Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-04 / 155. szám
Munkaügy- presztízs nélkül AZ ISMERT ELMÉLET szerint az új munkahelyek létszámszükséglete — a szabadj munkaerőforrások elapadása miatt — inkább csak átcsoportosítással oldható meg. Kérdés: honnan es hogyan történjék ez a bizonyos átcsoportosítás. S még nagyobb kérdés: hogyan tervezik az új munkahelyek munkaerő-szükségletét, s egyáltalán tervezik-e valahol, valakik? A kérdésekre voltaképpen rövid és egyszerű válasz adható: a beruházások munkaügyi koordinációja legjobb esetben is az esetlegesség határát súrolja. A Munkaügyi Minisztérium munkatársai nemrégiben 17 állami nagyberuházást vizsgáltak ebből a szempontból s megállapították, hogy a beruházási javaslatok általában nem tartalmazzák a munkaerő-szükséglettel kapcsolatos munkaerőmérleget. Ugyancsak e vizsgálat szerint: az állami nagyberuházások munkaerő-tervezésének megalapozatlanságát mutatja az a tény is, hogy a __ ritka esetekben elvégzett _ létszám-kalkulációkat, a beruházás üzembe helyezését követően azonnal módosítani kellett. Elvileg persze mindenki tudja,' hogy a munkaerő racionális felhasználása szorosan összefügg a foglalkoztatáspolitikával. A foglalkoztatáspolitika pedig összefügg a beruházáspolitikával. Ám ezt a sokoldalúan bizonyított elvi tételt a gyakorlatban —- az állami beruházásoknál éppúgy, mint a vállalati beruházásoknál — sokáig‘mindenki nagyvonalúan mellőzte. Mellőzte már a technológiai tervező is, akinek szorosan együtt kellett volna — és kellene — működnie az üzemszervezővel. V alamifé- le „együttműködés” persze felfedezhető, ám hogy milyen, annak jellemzésére példák tucatjait. sorolhatnám. Olyan példákat, amelyekből rendre kiderül, hogy az új, vagy a rekontsruk- ción átesett üzemek munkaerő-szükséglete rendszerint sokkal nagyobb, mint a hasonló körülmények között dolgozó régi üzemeké. IGAZ: MIT TEHET a legjobb és legszorosabb kapcsolatban együtt dolgozó tervező és szervező, ha például irreális, vagy nem megalapozott adatok alapján keil a beruházások munkaügyi terveit elkészíteniük; ha például irreális, vagy nem megalapozott adatok alapjan kell a beruházások munkaügyi terveit -elkészíteniük; ha például úgy tudják, hoar a szóban forgó beruházás tető alá hozásáért minden áldozatra kész helyi tanács — nem minden célzatosság nélkül — megnyugtató válaszokat ad a munkaerővel kapcsolatos kérdésekre, s aztán később kiderül, hogy e tanácsi információk, enyhén szólva is pontatlanok, a szabad létszámot illetően túlzottak? (Az úgynevezett „vidéki " ipartelepítéssel foglalkozók — főként korábbi tapasztalataik alapján — sokat mesélhetnének az efféle ígérgetésekről). Ám mit tegyen az a tanács, amely a beruházás tervezésének idején még ókkal, joggal ígérhette a szükséges munkaerőt, csak éppen a számításba jöhető emberek nem tisztelték a beruházásod megvalósulási idejét és a tervezéstől az üzembe helyezésig eltelt öthat év alatt szépen elvándoroltak más már működő munkahelyekre ? Ne beszéljünk most az állami nagyberuházásokról. Egyszbrűbb példa a vállalati beruházás, termelésbővítés, melyek esetében a vállalaton belül, illetve a tanácsoktól is összegyúrj the tők a a szükséges munkaügyi in- formáci >k. Ha összegyűjthe- tők . .. Ha lenne mit összegyűjteni. Mert' a vállalatok munkaügyi apparátusai — azon kívül, hogy „nincs ember ...” aligha adhatnak érdemleges segítséget a beruházásokkal foglalkozó szakemberek és vezetők számára. A legtöbb esetben azt sem tudják, hogy azokat a sokat emlegetett belső létszámtartalékokat hol és hogyan lehetne megtalálni, s hogy mit kezdjenek az ugyancsak sokat emlegetett relatív létszamtöbblettel? VÉGKÉPP NEM SZOLGÁLJÁK a munkaügyi terveket, illetve a vállalat valóságos munkaügyi helyzetét az egyes személyekkel kapcsolatos úgynevezett karrier- tervek. Ma sincs szerves Amióta a Balatonról és a folyókról kitiltották a motorcsónakokat, egyre többen érdeklődnek a vitorlás sportok iránt. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, felismerve az igények kielégítésében rejlő kedvező gazdasági lehetőségeket, az idén' megpróbálkozott a vitorlavászon előállításával. Az új termék gyártását néhány hónappal ezelőtt a csillaghegyi szövőgyárban kezdték meg. A sportolásra alkalmas vitorlavászon minőségét szigorú nemzetközi szabvány előírások határozzak meg. Csillaghegyen sikerült e követelkapcsolat a belső munkaerőmozgások tervezése, az oktatási-képzési tervek és a ..káderfejlesztési" elképzelések között. Nemcsak a munkaügyi és a személyzeti tevékenység elszigetelődése miatt, hanem többek között azért sem, mert a belső munkaerőmozgások tervezése is rendkívül kezdetleges. Igaz: a munkaügy hosszú ideig mellőzött, alárendelt szerepet játszott — sokán és sokszor írtak s beszéltek már erről. A munkaügyi apparátusok ma is szervezetileg meglehetősen szétziláltak, és a komplex munkaügyi tevékenységben — s az ennek megfelelő apparátusokban — való gondolkodás lényegében a mai napig is csak nyomokban fedezhető fel. Következésképpen: a szakmának, a szaklerülŐt- nek ma sincs túl sok hitele és ez is hozzájárul ahhoz, hogy e szakterületen dolgozók munkája, értékítéletei, információi sem lehetnek mérvadók a termelési folyamat tervezésekor. Ám mindezért aligha lehet csakis a vállalatokat felelőssé tenni. A munka-tudomány, a kutatás, és az oktatás hosszú ideig való mellőzése is érezteti a hatását. S ha nincs kutatás, akkor nehéz az oktatás; s ha nincs kutatás és oktatás, akkor a gyakorlati munka sem lehet eléggé szervezett és szakszerű. A TÉTEL FORDÍTVA IS igaz: h,a a gyakorlati munka nem eléggé szervezett és szakszerű, akkor nehézkes a kutatás, s ha nincs presztízse a mindennapi munkának, akkor nem tanulják a szakmát. Az utóbbi években kedvezq változások tanúi lehetünk. ám a gyökeres fordulat feltételeit még a jövőben kell megteremtem. (V. Cs.) , menyeknek megfelelő minőségű vásznat előállítani. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat nem elégedett meg csupán a vászon előállításával. Tabi kempingcikkgyá- rában a napokban kezdték meg az első széllovas vitorlák kohfekcionálását. A műanyag csónaktalp előállítására — kooperációs partnerként — ,a Győri Műanyag- ipari Szövetkezet vállalkozott. Az idei szezonban a Triál megrendelésére 200 széllovas vitorlást készítenek. A jövő nyár eleien több mint 5 ezer kerül a hazai üzletekbe. (MTI) fcrzsi néni és Margitka. ., Akik körül megfordult a világ Csaba utca 18. A kis kerten át rózsák, gondozott szőlőtőkék kísérnek a lépcsőig. ahol a ház idősebb lakója, Czinege Eyzsi néni fogad. Az előszobából* ő tessékel beljebb is. a nappaliba, amelynek rendje, tisztasága, faliképéi és bútorai megfoghatatlan érzést, talán az időtlenséget sugározzák. A fiatalabb testvér, Margitka, már csak botra támaszkodva tud elém jönni, s izgalom bujkál benne: „Ugyan miért zavarjak meg évtizedes magányunkat, csendünket, ugyan mit akar lölünk a tollal, jegyzetlappal fölfegyverzett újságíró?” Pedig szándékunk tiszta. Napfényre kívánkozik két ember, hosszú évtizedeken át a közért munkálkodó két lélek töredelmes életútja. S napfényre kívánkozik azoknak a tette, akik alig egy esztendeje feltörték az elha- gvottság csonthéját, fölkarolták a mindinkább segítségre szoruló Czinege testvéreket, hogy könnyebb, derűsebb legyen eztán minden napjuk... Martos Flóra nevével A hatvani Ingatlankezelő Vállalat, számviteli csoportvezetőjének, Nagy Lászlóné- nak jutott az eszébe tavaly nyáron, hogy a környezetében dolgozók közül munkabrigádot szervezzen. Elsőként az igazgató titkárnője, Pauker Tiborné csatlakozott hozzá, majd jöttek a többiek. Karácsony Lászlóné, Túri László né, Csepela Csabáné, Kiss Mária, s alfélé tiszteletbeli tagként Srej Ferenc művezető. Martos Flóra névével indultak, őt választották példaképüknek is. Ami pedig első szép vállalásukat illeti. Cyuricza Istvánná, a népfront városi titkára volt segítségükre. Annyian patronálják az óvodákat, iskolákat, ők inkább az idősekkel törődnek. És Gyuriczáné. nehezen bár, de fölkutatta a Csaba utca remetéit, a lábáról szinte leesett Erzsiké nénit és Margitkát. Akik eleinte ugyan kicsit bizalmatlan- kodtak, de ahogyan teltek a napok, múltak a hetek, úgy engedték mind közelebb szivükhöz a brigád tagjait. Azok pedig nem válogattak a tennivalóban! A tél folyamán hatvan mázsa tűzifát hordtak fel a kamrából, hogy a pohos cserépkályhát legyen mivel etetni. Itt voltak ajándékkal, jó szóval minden jeLesz hazai széllovas vitorlás fl népfront nevelte tanácstaggá Pipishegyi repülős tisztként — a megyei klub parancsnokaként — ismerte meg Gyön. gyöst, aztán a pilóta és a város barátságából szerelem lett. Deák Ferenc végleg letelepedett a Mátra alján, akkor sem ment tovább, amikor a Szálas-erdő fölött lakat került a hangárra. Jobb híján az autóközlekedési vállalatnál folytatta a munkát, műszaki ismereteit évekig kamatoztatta a forgalomirányításnál. mígnem — családi segítségadásul — a felesége méllé társult eredeti, felsőkereskedelmi bizonyítványával. a vendéglátóiparban. Meglehetősen érdekes a pálya, amit jár — különösen az utóbbi években. Néhány esztendeje ugyanis többre is vállalkozott, mint amit megszokott: elfogadta a bizalmat, amellyel a nyüzsgö-mozgó embert tisztségviselőnek választották a népfrontban. Aztán pedig úgy volt ezzel a megbízással, hogy ha már annyira számítanak az igyekezetére. ne is okozzon csalódást. — A 3-as körzeti bizottság alelnökekéni kezdtem — beszéli, hogy mozgalmi ^munkája szóba kerül —, akkoriban, amikor a Kálvária-parton élénkülni kezdett a népfrontélet. Bár a terület nem volt ismeretlen előttem, mindenekelőtt mégis, alaposabban körülnéztem, megpróbáltam körültekintőbben felmérni a helyzetet. M,agam és társaim is úgy találtuk, hogy az egyébként szépen fejlődő . lakótelep — kertváros — középső része az, amelyik több törődést érdemel. Több száz gyerek él itt. de hiányzik számukra a legelemibb játéktér is. Nos. elhatároztuk hát. hogy feltétlenül csinálunk valamit a kedvükért! összedugtuk a fejünket, támogatókat kerestünk a nemes ügyhöz, majd a következő évben, 1977-ben hozzáláttunk terveink megvalósításához is. így épültek egymás után a játszóterek, kis- labdapályált a Hattyú téren, n Kócsag utcában, a Csalogány utcában a korábbi törmelékes. szemetes, gazos tájon, jobb sorsra érdemes udvarokon. Akcióinkhoz mind többen csatlakoztak s a környékbeliek. mögé egy sor üzem állt pa trónusként. Szinte nem volt olyan kelésünk, amit az álla'mi építők, a mélyépítő vallalat. a Tho- rez-bánya, a tsz, vagy éppenséggel a közút dolgozói ne teljesítettek volna első szóra. A társadalmi munkák értéke már az első évben 600 ezer forintos volt, -aztán 1 013 000, tavaly pedig már elérte a másfél milliót!' Kétszer lettünk másodikok a városi versenyben, egyszer pedig elsők. Rendkívül jól jött, hogy o helyezések mellé, jutalmul nagyobb pénzösszegeket is kapott körzetünk, s velük még többre jutottunk. Deák Ferenc — tavaly óta mar elnöke a 3-as népfrontkörzetnek. Lelkesen magyarázza, hogy tovább folytatják a városrész szépítését, a korábban kitördelt suhángok helyébe újabban már földlabdás, öregebb fákat költöztetnek az utcákba. Üjabb törekvésük a környezetvédelem, amelyre — mint különben más jellegű feladatokhoz is — az idén már szak-, bizottságokat is alakítottak a s’stőségi tagok irányításáres népIVontmunkából következik, hogy (i tavasszal tanácstagnak jelölték a körzeti bizottság elnökét, június 8- án pedig végérvényesen is letették mellette a voksot a környékbeliek. — Szívesen dolgozom a közéletben, nem idegen számomra a tanácsi munka sem. hiszen rendszeresen meghívtak népfrontosként is a testületi ülésekre — mondja —. de a választás azért őszintén meglepett. Nagy tisztesség, egyszersmind nagy felelősség is tanácstagnak lenni, hiszen ezen a poszton a korábbinál sokrétűbb a feladat. Egy még mindig alakuló városrészben jócskán akad gond. tennivaló, ez is, az is számít a közreműködésemre. Ráadásul az egyik tanácsi bizottságba is beválasztottak, s nyilvánvalóan itt sem szeretnék szégyent vallani. Deák Ferenc, a 30-as tanácstagi körzet választottja, a gyöngyösi Deák Ferenc utca nyugati oldalának is képviselője a területen, ami ritka érdekessége munkájának. A nevek ilyen véletlen találkozása azonban többet jelentő számára: bizonyos újabb próbatételt. Valahogy úgy. A csendes órákban Erzsébet a virágokkal foglalkozik. Margitka szívesen böngészi az újságokat. »(Fotó: Szabó Sándor) les napon. Ha kellett orvosságot. máskor húst vásároltak. hogy a bolt előtt ne kelljen olykor ácsórognia Erzsiké néninek. Srej JjJerene pedig vízvezetéket szerelt, szőlőt metszett, mikor milyen műszaki segítségre volt szűk. ség a háznál. Nyirkos falak között Aki nehéz körülmények közt nő fel. s gyermekkorától a munka kíséri, nem szívesen fogadja el a mankót. Inkább tartja magát, tűr í'oskadásig. A Czinege testvérek is így voltak. Fiatalon megözvegyült édesanyjuknak csak arra tellett, hogy kedvezménnyel tanítónőt neveljen lányaiból, később azoknak maguktól kellett mindent kiverekedniük. A szolgálati helyet éppen úgy. mint a födelet, amely alatt meghúzódhatnak. Margitka különösen sok bajt átvészelt. Az 1940-es évek elején egy kis horvát falucskába, Da- mására helyezték, ahol szótárral a kezében tanított. Később, útban Szentgotthárdra. angolok bombázták szét vonaljukat. amelyen beteg anyjával utazott, S bár minden vágya Hatvaniba húzta, a fel- szabadulást követően csak Ecsédig jutott, ahol nyolc esztendeig egerek közt, krumpliszsákok, fölött aludt, s az iskolafüzeteket — a mennyezetig nyirkos falak közt — füstölgő gyertyánál, petrólámpánál javítgatta. mígnem az új elnök. Smid Dezső tisztességes otthonhoz juttatta. Erzsiké néni? Ötalán megmenekült a vizes lakás okozta súlyos betegségtől. De ehhez föl kellett adnia a tanítóságot, hogy aztán ugyancsak Keséden, előbb érzi, hogy a „saját hazájában” kell mast prófétának lennie. — Sikerül? — kíváncsiskodom. — Szeretném — válaszolja egyszerűen. — Nincsenek rendkívüli elképzeléseim, terveim, de azon vagyok, hogy újabb posztomon is tegyek valamit. Szorgalmazni kívánom például a Csalogány utca kiépítésének befejezését, további játszóterekre gondolok. jó lenne a környéken egy rendes postaláda, elkelne egy telefonfülke, hasznos szolgálatot tenne az újságpavilon. S mondani sem kell. hogy mennyire örülnének az itt lakók, ha a Kálvária-part más részeit is érintené a városi gázprogram. Szóval: lyesféléken töröm a fejem, s ilyenekhez keresem tanácstagként a segítséget. Körzeti népírontélnökként állíthatom. hogy jó kollektíva lakja a gondjaimra bízott utcákat, sok lelkes ember van. akire lehet számítani, ha közösen kell cselekedni. Társadalmi munkában biztosan nem lesz hiány ezután sem, ha előbbre léphetünk vele! S ha olyantól hallani ezt, aki már háromszor kapott kitüntetést önzetlen iparkodásáért — hihetünk a szavak- n»1’ Gyónj Gyula Moldvay Győző 1980. július t., péntek Hargitai Antal, maid Juhász Zoltán körzeti orvos mellett asszisztenskedjen. majd dr. Szondi György oldalán Hatvanban végezzen segédápolói munkát. gyakori éjszakai műszakkal. Ezt a kis házat azonban csak így lehetett megvenni, a rávalót összegűid zni. ★ Mit csinál a magamfajta öreg, akit ráadásul szívbán- talmak leptek meg? S van egy fiatalabb testvére, aki magatehetetlen? — kérdi szinte önmagától Erzsi néni. — Kérem szépen, mondták nekem, hogy juttassam Margitkát elfektető intézetbe, akkor könnyebb lesz. Ezt én nem tudom elképzelni. A testvérein! Én még bírom valahogyan, s amíg bírom, addig sehová sem engedem... És ekkor, akár a Menny nyílt volna meg. bekopogtak hozzánk a Martos Flóra brigádtól. Először én is idegenkedtem. hogy ide szokjanak. Most viszont már nem bírnánk ki figyelmük, gondoskodásuk. meleg szavaik nélkül. Űj . testvéreket kaptunk bennük, önzetlen, drága embereket, akik olykor még szórakoztatásunkról is gondoskodnak, vagy éppen a friss hatvani pletykákkal nyitják ránk az ajtót. Mert mi innen nemigen járunk ki. Minden kapcsolatunk a világgal az újság, a rádió, a televízió. Amire futja, hiszen van nyugbérünk. Megköszöntük, de nem fogadtuk el a szociális gondozóból kijött asszonyka javallatát sem, hogy ide, jönnek mosdatni, meg áztál? hordják az ételt. Nem, kérem szépen, én ellátom Margitkát, főzök is. s nincs panasz a szánkon. Nincs. Azóta különösen nincs, hogy ezek a. drága emberek közrekaptak bennünket. Most már igazi család vagyunk, sok-sok asszonymo- sollyal, erős férfikarral. .. Függelék A munka ünnepe, májú elseje alkalmából, kis talál kozót rendeztek Hatvanba az Ingatlankezelő Vállalai nál is. természetesen a ilyenkor szokásos jutalma zással, kitüntetések átadása val. A Martos Flóra nevt viselő munkabrigád „szocia lista” címet kapott, Nag Lászlónknak pedig átadták mozgalom aranykoszorús jel vényét. Méghozzá másodszo: hiszen az eltelt tizenöt é alatt egyszer már megszerez te, az áfész dolgozójakén annak egyik aranyjelvénye szocialista brigádja élén. i kitüntetésnek, a szór rang nak. címnek a brigádtagok kai együtt örvendezett Erzs néni és Margitka a Csabi utca 18-ból. ahol az utol.s« évbéri oly nagyot fordult ; világ kereke. MnlHvuv r.vnvn
