Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-05 / 156. szám
Ösztöndíjasok a borkombinátnál Az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola Végzős tanulói közül nyolcán szerződés alapján ösztöndíjat kaptak az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombináttól. A harmadévesek júniusban szereztek szakmun- kás-bi zonyítványt A hallgatók nemrégen keresték fel leendő munkahelyüket, ahol a munkaügyi osztály vezetője. gratulált nekik tanulmányaik sikerese befejezéséhez. Megismerkedtek a kombinát kollektív szerződésével.. a munkavállaló jogaival és kötelességeivel. A szerződés értelmében, ha a végzősek július elsején munkába állnak és hat hónapot dolgoznak, akkor már kaphatnak nyereségrészesedést. Mind a nyolcán a gyöngyösi üzemhez kerültek, hogy a nyári csúcsidőszakban a mátraalji borvidék centrumában segítsenek. A fiatalok első munkahelyükön nagy szorgalommal kezdtek dolgozni, beilleszkedésüket a törzsgárdatagok és a szocialista brigádok segítik. Lukács András Eger ígozűhá-ez? Kessuili'iiíiL. ..Harminckét éve" a cikk címe. mert harminckét éve, hogy kedvelt színművészünk, Sinkovits Imre a Nemzeti Színház színpadára lépett először. Akkor Sinkovits, ..mint a Színművészeti Akadémia másodéves növendéke. egy kezébe nyomott kandeláberrel a némaszemélyzet. vagyis a statisztéria dolgát végezte" — olvastam kedvelt hetilapomban. Ez valóban 32 éve. azaz 1948. június 11-én volt. (Ezt cen- tenáris évnek hívtuk akkor az 1848-as szabadságharc százéves évfordulója miatt.) De a/.t is olvastam ugyanott. hogy Sinkovits Imre... „első igazi -jelenésére mégiscsak az ország első drámai színpadán került sor 1951. február 13-án. a Kos- suth-híd felszabadulás utáni újjáépítésének hősi napjait felidéző színjáték- • ban (Háv Gyula: Az élet hídja), az országépítő munkáscsaládok egyikének. Varsáiknak legkisebbik fiát, Janii játszotta. Ezzel a szereppel vált a Nemzeti Színház eaveniogú tagjává." Ha már ez a Varga Jani és sok társa az akkori Kos- suth-hidat, építették hősiesen. akkor meg kell említenünk. hogy ez a Kossuth- híd építés nem újjá építés, hanem felépítés volt annak idején. Egv Duna-hidun- kat sem hagytak meg. mindet felrobbantották a visz- szavonuló német csapatok. Mindet újiá kellett építeni, csak énp a Kossuth-hidat nemi Mert ezt a hidat az újjáépítések előtt újonnan építették fel ..hozott anyagból” ... A szovjet csapatok hozták a híd alkatrészeit nekünk, hogy addig is leaven híd a Dunán, míg újjáépítjük a régeket... Háv Gvula színdarabia ezen első ú j híd hősi építéséről szól. Az ideiglenes Kossuth-hidat később lebontották. ma nincs ilven . .. De. mi, öregek, még emlékszünk rá. . • Jól. (Dr. Szemes-Varga Béla) Javult a közétkeztetés PelöRbányán A petőfibányai Fény Vendéglő árnyoldaláról, a köz- étkeztetés problémájáról gyakran és jogosan tettek említést az előfizetők. Egyre csak gyűltek a panaszos levelek, és gyakori téma volt az üzemi konyha különböző fórumokon és a sajtóban is. Mi is történt valójában? Évek óta csaknem ezer dolgozó és helybeli nyugdíjas vette igénybe az üzemi ebédet, sót még a diákok is befizethettek. Az elmsúlt év során azonban egyre kevesebben éltek e lehetőséggel, mivel romlott az ebéd minősége. mennyisége és választéka. Sokszor a vendégek úgy. ahogv,volt. érintetlenül vitték a mosogatóba az ebédet. Gyakori eset volt, hogy az alapanyagot és a fűszereket „megspórolták” így szinte megnevezhetetlen ételféleségek kerültek az asztalra. Két hónap óta azonban megszűntek a reklamációk. Jelenleg már 750 az előfizetők száma. A változás okáról beszélgetve a vendéglő megbízott új vezetőnője elmondta, hogy semmi boszorkányság nem történt a konyhán, csak gondosabban kezelik a közétkeztetés ügyét. Ugyanolyan nyersanyagnormával és haszon- kulccsal dolgoznak, mint korábban. Igyekeznek a választékot bővíteni, az ízeket, javítani. Gyakrabban főznek b arom f i h ús- készí tm én y ek et és kiadós leveseket. A vendegek nevében is kívánjuk, hogy ez a változás tartós maradjon. Zachar László Petőfibánya BaroSsagi találkozó Karacsondon A Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága szervezésében magyar—csehszlovák barátsági találkozóra került sor Karácsondon. A művelődési házban megrendezett összejövetelen részt vett Pavel Gombos, a Csehszlovák Kulturális Tájékoztató Központ igazgatója. aki filmvetítéssel egybekötött előadást tartott a csehszlovák mezőgazdaság 30 éves eredményeiről. Ezután a vendégek megtekintették a helyi termelőszövetkezet üzemegységeit. találkoztak szocialista brigádokkal, • és ellátogattak a község közművelődési intézményeibe is. Dán Gyula Ka rácson d Csendélet a Csehokszári-lakótelepen Készült Egerben, a Kallómalom utcában 1980. június 29-én az illetékesek figyelmébe ajánlva... (Fotó: Perl Márton) Miért és m Épülő, szépülő és egyre nagyobb idegenforgalmat lebonyolító városunk egyik fontos része a tömegközlekedés, amit a 4-es számú Volán Vállalat bonyolít le. Ezzel kapcsolatban lenne néhány megjegyzésem. Hosszú várakozás után végre a Széchenyi utcában a Dobó Gimnázium elé került vissza a helyi buszmegálló. A korábban ittlevő padok azonban nem kerültek vissza a helyükre. Miért, és meddig? Elkészült a Benin úton végig, a forgalmat kevésbé zavaró helyi buszmegállók sora. Ez örvendetes. Az azonban már nem, hogy az új megállókban csak elvétve látni m.enetrendtáblát. De ha mégis valahol találunk egvet azon a múlt évi menetren det olvashatjuk. Miért e meddig? Évről évre rosszabb lesz a 4—5—6-os autóbuszjárat. Munkanapokon ritkán, vasárnap pedig egyáltalán nem közlekedik a 4-es ás a 6-os vonal. Véleményem szerint Eger nemcsak a Lajosvárosi- lakótelepből és Csebokszári ból áll. Figyelembe keilen venni a város egyéb helyeir élő emberek igényeit Is. A helyijáratnak nemcsak a munkábajárást és a hazatérést kell biztosítani, hanem az egyéb emberi tevékenységet is elő kell segíteni. (Mozi, színház, baráti, családi összejövetel.) Három éve próbálom megtudni, hogv mi az oka annak hog? az 5-ös iárat. amely nagy általánosságban óránként közlekedik, miért haragszik az esti hót órára, mert akkor nem jár. Márpedig az élet, hét órakor sem áll meg. Miért és meddig? Hamza Elemér. Eger Két liét múlva, két hét múlva... Panaszos levéllel fordult szerkesztőségünkhöz Kerekes József, egerszalóki nyugdíjas olvasónk, amelyben hulla- dékíája beszerzésének kálváriáját írja le. Április első hetében érdeklődött az egri TÜZÉP-irodán ’ hulladékfa után. Azt a tájékoztatást kapta, hogy keresse fel a fűrészüzemet, ahol be tudja .szerezni a szükséges mennyiséget. Fáradságot nem kímélve Felnémetre utazott, ott azt mondlák neki, hogy most nagyon sok a megrendelés, jöjjön vissza két hét múlva. A megbeszélt időben újra elment az irodába és megtudta, hogy csak két hét múlva lesz szállítás. A két hét elteltével pedig a gépkocsik romlottak el, azért nem tudott hulladékfát vásárolni. Azt hiszem, mondanunk sem kell, hogy újabb kéthetes szünet következett. A legközelebbi találkozáskor pedig a pénztárosnő arra kérte panaszosunkat, hogy nem kell mindig bejönnie, elég. ha csak telefonon érdeklődik a fa iránt. Ügv is tett, hamarosan felhívta a fűrészüzemet, ahol közölték vele, hogy a fűrész is és a gépkocsi is lerobbant, most már egyáltalán nem tudnak hulladékfát adni. Eddig tartott — egyébkent csodálatra méltóan — áprilistól júniusig levélírónk türelme. Vajon az illetékeseknek meddig tartott volna? — szüle — VISSZHANG A pénznél is fontosabb „Megváltás számomra a munka" — idézte Szüle Kita (1980. június 29.) a szerkesztőségbe érkezett számtalan levél mottóját írása címeként, amikor a Hatvanban működő, megyénkben sajnos egyelen szociális foglalkoztatóról számolt be. Az ember tevékenységre, tudatos munkára teremtődött, arra nevelődött. E természetes és tudatosan végzett tevékenység lehetőségétől fosztja meg a baleset, esetleges egyéb más betegség az emberek egy részét. A balesetet, betegséget követő sokkhatás megszűnése után természetes, hogy ezek az emberek megpróbálják életüket megközelítőleg úgy alakítani, ahogy az korábban. a balesetet megelőző időkben folyt. Újra dolgoznak, illetve sajnos a többség csak dolgozna, mert megváltozott körülményeik miatt azt, amivel addig foglalkoztak, már nem tudják folytatni. Oj lehetőséget pedig nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak találni. Pedig kínálkoznának lehetőségek. amint azt a hatvani példa is bizonyítja. Az ember* más munkafázisra megtanítható, átvezényelhető. tehát nem lehetetlenséget, kérnek, akik újra dolgozni szeretnének. A szociális foglalkoztatás anyagi kérdés. Egyetlen falu, kis város önmagában egy ilyen üzem anyagi bázisának az előteremtésére képtelen. De összefogással már lehetne valamire menni. Vácott már megtették, hogy a vállalatoknál képezhető rehabilitációs alapot összegyűjtötték és egy termelőszövetkezet a szociális foglalkozató szervezését és üzemeltetését vállalta. A váci példa ösztönözhetné megyénkben is részben a vállalatokat, részben a községi tanácsokat, arra, hogy az e célra fordítható alapjaiknak — mondjuk a felét — „közös kalapba” tennék és szociális foglalkoztatót hoznának létre. Sokan szívesebben vennék, ha segélyek helyett munkalehetőségeket kapnának. Vajon kiszúrni toPa-e már valahol valaki, hogy államunk mennyit fizet ki rokkantnyugdíj címén? Ha a munkalehetőséget biztosítanák, sokan választanák inkább a hasznos munkát. Ez a munka újabb értéket termelne, s ami a pénznél is sokkal fontosabb: azok az emberek, akik eddig , tehe'etlenségre voltak kárhoztatva, újra teljes értékűnek érezhetnék magukat. Dobrovits Mária Eger Milyen könnyű a balett? Nem hagyhattam szó nélkül G. Molnár Ferencnek „A színpadéhség” címmel írt cikkét, mely néhány kollégám körében értetlenséget váltott ki. Idézet az írásból: „Mondják, hogy a legsikamlósabb deszkák a vígjáték előadásakor jutnak a színészek talpa alá. Ilyenkor lehet a legkönnyebben elcsúszni" — néhány sorral lejjebb pedig: „A szolnokiak a balett könnyedségével játszottak el ezt a mutatványt”. Színésztársaim e sorok kicsengését rájuk nézve nem találták hízelgőnek, én azonban úgy vélem. hogy ez egyértelmű dicséret. A balett' könnyedségének látszatát elérni ugyanis komoly feladat, hasonlóan ehhez a szépséges és kifejező táncformához. Ezt a nézetemet támasztja alá a cikk többi megjegyzése is. melyek konkrétan az előadásra vonatkoznak. kivéve a hangilletve a hallásproblémát és a zongora mint „zenekar” kérdését Néhány sorral arrébb ezt olvashatjuk: „Érthető ez a törekvésük, ha úgy érzik, kevesebb feladatot kapnak otthon, mint amennyi igényeiknek megfelelne.” Más színházak ..alkalmi csoportjainál” talán igaz ez a "sommás kijelentés. bár én ezt nem hiszem. Az úgynevezett szin- padéhség nem a játéklehetőséggel függ össze, sokkal inkább a játék szelleteiével és a pénzzel. Felesleges dolog kikerülni ez.t a témát. Mivel ma méa ■ Magyarországon nem találták meg azt a témát, amely a színházon be1 ül biztosítaná a színész normális megélhetését, így ez a fizetéskiegészítés az igények és lehetőségek közötti diszharmóniából fakadó obiektív szükségszerűség. Örömmel olvastam G. Molnár Ferenc kritikáját, mivel azok közé tartozik, melvek bátran célba veszik az ilyen jellegű előadásokat, elősegítik azok fejlődését, biztosítják számunkra a kontrol! lehetőségét. Csák Györpi színművész Szolnok Kossuth « 8.27 Lányok, asszonyok, j 8.52 4X4. 10.05 Népdalok ! 10.26 Oláh Gusztáv har j mincöt éve az Operatia. j ben. 11.00 Örömök kertjében. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva ... 12.45 Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 13.59 A szülőháza üzenete. 14.09 Kórusfelvé- teiek. 14.30 A szakszövetkezetek jelene-jövője. 15.05 Új zenei újság. 15.40 Fe- rencz Éva és a Kalakaegyüttes felvételeiből. 16.00 168 ÖRA. 17.30 Debussy: Prelüdök. 18.16 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Sporthírek . 18.45 Rádiószínház. Nyulacskáim. (Hangjáték.) 19.36 A zene nem ismer határokat, 20.21 Operettdalok. 20.49 A zeneirodalom remekműveiből. 23.26 Dózsa György (O pera rés zletek). Petőfi 8.33 Magnóról magnóra 9.18 Válaszolunk hallgatóinknak. 9.30 Hét vége . . 11.34 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 Sorsdöntő éjszaka. 15.00 Operett- és daljátékfelvélelek. 15.24 Venezuelai népi dallamok. 15.39 Két lány apái keres. (Rádiójáték). 16.33 Pophullám. 17.30 Közkívánatra! 19.20 Operettek. 19.40 A Magyar Rádió népzenei fesztiválja. Kb. 21.30 A Magyar Rádió Karlnthy- színpada. Kb. 22.27 Köny- nvűzene. 23.10 Slágermúzeum. Szolnok 17.00-től 13.30-ig. Miskolc 8.30 Hírek, időjárás, lapszemle. 8.40 Visszapillantó. (Információk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiről) — 9.00 Észak-magyarországi kró- mika (Ifjúsági szövetkezeti nap Miskolcon — Küldöttértekezletekről tudósítunk) — Donny Osmond énekel — Napjaink kérdései. Ónodvári Miklós jegyzete — . 9.30 -MikrofonIá ne. Kuszman Károllyal, a DI- GÉP kereskedelmi, igazgatójával . Imreh József be szélget — 9.45 Hová menjünk, mit csináljunk? Zenés programajánlat — Sport — 9.52 Műsoréiőze- tes ... 0.00 Tévétorna. 9.05 Életei az éveknek. 9.35 Csak gyerekeknek! 10.30 Hat év történelem. 11.15 Játék a betűkkel. 11.40 A lovas- csendőr (Olasz filmvígjáték). 15.00 Nemzetközi teniszverseny. 17.50 Kedvünkre ... IS.30 Hétköznapok ' anatómiája. 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.10 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Eurogang (NSZK filmsorozat). 21.00 Nemzetközi teniszverseny. 22.00 Tv-híradó 3. 22.10 Elia Kazan-sorozat. Bumeráng. (Amerikai film.) 2. műsor 17.55 Gólyavári esték. 18.40 Gondolatok a szoviet drá máról. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Jaroslaw hvaszkie- icicz: Chopin. 22.10 Nyári vakáció. (Angol zenés film) 1480. július 5„ szombat i
