Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

Mohácsi Regős Fere Pohár helyett mindig bögre Srilcsiai Károly: Épület Szerelmem szomorú. Voltam már így sokszor. Az utolsó villamosú! bárgyú zörejek és az éjszaka lassan lefelé szorít. Arcod majd vérrögöm lesz de addig a konyak hogy utazzon a kéz az ész addig ezek a vérrögök építenek lefelé sosem hatra. Veress Miklós: Szerelmes vers Ha testeink között akkora szakadék van amelybe isten rnutatúuj.ia eppen belefér ha külvárosi leíkeink között akkora hasadék van amit szeméttel sem lehet föltölteni — mit is tehetnénk? Kodorgunk egy kifestett világban viaszbabuk bohócok es kifeslett dunnák kozol simogatasért üvöltve és isten kisujját szopogatva mint a bolondok. Én verset próbálok írni ' eg.v elszajhult gépén le gazdagságunk lépcsöhazaban nsszesöpröd a húszfilléreseket egy üveg sörre És nem szeretem a Napot. Ripacs világ ez Fürdőzöm halaiban Piszkotom ingem. Humorszolgálat Negyedszáza^ — VeUerdi József, a Széche­nyi Könyvtár könyvtárosa immár több mint huszonöt eve a tudományos kíváncsi­ság elektromos töltésű ma­gas teszültségében él. Az egyetemen az bind nyelv időszámításunk kezde­tekor kialakult változatának, a szanszkritnak a titkait bú- várkodta. Közben megszeret­te ennek leánynyelvét, a cn gányt, kedvet kapott rá, megtanulta. Magánszorga­lomból tanulmányozni kezd­te a cigányság életmódját, szokásait. Összeírta dalaikat, feljegyezte meséiket, megfi­gyelte sajátos táncmodoru­kat, pddig másfél ezer koló­nián fordult meg. Kutatásai közben ügy ta­lálta. hogy a cigányság nyel­ve kihalóban van. Már csak ne ,.\;ed részek» .ért és. beszél a saját nyelvé^, de még ezek is magyarul tudnak jobban, míg a csaknem négyezer nép- zenesz között egy sincs, aki „perfekt” lenne. Vekerdi József megállapí­tása szerint hazánkban je­lenleg négy fő cigány nyelv­járás ismeretes. Legtöbben vannak a „vlach" néven is ismert „oláhcigányok”, akik valamikor a cigányság mó­dosabb rétegeit alkották és főként kupec kedéssel fog­lalkoztak. A tudományosan gurvárínak "nevezett csopor­tot a köznyeivben „íódozó” cigány néven emlegetik. Mar csak néhány ezren élnek., zömmel a Kiskunságban, a Randevú í A nepáli dzsungelekben létrehozták a Csitvan termé­szetvédelmi .területet, ame­lyet főképp a világon .igen kis számban élő bengáli tig­risek védelmére alakítottak ki. A rezervátumban szállo­dát létesítettek a tigrisekkel találkozni kívánó türisták számára. A Nepál fővárosá­ból. Kat.manduból érkező tu­risták repülőn fél óra alatt eljutnak egy kis repülőtérre, ahonnan a dzsungelén ke­resztül védőrácsokkal felsze­relt elefántokon viszik őket. Néha. ha szerencséjük van, útközben orrszarvúval is ta­lálkoznak. putrik között. . . Hajdúságban es Szabolcs- Szatmárban. A „magyarci­gány” tájszólást manapság még kevesebben beszélik. Nagy részük Nógrádban él, az iparban tevékenykedik, a legdolgosabbak közé tartoz­nak. életszínvonaluk is a leg­magasabb. A ..németcigány” „s/.into” nyelvjárás pedig ma már csak néhány száz, fő­ként Ausztriából átszárma­zott cigány sajátja. Az egyes nyelvjárások kö­zött akkora a különbség, hogy beszélőik nem értik egymást. Többek között ez a magyarázata annak, 'hogy a cigányok nemcsak az idege­nekkel. de a saját fajtájuk­kal szemben is bizalmatla­nok. Annyira ridegen elzár- kózók. hogy még ugyanazon falu különböző telepein élők sem ismerik- jól egymást. • Látszólagos agrésszivitásuk nagyfokú kisebbségi érzést takar. Az ebéd közben érke­ző, ngm cigány vendéget nem merik kínálni. Ha azon­ban az az. eléje tett tálba lé­cest kér. szívesen adnak ne­ki. Énekelnek. táncolnák tiszteletére, itallal kínálják, de pohár helyett mindig bögréből. Hiedelemviláguk roppant fejlett: tartanak a kísérte­tektől. , félnek a halott visz- s zaj áró szellemétől. Időérzé­kük nincs, találkozót nem le­het megbeszélni velük, mert az. előtervezés ismeretlen előttük. i tigrissel Hogy a tigrisek éjjel meg­jelenjenek a szálloda körül, csalétket helyeznek el. Ami­kor a tigris befejezi a táp­lálkozást. erős reflektorokkal megvilágítják. F.zalatt a tu­risták az. erkélyekről és az ablakokból felvételeket ké­szítenek. Végül is mindenki elégedett: a szállodatulajdo­nos, akihez, szívesen jönnek a turisták, a turisták, akik hazaviszik a vakmerőségüket bizonyító fotókat, s végűi, de nem utolsósorban a tigrisek, akik minden gond és nehéz­ség nélkül megvacsoraz.hat- nak. Láthatatlan medvék Amerikai tudósok az Ark- tjszon élő jegesmedvék meg­számlálását repülőgépeken elhelyezett infravörös kame­rák segítségével próbálták megkísérelni. Ez a módszer, amelv más emlősállatok lajstromozásánál eredmé­nyesnek bizonyult — az ál­latok melegebbek, mint kör­nyezetük. és sötétben, rossz idő esetén is kirajzolódnak a képernyőn — csődöt mon­dott a jegesmedvéknél. Jól­lehet, a jegesmedvék opti­kailag megragadhatóak vol­tak, az infravörös képernyőn tó* lehetett kivenni körvo­nalaikat. A rejtély megol­dása: a jegesmedvék bundá­ja szinte tökéletes hőszigete­lő. A tudósok azt várják, hogy a medvebundának , ezt a tulajdonságát fe! lehet majd használni hőszigetelő anyagok előállításához. . A jegesmedvék az idők fo­lyamán ritka állattá váltak. Az Arktiszon jelenleg nem több mint 20 ezer el belő­lük. A jegesmedve-populáció visszaesését kiterjedt védő­intézkedésekkel, vadászati és elejtést tilalommal akarják megállítani. a Aforizmák Ha életünk tévútra siklik, er­ről mindig a váltóőr tehet. (Japán vasutasok tréfája) Az ember legjobb barátja — nem a kutya, hanem a bűnbak. (Hugo Ericsson, svéd zoológus megállapítása) Ha szőr mentén simogatnak — jól vigyázz, nehogy megnyírja­nak ! (Juhok régi bölcsessége) Nem elég. hogy az embernek saját véleménye van — még az is főm os, hogy a főnökei ne tudjanak róla! (Karthágói hivatalnokok bölcsessége) Ha valaki előtt elsötétül a vi­lág — akkor mpg kell gyújtania a lámpát. (Görög villanyszerelők tréfája) Rendszerint nem az bűnös, aki vétkezett, hanem az, aki beval­lotta a bűnét. (ókori bölcsesség) Ha valaki önmagát lopja meg — ez vajon bűn, vagy bűnhő- dés? (A Kriminalisztikai problémák című kötetből) Hogy mi az igazság — ezt ajk­kor is megtudhatjuk, ha nem hajszoljuk folyton. (M. Gain amerikai szociológus) „önéletrajzomba apró pontat­lanság csúszol i be — az egész nem rólam szól”. (Az ókori S párt a levéltárában talált bejelentés részlete) Ha valakinek nincs sajái vé­leménye — ez azt jelenti, hogy másvalakinek kettő is van. (A „Hogyan lehetünk, elvhű emberek?” című grönlandi tankönyvből) Azt akarod, hogy sohase hu’l- jon rád árnyék? Akkor ne ke­ress helyet a Nap alatt! (Afrikai pigmeusok bölcsessége) Ha nincs lelked, ez nem jelenti még azt, hogy ateista vagy. (Grönlandi ateisták bölcs mondása) Az amerikai kongresszus­ban kerekedett egyik heves szóváltás közepette, egy £ö- vér. magas szenátor rárivallt ellenfelére, aki eingár, apró termetű férfi volt: — Én le ’ tudom nyelni magát, és meg sem érzem, hogy valami van a gyom­romban ! —‘Ebben az eset ben — vá­laszolt Önérzetesén a másik — az ön gyomrában sokkal több ész lesz. mint amennyi valaha i.s a fejében volt! ★ — Milyen furcsaságok vannak az életben! Nézd például ezeket a Peterson fiúkat. Ugyanazért a mun­káért az egyik pénzt kapott — a másik pedig dutyit. — Hogyhogy? — Hat a mázoló 400 ko­ronát kapott azért, hogy egy szobát szépen kimázolt, el­kente a falon a régi hiá­nyosságokat — testvére pe­dig. aki könyvelő, ugyanezt tette és 4 évet kapott érte ... ★ — Miért él maga, mit tesz a társadalomért? — kér­dezi a bíró a visszaeső bű­nözőtől. — Hogyhogy mit teszek? Csodálkozom a kérdésen, tisztelt bíró úr. Munkát adok a rendőrségnek és a bíróságnak! ★ — Ugyan. ne nyafogj már, hogy mindenféle ha­szontól ansá gr a szórom a pénzt, hiszen valójában rendkívül takarékos vagyok! — No de ilyet? Hát a tüzoltókészülék? Hat évvel ezelőtt vetted es azóta egyet­lenegyszer sem használtuk! ★ Az öreg hölgy életeben először televíziót vásárol és aznap este labdarúgó-mérkő­zést néz a képernyőn. Más­nap este rögbit közvetítenek, és a hölgy azonnal kihívja a tévészerelőt: — Nézze meg. valami baj van ezzel a készülékkel! — Mi történt, asszonyom? — Hát tudja . . . tegnap a labda gömbölyű vol*. ma pedig valahogy ovális lett! ★ Beszélgetés a féríiruhaüz- letben: — Monsieur, szeretném, ha szűkebbre vénnek ezt a nadrágot. — Talán bő önnek? — Annyira bő, kérem, hogy több lépést kell ten­nem. mire a nadrág is vég­re utolér! ★ Az ismert ügyvédnek fel­ajánlották egy gyilkossággal vádolt ember védelmét. Mi­után az ügyvéd találkozott vele. visszautasította az ajánlatot. — Miért tette, főnök? — kíváncsiskodik az ügyvéd­bojtár. — Tudja — válaszol a ta­pasztalt ügyvéd —, arra a következtetésre jutottam, hogy aki ilyen gyenge anya­gi helyzetben van. annak nincs joga ilyen bűncselek­ményt elkövetni. Még egy egri szálát? Nem véletlenül kérdője­lezi ük meg közleményünk címét. A Hevesi Szemlében bemutattuk az egri nép szó­lásainak 1 világát. Égy olva­sónk levelében, többen pedig szóbelileg arra hívták fel a figyelmemet, hogy egy egri közmondásról. szóláshason­latról megfeledkeztem. Ez a szólás pedig igy hangzik: Egy állapotban ran. mint a Samu nadrágja. Nem feled­keztem meg. csak mérlegel­tem: a szólás nem sajátosan egri. Az. igaz. hogy az egriek is ismerik, élnek is vele. Az is való. hogy a Magyar Nyelv című folyóiratban az „Egri szólások”, című adatközlésben is szerepel Hogy miért nem minősítettük az „egri" jelző­vel. arról az alábbi ismeret- anyag tanúskodik. A magyar nyelvterületen sok helyütt él még ma is a szobán forgó szólás ezekkel az alakválto­zatokkal: egy állapotban van, mint a Samu nadrágja. — Ez is olyan, mint a Samu nadrágja. — Fél. mint Samu a nadrágjától. — Kivül-beliil egyforma, mint a Samu nad­rágja. — Megáll, mint a Sa­mu nadrágja. — Sokáig tart, mint a Samu nadrágja. Igen változatosba jelentése és használati értéke is. szólá­sunknak. Egerben például az. Egy állapotban van. i mint a Samu nadrágja szólasválto- zatot árrá a gyerekre, em­berre mondják, aki mindig rongyos. T)e ezzel jellemzik a kísnövésűeket is. Ez is olyan, mint a Samu nadrág­ja szólásforma , jelentest-: hóbortos ember. ostoba, ügyetlen. Ebből vált ki a ha­sonló használati értékű sa- munádrág szóalak. De a Sa­mu név önmagában is fel­idézi ezeket a rosszalló minő­sítéseket. Szólásunk több változaté­hoz egy-egy történés- vagy ráfogás is tapadt. Megáll, mint a Samu nadragja hát­teréül a népi emlékezet ezt az eseményt emlegeti: Samu bőrnadrágja megázott, s az­után úgy összeszáradt, hogy magában is megállt. A bőr­nadrág rejtélyes suhogása annyira megrémítette viselő­jét, hogy futásnak eredt. Ez. a ráfogás adott alapot e vál­tozatnak: Fél, mint Samu a nadrágjától. Egy egri adatszolgáltatóm ezt a változatát is emlegette szólásunknak: Ez is olyan, mint Samunak a nadrágja, s így értelmezte: egy állapotban van: állandóan beteges, göt­hös. Az országosan ismert, szólásnak egri változatairól beszélhetünk tehát, de nem sorolhatjuk őket a sajátosan er. etíeti egri szólások közé. Az igazgató rend­kívüli megbeszélésre hívta össze az áruház vezető munkatársait. — Egyre több kül­földi vásárol nálunk, kartársak — kezdte a mondókáját, — Az-t a legfőbb gondunk, hogy nem tudjuk öltét .kellőképpen tó-” jékoztatni, felvilágo­sítani, mert az el­adók csak magyarul beszélnek. — Én görögből és latinból érettségiz­tem — szólt a fő­könyvelő. — Eset­leg ... — Az semmi. Ná­lunk élő nyelveket kellene ismerni — intette le öt a: igaz­gató. — A Loviscsák Pe­pi, tud németül! ' — ugrott fel a szak- szervezet i titkár. :— Ugyanis ö ötvenhat-',, ban kiment, de aztán visszajött.. Most a női ruhaosztályon dolgozik. Itt vannak a külföldiek — Azonnal híhják ide! — rendelkezett mz igazgató. — össze­állítunk vele egy kis szótárt az áruházban használatos szavak­ból. Az összeállítást sokszorosítjuk. ki­osztjuk: „ dolgozók­nak. s ezentúl min­denki német nyelven tárgyal majd a kül­földiekkel. És Loviscsák Pepi munkához látott. Összegyűjtötte és németre fordította atppkat a fontos ke­reskedelmi szakki­fejezéseket. " amelye­ket leggyakrabban használnak nálun1 az elárusítók. íme, mutatóba i néhány! „Hol él a kedves vevő, a holdban?” — „Ne. tessék válogat­ni. ez van! . Veszi, nem resti, nem kap mást!” „Nem látja, hogy a másik vevővel tár­gyalok? Vak maga?”, „Nem a ruha szűk, biztosan uraságod szeret jókat enni!” „De háklis a ked­ves vevő. de háklis!” „Mit akar maga a vásárlók könyvével? Most tanul írni?” „Asszonyom, Krisz­tus koporsóját sém- őrizték ingyen!” Az igazgató na­gyon elégedett volt a Loviscsák-féle szó­tárral. Minden kife­jezést figyelmesen elolvasott, . megrá­gott. maid így szólt a .szerzőhöz: — Remek, kitűnő! T.oriscsák kart ars. legyen szíves, még azt fordítsa le. hogy ,.Leltár miatt zárva. A legközelebbi bolt a Hintaló utca 4. sz. alatt”.... Hátha szükség lesz erre. a kifejezésre is! Es ak­kor aztán jöhetnek a külföldiek, felkészül­ten várjuk őket!!! (Kiss György Mihály) jfímhMfú l>r. Rákos József

Next

/
Oldalképek
Tartalom