Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-10 / 134. szám
Falu a láp migött w&* >** Kopjafák az ácsai temetőből Erdők a vízben Ez az út fák, zömmel erdők közt vezet, néha bokros, rit- kásabb területek mellett. Ez már a tájvédelmi terület. Mocsár és láperdői, turjános retjei egy része — 1412 hektár — szigorúan védett, ahova csak a szakemberek kalauzolásával látogathatunk. Égerláperdők váltakoznak itt a ritka télisással és más sásokkal táúsult nádassal. A zsombékos, zsombéksásos területeken, lépréteken rekettyefüzek bokrai terpeszkednek. A lápréteken is sajátos növények élnek. A régi növénytakaró hírmondói a kőrises láperdő maradványai . itt. Sajátos látványt nyújtanak a rendszerint sekély vízzel borított talajból szinte a föld színén szétágazó kőrissarjak, a mélyebb részeken sással, sűrű hínárral vegyest. Ha meg aszályosabb időben szárazra kerülnek a kőrisek, a nagyobb fák gyökerei meredeznek össze-visz- sza a föld fölött. Erdő és rét évszakos változatosságát elbeszélni alig lehet: érdemes egy kiszemelt kis részt megfigyelnünk időről időre, s látjuk, mennyi szín és forma váltakozik rajta. Egyébként V9H, aki Öcsa község nevét is egy égeres ' M nemdohányzók dohányzása A főváros tőszomszédságában van egy érdekes természetvédelmi terület. Szinte az országút mellett: Budapestről Szeged felé vagy vissza naponta ezrek mennek el mellette anélkül, hogy tudnának róla. Ráadásul nemcsak a sajátos tájrész érdemli meg a figyelmet, hanem a mellette levő falu s főleg annak temploma is. Ez a falú Öcsa. Alighogy elhagyjuk a főváras szélén a benzinkutat, az 5-ös út első kanyarulatából egyenesen lovább oda vezet az út. De ha előbb a tájvédelmi körzetet kívánjuk látni, inkább folytassuk utunkat az 5-ösön, s csak Alsónémedi után, sőt a kavicsbánya elágazáson is túl forduljunk balra az ugyancsak ócsai irányt jelöKörmend Város Tanácsa elfogadta a város címerét és zászlaját. s meghatározta használatának körülményeit. A címer vörös alapszínű, talpán lekerekített négyszögletű pajzs, amelynek közepén ó-ezüst színű stilizált vártorony, s ennek mindkét oldalán egy-egy kettősfarkú oroszlán látható. A torony és az oroszlánok már a város korábbi jelvényein, pecsétjein is szerepelték. A torony fölött ó-ezüst színű kerettel Megkezdődött az Euro- nemzetközi beton bizottság kongresszusa és közgyűlése. Huszonhat országból 150 külföldi és 50 hazai szakember vesz részt az Euro-nem- zetközi beton bizottság 21. kongresszusán és közgyűlésén. amelyet hétfőn nyitott meg Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai kongresszusi termében. Üdvözölte a kongresszust Julio Ferry-Borges, , 41 lisszaboni egyetem proszegélyezett vörös csillag van. A pajzs aisó részén az ugyancsak ó-ezüst színű, párhuzamosan futó két pólya a város vizeit, a Rábát és a Pinkát jelképezi. A város zászlaja zöld színű, álló elhelyezésű téglalap. amelyet alul rojtok díszítenek. A zászló' közepén a címer képe látható, alatta pedig ó-ezüst színű betűkkel a Körmend felirat. A címert és a zászlót Sin- ka Mátyás, grafikusművész tervezte. fesszora, a nemzetközi? bizottság elnöke. Az ötnapos kongresszuson a nemzetközi szervezet 15 állandó bizottságának és munkacsoportjának beszámolóját meghallgatva ajánlásokat dolgoznak ki a különböző betonszerkezetek korszerű vizsgálatára, a földrengésálló vasbeton épületek tervezésére, a tűzvédelem műszaki követelményeinek fejlesztésére és még más fontos műszaki feladatokra. A kongresszus és közgyűlés végül megválasztja új tisztségviselőit jelentésű lengyel szóból származtatta. Más feltevés szerint egy török származású személynévből, ismét más s talán legvalószínűbb magyarázat szerint a szláv ovca, ovc&a — annyi mint juh — szóból ered. Hétszáz éves freskók Egyébként a legrégibb okleveles följegyzés 1237— 1240-ből őrzi Olcha formában a falu nevét. Ugyanakkor már monostorát is említik, három évtizeddel későbben pedig apátságként írnak róla. Építési formái is elárulják, hogy a premontrei szerzetesrend készítette. Kívülről a kereszténységgel egykor Rómából elterjedt, s ezért románnak nevezett építészeti stílusban gyönyörködhetünk. Két zömök torony emelkedik a templom homlokzatánál, vaskosságát a karcsú ablakok oldják. Az épület alaprajza keresztet formáz s hát'om hajót foglal magában. A templom belső érdekességei a XIII— XIV. századi festett falképek, amelyeken különböző szentek mellett lovagkirá-, lyunk, I. vagy Szent László képmása is feltűnik. Szokatlanok talán a freskók egy református templomban —, de ezeket a helyreállítás tárta föl a vakolat alól a század elején. S talán még érdekesebb az, hogy még a törökök meszelték le a freskót, amikor hódoltsági terület lett e vidék, s a templomot is átalakították Allah szók' Tára — ennek bizonyítéka egyebek közt a külső nyugati falon egy Koránból felírt idézet, illetve az akkortájt kialakított, keletre — Mekka irányába — néző imafülke, a mihráb. Kopjafák, löszpincék A természeti értékeken és az Árpád-kori templomon kívül is találunk látnivalót Ócsán.' Ott vannak mindjárt a közelben az öregfalu házai, a régi népi építészet emlékei. A templomtól nem mesz- sze ágazik el egy út .Üllő felé. Ez a temető mellett vezet el. amelyben még találni egy-egy síron fejfául állított kopjafát, kopjaszerűen faragott sírjelet. Ezek is védettek egyébként csakúgy, mint a temető előtt jobbra, Inárcs felé elágazó úton elérhető „ollóágas”, nyeregtetős pincesor. Olyanok ezek a pincék. mint a osőszkunyhók: csak a nádtető emelkedik a föld fölé. De belül meneteles leiáratok ereszkednek a löszfalba ásott borospincékbe. N. F. Közeledett a nyár, szemüvegben negyven fokos volt a meleg. A Huncutka és Téglakeksz irodájában élesen felberregett a telefon. Huncut Habarcs, a vállalat igazgatója felemelte a fejét íróasztaláról. — Szervusz, Habarcs — hallotta a vonal másik végéről a vállalati központ hangját. — Mi újság? Huncut Habarcs körülnézett szobájában. A képek a helyükön voltak, mindössze a.három napja itt lakó piaci légy kapott hőgutát. , — Semmi különös — válaszolta. — Változtatjuk a termelést szerkezetet és javítjuk a minőséget. / — Nagyon helyes — hallatszott a vonal másik végéről. — De most nem erről van szó. — Értem — mondta Huncut Habarcs és megtörölte Dohányzás vagy egészség: válasszon! Sokat kifejező, tömör mondat. Egyértelműen rámutat a dohányzás egészségkárosító hatására és arra, hogy dohányozni nem muszály; az egészség is vá-, lasztható. De — mint általában a jelmondatokba szorított megfogalmazások — ez sem tökéletes. A választás ugyanis csak az aktív dohányosok lehetősége, minden1- ki csak arról dönthet, hogy ő magg dohányozzék-e vagy sem. A passzív dohányzás — kényszer. Mit*ől is van szó? Passzív dohányzóknak azokat nevezzük, akik maguk nem dohányoznak, de „élvezni” kényszerülnek a dohányosok füstjét. Vagyis,, tulajdonképpen mindenki, legalábbis minden felnőtt ember. Lélegezni folyamatosan kell! Nem lehet elhalasztani akkorra, amikor az ember kijut a füstös helyiségből a tiszta levegőre. És a dohányfüst nem tesz különbséget, hogy szándékosan szívják-e be vagy kényszerből. Igaz, hogy a közvetlenül beszívott dohányfüst töményebb és ezáltal károsabb is, a levegőben felhígult füstből pedig kevesebb jut egy-egy légvételre, és ezáltal kisebb a megbetegítő hatása, a dolog mégsem ilyen egyszerű. Sok múlik azon, hogy milyen nagy a helyiség, hányán dphányoznak benne, jó-e a szellőzése és mennyi ideig tartózkodik ott az ember, mert ez határozza meg a beszívott füst mennyiségét. Ha pl. rosszul szellőzött kis irodahelyiségben ketten erősen dohányoznak, megtörténhet, hogy a nemdohányzó harmadik annyi füstöt szív be, mintha ő maga is dohányozna. Nem mindegy továbbá, hogy a passzívan dohányzó egészséges vagy beteg. Egyes betegségek esetén a tűrőképesség erősen csökkent, A légzőszervi, és szívbetegségek bizonyos formáiban szenvedőknek a. kevés füst is nagyon árthat és sok kellemetlenséget okozhat. És nem mindig tudjuk, hogy a környezetünkben levők között nincs-e beteg ember is. De van még egy nagyon érzékeny csoport: a gyerekek. Bizonyított, hogy dohányos szülők gyermekei nagyjából kétszer olyan gyakran betegszenek meg valamilyen légzőszervi betegségben, mint akiket a szülei a izzadó, homlokát, —„ Rögtön gondoltam. Nos, elmondhatom, hogy a munkahelyi demokráciát az elmúlt hóná- pokban 104 százalékra teljesítettük, a teljesítmény szerinti bérezés pedig a tervezettet meghaladó módon emelkedett. — Mondtam, hogy nem erről van szó — szólalt meg ismét a telefonkagyló. — Van itt egy költő. Vegyétek fe1 a Huncutka és Tégla- kekszbe, 1 Használható fiú, ráadásul a vejem. Huncut Habarcs ismét körülnézett a szobában, de a piaci légy nem mozdult. — Ne haragudj, kérlek alássan kezdte a megnövekedett vállalati önállóság stílusában —, de mit kezdjek én egy költővel ? — Tehetséges fiatalember — mondta a központi após. — Tud időmértékes verseket dohányfüstjüktől megkímélnek. Passzív dohányzás az is, ha a dohányzó anya a vérével juttatja el a füst egyes alkötóelemeit a magzatba. Ezért több a dohányzó nők koraszülése és ezért kisebb' (sokszori gyermekük születési testsúlya. A nikotin az anyatejbe is bejut, így a ! csecsemő is kap belőle. Amiről szóltunk, csak nagyjából regtől ismert, sokban új felfedezései a tudománynak. Az utóbbi másfél évtizedben sokat gyarapodtak ismereteink. A dohányzással kapcsolatos viselkedési normák azonban előbb alakultak ki. Ez magyarázza a nagy ellentmondást, hogy egyébként jóérzésű emberek e téren nincsenek tekintettel másokra. És a megoldás? A korunknak megfelelő dohányzási erkölcs kialakítása. Olyan erkölcsé, amely tudomásul veszi, hogy aki — tudva, hogy egészsége ellen cselekszik — mégis dohányozni kíván, az megtehesse, de amely egyértelműen elítéli mások zavarását, passzív dohányzásra kényszerítését. Ez nem utópia. Már most is sok helyütt tilos a dohányzás, I és a dohányosok kibírják rágyújtás nélkül. Terjednek, ha nem is túl gvorsan a közös önkénjes- séggel vállalt dohányzási korlátozások. Jó volna mielőbb elérni, hogy senki se füstöljön ott, ahol a je'en- levök valamelyike d füstöt nem bír.iq vagy akár csak nem szereti. És higgyjék el a nemdohányosok: nem illetlenség arra kérni valakit, hogy ne gyújtson rá. A gyermek (és á magzat) védelmét illetőleg tételezzük fel, hogy csak a tudatlanság akadályozza. Nehéz ugyanis elképzelni olyan szülőt, aki tisztában van vele. hogy károsítja gyermeke egészségét és mégis dohányzik azokban a helyiségekben, ahol a gvermek is megfordul, ahelvett. hogy :— ha más lehetőség nincsen — Wimenne a folyosóra vagy a ház elé. Nehéz probléma a dohányzás, túlságosan elterjedt szokás. túl sokan szeretnék hinni, hogy nem is olyan káros, mint mondiák. Pedig nem ló «ebb tekintélyű szervezet állapította meg, mint az Egészségű,gyi Vilá»szerve-' zet. hoev a legsúlyosabb egészségkárosító tényezők egyike. is írni, normásnak bizonyára beválna. Huncut Habarcs nagyot sóhajtott. Eszébe jutott, hogy tegnap küldött el két adminisztrátort, ’ mert növelni kellett a hatékonyságot. — Éppen egy vállalati költőt kerestünk — szólalt meg rövid, ám annál hatékonyabb gondolkodás után. — Most 'fogalmaztam magamban a hirdetést. Úgyhogy igazán a legjobbkor jött az ajánlatod. — Nagyon jó — hallatszott ismét a telefonból. — Használható a fiú, de kicsit lusta. Légy szíves legyen rá gondod, hogy ' mindennap megírjon két verset. — Ez csak természetes. — mondta Huncut Habarcs. — Még témákat is adok neki. .. Csak egyet kérdeznék, ha lennél olyan szíves... Meddig maradna nálunk a költő? — Nem sokáig. Fél év múlva úgyis nyugdíjba megy. — Egy ilyen fiatal fiú? — hűlt el a meleg ellenére Huncut Habarcs. — Bizony. Manapság az ilven-fiatal fiúk is csaknem hatvanévesek — mondta a központi após, majd letette a kagylót. Huncut Habarcs megtörölte izzadó homlokát. ,A piaci légy kajánul nézett rá a szeme sarkából, majd a „Sej. hal Boldizsár..kezdetű nóta dallamára zümmögni kezdett. Föld S. Péter MAI ‘MŰSOROK; fiAQIO KOSSUTH 8.27 A felnőttkor határán. 8.57 Nótacsokor. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10-14. 10.35 Operettfelvételek. 11.00 Kodály: I, vo- nósnéigyes. 11.39 Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. 12.35 Törvény- könyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.45 Népi, zene. 14.42 A román irodalom kezdetei. 15.10 A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 15.26 Nyitnikék. 18.05 Hunyadi László. (Operettrészletek). 17.07 Mozgásterek. 17.32 Pongrácz Péter (oboa) és Sebestyén János (csembaló) felvételeiből. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol, volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 I. Petényi Miklós gordonkázik. 20.04 Csak egy kultúránk van. 20.34 Népdalok. 21.05 Húszas stúdió. 22.15 Sporthírek. 22,20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Évszázadok mesterművei. 23.06 Csajkovszkij operáiból. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.36 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 13.25 Állatbarátoknak. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig. .. 18.00 Tiptop parádé. 18.33 Muzeális felvételeinkből. 19.00 Kör- kapcsolás bajnoki labdarúT gó-mérkőzésekről. 20.00 Csak fiataloknak. 21.13 Derűre is derű. 21.39 A tegnap slágereiből. 22.27 A rádió dalszínháza. 23.15 Az 1979. évi pori nemzetközi dzsesszfesztivál felvételeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Regős Zsolt és Zakar János. 17.45 Múzeumi híradó. A Bük ka Í ja népművészete. Dr. Fügedi Márta előadása — Georghe Zamfir pánsípon játszik. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. 16.30 Gólyavári esték. 17.10 Nagy magyar muzsikusok. IS.10 Hol tart? 18.25 Harmincöt esztendő. 19.10 Té- vétoma. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Anna Karenina fAngol tévéfilmsorozat). 20.55 Legszemélyesebb közügyeim 21.45 Aelita (Fantasztikus történet). 22.35 Tv-híradó 3. 22.45 Mindenki cirkusza. 2. MŰSOR 16.20 Lengyelország—NSZK —Magyarország női atlétikai viadal és nemzetközi férfiverseny. 19.00 Autó- motorsport. 19.30 Tv-hira- dó. 20.00 Lírai riport Pilinszky Jánossal. 20.45 Magasépítők. 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Régi zeneszerszámok. 21.40 Szemle. 1980. június 10., kedd lő táblánál,, Nádtetős pincék Körmend címert kapott Földrengésálló vasbeton épületeket terveznek
