Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

Munkaügy- presztízs nélkül AZ ISMERT ELMÉLET szerint az új munkahelyek létszámszükséglete — a sza­badj munkaerőforrások el­apadása miatt — inkább csak átcsoportosítással old­ható meg. Kérdés: honnan es hogyan történjék ez a bizonyos átcsoportosítás. S még nagyobb kérdés: ho­gyan tervezik az új mun­kahelyek munkaerő-szük­ségletét, s egyáltalán terve­zik-e valahol, valakik? A kérdésekre voltaképpen rövid és egyszerű válasz ad­ható: a beruházások mun­kaügyi koordinációja leg­jobb esetben is az esetle­gesség határát súrolja. A Munkaügyi Minisztérium munkatársai nemrégiben 17 állami nagyberuházást vizs­gáltak ebből a szempontból s megállapították, hogy a beruházási javaslatok álta­lában nem tartalmazzák a munkaerő-szükséglettel kap­csolatos munkaerőmérleget. Ugyancsak e vizsgálat sze­rint: az állami nagyberuhá­zások munkaerő-tervezésé­nek megalapozatlanságát mutatja az a tény is, hogy a __ ritka esetekben elvég­zett _ létszám-kalkulációkat, a beruházás üzembe helyezé­sét követően azonnal módo­sítani kellett. Elvileg persze mindenki tudja,' hogy a munkaerő ra­cionális felhasználása szoro­san összefügg a foglalkozta­táspolitikával. A foglalkozta­táspolitika pedig összefügg a beruházáspolitikával. Ám ezt a sokoldalúan bizonyí­tott elvi tételt a gyakorlat­ban —- az állami beruházá­soknál éppúgy, mint a vál­lalati beruházásoknál — so­káig‘mindenki nagyvonalúan mellőzte. Mellőzte már a technoló­giai tervező is, akinek szo­rosan együtt kellett volna — és kellene — működnie az üzemszervezővel. V alamifé- le „együttműködés” persze felfedezhető, ám hogy mi­lyen, annak jellemzésére példák tucatjait. sorolhat­nám. Olyan példákat, ame­lyekből rendre kiderül, hogy az új, vagy a rekontsruk- ción átesett üzemek mun­kaerő-szükséglete rendszerint sokkal nagyobb, mint a ha­sonló körülmények között dolgozó régi üzemeké. IGAZ: MIT TEHET a leg­jobb és legszorosabb kap­csolatban együtt dolgozó tervező és szervező, ha pél­dául irreális, vagy nem megalapozott adatok alapján keil a beruházások munka­ügyi terveit elkészíteniük; ha például irreális, vagy nem megalapozott adatok alapjan kell a beruházások munkaügyi terveit -elkészíte­niük; ha például úgy tud­ják, hoar a szóban forgó be­ruházás tető alá hozásáért minden áldozatra kész he­lyi tanács — nem minden célzatosság nélkül — meg­nyugtató válaszokat ad a munkaerővel kapcsolatos kérdésekre, s aztán később kiderül, hogy e tanácsi in­formációk, enyhén szólva is pontatlanok, a szabad lét­számot illetően túlzottak? (Az úgynevezett „vidéki " ipartelepítéssel foglalkozók — főként korábbi tapaszta­lataik alapján — sokat me­sélhetnének az efféle ígér­getésekről). Ám mit tegyen az a ta­nács, amely a beruházás tervezésének idején még ókkal, joggal ígérhette a szükséges munkaerőt, csak éppen a számításba jöhető emberek nem tisztelték a beruházásod megvalósulási idejét és a tervezéstől az üzembe helyezésig eltelt öt­hat év alatt szépen elván­doroltak más már működő munkahelyekre ? Ne beszéljünk most az ál­lami nagyberuházásokról. Egyszbrűbb példa a vállalati beruházás, termelésbővítés, melyek esetében a vállala­ton belül, illetve a tanácsok­tól is összegyúrj the tők a a szükséges munkaügyi in- formáci >k. Ha összegyűjthe- tők . .. Ha lenne mit össze­gyűjteni. Mert' a vállalatok munkaügyi apparátusai — azon kívül, hogy „nincs em­ber ...” aligha adhatnak ér­demleges segítséget a beru­házásokkal foglalkozó szak­emberek és vezetők számára. A legtöbb esetben azt sem tudják, hogy azokat a sokat emlegetett belső létszámtar­talékokat hol és hogyan le­hetne megtalálni, s hogy mit kezdjenek az ugyan­csak sokat emlegetett rela­tív létszamtöbblettel? VÉGKÉPP NEM SZOL­GÁLJÁK a munkaügyi ter­veket, illetve a vállalat va­lóságos munkaügyi helyzetét az egyes személyekkel kap­csolatos úgynevezett karrier- tervek. Ma sincs szerves Amióta a Balatonról és a folyókról kitiltották a motor­csónakokat, egyre többen ér­deklődnek a vitorlás sportok iránt. A Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat, felismerve az igények kielégítésében rejlő kedvező gazdasági lehetősé­geket, az idén' megpróbálko­zott a vitorlavászon előállí­tásával. Az új termék gyár­tását néhány hónappal ez­előtt a csillaghegyi szövő­gyárban kezdték meg. A sportolásra alkalmas vitor­lavászon minőségét szigorú nemzetközi szabvány előírá­sok határozzak meg. Csillag­hegyen sikerült e követel­kapcsolat a belső munka­erőmozgások tervezése, az oktatási-képzési tervek és a ..káderfejlesztési" elképze­lések között. Nemcsak a munkaügyi és a személyzeti tevékenység elszigetelődése miatt, hanem többek között azért sem, mert a belső munkaerőmozgások tervezé­se is rendkívül kezdetleges. Igaz: a munkaügy hosszú ideig mellőzött, alárendelt szerepet játszott — sokán és sokszor írtak s beszéltek már erről. A munkaügyi apparátusok ma is szerve­zetileg meglehetősen szétzi­láltak, és a komplex mun­kaügyi tevékenységben — s az ennek megfelelő appará­tusokban — való gondolko­dás lényegében a mai napig is csak nyomokban fedez­hető fel. Következésképpen: a szakmának, a szaklerülŐt- nek ma sincs túl sok hitele és ez is hozzájárul ahhoz, hogy e szakterületen dolgo­zók munkája, értékítéletei, információi sem lehetnek mérvadók a termelési folya­mat tervezésekor. Ám mind­ezért aligha lehet csakis a vállalatokat felelőssé tenni. A munka-tudomány, a ku­tatás, és az oktatás hosszú ideig való mellőzése is érez­teti a hatását. S ha nincs kutatás, akkor nehéz az ok­tatás; s ha nincs kutatás és oktatás, akkor a gyakorlati munka sem lehet eléggé szervezett és szakszerű. A TÉTEL FORDÍTVA IS igaz: h,a a gyakorlati mun­ka nem eléggé szervezett és szakszerű, akkor nehézkes a kutatás, s ha nincs presz­tízse a mindennapi munká­nak, akkor nem tanulják a szakmát. Az utóbbi években kedvezq változások tanúi le­hetünk. ám a gyökeres for­dulat feltételeit még a jö­vőben kell megteremtem. (V. Cs.) , menyeknek megfelelő minő­ségű vásznat előállítani. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat nem elégedett meg csupán a vászon előállításá­val. Tabi kempingcikkgyá- rában a napokban kezdték meg az első széllovas vitor­lák kohfekcionálását. A mű­anyag csónaktalp előállításá­ra — kooperációs partner­ként — ,a Győri Műanyag- ipari Szövetkezet vállalkozott. Az idei szezonban a Triál megrendelésére 200 széllovas vitorlást készítenek. A jövő nyár eleien több mint 5 ezer kerül a hazai üzletekbe. (MTI) fcrzsi néni és Margitka. ., Akik körül megfordult a világ Csaba utca 18. A kis ker­ten át rózsák, gondozott szőlőtőkék kísérnek a lép­csőig. ahol a ház idősebb la­kója, Czinege Eyzsi néni fo­gad. Az előszobából* ő tessé­kel beljebb is. a nappaliba, amelynek rendje, tisztasága, faliképéi és bútorai megfog­hatatlan érzést, talán az időt­lenséget sugározzák. A fiata­labb testvér, Margitka, már csak botra támaszkodva tud elém jönni, s izgalom bujkál benne: „Ugyan miért zavar­jak meg évtizedes magányun­kat, csendünket, ugyan mit akar lölünk a tollal, jegyzet­lappal fölfegyverzett újság­író?” Pedig szándékunk tisz­ta. Napfényre kívánkozik két ember, hosszú évtizedeken át a közért munkálkodó két lé­lek töredelmes életútja. S napfényre kívánkozik azok­nak a tette, akik alig egy esztendeje feltörték az elha- gvottság csonthéját, fölkarol­ták a mindinkább segítségre szoruló Czinege testvéreket, hogy könnyebb, derűsebb le­gyen eztán minden napjuk... Martos Flóra nevével A hatvani Ingatlankezelő Vállalat, számviteli csoport­vezetőjének, Nagy Lászlóné- nak jutott az eszébe tavaly nyáron, hogy a környezeté­ben dolgozók közül munka­brigádot szervezzen. Elsőként az igazgató titkárnője, Pau­ker Tiborné csatlakozott hoz­zá, majd jöttek a többiek. Karácsony Lászlóné, Túri László né, Csepela Csabáné, Kiss Mária, s alfélé tisztelet­beli tagként Srej Ferenc mű­vezető. Martos Flóra névével indultak, őt választották pél­daképüknek is. Ami pedig első szép vállalásukat illeti. Cyuricza Istvánná, a nép­front városi titkára volt se­gítségükre. Annyian patro­nálják az óvodákat, iskolá­kat, ők inkább az idősekkel törődnek. És Gyuriczáné. ne­hezen bár, de fölkutatta a Csaba utca remetéit, a lábá­ról szinte leesett Erzsiké né­nit és Margitkát. Akik elein­te ugyan kicsit bizalmatlan- kodtak, de ahogyan teltek a napok, múltak a hetek, úgy engedték mind közelebb szi­vükhöz a brigád tagjait. Azok pedig nem válogattak a ten­nivalóban! A tél folyamán hatvan mázsa tűzifát hordtak fel a kamrából, hogy a po­hos cserépkályhát legyen mi­vel etetni. Itt voltak aján­dékkal, jó szóval minden je­Lesz hazai széllovas vitorlás fl népfront nevelte tanácstaggá Pipishegyi repülős tisztként — a megyei klub parancsno­kaként — ismerte meg Gyön. gyöst, aztán a pilóta és a vá­ros barátságából szerelem lett. Deák Ferenc végleg le­telepedett a Mátra alján, ak­kor sem ment tovább, ami­kor a Szálas-erdő fölött la­kat került a hangárra. Jobb híján az autóközlekedési vál­lalatnál folytatta a munkát, műszaki ismereteit évekig kamatoztatta a forgalomirá­nyításnál. mígnem — csalá­di segítségadásul — a felesé­ge méllé társult eredeti, fel­sőkereskedelmi bizonyítvá­nyával. a vendéglátóiparban. Meglehetősen érdekes a pá­lya, amit jár — különösen az utóbbi években. Néhány esz­tendeje ugyanis többre is vállalkozott, mint amit meg­szokott: elfogadta a bizalmat, amellyel a nyüzsgö-mozgó embert tisztségviselőnek vá­lasztották a népfrontban. Az­tán pedig úgy volt ezzel a megbízással, hogy ha már annyira számítanak az igye­kezetére. ne is okozzon csa­lódást. — A 3-as körzeti bizottság alelnökekéni kezdtem — be­széli, hogy mozgalmi ^mun­kája szóba kerül —, akkori­ban, amikor a Kálvária-par­ton élénkülni kezdett a nép­frontélet. Bár a terület nem volt ismeretlen előttem, min­denekelőtt mégis, alaposab­ban körülnéztem, megpró­báltam körültekintőbben fel­mérni a helyzetet. M,agam és társaim is úgy találtuk, hogy az egyébként szépen fejlődő . lakótelep — kertváros — kö­zépső része az, amelyik több törődést érdemel. Több száz gyerek él itt. de hiányzik számukra a legelemibb já­téktér is. Nos. elhatároztuk hát. hogy feltétlenül csiná­lunk valamit a kedvükért! összedugtuk a fejünket, tá­mogatókat kerestünk a ne­mes ügyhöz, majd a követ­kező évben, 1977-ben hozzá­láttunk terveink megvalósí­tásához is. így épültek egy­más után a játszóterek, kis- labdapályált a Hattyú téren, n Kócsag utcában, a Csalogány utcában a korábbi törmelé­kes. szemetes, gazos tájon, jobb sorsra érdemes udvaro­kon. Akcióinkhoz mind töb­ben csatlakoztak s a kör­nyékbeliek. mögé egy sor üzem állt pa trónusként. Szinte nem volt olyan kelé­sünk, amit az álla'mi építők, a mélyépítő vallalat. a Tho- rez-bánya, a tsz, vagy éppen­séggel a közút dolgozói ne teljesítettek volna első szó­ra. A társadalmi munkák ér­téke már az első évben 600 ezer forintos volt, -aztán 1 013 000, tavaly pedig már elérte a másfél milliót!' Két­szer lettünk másodikok a vá­rosi versenyben, egyszer pe­dig elsők. Rendkívül jól jött, hogy o helyezések mellé, ju­talmul nagyobb pénzösszege­ket is kapott körzetünk, s velük még többre jutottunk. Deák Ferenc — tavaly óta mar elnöke a 3-as népfront­körzetnek. Lelkesen magya­rázza, hogy tovább folytat­ják a városrész szépítését, a korábban kitördelt suhángok helyébe újabban már föld­labdás, öregebb fákat költöz­tetnek az utcákba. Üjabb tö­rekvésük a környezetvéde­lem, amelyre — mint külön­ben más jellegű feladatok­hoz is — az idén már szak-, bizottságokat is alakítottak a s’stőségi tagok irányításá­res népIVontmunkából követ­kezik, hogy (i tavasszal ta­nácstagnak jelölték a körzeti bizottság elnökét, június 8- án pedig végérvényesen is letették mellette a voksot a környékbeliek. — Szívesen dolgozom a közéletben, nem idegen szá­momra a tanácsi munka sem. hiszen rendszeresen meghívtak népfrontosként is a testületi ülésekre — mond­ja —. de a választás azért őszintén meglepett. Nagy tisztesség, egyszersmind nagy felelősség is tanácstagnak lenni, hiszen ezen a poszton a korábbinál sokrétűbb a fel­adat. Egy még mindig ala­kuló városrészben jócskán akad gond. tennivaló, ez is, az is számít a közreműkö­désemre. Ráadásul az egyik tanácsi bizottságba is bevá­lasztottak, s nyilvánvalóan itt sem szeretnék szégyent vallani. Deák Ferenc, a 30-as ta­nácstagi körzet választottja, a gyöngyösi Deák Ferenc utca nyugati oldalának is képvi­selője a területen, ami ritka érdekessége munkájának. A nevek ilyen véletlen találko­zása azonban többet jelentő számára: bizonyos újabb próbatételt. Valahogy úgy. A csendes órákban Erzsébet a virágokkal foglalkozik. Mar­gitka szívesen böngészi az újságokat. »(Fotó: Szabó Sándor) les napon. Ha kellett orvos­ságot. máskor húst vásárol­tak. hogy a bolt előtt ne kelljen olykor ácsórognia Er­zsiké néninek. Srej JjJerene pedig vízvezetéket szerelt, szőlőt metszett, mikor milyen műszaki segítségre volt szűk. ség a háznál. Nyirkos falak között Aki nehéz körülmények közt nő fel. s gyermekkorá­tól a munka kíséri, nem szí­vesen fogadja el a mankót. Inkább tartja magát, tűr í'oskadásig. A Czinege test­vérek is így voltak. Fiatalon megözvegyült édesanyjuknak csak arra tellett, hogy ked­vezménnyel tanítónőt nevel­jen lányaiból, később azok­nak maguktól kellett min­dent kiverekedniük. A szol­gálati helyet éppen úgy. mint a födelet, amely alatt meg­húzódhatnak. Margitka kü­lönösen sok bajt átvészelt. Az 1940-es évek elején egy kis horvát falucskába, Da- mására helyezték, ahol szó­tárral a kezében tanított. Ké­sőbb, útban Szentgotthárdra. angolok bombázták szét vo­naljukat. amelyen beteg any­jával utazott, S bár minden vágya Hatvaniba húzta, a fel- szabadulást követően csak Ecsédig jutott, ahol nyolc esztendeig egerek közt, krumpliszsákok, fölött aludt, s az iskolafüzeteket — a mennyezetig nyirkos falak közt — füstölgő gyertyánál, petrólámpánál javítgatta. mígnem az új elnök. Smid Dezső tisztességes otthonhoz juttatta. Erzsiké néni? Öta­lán megmenekült a vizes la­kás okozta súlyos betegség­től. De ehhez föl kellett ad­nia a tanítóságot, hogy aztán ugyancsak Keséden, előbb érzi, hogy a „saját hazájá­ban” kell mast prófétának lennie. — Sikerül? — kíváncsis­kodom. — Szeretném — válaszol­ja egyszerűen. — Nincsenek rendkívüli elképzeléseim, ter­veim, de azon vagyok, hogy újabb posztomon is tegyek valamit. Szorgalmazni kívá­nom például a Csalogány ut­ca kiépítésének befejezését, további játszóterekre gondo­lok. jó lenne a környéken egy rendes postaláda, elkel­ne egy telefonfülke, hasznos szolgálatot tenne az újságpa­vilon. S mondani sem kell. hogy mennyire örülnének az itt lakók, ha a Kálvária-part más részeit is érintené a vá­rosi gázprogram. Szóval: lyesféléken töröm a fejem, s ilyenekhez keresem tanács­tagként a segítséget. Körzeti népírontélnökként állítha­tom. hogy jó kollektíva lak­ja a gondjaimra bízott utcá­kat, sok lelkes ember van. akire lehet számítani, ha kö­zösen kell cselekedni. Társa­dalmi munkában biztosan nem lesz hiány ezután sem, ha előbbre léphetünk vele! S ha olyantól hallani ezt, aki már háromszor kapott kitüntetést önzetlen iparkodá­sáért — hihetünk a szavak- n»1’ Gyónj Gyula Moldvay Győző 1980. július t., péntek Hargitai Antal, maid Juhász Zoltán körzeti orvos mellett asszisztenskedjen. majd dr. Szondi György oldalán Hat­vanban végezzen segédápolói munkát. gyakori éjszakai műszakkal. Ezt a kis házat azonban csak így lehetett megvenni, a rávalót össze­gűid zni. ★ Mit csinál a magamfajta öreg, akit ráadásul szívbán- talmak leptek meg? S van egy fiatalabb testvére, aki magatehetetlen? — kérdi szinte önmagától Erzsi néni. — Kérem szépen, mondták nekem, hogy juttassam Mar­gitkát elfektető intézetbe, akkor könnyebb lesz. Ezt én nem tudom elképzelni. A testvérein! Én még bírom va­lahogyan, s amíg bírom, ad­dig sehová sem engedem... És ekkor, akár a Menny nyílt volna meg. bekopogtak hozzánk a Martos Flóra bri­gádtól. Először én is ide­genkedtem. hogy ide szokja­nak. Most viszont már nem bírnánk ki figyelmük, gon­doskodásuk. meleg szavaik nélkül. Űj . testvéreket kap­tunk bennük, önzetlen, drá­ga embereket, akik olykor még szórakoztatásunkról is gondoskodnak, vagy éppen a friss hatvani pletykákkal nyitják ránk az ajtót. Mert mi innen nemigen járunk ki. Minden kapcsolatunk a vi­lággal az újság, a rádió, a televízió. Amire futja, hiszen van nyugbérünk. Megköszön­tük, de nem fogadtuk el a szociális gondozóból kijött asszonyka javallatát sem, hogy ide, jönnek mosdatni, meg áztál? hordják az ételt. Nem, kérem szépen, én ellá­tom Margitkát, főzök is. s nincs panasz a szánkon. Nincs. Azóta különösen nincs, hogy ezek a. drága emberek közrekaptak bennünket. Most már igazi család va­gyunk, sok-sok asszonymo- sollyal, erős férfikarral. .. Függelék A munka ünnepe, májú elseje alkalmából, kis talál kozót rendeztek Hatvanba az Ingatlankezelő Vállalai nál is. természetesen a ilyenkor szokásos jutalma zással, kitüntetések átadása val. A Martos Flóra nevt viselő munkabrigád „szocia lista” címet kapott, Nag Lászlónknak pedig átadták mozgalom aranykoszorús jel vényét. Méghozzá másodszo: hiszen az eltelt tizenöt é alatt egyszer már megszerez te, az áfész dolgozójakén annak egyik aranyjelvénye szocialista brigádja élén. i kitüntetésnek, a szór rang nak. címnek a brigádtagok kai együtt örvendezett Erzs néni és Margitka a Csabi utca 18-ból. ahol az utol.s« évbéri oly nagyot fordult ; világ kereke. MnlHvuv r.vnvn

Next

/
Oldalképek
Tartalom