Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

\ fl gyanlacsapoló Somogy megye erdeiben megkezdődött a fenyőfák csapolása. A Zalaegerszegi Erdőkémiai Vállalat dolgozó­ja a Nagybajom környéki erdőben április elején kezd­te el a fák kérgének hasítá­sát, és a cserepek felrakását. Az idény október közepéig tart. Ez idő alatt háromezer fenyőfát csapol meg. Egy- egy fából mintegy másfél ki­ló gyanta nyerhető (MTI fotó — Gyertyás László felv. — KS) Semmelweis szülőházában Orvostörténeti múzeum & várban A gyógyítás tudománya — vag}' legalábbis igyekezete — majd egyidős, az emberi­seggel. Hiszen már a primi­tiv népek a maguk kultikus szertartásaikkal is — me­lyekkel a földön túli erőket hívták segítségül — megpró­bálták elűzni a test. gonosz rontásait. Ilyen távoli múlt­ba vezet vissza az orvos- történeti múzeum kiállítása, melynek gazdag tárgyi és írásos emlékei híven mutat­ják be azt a fejlődést, me­lyet ez a tudomány megtett az emberiség érdekében. Az elmúlt század elején Semmelweis József uram-na k a , Fehér elefánt"-hoz cím­zett vegyeskereskedése '.'ár­ia a vásárlókat abban a ház­ban, ahol 181 fi-ban Semmel­weis Ignác, az ..anyák meg- mentője” meglátta a napvi­lágot. Az épületet azóta ki­kezdte az idő, az ostrom sem kímélte, ezért alapos helyreállítási munkákra volt ahhoz szükség, hogy 1965- ben megnyithassák a budai Várhegy déli lábánál húzó­dó Apród utcában, ebben a múlt idők emlékét idéző copf stílusú házban a Semmelweis On'őstörténe­ti Múzeumot, ahová a Keleti pályaudvartól például a het- vennvolcas autóbusszal jut­hatunk el. Az első teremben az ősi, primitív gyógyászat módjait ismerhetjük meg. aztán az ókori Kelet orvoslásának vi­lágába kalauzol egy-egy kép. Érmék, műszerek, edények mutatják be az ókori Gö­rögország és Róma fejlődé­sét, majd tovább az iszlám és a középkori Európa kez­detleges. gyógyászati eszkö­zei láthatók. S emléket állít a múzeum természetesen az első orvosokat képző' egye­temnek is, melyet 1100-ban alapítottak Bolognában. Amíg a középkori kolosto­rok falai között inkább csak ápoltak és nem gyógyítottak, a reformáció és ellenrefor­máció háborúkat robbantó korában már szükségessé vált a' tábori sebészet fej­Érdekes útjelzési kísérle­tek kezdődtek Sopron köze­lében. a 84-es és 85-ös szá­mú főútvonalak találkozásá­nál. Az útmenti vezető korlátokat mintegy 200 m hosszúságban mindkét olda­lon élénk sárga-a festették. A KPM Győri Közúti Igaz­gatóságának szakemberei ar- rt. kíváncsiak, hogy az új *1 hogyan segíti a kpzleke­lesztése is. Égetővasak, tre- panáló eszközök ezeknek az időknek az orvosi emlékei. Megtekinthetők ezen a ki­állításon egyedi érdekessé­gek is, mint például Szent Margit vezeklőkövének má­sa, vagy például Teleki Mi­hály »rdélyi kancellár szívó­csöve. Ezenkívül különböző képzőművészete alkotásokon keresztül is megismerkedhe­tünk az orvostörténet külön­böző korszakaival, Johann Cristian Fiedler (1697—1765) hangulatos képe a vizsgáló orvost örökíti meg, vagy Ja­cob Toorenvliet (1635—1719) ,,Az orvos látogatóban” cí­mű alkotása, Fontana híres viaszfigurája — II. József ajándékozta a Pest-Budára helyezett egyetemnek — az orvosképzés fejlődését mu­tatja be hazánkban. Részletezi a kiállítás, hogy a gyogyszereszet miként, ön­állósult és fejlődött, milyen •laboratóriumokban dolgoz­tak. s milyen finom eszkö­zökkel, művészi majolika és cserépedényekben vegyítet­ték a különböző bajok ellen­szereit. Így láthatjuk többek között a hazad fazekasmeste­rek legs/’ebb remekeit is, habán művészek fajansz edé­nyeit és palackjait, valamint a korabeli patikusok gyógy­növény présé1 . A tiziennvol- cadik században azonban újabb fordulópontot jelent a természettudományok for­radalma: a mikroszk óoos vizsgó’atok egyre több titkot fednek fel a tudósok előtt. Énnek az orvostörténeti kor­szaknak is sok relikviáját őr­zi a kiállítás, hiszen ezek a felfedezések már közvetlen előzményed a mai kutatások nagyszerű eredményeinek. S természetesen híven ápolja a múzeum az egyete­mes és hazai orvostudomány nagy úttörőinek emlékét, ko­rabeli fényképek és tárgyi dokumentumok idézik fel Pasteur, Koch, Röntgen, Bó- kav János, Arányi Lajoé, Balassa János, Eötvös Lo- ránd és Korányi Frigyes munkásságát. Külön terem­dést, hogyan jelenik meg a tájban és miként barátkoz­nak meg vele a gépkocsive­zetők. Ismeretes, hogy a gen­fi egyezmény alapján az egyes országok maguk vá­laszthatják meg. hogy az át­jelzések alapszíne sárga, avagy fehér legyen. Mi mind" ez ideig a fehéret hasz­náltuk. (MTI) ben tekinthető meg az egy­kori Király (ma Maja­kovszkij) utcában működött Török patika teljes korabeli berendezése, melyet Pollack Mihály terved szerint Rosz- nagel Márton pesti asztalos- mester és Dunaiszky Lőrinc budai fafaragó mester készí­tett remekbe. Ezután lép a látogató nem kevés elfogó­dottsággal a Semmelweis Ig­nác bútoraival berendezett szobába, ahol személyes használati tárgyai és könyvei között emlékezhet az orvos- tudomány e nagy alakjára, akinek exhumált földi ma­radványait a kapubejárattal szemben lévő kőfalban he­lyezték el, s előtte áll az élet­művét méltóképpen szimbo­lizáló szobor. Borsos Miklós: „Anyaság” című alkotása. Ágh Tihamér „ ... Uram, nekem. az el­ső gazdám egy pedagógus volt. Egyenest a bankból ke­rültem hozzá. Ott csillog• tam-villogtam a többi öt­százas bankó között: tetsze­tős voltam, friss, ropogós, állítom, a legszebb bank­jegy a fizetési borítékban. Tudja, a tanár úr bútort a’-art venni. Egy szép szek­rénysort illőgarnitúrával. Járta az üzleteket, érdek^ö- dött, de a válasz mindenütt az volt: elfogyott. nézzen be holnap. Azán valaki azt tanácsolta, dugjon egy öt­százast az eladó zsebébe, mert rendelőt ia- oifi^egyzés oda, ezek az elárusítók nem olvasnak újságot, közlönyt, csak a markukat tartsák a csúszópénzért. fütyülnek ar­ra. hogy mit. mond a mi­niszter a tévében. Elhiheti, majdnem, sírtam, amikor a tanár úr irulva- niru'va bnrsvsz'atott az el­árusító hölgy köpenyzsebé­be. I anrsalicsnéndl — fgy hívták az elrdónöt, —. nem sokáig marad's-m. Alighogy bezárt or üzlet, szaladtunk az SZTK-ba, a fogorvoshoz, \ Üi szín az út sízéseknél fl tfoTiányosok esélye —harmincszoros Az egészségügyi világnap ez évi jelmondata — Dohány­zás vagy egészség — válasz- szón! — már ismertté vált. És talán egyértelműen kitű­nik belőle az a cél is. hogy e választás elé a még egész­séges ember kerüljön! Már a magzat károsodhat a dohányzás ártalmaitól. Is­meretes. hogy a dohányzó nők* között gyakrabban for­dulnak elő terhességgel kap­csolatos problémák, például a dohányzás mértékének nö­vekedésével arányosan emel­kedik a koraszülések száma. Szoptatáskor pedig a csecse­mő az anyatejjel is magába szívja a dohányfüst káros égéstermékeit. Statisztikai adatok igazol­ják a szomorú tényt, hogy az iskolások rossz példák hatására — és nem utolsó­sorban feltűnési vágyból — egyre fiatalabb korban kez­denek dohányozni. Pedig ez — éppen a serdülőkor bio­lógiai sajátosságai miatt — egészséges felnőtté válásu­kat igen hátrányosan befo­lyásolja. A fiatalok kedvelt időtöl­tése a sportolás. A dohány­füstben lévő káros vegvüle- tek — például a szénmono- xid — rontják a szervezet oxigénfelvevő képességét, aminek következtében csök­ken a szervezet fizikai telje­sítőképessége, így a sporttel­jesítmény is. Nenn véletlen, hogy az .élsportolók között igen kevés dohányost talá­lunk! Talán arra sem gondolnak a dohányzó fiatalok, hogy a fogaik elszíneződése, a ciga- rettázás okozta kellemetlen szájszag partnerkapcsolata­ik szempontjából is előnyte­len lehet. Ez a szenvedély természe­tesen a felnőttek egészségét is károsítja: több súlyos be­tegségre hajlamosít. A hosszú ideig tartó füst­ártalom' ismert következmé­nye a légutak idült hurutja. Á dohányos ember reggelen­te krákogva-köhögve, köp­ködve ébred. Az idült hurut a nyálkahártya fokozatos pusztulását okozza és igen nehezen gyógyítható. A fizikai teljesítőképesség csökkenésében fontos szerepe van a tüdőtágulásnak. Ez a aki csinált egy alsó meg egy felső hidat az asszony­ságnak. Igaz, hogy az ál­lamtól vette kölcsön az alapanyagot, a műszereket — de mivel Krisztus fogso­rát, illetve koporsóját sem őrizték ingyen —, a doktor úr négy darab százast ka­pott. Másnap egy autójavító üzemben ébredtem. Ekkor már csak háromszáz forint maradt belőlem. Ennyit adott a fogorvos a szere­lőnek, amiért soron kívül megcsinálták a kocsiját. A mester boldogan sietett ve­lem. haza. de g felesége per­cek alatt rám tenyereit. „Jó, hogy hoztál egy kis pénzt! — mondta a férjé­nek. — Kicserélték a gáz­bojlert meg a konvektort. Valamivel honorálni kell a jó munkát!’’ Uraságod téved, ha apt hiszi, hogy a gázszerelő en­gem a kétszáz forintot ha­zavitt. Munka után betér­tünk névnapot ünnepelni egy kisvendéglőbe. Már csak egy százas maradt belőlem, amikor behúztak a prímás vonójába. Másnav délelőtt n prímás lányát hazahozták a szülő­otthonból. A boldog nagypa­pa egy ötvenest nyomott a. pilóta markába. Így kerül­tem a taxisékhoz. Gondol­hatja. milyen lelkiállapot­ban! Károm nap alatt öt­százból lefogytam ötven fo­rintra. és ráadásul előkelő neveim — hálapénz, csú­szópénz — lekoptak rólam, itt már csak jatt voltam, mák meg korpa. Másnap a p’lóta két fuvar közt besza­ladt a húselosztóba, a pult alól kapott mádat. pacalt, ve- sevclőt. igv hát én — sze- nény kis húszforintos, olda­lamon egy fémtizessel — a hentes zsebébe vándoroltam. Mun’ca után lii aazdám légzőfelszín csökkenésével jár, es nehezíti az oxigén­felvételt. Bár nemcsak a do­hányzás okozza, de dohányo­sok között lényegesen gyako­ribb, Az élet derekán lévő erős dohányosok 95 százalé­ka szenved ebben a beteg­ségben. A tüdőrák talán a legis­mertebb, és egyben a legsú­lyosabb betegség, melyhez „hozzásegíthet” a dohányzás. Mint számos kórkép, ez is több okra vezethető vissza, de ezek közül az egyik leg­fontosabb a dohányzás! Szak­értők felmérései szerint: a dohányosok esélye e beteg­ségre közel 30-szorosa a nem­dohányzókénak. A szív- és az érrendszer megbetegedéseiben — példá­ul a szívinfarktus létrejötté­ben, a láb verőérszűkületé­nek kialakulásában — lénye­ges tényező a dohányzás. Az emésztőrendszer is ká­rosodhat. A pipázók ajak- rákja régóta ismeretes. Gya­kori dohányospanasz az émelygés, a hányinger. Az erősebb dohányosoknak álta­lában idült gyomorhurutjuk van. és csökken az étvágyuk. Manapság sokat beszélünk a környezetszennyeződésről. Talán a levegő az, a,me Ívnek szennyeződésével szemben legvédtelenebb az egyén, hi­szen erre föl várná tosan és nagy mennyiségben van szükség. A gyárak, ipartele­pek kéményei által ontott füsttel szemben valóban te­hetetlen, — e probléma meg­oldása a környezetvédelem, a társadalom egészének fel­adata. Amit az egyén tehet —, sőt tennie kellene — az az, hogy dohányzásával nem já­rul hozzá a levegőszennye- zésh-z. Különösen zárt tér­ben, és mások rovására — nem! A dohányfüstös kör­nyezetben ugyanis a passzív dohányzás révén a nemdo­hányzók szervezetébe is je­lentős füstmennyiség jut. Nyilvánvaló tény, hogy bi­zonyos ártalmak ellen nehe­zebben, mások eilen köny- nyebben .védekezhetünk. A dohányzás a legveszélyesebb — egyben legkönnyebben el­kerülhető, „kivédése” csak rajtunk múlik! félóra múlva egy fagylalt­automata perselyében talál­tam magam. Kétforintos lett belőlem. A fagylaltos kislány spórolós fruska volt, mert amikor elszámolt a pénzzel, engem meg még vagy huszonnégy társamat — szóval egy ötvenest — ki­emelt a többi közül és zseb­re vágott. Aztán száz fo­rintra felhizlalt, és úgy adott tovább egy tévészere­lőnek. Tele voltam optimizmus­sal, amikor ismét kétszáz forint lett belőlem egy fe­ketefuvart bonyolító sofőr farmerzsebében. Háromszáz forintos koromban szállodai szobához juttattam a pilótát a szeretőjével. Igaz, apró öröm. de ebben a. rohanó világban ez is valami! Négy­száz lettem, amikor a hotel- portás n kocsijához kitűnő, de selejt ként számlázott al­katrészeket szerzett segít­ségemmel a bontótelepen. Aztán nagy öröm ért. Tisz­tességes ötszáz forintosként visszakerültem a bankba, mert a telepvezető adót fi­zetett velem. És most me­gint fizetési borítékba dug­tak, így kerültem önhöz. Ne szóljon közbe, látom, miben sántikál! Uraságod is bútort akar venni! Tudom, tudom, maga állami alkal­mazott , üldözi a korrupciót, a tisztességtelen hasznot, jövedelmet. Legyen erős! Csúszópénz nélkül maga sem tud bútort szerezni, hahaha! Hallgasson rám! Menjünk vissza a bútorüzletbe. én már tudom a járást! Hogy mi lesz a tisztességgel, a becsülettel? Majd egy ér­tekezleten kipanaszkodia magát és kész. Engem pedig csúsztasson esnie he maga is n hölgy zsebébe !■... Most m’t meditál? ... Tud job­bat?!" í Ili (VI műsorok: *v. ' .•* *, • *;•./ f? IÁ0ÍS Kossuth 8.25 Csak egyetlen földünk van. 8.55 Verbunkosok, nó­ták. 9.44 Lúdanyó meséi. 10.05 MR 10—14. 10.35 Ze­nekari muzsika. 11.39 Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. Suppé: A szép Galathea. 14.02 Benkő Dániel lanton játszik. 14.27 Katonadalok. 14.42 , Arcképek a német irodalomból. 1-5.10 Régi ma­gyar dalok és táncok. 15.28 Zsákbamacska. 16.05 Peté­nyi Miklós gordonkázik. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Jámbor László daljáték­felvételeiből. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Üj Bach-leme- zeinkből. 19.46 Csak a pén­zen múlik? 20.16 Népi mu­zsika. 21.14 Gondolat. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Szimfoni­kus zene 22.50 Meditáció 23.00 Hegyek alján. Petőfi 8.05 Negyedóra háromne­gyed ütemben. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Társalgó. 10.36 Zemedélelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódia- koktél. 13.28 Éneklő Ifjú­ság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Nó­ták. 19.20 Fegyverrel a kéz­ben. 19.30 Csak fiatalok­nak! 20.33 Mindenki könyv­tára. 21.06 A tegnap sláge­rei bői. 22.00 Zeneközeiben a hallgató. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkesztő: Zakar János és Regös Zsolt. 17.45 Egészsé­günk védelmében. A napo­zásról. Dr. Pénzes Géza előadása. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika (Sajtó- tájékoztató Miskolcon a MÉSZÖV székhazában — A Szerencsi Állami Gazda­ságban) — 18.25 Lap- és műsorelőzetes.., 16.25 Gólyavári esték. 17,00 Hidak, virágok, hangulatok. 17.30 „Vasárnapi vásár”. 17.55 Sakk-matt. 18.15 Hol tart? 18.30 Kikötővárosok. 19.05 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Anna Kare­nina. (Tévéfilmsorozat) 20.55 Breki és a többiek .. . 21.20 Buda legrégibb kór­háza: a Janos Kórház. 22.00 Tv-hiradó 3. 22,10 Háború a Szaharában, (Dók.-film). 2. műsor 20.01 Fiatalok estje. Kb. 21.00 Tv-hiradó 2. ,ÉíwmmG% (-) 5 I sétálni vitte a kisfiát, ás Kiss György Mihály 1980. július 1., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom