Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: A jeruzsálemi parázs Újabb olaj a gyúlékony közal-k«l«ti parázsra: az Izraeli törvényhozás, a Knesszet első olvasásban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Jeruzsálemet az ország „örökös és oszthatatlan" fővárosává nyilvánítana. A be­le len tét nemcsak az arab világban, hanem a nemzetközi haladó közvéleményben is nagy fölh'áborodáyt váltott ki. Tulajdonképpen a Knesszel ben nagy többséggel meg­szavazott döntés egyenes' folytatása azoknak a provokatív lépéseknek, amelyekkel Izrael szomszédait szüntelenül nyugtalanítja Begin kormányfő — a nemzetközi jog alapvető szabályai ellenere — minduntalan beleegyezését adja izraeli csapatok del-libanoni hadjárataihoz. Tel-Aviv j — még Kairo rosszallását is figyelmen kívül hagyva — folytatja az erőszakolt településpolitikal, amely szöges: ellentétben all a Camp David-i különalku szellemével is.' A legfrissebb lépés mintegy betetőzése az elmúlt hó-; napok es évek intézkedéseinek. Jellemző, hogy Kurt! Waldheim, az ENSZ főtitkára külön megbélyegezte az! izraeli döntést Jeruzsálem ügyében Annál is Inkább. : mert a város státuszának megváltoztatására irányuló; mesterkedés homlokegyenest ellenkezik a világszervezet; közgyűlésének határozataival. Egyiptom állaspontja egyelőre homályos Annyi azon­ban bizonyos, hogy — mint azt a külügyminiszter hang-: súlyozta — Kairó .megkülönböztetett figyelemmel és ag­godalommal" követi a fejleményeket. Az újabb izraeli manőver mindenesetre azokat iga­zolja. akik kezdettől fogva a Camp David-ben kötött, megállapodás ellentmondásaira hívták föl a figyelmet. Begin kormánya egyszerre két vasat tart a tűzben. Igyek­szik kihasználni a választási gondokkal bajlódó washing­toni kormányzat gyengéit — s ebben a játszmában a po- ‘ Útikat zsarolástól sem idegenkedik —, ugyanakkor mész-, szemenően támaszkodik az egyiptomi vezetés megalkuvó-; sara, arra a körülményre, hogy Szaditt elnök számára a különbeke látszateredményeinek megőrzése létkérdés. ( Az egyiptomi—izraeli tárgyalás újabb fordulója — J augusztus 5-e — küszöbén a Knesszet döntése Jeruzsá- • lem ügyében rendkívül nehéz leckét ad töt Kairónak. Az •• első visszhang Washingtonból sem kedvező. Az USA ér­dekeivel sem esik egybe a Beginek által teremtett bizony- ! t a lanság, amely még a mérsékeltebb, Camp David iránt [ viszonylagos megértést tanúsító arab államokat is föl- ; paprikázta. Előfordulhat, hogy a húrok túlfeszítése megpecsételi a jelenlegi izraeli kabinet sorsát. Tel-Aviv a jelekből ítélve túlontúl messzire merészkedett. A Jeruzsálem stá­tuszának megváltoztatására irányuló törekvéssel barátait is nehéz helyzetbe hozza. Azt Washingtonban éppúgy, mint bárhol másutt a; világon tudják: rendkívül veszélyes olajat önteni a tűzre., S Jeruzsálem a Közel-Kelet feszültséggócának egyik ko­rántsem elhamvadt parazsa, amely bármikor lángra lob­banhat Gyapay Dénes Hírügynökségek jglgntjk MAGDEBURG: Újabb szovjet harckocsizó egységeket vontak ki — Leonyid Brezsnyev októberi bejelentésének megfelelően — az NDK területéről. Pén­teken Magdeburg város lakói ünnepélyesen búcsúztatlak a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport ű.jabb harckocsizó egységé­nek katonáit, akik fegyver­zetükkel együtt vegleg el­hagyták az NDK-t, s haza- indultak a 'Szovjetunióba. PARIAS: Ntcolae Ceausescu romait államfő és Valery Discard d'Estamg francia kóztarsasa- gi elnök a délutáni órákban harmadszor is találkozott, s ezzel befejeződtek a francia —romén hivatalos tárgyalá­sok. A négyszemközti talál­kozó után csatlakoztak a szakminiszterek is a meg be-' szeleshez. A tanácskozások után közös nyilatkozatot adtak ki. Pen reken a kesö esti órák­ban a francia államfő Rain- bouillet-ban szükkörű vacso­rát adott vendége tisztelete­re. Húsz kísérlet következik II szovjet-vietnami ürpáros átszállt az űrállomásra Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Ismét négytagú nemzetkö­zi személyzet dolgozik a Szál jut fi. űrállomáson: alig néhány hettel a szovjet— magyar közős űrrepülés után ezúttal szovjet—vietnami ex­pedíció látogatott el az ál­landó .személyzethez, Popov- hoz és Rjumitihoz. Viktor Gorbatko és Pham Tuen űr­hajója, a Szojuz 37. moszk­vai idő szerint este 11 óra után két perccel kapcsoló­dott össze simán az űrállo­mással es három órával ké­sőbb a nemzetközi páros tag­jai átszálltak az űrállomás­ra. ahol természetesen nagy örömmel, s az immár kiala­kult hagyományoknak meg­felelően kenyérrel és sóval fogadták őket. Popov. Rjumin, Gorbatko és Pham Tuan ugyancsak a kialakult hagyományoknak megfelelően táviratban je­lentette hogv megkezdte a közös munkát. A táviratot Leonyid Brezsnyevhez és Le Duanhoz, a Szovjet és a Vi­etnami Kommunista Part fő­titkárához. intézték. A két pártvezetö közös táviratban üdvözölte a négy űrhajóst az együttes munka kezdetén, hangsúlyozva a közös szov­jet-vietnami úrrepülés je­lentőségét, A soron következő napok­ban a nemzetközi személy­zet tagjai, Popov es Rjumin segítségével mintegy húsz különböző kísérletet végez­nek el az űrállomáson, ezek között vannak orvosi-bioló­giai, technológiai, erőforrás- kutatási es asztronómiai vizsgálatok, A program eg.v részét a szovjet és a viet­nami tudósok közösen jelöl­ték meg az expedíció szá­mára, más része olyan — ko­rábban más nemzetközi ex­pedíciók által is elvégzett — kísérletek megismétlése, amelyeknél a . tudományt* program többszöri próbát, ellenőrzést igényel. A négy űrhajós igen jól érzi magát. A pénteki prog­ram végrehajtása csak a délutáni órákban kezdődött meg. (MTIJ SPANYOLORSZÁG NATO k&p AZ A VESZÉLY FENYE­GET, hogy Spanyolország, amely otthont ad ősszel az európai biztonsági értekezlet új szakaszának, az európai feszültség fokozódásának egyik gócpontjává válik. Ezt a borús lehetőséget az hor­dozza magában, hogy a spa­nyol politika csúcsain, szá­mos külső körülmény hatá­sára, megváltozott a hivata­los álláspont Spanyolország NATQ-tagságának időzítésé ügyében. Korábban a szélesebb ér­telemben vett jobboldalt kép­viselő Centrum Unió kor­mánya olyan programot dol­gozott ki, hogy minden erő­vel siettetni kell az ország belépését a Közös Piacba. A gazdasági helyzet ugyanis egyre nehezebb. Az infláció üteme jóval meghaladja a 20 százalékot, a munkanélküliek száma pedig veszedelmesen közeledik a kétmillióhoz. A Közös Piachoz való csatlako­zástól Spanyolország elsősor­ban azt várja, hogy mező- gazdasági termékei az eddi­ginél szabadabban találnak utat a Kilencek piacéra. És mivel a munkaerő szabad mozgása szerves része a kö­zös piaci tagságnak, — a Nyugat-Európában dolgozó spanyol vendégmunkások ki­szorítása a Kilencek orszá­gaiból jóval nehezebbé vál­nék. Így Spanyolország meg­szabadulna az egyébként is túlfeszített munkaerőpiacra nehezedő esetleges újabb nyomóstól. Nemcsak gazdasági, hanem belpolitikai érdekek is sür­I860, julius 2b., szombat getika közös piaci belépést a kormány számára. A Kilen­cek integrációs szervezetéhez való csatlakozást ugyanis (éppen a gazdasági szükség- szerűségek miatti a spanyol baloldal szintén támogatja. Mégpedig nemcsak az ellen­zék legnagyobb pártja, a szo­cialisták (PSOEj, hanem a Spanyol Kommunista Párt is. Ilyen körülmények között a közös piaci belépés előtér­be helyezese megkönnyítet­te volna a kormánypárt és Suarez miniszterelnök hely­zetét, elterelvén a figyelmet más kérdésekről, amelyek­ben az ellenzék esetleg éle­sen támadta volna a kabi­net politikáját. 2 Ez a madridi stratégia pá­rosult azzal, hogy Spanyol- ország NATO-belépését tá­volabbi célként kezelték és úgy fogták fel, hogy arra legfeljebb a Kilencekhez va­ló csatlakozás után kerülhet sor. A jobboldal számára ez nem okozott problémát, mi­után Spanyolországot 1953 óta kétoldalú katonai szerző­dés kapcsolja az Egyesült Államokhoz. -Az ország te­rületén katonai támaszpon­tok is vannak. Ezt a stratégiai sorrendet azonban veszélyeztette az Egyesült Államok nyomá­sa. Washington szívesen lát­ta volna Spanyolország vi­szonylag gyors csatlakozását a NATO-hoz. A Szovjetunió pedig már ekkor, idejekorán figyelmeztetett arra, hogy ha az Európában levő két ka­tonai csoportosulás (a NA­TO és a Varsói Szerződés) közül az egyiket kiterjesz­tik, akkor az súlyosan veszé­lyeztetheti az európai egyen­súlyt. Sajátos módon éppen az amerikai katona poll tika tol sok szempontból függetlenül tevékenykedő Franciaor­szág fellépése teremtett új helyzetet. Mégpedig minden jel szerint nem katonapoli­tikai, hanem gazdasági és választási meggondolások­tól indíttatva. Franciaor­szág a Közös Piac legna­gyobb mezőgazdasági expor­tőre, gazdasági érdekeivel ellentétes az olcsó spanyol mezőgazdasági termékek kedvezményezett megjele­nése a Kilencek piacán. Franciaországban lendkí- vül s/é'ie*. ellenzéke van a Közös Piacba történő spa­nyol belépésnek. Ez a jobb­oldali paraszti rétegektől a francia kommunistákig ter­jed. A feszültséget a közel­múltban jelezte a spanyol áruszállító teherautók ellen francia területen elkövetett bőm bamerény 1 et-sorozat, majd a spanyol kamionosok akciója a határon átvezető utak eltorlaszolására. Giscard elnök, aki 1981- ben választási küzdelembe bocsátkozik, belpolitikai szempontból nem engedheti meg magának, hogy elszige­telődjék az anyagilag köz­vetlenül érintett és potenciá­lisan jobboldali szavazónak minősülő mezőgazdasági ter­melőktől, s hogy ebben a kérdésben átengedje a kez­deményezést akár a gaulleis- ta. akár a baloldali ellen­zéknek. Ezért a francia kor­mány olyan döntést hozott, hogy a spanyol csatlakozás­sal kapcsolatos tárgyaláso­kat erőteljesen le kell las­sítani. 3 A Kilencekhez való csat­lakozás lehetőségének elto­lódása új taktikára kenysze- rítette a spanyol kormányt. A külügyminisztérium vá­ratlanul bejelentette, hogy a Suarez-kormány már 1981-ben benyújtja felvételi kérelmét az Atlanti Szövet­ségbe: a NATO-tagság ügyét 1983 előtt tető alá kívánja hozni, A taktikai változás célja világos. Az Egyesült Államokban, Angliában és a francia mezőgazdasági po­litika miatt elégedetlen más nyugat-európai NATO-or- szágokban keresnek szövet­ségest, hogy ily módon fo­kozhassák a nyomást Pá­rizsra. Az új döntés azonban ko­moly bel- és külpolitikai ve­szélyeket hordoz. Belpoliti- kailag: az egész baloldal el­lenzi Spanyolország NATO- esatlakozását. A helyzet ép­pen olyan különleges, mint a közös piaci csatlakozás iigyeben. Ott a kommunis­ták támogatása minősül rendhagyónak; a NATO- csatlakozás esetében viszont a PSOE az egyetlen a nem semleges országok szociálde­mokrata pártjai közül, amely nem foglal el atlanti állás­pontot és ellenzi a NATO- tagságot. A belpolitikai feszültséget ebben a viszonylatban élez­heti tovább, hogy a kormány 4 szerint a NATO-csatlakozás sorsdöntő problémáját egy­szerű parlamenti többséggel is el lehet dönteni. A bal­oldali ellenzék ezzel szem­ben népszavazást javasol az ügyben. KÜLPOLITIKAILAG a Szovjetunió részéről már a vita jóval koüábbi szakaszá­ban elhangzott figyelmezte­tés rámutat a veszély jel­legére. A nemzetközi feszült­ség általános fokozódása az európai kontinensen eddig némileg tompított formában volt csak érezhető. Ha az európai egyensúlyt meghatá­rozó két katonai csoportosu­lás egyike az amerikai veze­tés alatt álló NATO-t a stra­tégiailag rendkívül fontos Spanyolországra kiterjeszti, ez megindíthatja az európai egyensúly fetbillené-ének fe­szültségét növelő folyama­tát. —-i —e. Magyar vazatök távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából FlbEL CASTRO RUZ ELVTÁRSINAK. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságra első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanáasa elnökének, HAVANNA KEDVES FIDEL CASTRO ELVTÁRS! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada-lak- tanya elleni támadás 27. évfordulója, a nemzett felkeles nap. in alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa es Minisztertanácsa, a magyar dolgozó nép nevében elvtársi üdvözletünket küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsá­nak, Minisztertanácsának és a testvéri kubai népnek, A magyar kommunisták és népünk tisztelettel tekint a kubai kommunistáknak és a népnek hazájuk nemzeti es társadalmi felszabadításában, függetlensége megvédésében elért forradalmi vívmányaira, szocialista építőmunkájuk si­kereire, A kubai nép munkája és küzdelme elválaszthatat­lanul összeforrott azzal n harccal, melyet a szocialista közös­ség országai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pártjai, a nemzeti felszabadítás erői vívnak világszerte a társadalmi haladásért, a nemzetközi enyhülésért és a bé­kéért az imperializmus ellen. Nagyra értékeljük Kubának az imperializmus és agresszió ellen küzdő népekkel vállalt in­ternacionalista szolidaritását, amelyet méltán övez a világ forradalmi és haladó erőnek megbecsülése. A Magyar Népköztársaság szolidáris a Kubai Köztársa­ság szocializmust építő népével és támogatja azt a küzdel­met, amelyet az imperializmus fenyegetései, beavatkozási kísérletei es felforgató tevékenysége ellen folytat. Meggyő­ződésünk, hogy a Kubai Köztársaság népe függetlensége, forradalmi vívmányai megvédésével és a szocialista építő­munka újabb sikereivel határozott választ ad az imperialista mesterkedésekre. Örömmel állapítjuk meg, hogy pártjaink, országainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és proletár inter­nacionalizmus elvein alapuló barátsága és együttműködése hatékonyan szolgálja népeink, a szocialista országok közös­sege és a társadalmi haladás érdekeit. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívá­nunk a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa határozatai­nak valóra valláséban, szocialista hazájuk felvirágoztatásában a szocializmus és az egyetemes béke javára az egesz világon. Budapest, U>80. július 25. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsánál elnöke. „Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rncának, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa". (MTI) IRÁN Űjabb 21 Az iszlám forradalmi tör­vényszék ítéletei nyomán csütörtökön Teheránban 21 embert végeztek ki. Vala- mennyiüket azzal vádolták — írja a Dzsümhurije Iszla- mi című lap —, hogy része­sei voltak az iráni kormány megdöntésére szőtt összees­küvésnek. Karimi parlamenti képvi­selő a Kajhan című teheró- ni lapnak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy az iráni parlamentbe olyan sze­mélyeknek. sikerült befura- kodniok, akik „nem hisznek Khomeini imám vezető sze­repeben" es „Bakhtiar volt miniszterelnököt támogat­ják”. Hangoztatta, hogy az amerikai érzelmű képviselők akadályozzák a forradalmi program megvalósítását. Ghotbzadeh iráni külügy­miniszter cáfolta azokat a kivégzés híreket, hogy lemondásra ké, szül. Ugyanakkor kijelentet­te, hogy nem kivén a meg­alakítandó új' kormány tag­ja lenni. A Londonban és a szaúd- arábiai Dzsiddában megje­lenő As-Sark al-Auszat leg­újabb számában jói értesült arab forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Iránban fogva tartott amerikai túszo­kat „három héten belül sza­badon bocsátják”. A magukat az „Imám kö­vetőinek” nevező iráni diá­kok egyik szóvivője „hazug­ságnak" minősítette ezt, a hírt, és megerősítette, hogy az amerikai diplomatákat csak akkor engedik szaba­don, ha a volt sahot, vissza­szolgáltatják Iránnak és a megdöntött uralkodót Tehe­ránban bíróság elé állíthat­ják. BOLÍVIA A juntát nem ismeri el a világ A törvényes kormányzatot több mint egy hete meg­döntő jobboldali puccsisták­nak a bevetett nagy erők el­lenére sem sikerült letörni á belső ellenállást, és péntekig még a világ egyetlen kormá­nya sem ismerte el a juntát. A bányászok fegyverrel a kézben* harcolnak, a hadse­reg uralma alá hajtott terü­leteken pedig folytatódik az általános sztrájk. Csütörtökön összeült az Amerikai Államok Szerve­zetének (AÁSZ) állandó ta­nácsa. hogy megvitassa a bolíviai helyzetet. A katonai rezsim csütörtö­kön gyakorlatijai törvényén kívül helyezte a demokrácia védelmében fellépő szakszer­vezeteket, mivel rendeletet hozott az összes szakszerve­zeti tevékenység betiltásáról. Bejelentette, hogy a jövőre nézve új munkaügyi rend­szert dolgoznak ki. Nyilatkozatban ítélte el csütörtökön a bolíviai pucs- csot a Béke-világtanáes, és nemzetközi szolidaritási kampány megsze. rezesére hívott fel. A bolíviai szolida­ritás napjává nyilvánította augusztus 3-át, aut a napot, amelyen a bolíviai parla­ment kijelölte volna az ov* szag uj elnökei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom