikus szabályozással a szív­műtétek idején kellő hőfo. kon tartja, áttételek revén, a műtőasztalon fekvő beteg testében áramló vér hőmér­sékletét. A Dunaújvárosi Pa­pírgyár szocialista brigádjai a televízióban két esztendő­vel ezelőtt „Szív a kézben” címmel bemutatott doku­mentumfilm megtekintését követően ajánlották fel se­gítségüket a debreceni szív­sebészeknek, aminek ered­ményeként a napokban átad­ták az új termoregulátort. (MTI fotó — Tarkanyi Béla felv. — KS) Tanácstag a takarékban Az M3-as úttól egy jó kő- hajításnyira, s párhuzamosan azzal, hosszan terül el Hal- majugra. Jó hosszan: a köz­ség több kilométeres főutcá­jával a hagyományos ma­gyar településék köaé tarto­zik. Ez azért érdekes, mert a falu tanácsi körzetei is eh­hez a formához igazodnak. Nem a tömbhöz, hanem a házsorokhoz. Kaszás Györgyné körzete, a 34-es is a Kossuth utca páros házszámú oldalára esik. Mintegy száz helybeli gondját-baját ismeri ő, s képviseli a két éve Detkkel közös tanácsban. — Azért nemcsak a kör­zetemben élőkről tudok, hisz nem olyan nagy a mi falunk. Szőkébb környeze­temben mindenkit személye­sen ismerek, másokat látás­ból, szó után. Mintegy ezer- háromszáz—ezernégyszáz a község lélekszáma, gyakran változik, mert sok a be­költöző. Az elvándorló azon­ban ma már egyre keve­sebb. A közeli erőmű és a bánya természetesen vonzza a munkáskezeket, s sokan itt vesznek a községben darab­ka földet, majd építkeznek. A dombokra húzódott te­lepülésről szinte karnyújtás­nyira füstölög a visontai erő­mű. Ha a széljárás olyan, korommal lepi el a falut. Sokan is panaszkodnak, hogy beeszi magát a falakba, a padlóba, függönyökbe. De hát ez ellen nem sokat tud­nak tenni: első a termelés. — Régen locsolták erre­felé, s az enyhített valamit a piszkon, a füstön. Ma már ez nincs. Emlékszem, mert akkoriban választották meg először tanácstagnak: 1971- ben. Azóta bírom a válasz­tók bizalmát. Tíz év. Hösz- szú idő. Ezalatt a község ha­talmasat változott. Még az én szememben is, aki pedig hát itt született. Minden ház­ban van víz, villany, mo­dern szolgáltatóház épült, ahol található fodrász, ci­pész, orvosi rendelő és mű­velődési termek is. Az el­múlt esztendőben pedig kétmillió forintos beruházás­sal elkészült az új óvodánk is. Halmajugra azért termé­szetesen nemcsak az az egy főutca, amit különben ta­valy szélesítettek, s aránylag jó minőségű útpadkát épí­tettek hozzá. Portalanították a hangulatos Táncsics ut­cát, a Dózsa György utat, s még hátravan az Arany János utca. A tanácstag asszony már huszadik éve dolgozik a köz­ségi takarékszövetkezetben. Most kirendeltségvezető. s ' jól ismeri a lakosok anyagi gondjait, problémáit is. Bár ezekből nem sok akad: — Nem, szerencsére, mert takarékos falu Halmajugra.' A jelenlegi betétállomány mintegy 14 millió forint, a kölcsön pedig hárommillió. Ez utóbbiakkal azonban van munkánk elég. Ott is azok­nál a cigánycsaládoknál, amelyek fölveszik a házuk­ra a kölcsönt, s aztán nem •fizetnek. Miből is. hiszen egyikőjük sem dolgozik. Sze­rencsére ez ritka eset, ám annál kirívóbb. A közös községi tanács idei alakuló ülésén még nem ejtettek ugyan sok szót az elkövetkezendő négy év ter­veiről, ám annyit mindenki tudott, hogy az anyagi lehe­tőségek korlátozódnak. An­nál is inkább, mert Detken most épül nagy beruházás­sal az iskola és az egész­ségügyi. központ,. Ez pedig „elviszi” a többi társköz­ségtől a pénzt. Ám, ha el­készül, oda járnak majd a környező falvakból is felső tagozatra a gyerekek. — Tudják itt nálunk, Hal­ma jugrán is a lakosok, hogy valamivel rövidebbre kell venni a nadrágszíjat. Néhány száz méter járdát felújítunk ebben az esztendőben, s ez­zel kész is. No és azért az sem mellékes, hogy most augusztus elsejétől a tsz-nek önálló üzemorvosa van, kor­szerű rendelővel. Józsa Péter I fllkotmánytörténelem A mélyhűtési folyamatot különleges szárítás előzte meg. s a kukorica-virágport műanyag tartályokba töltve hirtelen hűtik le. A sejtek víztartalmának csökkentésé­vel elkerülték a jégkristály­képződés sejthártyát káro­sító hatását is. Az új-- virágpor-konzervá- lási eljárás hasznát a növény­nemesítésben kamatoztatják. Kapáló­fűnyírógépek sorozatban Kapáló-fűnyírógépek soro­zatgyártását kezdték meg Pé­csett. A Vasas Ipari Szövet­kezet gépgyártó üzemében készülő kétcélú masinát né­hány mozdulattal — két csa­var segítségével — 'át lehet állítani a kaszálásról a kapá­lásra. A kiskertek „robotját” száz- nyolcvan köbcentiméteres erős motor hajtja, s így ké­pes akár hatszázötven négy­zetméter földterületet is meg­munkálni. vagy nyolcszáz négyzetméter nyírott pázsi­tot teremteni egy óra alatt. A kiskerttulajdonosok az or­szágos mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállításon lát­hatják először a kisgépet, de rövidesen az üzletekben is hozzájuthatnak. A pécsi szö­vetkezet még az idén ezret, jövőre pedig már ötezret ké­szít és ad át a kétműveletes motoros kerti szerszámból a kereskedelemnek. HAMMURABI BABILÓ­NIAI KIRÁLY időszámítá­sunk előtt 1800 évvel tör­vénykönyvet alkotott, amely­ben összefoglalta birodalma lakóinak számos kötelességét, és azt a néhány jogot, ami a királyi teljhatalom mellett jutott nekik. Általában ezt a kőbe vésett törvényköny­vet szokás az első alkot­mánynak nevezni. Ilyen ér­telemben alkotmány Mózes öt könyve, s a görög város­államok írott és íratlan tör­vényeiben is megtalálhatók a későbbi alkotmányok min­tái. Mégis hosszú időnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy va­lóban alkotmányos alapon szerveződjenek az államok. Olykor az uralkodók ellen felkelt nemesek kényszeri- tettek ki olyan törvényeket, amelyék alkotmányos jogo­kat adtak. Az elsőt 1215- ben Angliában: Földnélküli János király aláírta — és később visszavonta — a Magna Chartát, azaz a Nagy Iratot, amely valójában sza­badságiévá! volt az egyházi és világi hűbéresek, valamint a városok számára. Évszázadokon át uralkodók praktikája volt, hogy hg ingott alattuk a trón — az abszolút, korlátozás nélküli monarchiát átalakították (vagy legalább ígérték) al­kotmányos monarchiává. Al- kotmányozó Nemzetgyűléssé alakult át 1789-ben a fran­cia Rendi Gyűlés is — ám a nép gyorsabban határozott, s eltörölte a királyságot, al­kotmánytervezetével együtt. Hasonlóképpen járt az utol­só orosz cár, II. Miklós is, aki 1905-ben ígérte meg al­kotmány adását és a törvé­nyek alapján való kormány­zást. Pedig a királyoknak, csá­szároknak, cároknak lett vol­na idejük az alkotmányosság bevezetésére. Nem így az el­ső proletárállamnak, a Pá­rizsi Kommünnek, amely rövid ideig állott fönn, állan* dó veszélyben forgott, fegy­veres harcokat kellett vívnia, s mégis meghozta a maga alkotmányát. Ebben leszögez­te: 1. a Kommiin tagjai bár­mikor visszahívhatók; 2. egy kézben kell lennie a tör­vényhozó és a végrehajtó hatalomnak. mindkettő a Kommün hatásköre, s ugyan­azok dolgoznak a végrehaj­táson, akik a törvényeket hozzák. Mindez életbe is lé­pett) s egy sor más terve­zet volt még, amit már el­fogadni sem volt ideje a Párizsi Kommünnek. NAPJAINKBAN csak­nem annyi az alkotmány, ahány ország van a földön. Akadnak még olyan orszá­gok, amelyek rövid ideje nyerték el függetlenségüket, s az alkotmány törvénybe iktatására majd csak az el­következő időkben kerülhet sor — de vannak olyanok is, ahol diktátor vagy kato­nai junta ragadta kezébe a hatalmat, s első dolga volt, hogy felfüggessze az alkot­mányt. Hitler, Mussolini és Franco hatályon kívül he­lyezte az addigi alkotmányt, s egyszemélyi diktatúrájá­nak alapelvévé tette, hogy alkotmányos az, amit ő el­rendel. Hasonlóképpen tör­tént Chilében is: Pinochet tábornok és katonatiszti klikkje egyik legelső intéz­kedéseként eltörölte az al­kotmányt és az abban bizto­sított állampolgári jogokat. Üj országok új módon fo­galmazzák meg a maguk al­kotmányát. Algériában pél­dául 1963-ban emelték tör­vényerőre az alkotmányt, amelynek első két paragra­fusa: „Algéria népi és de­mokratikus köztársaság; szerves alkotó része az arab Maghrebnek, az arab világ­nak és Afrikának”. Szól az államhatalomnak a nép ál­tali gyakorlásáról, a gyar­mati rendszer minden nyo­mának eltüntetéséről, az emberi méltóság tiszteletben tartásáról, a kínvallatás és az ember épsége ellen irá­nyuló minden fizikai vagy erkölcsi kényszer elítélésé­ről. Minden alkotmány a múlt­ban gyökerezik és az adott helyzetet rögzíti. Algériában a gyarmatosítók embertelen terrort alkalmaztak, napiren­den voltak a kínvallatások — ezért került be az alkot­mányba ennek elítélése és kizárása. S bár a más fele­kezetűek egyenlőségét is ga­rantálta az algériai alkot­mány — kimondja, hogy az államfő csak 35. évét betöl­tött, algériai származású, muzulmán vallású férfi le­het ... MÁSOK A VISZONYOK, s így egészen másfajta az alkotmány a kétnemzetiségű Cipruson. Ott minden fontos tisztség betöltésénél külön meghatározza, hogy azt tö­rök vagy görög nemzetiségű­nek kell betöltenie. Az al­kotmány első paragrafusa kimondja: „Az elnök görög, az alelnök török, akiket a ciprusi görög, illetve török közösség a jelen alkotmány rendel kexései vei összhang­ban választ.” Ugyanígy a hadseregben — bár nincs kö­telező katonai szolgálat — 60 százalék görögnek, .40 százalék töröknek kell lenni, a rendfenntartó fegyveres testületeknél az arány 70:30 százalék. Másfél évtizedig tartott mindössze ennek az alkot­mánynak a tényleges hatá­lya, akkor véres események játszódtak le a szigetország­ban. s gyakorlatilag ketté­szakadt. Az alkotmány elvi­leg érvényben van. s ha a két közösség tárgyalásai egy­szer eredményre vezetnek, ismét életbe lép. Mást és mást hangsúlyoz­nak a különböző országok alkotmányai. Némelyik af­rikai országban például azt, hogy az állampolgárok kö­zött nem szabad különbséget tenni — törzsi hovatartozá­suk szerint. Az iszlám orszá­gokban fontos szerepet ka­pott az alkotmányban a val­lás, az európai fejlett orszá­gokban pedig az állam füg­getlensége az egyháztól. Svédországban nemrég mó­dosították az alkotmányt úgy, hogy a királynak tény­legesen szinte gemmi bele­szólása nincs az állami ügyekbe, Franciaországban pedig az Ötödik Köztársaság alkotmánya a kormány és a parlament jogkörének egy részét is az államfőre, a köztársaság elnökére ruház­ta át. Magyarországon régen sokan és sokszor hivatkoztak az „al­kotmányos” jogokra,, előírá­sokra — de alkotmány nem volt. Igaz, már 1222-ben, Európában másodikként si­került elérniük a magyar nemeseknek, hogy a király tevékenységét sok tekintet­ben ellenőrizhessék — ezt tartalmazta az Aranybulla, írott alkotmányt azonban először 1919-be,n '■ fogalmaz­tak, a Magyar Tanácsköztár­saság napjaiban, s ez sem léphetett életbe az ellenfor­radalom győzelme miatt. HARMINCEGY EVES a Magyar Népköztársaság al­kotmánya. Több módosítást hajtottak végre rajta, a lé­nyeg azonban változatlan: A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé! Várkonyi Endre ' 1980. augusztus 17., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom