Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
Árhoz kötött bér NÉHÁNY ÉVI; egy hatalmas állami gazdaságot volt módom meglátogatni a Szovjetunióban, Tallinn közelében. Annyi egyforma tehenük volt, hogy megszámlálni sem lehetett. Az állat- gondozóknak pedig nem volt alapbérük. Annyi pénzt kaptak, amennyi tejet fejtek. Történetesen sok pénzt kaptak, mert sokat fejtek. A furcsa, de természetes bérezést az állami gazdaság igazgatója így indokolta: „Itt, kérem, a tejből származó árbevétel körülbelül két százalékban függ a gazdaság vezetésétől, két százalékban a tehenektől, 9(1 százalékban az állatgondozótól. A literenkénti árbevétel bizonyos hányadát havonta kifizetem az egyes tehenészeteknek. ezek ebből bért fizetnek és fenntartják saját eszközeiket, adminisztrációjukat. A tehenészetek is, az állatgondozók is egyenes tejbért kapnak.” És ha túl magas lesz a bérük, akkor ön rendezi a normákat? — kérdeztem én. Mire a válasz: „Miért, talán változott a tej ára?” Mikor hazajöttem, elfelejtettem az egészet, De most hallottam, hogy egy mező- gazdasági termelőszövetkezetben a családok az általuk kezelt almafák terméséből származó árbevétel bizonyos százalékát kapják. Egyenes almabér. A metszést a család és a rokonság végzi. A növényvédelmi, a talajelőkészítési, a szállítási, tárolási és értékesítési munka a tsz-é. A szedéshez nem kell se katona, se diák. A bér aszerint ingadozik, ahogyan .a termés és az ár. És még azt mondják, nem megy a munka szerinti elosztás! Persze, hogy nem. ha sem a vezetőség, sem a tagság nem akarja. Egyébként megy. És minden állatgondozó, minden almatermelő egész éven át babusgatja a teheneket, fákat, hogy minél többet hozzanak, mert közvetlen, szoros kapcsolat van a munka és az eredmény között. Az almánál persze kényesebb az árbevételhez kapcsolt bér, mint a lejnél, mert az alma árbevétele függ az időjárástól és a világpiaci árak járásától is. De függ attól is. hogy a tsz központi brigádjai hogyan végzik munkájukat. Ma már a termelő kollektíva: szocialista vállalkozó, aki kockázatot visel számos. rajta kívülálló tényezőért is. Én igazán nem bánnám, ha sok gazdasági tevékenységnél bevezetnék az egvenes tejbért-almabért. S VALAHOGYAN úgy kellene az érdekeket egyeztetni, hogy miközben az egyén, a család megszedi magát, gazdagodjon tőle a vállalat, a szövetkezet is: és amilyen mértékben megszedi magát ez utóbbi, úgy gyarapodjon a nemzet, az állam, a költségvetés is. Számos olyan háziipari, bedolgozói, háztáji tevékenység van, amely egy dollárt olcsón termel ki. a belőle származó munkajövedelem azonban nem tükrözi ezt, ezért kevés is a vállalkozó. Milyen jó is lenne itt az egyenes tejbér és almabér mintájára egyenes dollárbér — forintban. Én is nekilátnék a pecsenyebárány- és a gobelinkészítésnek. Dr. Pirityi Ottó Van és még sincs Felépült a fóliamű — még sincs elég háztartási alufólia a boltokban. A Kőbányai Könnyűfémmű — a 9UÜ millió forintos, rekordgyorsasággal épült beruházás révén — a tervek szerint idén már 400 tonnát ad a hazai kereskedelemnek a népszerű termékből. Az ellátás „varázsütésszerű” javulása azonban egy ideig még várat magára. A tetemes mennyiséget ugyanis — amit világszínvonalú japán gyártósor önt magából — a vállalatnál egyelőre kézzel csomagolják. Hamarosan vége lesz ennek az áldatlan állapotnak, mert üzembe helyezik azt a jó előre megrendelt nagy teljesítményű külföldi csomagoló automatát. ami alkalmas arra. hogy állja a „versenyt” a gyártósorral. Uj füfajta A keszthelyi Agrártudományi Egyetemen több évi sikeres kutató és nemesítő munka ei'ed menyeképpen új fűfajtát állítottak elő, amely elsősorban lápok és szikta- 'lajok hasznosítását teszi lehetővé. Az előzetes fajtaelismerést nyert „nádképű csenkesz” nagy alkalmazkodóképessége miatt jelentős takarmánynövénnyé válhat. Üde és száraz körülmények közölt egyaránt termeszthető. Erőteljes gyökérzetével biztosítja, hogy a tavaszi - őszi csapadékos időben a legelő állatok ne vágják fel a gyepet. A nádképű csenkeszt a húsmarhatartásra berendezkedett mezőgazdasági üzemek hasznosíthatják hatékonyan, mert ősszel a többi fűféléknél 5—6 héttel hosszabb ideig ad takarmányt a legelő állatoknak. A nagy tömegű, hektáranként 1(10—180 mázsa szénát adó, magas tápértékű takarmánynövény elit vetőmag-szaporítását is a keszthelyi intézetben végzik. A Balaton védelmében Az Országos Környezetvédelmi Tanács 25 millió forintos támogatásával új hulladékégető ' kemence építését kezdték meg a fűzfői nitrokémiánál. Az évi 10 ezer tonnás kísérleti fél üzem nemcsak a gyár saját hulladékát semmisíti meg. hanem különböző technológiák kipróbálására is . alkalmas, főleg a vegyi üzemek számára. A hulladékégető 1983- ban készül el, kulcsberendezését a forgó kemencét, a jászberényi aprítógépgyár készíti. Fűzfőn már több mint másfél évtizedes múltja van a hulladék elégetésének. A közelmúltban a gyár szakemberei eljárást dolgozlak ki a régi mészégető kemencék hasznosítására. Ennek alapján átalakították a szentgá- li mészégetőt, és itt további 3—5 ezer tonna hulladékot semmisítenek meg évente. Sorozatban készül a Co'orion Az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat megkezdte a Colorion de Lux nevű színes televíziókészülék gyártását. Az idén tizenkilencezer darabot készítenek, ebből tizenegyezer a hazai üzletekbe kerül. A középméretű képernyős készülék teljesen tranzisztorizált. takarékos áramfogyasztású, annyit fogyaszt, mint egy hetvenöt wattos izzólámpa. A Pál és a Secam rendszerű színes adás vételére egyaránt alkalmas, „külső” kapcsolás nélkül automatikusan állítja be önmagát (MTI Fotó: Hadas János felvétele — KS) TÜZÉP-VOLÁN Lakossági fuvarozások és a határidők A napokban foglalkozott a megyei szállítási bizottság a lakossági árufuvarozások helyzetével; többek között szó esett az építő- és tüzelőanyagok fuvarozásáról is. Mint arról lapunkban is szóltunk, a bizottság túl hosz- szúnak találta azt az időt. ami a vásárlástól a házhoz szállításig eltelik és kérte az érintetteket, együttműködve javítsanak e szolgáltatás színvonalán. Az észrevételeket követően dicséretes gyorsasággal találkoztak az Észak-magyarországi Tüzelő- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat. illetve a 4 - es számú TORONYAY ISTVÁN ÚTJA „Nyugdíjas parancsnok, de nem nyugalmazott állampolgár.., 5 5 Húsz évig volt megyénk tűzoltóparancsnoka, s június 1-től nyugállományba vonult Toronyay István ezredes. Hosszú, fáradságos életút áll mögötte, de fiatalos lendületét megtartotta, ahogy mondja: nyugalmazott parancsnok lett, de nyugalmazott állampolgár nem. Tevékenységét elismerések sora fémjelzi — tizenhét kitüntetés — közülük legfényesebben az életút jutalmául kapott Vörös Csillag Érdemrend ragyog. Az aktív életpálya lezárása mindig ösz- szegezésre. értékelésre sarkall. Amikor leültünk beszélgetni, önmagától fölfoszlott a múlt szövedéke, s ki- bomiott előttünk egy nem mindennapi, mégis annyira jellemző sors: Toronyay István útja. — A háború utáni, újrajKKdö nemzedékhez tartozom, engem a politika tett azzá. ami vagyok. Sátoraljaújhelyen születtem, szerettem azt a várost, mindig haza akartam jutni, de sohasem sikerült. Fiatalon — már 24 évesen — Báes-Kis- kun megyei tűzoltóparancsnok lettem, akkor „kiemelkedtem”, odafigyeltek rám. — Nem egészen erre indultam. Géplakatos szerettem volna lenni, de nem vetlek fel a miskolci főműhelybe tanulónak, sok volt a jelentkező. A kereskedelmi iskolában viszont pechemre, szerencsémre?) még akadt hely, így hát továbbtanultam. Nem nagyon fült a fogam ehhez a pályához, s mikor végeztem, még állást sem kaptam. Így lettem „napszámbéres hivatali kisegítő munkaerő”, magyarul írriok a rendőrségen. Nemsokkal azután — 1944 októberében — az én korosztályomat is bevágták katonának. Ahogy mondani szoktam, amolyan „víkendkato- va” voltam, mert ezer kilométeres távgyaloglás után annyira legyengültem, hogy gyújtőkórhúzba kerültem, onnan hadifogságba. majd nemsokára szerencsésen hazatérhettem. A katonáskodásból elegem volt. nyomdába mentem dolgozni. Ott kerültem kapcsolatba a munkásmozgalommal és lettem tagja a pártnak. — Már 1940-től önkéntes tűzoltó voltam, mert akkor úgy “ hírlett: mentesít a „leventeszolgálat” alól. Hivatásos 1947-ben lettem. Üzentek. hogy van üres hely, szívesen jelentkeztem. Megnősültem 1948-ban. majd néhány napra rá tisztiiskolába küldtek. Gondolkodtunk a feleségemmel, hogy hamar fülesek rajta, aztán vár bennünket a kis családi ház... Nem így történt. Az iskola után Hódmezővásárhelyre, majd Bajára — később Kecskemétre — kerültem és parancsnok lettem, mivel a légi tiszteket elküldték. Nem mondom, sok gondunk volt: kevés volt a felszerelés és a szakképzésnek is híján voltunk. A helyemet azért igyekeztem megállni. Az Alfölddel soha nem tudtam igazán megbarátkozni, szerettem volna visszakerülni a hegyek közé. Erre azonban csak hosszú évek múltán kerülhetett sor. Igyekeztem képezni magam, s hogy hogy nem. nemsokára „szakkönyv- íróvá” léptem elő: az ötvenes években a Belügyminisztériumban dolgoztam, azzal az ígérettel a zsebemben, hogy nemsokára hazamehetek. Végül hét év után, hat elfogadható kézikönyv alkotójaként bejelentettem, hogy most már végre vidékre szeretnék .jönni. Nem szívleltem a pesti életet, s nem tudtam megszokni a hivatar li légkört sem. Azért mégis csak szép időszak volt az. megpróbáltuk — végül is sikerrel — jó szakemberekké nevelni a háború utáni, hat elemivel rendelkező, zömében parasztból tűzoltóvá lett legénységet. — Egerben összesen húsz c i^UBÁPt. 7 300 napot töltöttem. Az ember ilyenkor sokféle számadást csinál: például kivel nem vesztem össze a megyeben, türelmetlenségből, meg nem értésből, .. Végül is — úgy érzem — megbecsültek, szerettek itt. Tárgyiasult emlékeket is hagyok magam után: 1975 körül 85 százalékban kicserélődött az állományunk, s ezt a hallatlan népvándorlást kívülről nem is vették észre. Az új egri laktanyánk csaknem készen áll: Gyöngyösön. Hatvanban, Füzesabonyban. Hevesen tűrhető az elhelyezésünk, inkább a technikánkon van javítanivaló. — Hogy milyen esetekre emlékszem. A legszívesebben olyanokra, amikor nem történt különösebb baj, pedig nagyon veszélyes volt a helyzet. Az Izzó gyöngyösi gyárának új gépsorán például éppen tízórai szünetben történt robbanás, s így szerencsére személyi sérülés alig történt. Az elmúlt húsz esztendő alatt megyénkben körülbelül nyolcezer esetnél avatkoztak be tűzoltóink, s ebből nagyon kevés volt az olyan, amikor kritika, vagy elmarasztalás ért bennünket. Ügy vélem, ez nemcsak a mi érdemünk. Az élet. a társadalmi és személyi tulajdon tűz elleni védelme kollektív munka, s én arra vagyok a legbüszkébb, hogy a megyében sok a lelkes önkéntes tűzoltó, s tűzvédelmi ügyünknek jó segítői vannak. A társadalmi összefogásnak s nekik köszönhetem. hogy most húsz év múltával tiszta lelkiismerel- tel tudtam elbúcsúzni. Gábor László Volán Vállalat vezetői, s egyebek mellett szó volt a kifogásolt határidőkről is. Mint megtudtuk, a kedvezményes tüzelő vásá r lási akció keretében — élve az elővásárlás lehetősegével — nagy tömegben adtak el már olyan szenet is a TÜ- ZÉP-telepeken. amelyet csak a következő hetekben hoznak föl a föld mélyéről. A besoroláskor a vevőket tájékoztatták arról, hogy augusztusban, vagy esetleg szeptemberben kapják meg a kedvezményesen vásárolt szenet. Ez a módszer azért is jó. mert így a kedvezményes vásárlásból többen részesülhetnek. Amint azonban vége van az akciónak, az eladásokat, a fuvarozást úgy szervezik, hogy egy hónapnál rövidebb idő alatt megkapják a szenet, a fát a vásárlók — tettek ígéretet a két vállalat vezetői. Természetesen a gondokat nem lehet egy csapásra megoldani, hiszen a szervezett építőanyag-fuvarozást például azért nem tudja vállalni a Volán, mert a gépkocsikhoz nincs elég rakodómunkás. Jármű volna elegendő. de nincs elég ember; a rakodólapos, egvségcsoma- gos szállítás pedig igencsak lassan terjed. Miként a már említett egyeztető megbeszélésen is kiderült, sokat lehet azonban elérni a szervezettebb együttes munkával is. Kádár Lajos, a TÜZÉP kereskedelmi osztályvezetője tájékoztatott arról, hogy a napokban a kereskedelmi és a fuvarozó vállalat együtt kereste fel a Borsodi Szénbányák értékesítési osztályát. A környéken az egeresein szén a legkeresettebb; megegyeztek, hogy megnyújtva a délelőtti műszakot, már reggel öt órától kiadják a szenet a mónosbéli osztályozóból. s a délelőtti órákban is nagyobb lesz a kiadó teljesítménye. Telefonon azonnal tájékoztatnak arról, ha üzemzavar van a bányában, a Volán ehhez igazíthatja szállításait. Az említetteknek köszönhető. hogy a korábbi 50—60 tonna helyett azóta már 80— 100 tonna szenet is elfuvaroznak naponta Mónosbél- ből. Építőanyagok szál 1 í tá.s á i ó 1 túl sok újat nem hallhattunk. Az országosan is ismert létszámhiánnyal küzdenek a fuvarozók. Gépkocsit adnak rakodó nélkül; ha ez nem jó. maradnak az alkalmi fuvar lehetőségek, a vállalati, szövetkezeti -,C” menetlevelek, a magánszál- litások, esetleg feketén ... (hekeli) Olaj a kimerült kutakból Sikeres nagyüzemi kísérlet Szeged—Algyőn A szegedi szénhidrogén medencében sikeresen befejeződött az első hazai.nagyüzemi kísérlet a kimerült olajkutak újbóli termelésbe állítására. A kísérlet színhelye egy másfél évtizede folyamatban termelő olajréteg körzete. A területen ötös kútcsoportot alakítottak ki. Négy kútba szappanos hatású vegyi anyagot sajtoltak, amellyel kioldották a táro- lókőzet likacsaiból a hagyományos módszerrel már nem kitermelhető olajat. A négy kút között középen levő ötödikben pedig várjak az eredményt, vagyis a bentrekedt olaj felszínre bukka- mását. Végül is sikerült a kísérleti kútcsoportból csaknem félezer tonna bentrekedt olajat kihajtani. A Szegeden alkalmazott eljárás a harmad lagoos kitermelési módszerek közé tartozik az új mezőknél ugyanis először saját nyomásánál fogva tör fel az olaj. azonban legfeljebb a földben levő meny- nyiség 28 százaléka. Ezt követően mór mesterséges serkentésre. másodlagos kitermelési eljárásokra van szükség. Szegeden például a vízbe? aj tolásos technológiával pótolják a csökkenő réteg- energiát. Így a mélyben levő olaj 42 százalékát termelik ki, ami megfelel a legjobb nemzetközi eredményeknek. Ezt kívánják a harmadlagos módszerrel mintegy további 6 százalékkal megtoldani. iMMkMr0 19*0, július 9„ szerd»
