Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

A világot megdicsérve

Kovács felettébb jól érzi magát, kellően megszidta ma-j

ga körül a világot.

Nagy felettébb jól érzi magát, mert a kelleténél is job- í

ban megszidta a maga körüli világot. !

Kiss felettébb jól érzi magát...: úgy van. ő is perben' és haragban van a körülötte lévő világgal. Voltaképpen j egyiküknek sincs különösebb baja, csak hovatovább; életformájukká vált mai valóságunk, mások munkája és S e munka elért eredményeinek egykedvű figyelmen kívül j hagyása. Helyette „sportszerűen” azt szidják, amit lehet. ( Bizonyítani akarván, hogy ők hárman — és még hány'/ tízezren ? — voltaképpen mindent jobban tudnának csele- > kedni, ha hagynák őket, mint teszik azt mások, s meri \ ők nem cselekedhetik azt, amit a mások tesznek, ezért olyan ez a mai világ, amilyen. í

A mai világ persze valóban olyan, amilyen. Telve gond- } dal, nehézséggel, méreggel, ürömmel, — de örömmel isj! bőségesen- De az örömről valahogy nem illik nálunk ma- J napság beszélni. A megelégedett ember gyanús. Nem d-i- < vatos alkat. A japán kerti traktorhoz, a pakisztáni sző- { nyeghez, az angol whiskyhez nem egyszerűen a rezignált, hanem a fölháborodott arc a divatos. A jó magyar közmondás, a kákában is csomót keresés alaposan megkérdőjelezhető, mért sokak számára teljesen érdektelen a káka, csaik a csomó a fontos. Amely miatt háborogni, méltatlankodni lehet. /

A közelmúltban, éppen itt Heves megyében avattak j

egy jelentős kulturális létesítményt. Nem érdekes most. í hogy hol és az sem, hogy milyen jellegű volt az avatandó > épületegyüttes. Lényeg, hogy az adott település légi álma > teljesült ve'e, a nem kevés millió forintos befektetéssel, ! Az avatás ünnepélyes pillanatai után szinte azonnal már > röpködtek a résztvevők soraiból a kritikai megjegyzések l az épület állagát, jellegét, célját, kivitelét, szépségét, ér-.; tékét illetően. Elképzelhető természetesen, hogy a sok! millió forintért megépített — egyébként valóban csak né- i hány és jeleni!éktelen hibát mutató — létesítmény hagy- < hat. sőt hagy is mag,a után kívánnivalót. Az már nem is1 elképzelhető, de megkövetelhető és megkövetelendő is. ^ hogy ezeket a hibákat kellő időben és helyen fölfedezzek > és a felelősök a hibákat a kellő módon és kellő időben 1 kijavítsák. De aligha értelmes dolog, hogy az anya-; könyvvezetőtől kijőve az ifjú férj egyébként szép és ifjú > arájának orra hegyén feltűnő pattanas felett meditáljon. > még akkor is, hogy ha ez a folytonossági hiány kétség le- < len és szemmel látható, örülni tudni kell. Pontosabban. örülni is tudni kell! <

Azok, akik e kulturális létesítményt avatása póllamatá- ; ban csak hibáin keresztül tudták nézni és látni, azok, J akikben nem buzdult fel az alkotó munka kétségtelen : sikere látványára a jóleső emberi együttérzés,—legalább- ; is felemás emberek, [legalábbis a másik felükké1, az; örökke gyanakvó, kételkedő, a semmit nem becsülő érzésvilágukkal szembesítik rendre magukban a világot és sajat ítélőképességüket.

Nem arról van szó — nincs is okunk rá —, hogy sza- kadatlan diadalmenetben vonuljunk körbe-körbe és megállás nélkül harsonázzuk. mi történt, mj épült ebben az országban az elmúlt évtizedek alatt, és hogy óriási ter- heink ellenére mi minden nagyszerű valósult és valósul majd még meg. Az értelmetlen hejehujázás eppenúgy5 leszerel es fél .‘evezet, mint az értelmetlen és lekezelő borúlátás. Nem választási agitáció — bár miért ne lehetne akár az 1 is?! —, hogy életünk változásai hallatlanul gazdagok,! hallatlanul gyorsak voltak és kényszerű megtorpanásunk; sem recessziót, hanem erőgyűjtést jelent a gazdaság, a ? kultúra és természetesen a politika szférájában is. Nem í választási agitáció — bár miért ne lehetne az is?! —A hogy azért szidjuk oly sokat kétségtelenül uniformizált j lakótelepeinket, mert nem egy és nem is tíz épült belőni lük. Azért vannak gondjaink a beiskolázással, az óvodá- í val. az egészségüggyel, a gépkocsiellátással, és számos kisebb es nagyobb más területével életünknek, mert igé- i nyéinket ébresztvén, azok. ha nem is mindig, de gyak-! ran megelőzik a lehetőségeket. - (

A felszabadulás utáni első években gyakorlatilag min-;> den nagyon szép és minden nagyon jó volt. Egy hábo- ; rúban es egy háborútól pusztult ország tért magához ke - ’ gyetlen kábulatából és tudott, akart is örülni a legeseké- > lyebb sikernek is. Egy szabad országban az egykor kol-í dússá tett nép kezdte formálni a szabadsághoz méltó! életét, s megtölteni is azt a szellemi és anyagi javak ^ tartalmával. A több mint 35 esztendő egyértelműen iga- , zol ja mindenki előtt, hogy a kétségtelen ellentmondások’ ellenére is, sőt azokkal együtt nemcsak más, de egy új,; és nemcsak új, de alapvetően más országot építettünk fel.

... amelynek eredményeit ím most már szidni lehet.- ócsárolni, jobbik esetben figyelmen kívül hagyni. Mond- hatnám és írhatnám: megengedhetjük magunknak ezt aj luxust. A nincs-et nem lehet elbírálni, hogy miért olyan, amilyen, csak a van-1. És elnyomhatatlan bennem az ér- j' zés, hogy a won-nak ez a hovatovább egyoldalú, csak! az épület repedéseit, az üveg fénytöréseit számon tartó! megítélése keserűvé teszi azok szája ízét is, akik azért j többen vannak, de akik halkabban szólnak életünk meg- ! gyarapodott értékeiről, mint amilyen konzekvensen szid- , ják ezeknek az értékeknek itt-ott előforduló fonákjait a - mások. ^

Kovács felettébb jól érzi magát, kellően megszidta ’ maga körül a világot- Elégedett. Voltaképpen ez is egy! olyan állapot, pszichikai és társadalmi egyszerre amelyet elkönyvelni, a ..bevétel” oldalára is lehetne. Kovács szid. i mert Van mit, mert szidhat, bírálhat, s még ahhoz is jo- g| van, hogy ne örüljön annak, hogy végeredményben í szép az élet- A mi életünk. Csakhogy fanyar, nem igazán ; emberi élet ez. És a látó kötelessége, hogy segítsen lát-1 ni a .szemüké; csak a buktatóra szögezdknek. Miért volna baj az. ha Nagy akkor is jól érzi magát, ha megdicsérte maga körül a világot.

Cfhu p hl

Separat-Abdruck inad. „ZetNebrifi f A XXII. Jgg.. III,«. IV. Haft

J[/fn

CV* lufitok fa

Die Bedeutung der olrnipisehen Spiele

fOr die körperliche Erziehung der Jngend.

, Von Dir Fra« Ksmdny,

Mitglied <1<m lut' ni»tmo»l<'n > oirité*.

Hs hieße Enlen nach Athen tragen, wollte ich den I<e«ern. i dieser Zeitschrift da? Wesen und die Bedeutung der antiken olym-J I

E

iseheu Spiele weitschweifig auaeinandersetz.cn. Wird ja selbst der < i«ie beim Klange dieser zwei Worte in eine weihevolle Stimmung versetzt, die sich bei den Eingeweihten zu einer Art von' Andacht steigert Auch mit den äußeren Umständen ihrer Wiederbelebung in unseren Tagen brauche ich mich nicht umständlich zu belassen, da das Wichtigste aus der Tageei iterator noch in hinreichend lebhafter Erinnerung ist. Wo nicht, verweise ich auf den ebenso ausführlichen als gewissenhaften Bericht, den über unseren Gegenstand mit erschöpfender Aufzählnng der äoßeren Ereignisse und Details Prof. !>r. Georg Guth-Prag erst kürzlich veröffentlicht bat.*) *“ -■ _ »

Ich für meinen Theil möchte jedoch um einen Schritt weitergeben und aus der allzu verführerischen Fülle des Stoffe* vorzüglich die allgemein-erzieherische Seite des gewaltigen Unternehmens für Gegenwart und Zukunft besprechen, da ich die*

1 olympischen Spiele als Gemeingut der civiliaierten Menschheit

•) S. .Zeiischr f. d. imWn Gymnasien", 1890, 8.5W1—975. -- Einige' kleinem Verseken, di# dem Yerí.,_nnznriscbe YerkáKniaee betreffend, mitunter- laufen sind, seien im Folgenden berichtigt. "Der'TJngar joliás Kellner war. wie nachtrágiick oflkiell coniutiert werde Is aoek .Alig. gport-Ztg.*, S. 1340). der dritte im Haratkonlanfe (S. 070). Von don anwesenden (1.3) Unga.n babén sieb aetir bloß 7 be'theihgt (8.974) Der Doppelskger im Schwimmen keiüt A1 fr Hajói-tínttmann (8. 975). Beim 8UU m-Lanfe kam a)e Zweiter Ferdinand Dani (9 ewe. 11* *ic ), beim 100 et-Laef ale dritter Aloia Sonkoly an. Die Ennnenmjmmedadle iet roe J. C. C kap tain IS. 971)

Ximiaz.

MMM tßVÄTi* J - •

» K izoVAt-- "

A pedagógus Kemény Ferenc

és az olimpia

K

emény Ferencről még a tájékozott olvasónak is elsősorban a nemzetközi és a magyar olimpiai mozgalom egyik megalapítója jut eszébe és nem a pedagógus, a tanügyi író, a harcos publicista. Hogyan került azonban az egri reáliskolai igazgató a matematika. a fizika, a német és a francia nyelv tanára a párizsi So-rbonne amfiteátrumába, ahonnan az újkori olimpia 1894-ben elindult diadalmas és buktatókkal terhes, világrészeket összefogó hatalmas útjára? Hogyan bábáskodhatott az a Kemény Ferenc a nemzetközi és a magyar olimpiai mozgalom bölcsőjénél, aki tollával olyan szenvedélyesen bírálta az akkor kibontakozó versenysportot, a rekordokért folytatott harcot és a rekordereket. hogyan lehetett annak az olimpiának egyik megalkotója, amelynek rekordjait a sportért rajongó világ a legnagyobb eredményeknek tartja és amely rekordok elérése vagy megdöntése minden élsportoló talán legnagyobb vágya?

Ha csak felületesen lapoz bele az ember Kemény Ferenc írásaiba, amelyek elsősön. . i pedagógiai jellegűek — jóllehet foglalkozott a háború és a béke, a békemozgalom, az irodalom és az irodalomelmélet kérdéseivel is — még ellentmondásosabbnak tűnik személyisége. Kemény Ferenc elsősorban pedagógus volt. Mégpedig kora polgári pacifista pedagógiájának lelkes követője és harcosa. Az olimpiai mozgalomban ő elsőssorban az ifjúság nevelésének eszközét, a nemzetköziséget,, az ókori embereszmény mint nevelési cél felelevenítésének lehetőségét látta és kereste. Maga Coubertin báró, az újkori olimpiák szülőatyja is ízig- vérig pedagógus volt és a játékok elindítói szinte kivétel nélkül mind a pedagógia, a nevelés területéről kerültek ki. Céljukat híven példázza Kemény Ferenc 1895-ben megjelent Olimpia Redivia (Az olimpia feltámadása) című cikke, mellyel a hazai közvélemény figyelmét kívánta felhívni az 1896-os athéni játékokra: „...az olimpiai játékok üdvös gyümölcsöket fognak érlelni. Egészséges, demokratikus nemzetközi élet és törekvés fog az örökös küzdőtérről kiindulná: a becsület és önzetlenség kultusza pétiig újjáalkotja majd az egész, világot. Ekként lesz az atlétika a társadalmi békének, valamint az emberiség erkölcsi és tes- -ti tulajdemságainak reg ismert és mégis új eszköze.” így már érthetőbb, hogy a humanista, pacifista szemléletű iskolaigazgató hogyan kerülhetétt ilyen szoros kapcsolatba a sporttal. Az újkori játékok megalkotói elsősorban nem a versenysport nagy nemzetközi seregszemléjét látták az olimpiában, még kevésbé az éxluzív klubok vetélkedését, vagy a nemzetek presztízsversengését. hanem a nemzetköziség, a testnevelés pedagógiai je- ] ént őségé, az ókori lélek, szellem és test egvüttas elve állott figyelmük középpontjában. Kemény Ferencnek az Í897-ben, az athéni olimpia után írt tanulmánya; Die Bedeutung der olimpischen Spiele für die körperliche Erstehung der Jugend (Az olimpiai játékok jelentősége az ifjúság testi nevelésében), már címével is ezt jelzi.

..Az olimpiai játékok eredményei és hatása — írja ebben a művében — eltekintve egyes érthető túlzástól, mindenféleképpen örvendetes képet mutatnak. Mindenekelőtt a testgyakorlás iránti kedv erőteljes fellendülésért’ gondolunk, amely mind á gyakorlatokat végzőknél, mind a nézőközönségnél értékes etikai jelentőséggel bír. Az athéni program megkívánta a tornának, játéknak és az atlétikának szerves

egyesülését, ami ezen dicséretes példa követését eredményezheti. Felbecsülhetetlen eredménye az olimpiai játékoknak az az igaz és bölcs lelkesedés, amit a nemzetek között, helyesebben magában a népben a testnevelés iránti érdeklődés felkeltése jelent.” A továbbiakban szenvedélyesen keresi azokat a pontokat, ahol az olimpia közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolhat az iskolai testi nevelésre. Jóllehet eleve kizártnak tartja — a korszellemnek és az érvényes iskolai rendelkezéseknek megfelelően — annak lehetőségét, hogy középiskolások az olimpiai játékokon ténylegesen részt vegyenek. de „.. .a középiskolás diákok igen is részt vehetnek a felkészülésben, hiszen közve'len ül az érettségi vizsga után nyitva állnak előttük nemcsak a főiskolák, hanem a stadionok kapui is. Ami azonban már a közéo- dskola falai között is lehetséges, az általában a fizikai teljesítmények nagyobb elismerése, hiszen már önmagában az is elég megdöbbentő, hogy rendszerint a legjobb tornászok a leggyengébb tanulók.” A továbbiakban art is abban a korban szinte eretnekségnek számító gondolatot is felveti, hogy iskolások megfelelő keretek között miért nem léphetnének be a torna- és sportegyesületekbe és teljes vál Iszéles- séggel kiáll az egyetemi és főiskolai .sportegyesületek ügye mellett: „...az államnak. a társadalomnak és a rektoroknak itt kéz. á kézben minden erejüket latba kell vetniük az akadémiai toma- és sportegyesületek életrehí- vására. elősegítésére, a részvételi kedv fokozására, a belépés megkönnyítésére. A jó szándék és némi energia me’lett a kivitelezés közel sem olyan nehéz, mint ahogy

azt a hozzá nem értők és mások hihetővé szeretnék tenni.”

Merész gondolkozástí és radikális reformer volt. Felemelte szavát a nők sportbeli emancipációjáért, követelve a „tudományos igényű, a jelen pedagógiai keveté1 - ' ményeknek megfelelő akadémiai szintű tomaképzést, a sokat ígérő iskolai torna- és sportegyesületek és az iskolák közötti bajnokságok létrehozását, az iskolai tornáéi játékórák számának felemelését, mivel a fizikai és a Szellemi munka egymást kölcsönösen befolyásolják, természetes követelmény, hogy a napi elméleti oktatásnak megfelelően valamilyen formában a tanulók naponkénti fizikai terheléséről is gondoskodjunk.”

Igen nagy jelentőséget tulajdonított a közvélemény pozitív befolyásolásának, annak, hogy a fiatalság elé pozitív példákat állítsanak. „Kívánatos, hogy minden szülő, minden pedagógus és minden képzett ember a testi nevelés és a higiénia ismerője legyen... Valameny- nyien, kivétel nélkül elismerjük a példaképek ösztönző hatása felmérhetetlen jelentőségét és a tanulók ez irányú különleges fogékonyságát. A testi nevelés nem lehet, nem szabad, hogy egy ember feladata legyen, hanem állandó szoros kapcsolatban kell lennie a szellőm live 1 és azt nem lehet a rendess (többi) tanár munkájától és hivatásától különválasztani. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy ennek fontosságáról ezek is meg legyenek győződve, szórni és tettel minden alkalmat megragadva támogassák azt. Mindaddig, amíg mi többiek a heti két tornaórát csak az előírt tanterv kötelező volta miatt támogatjuk, lesznek uevan a fizikailag tehettése.webbekből jó tornászaink, de

a testi nevelés magasabb eszménye csak halott betű marad. Mennyire más, ha a serdülő ifjú valamennyiünknél, kivétel nélkül, állandó igazi ’érdeklődést érez és tapasztal a testkultúra iránt, ha saját gyakorlatunkon, sportbeli időtöltésünkön keresztül közvetlenül láthatóvá tesszük számára ennek igazságát, szükségességét és nagyságát! A testi nevelés elérendő célja nem egyesek kimagasló teljesítménye, hanem minél szélesebb tömegek legjobb teljesítménye...

A jövő emberformálásának ideálja a lelki, szellemi és fizikai nevelés lehetőségek szerinti harmonikus egyesítése. Ez minden idők hármas pedagógiai vezércsills- ga. .. Mivel azonhan a testkultúra csak egyik megjelenése az egyetemes kultúra - nak, a testi öncél óság semmiféle igazolást ném nyerhet, az egyoldalú erő- és nyers izomkultúrát fél kél! hogy váltsa az emberformálás hármas alaptörvényé.”

Számára az olimpia az ebibe r és ezen keresztül az emberiség nevelésének, nemesítésének eszköze. Az olimpiát valóban mozgalommá, mégpedig nemzetközi mozgalommá kívánta témái. Az olimpia jelentőségét a nevelés megreformálásában látta, annak nevelő hatása fonté sabb volt számára, mint a játékokon elért sporteredmények. „A jövő tartományába tartozik annak az elképzelésnek a megvalósítása, melyet felőlem akár ideának, akár utópiának is nevezhetnek. Egy távoli, hihetetlenül mámoritó perspektíva, amely itt megnyílik és amelynek a végén, mint egy világítótorony, a legmagasabb emberi teljesség áll előttünk. Az ár ideális ember, akiben az éti- < kai, a szellemi és a fizikai egymást erősítve, a legmagasabb tökéletességben egyesül. Euripidésznek igaza van, amikor azt tartja a teremte* legtökéletesebb emberének, aki egy és ugyanazon kezével az Iphigéniát írta és az olimpiai játékon a győzelmi koszorút fejére helyezte."

Kemény Ferencnek itthon nem volt bázisa. Polgári radikális. a nevelést nemzetközi alapokon megreformáló tervei erős ellenállásba ütköztek. Gondolatai, reformtervei megtörtek az oktatásügyi és sportpolitikai konzervativizmuson és nacionalizmuson. Akkori sportvezetőink számára sokkal föfltó- sabbnak látszottak a torna és az atlétika hívei közötti kicsinyes . harcok, mint az egyetemes és nemzeti nevelés és ezen belül a testnevelés ügyének szolgálata. Kemény Ferenc félreállításá- ban minden bizonnyal jelén- tős szerepe vólt annak, hogy polgári státusza a kor számára nem tette alkalmassá a hivatalos magyar sportpolitika vezetésére és külföldi képviseletére, de talán még jelentősebb ok volt. hogy re- fofmtérvei komoly ellenállást váltották ki. Felül tudott emelkedni korának semmitmondó, értelmetlen vitáin, a lényeget, az előremutatót kereste és látta meg. Politikussáaa. taktikai érzéke talán nem közelítette meg Coubertinét. de eszméivel, gondolataival, harcos kiállásával méltó társa lett a nagy mű, az olimpia feltámasztásában. Elveimé!- helyességét — eltekintve utópisztikus és idealista vonásaitól — később igazolta az idő és Cou- berttnmek igaza volt, amikor 1’933-ban így írt. Keményhez „A játékok valóban nem szűntek meg továbbfejlődni, és alkotásunk, amelyben önnek is része van, becsületünkre válik.”

Adorján Gábor