Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
Művelt emberfők sokasága Miflám ttititiÜÜlőrii aiinyit ét, üméiinyi kréátiv. ; munkává, alkotásra^ kész, erős. épészsépés éfftbétftí ttftáéIbisük, és ä fifty H, tud felmutatni maid. afnény- > nyit hdsztto/Htäni tud tagjainak képességeiből. Mi ; Mólt őpitőriíurikánk mai periódusában. rrilihöáéáileíí ú.j éá a korábbiaknál komplikáltabb feladatok élé i nézühk. A stabil politikai hatalom lehetőséget ad- \ fiófjr Minden erőnket a gazdasági tényezők megöldá- j -sáftak áééhtéljük. és nyilvánvaló, Hogy ézéknek a fél- í sdatőkriáM á ríiégóldásá csak a szocialista magyar) fársadalóm céltudatös Munkájának eredménye léhét. \ Az éite^es élet alapja a jól végzett munka. A rtn-' dialista társadalom ezért munkára neveli alkotó tag-í jálí, áfrá. hogy szellemük, kezük ügyességét a társa- dálóni egészének étdó'íébéh kamatoztassák. azért. ; .hogy megvalósulhasson hazánkban az emberiség őSj ’ nágy álma. Mindén emberi tevékenység kötve vari á , kő-’ŐSSéghér i fJyilváhVáló. há it égyéni boldogság. áz emberi lét { értelmes fél tétélé it ém&ér örtmegvaiósífása é< há ezt áz éft Üteg Valósi fás a munkában, áz alkotásban jélénik i meg ás válik fársadáimi értékké. akkor a társadalom- nák rnifidént él kél! kŐVétnié annak érdekében. hogy | riBihél több kultúrált, müvélt tagja legyén. Az a tár- j •ádálófn. amelyiknek sZorongatóán hagy féladáfókat •’ két! elvégeznie. aríhák SÜükáégsáerűén csak egy rtó- í.ón léhét félkéSZülni érékre á feladótokra: á tSfíá- ; áálitti agyát — áz ért bértok . sokaságának összSSéégét — k'éll ak'fíVabbá. érzékéhveBbé. felkészültebbé féti ni { Arhikőr ázt. rnöndiuk. Hogy a tudomány ma már a í férftiélés szervéé réázé. ákkór gyakorlatilag árrá uta- í lünk, Rogy áz alapkutatásokon túl. ma már naihdéh ; tudományág, skirtté mindén képviselője — há a tár-; sádálóm jól gazdálkodik véle — kófikréf ferfriéléSi éf- { fék féttráéá. TérthéséétéS valóság lett. Rógy á séélténSÍ , »rfék ánysgí váíóíág. és miriéí több ilyen rtóbiliZál- - ható ágykápáclíáéáál fálálkozunk, árinál nagyobb áj létrejött anyagaérmékék köré. $égi példasor bizonyítja, hogy az iparilag fejlett < ór«*ágók gazdásági potenciája nemcsak a félftalfflö- > Zóft advági tőkében. — térméáyátéóen ábhari is — hő- j kert élsősőrbáfi a niépSéerzéti szellemi tulajdonbant található. Abbán. hogy Az emberiség által féihálmó-j áóft tá pastttalá tan vágót iskolák, főiskolák, egyetemek réódSZérébéfi jól őrzik, jól közvetítik ki á társadalom fágjainák, természetesen a megadott ósztálykórlátái- J\ kon.ber'tl. B*t — az emberiség közkincsét — á ma-j sruk érdekében, a maguk osztályérdekeinek megfelelően sajátítják k'i, Hz a klasszikus példáséit Affért flt\ valami olyasmit télént. hogs- ha lakatlan sZiskttéYfé fé-1 lepitenétték Rül6Hbé*ő ismeretfejléttségű nációk. tág-; iáit. éá é herrhetikusárt elsárt szigeteken ugyanazt a külső .«égi fSégé» jt k.nónák meg egyformán, akkor is. ha hói* éhr rtiűlVS éíléttórirtiénk, melyik saget lakosai Hol tártának, nyilvánváló. hogy a fejlettebbek a maguk megszerzett tájSásktáiatanyagát hasznosítva1 sókkal előbbre táftáfiáfiak. Mint azok, akik kevesebb : ismórétányagót tudhatnák a közös kalapba beletenni. ' Az emberiség tápa.Sfctalfttanyagának. tudásénak ttifiden fáfSádálömbáft ferrhéézetes átörökftöje az isitóig Ma Már áz isköía egyét j él ént a tudással. De ez ] á tudás ésctk az alap, a kéSZSép. megalkotója,. Az égyeS > ember képességének kell RMStá társúlfii, hogy ftááKftós > fársádálffil értékét teremtő, az elődök munkáját to-j vábbféjléékfő kóeátív efnöér váljék áz egyénből. A í jő iskólá jó készségeket teremt. Ezéft hát bigfóA. högy az iskola a légdlesóbb gazdasági bértihárás. »mély a legkevesebb ráfordítással a legtöbb éHékéi téttStéli. Mert nemcsak közvetlenül a falba beépített tégla tát- Sfidáimi Séruházásbáb méfválósuló értek, haftém egy \ Magunkévá tett, góftdölatrnénétürtkbé béépitéft félis- Méfés is, hlékért' léhét, hógy abból fog kisarjáérii, | hógyán léhét ólcéóbb vágy ‘óbb téglát, fufikdójáMk iöbbán mégfélélő fáiét téféffltétti. Ezért hát az ól-j ásó beruházások k'Öífé tártó*!k minden ólVaft bérühá- ; zás is- A Mély ér iskolán till a tárüadálóM fágiftihak kulturáltságát, góndölkódokébésségét. alkotókészségét féjléáffti- A skéliéMllég gazdagodó étóbér né« Marád Még őfiMagá agyáhák kórlátain bélül, WStóéan ki akár t&fbi kópófiyájáfták csontfatai közül, ahogy* ÉéftPttni ftumtl mondtá: „Pia érdékWdiiüHket eayr? miHHtßk, Személyéé HiHIftk egyré növekvő mérték- ; Bén dívád ősszé az tíMVéfiitié élettél.” Aftiit Széehédyi tiidutt a rhült században: „Kgy or-| szép páéáápS&pát fí müveit éfhberfBk áökdéápa teszi1*' — .art Béttl-áhd RiiSSéll a közösségi iétbéh tekinti bi- j zrmyítoftftak. A szociáíikftlüs pédig össztársadáimi cél, j csak az égés* társadalom teljés erőfeszítésével váló- áffhaió meg. Éppen ezért fontos az. amit aXII. kongresszuson K&dáf úSíidé elvtáts mondott: a kultúra, a ■ Művelődés üpye netttesak a kultúra, a művelődés Munkásainak bei ugye. haném az égész társadalom; kdws ugye. gazdasági feladataink megoldásánál^ fhträsa. Ahhoz, hegy elöt-e tudjunk lépni, a napi gya1 kótdatbáh. javitáfli keli a szellemi érőfesziteere irá- nyuls' matátartásuhkat. Hiszen ,.a szocialista építés nélkülözhetetlen feltétele a társadalom műveltségi szifivöfiäläiiäk emelése": és ez pedig ^nétMtíi&hétitíéti: fettételé ónnak: hogy tovább erősödjenek társadat-, műnk szoviuHsin i-ofiásdi*’. | íSsnluniuy Mihály j Ütvén métert zttfiant az üzemi űr kkor, azokban a rtápéít- bán nemigen lehetett beszéltetni egyikükkel sem. vártuk a Híreket, ném kis izgalommal. Tudtuk, nemesük az értékek gondos mentése, de a gyorsaság ts fefit.ÖS. Ezer tonnák estieknek ki a termelés bél minden ám kéeedetemmél. At erőmű pe dig Ott áll a szomszédban, éhés törokkál Váfjá a lignitéi. N6g¥ VilláfíwS áramot termeljen béiőle. Március 9-én tűntek elő az, első repedésék a visanfcai THóféZ Külfejtése* Bányaüzem kelét! bánva merőjének rézsűiéin. A kéléii oídalón, Ott, áftOl az üzemi üt húzódik és ahonnan az energiát szívják nagyfeszültségű villamos vezetékeken az óriás gépek. Hetven méter mély fal tövében van itt a szén- mező. Lent dolgoznak a kotrók. s szalagpályákon fut fölfelé á Szén. Az élSő repedések láttán leszedték a csatlakozó vezetékekét a nagyfeszültségről, kihoztál, -á gépek egy részét a vészéiVeztetew területről. SejféTn lehetett, hogy válá- frii t’áey báj lesz. EÍőrernen- térti kell, afni menthető, A báj ázónbaií mindig Hirté- lén, mindig váratlanul érkezik. TSüédikén hajnálbán máíféi millió köbfflrte'- főid riífluüt á bányamezőre, ötven móléit zuhánvá ömlött lé á fái. MésHórtgált fiárófn szá- éeegváégét, 9W*égyúffé á réSflhidát. amélv a sáriiét hózta . fél, A flAgyféltekét ugyárt ném étté bli. dé á termé'ést átmértétiieg le kellett állftaftí. Az, omlós után két Hétig moátiöft ftiég á föld. A helytállás krónikája Mozgott a föld Visontán vezetője Űr. Kezdj/ Árpád professzor készít szakvéleményt, összegzi a tapasztalatokat. Más esőtekké! ezt összehasonlítani nem szabad, áfiftvi égyédi ok lehetséges Üék ütik mindéneáétre az volt a feladatunk, hógr a lehető lóerőVidébb idő alátt rhég- ihdítsuk a tarmélésl. miftél kiáebb legyéfi a veszd értsünk. Örsre kéllett szédtii nriiíidéh erőnket — azt Hiszem, sikerült. A terepjáró nagyokat zökken. elfogyott alattunk az út. Valahol a mélyben, folytatódik; osszeszakadozva egymás hegyén-hátófl az asZfál+darabok. Mi a tőrés rűérttén idé- ig.lenesen kijárt csapáson haladunk élőié, hogy többet lássunk. Gigászi erők dolgoztak itt. S jó mondani így, múlt időben: dolgozták. Mért már látni a rendeződért jélélt) aláttunk á távolból tofnoá morajlás jélrt, hógV mégindűlték á gépék- főroénak a száláznályák gór- fél MjAZik fölfelé a lifftit él á bártfá. Mi mit áz okát Önkéntelenül térmészétSíérűéh ez áz első kérdés, hiszen a bánva történetében ilyesmi még nem fordult elő. — A műszaki, technológiai előírások nagyon szigorúak, állandó szilárdsági «vizsgálatok Szabják még av teendőkét — mondta Kálomista Mire igazgató. — Az előírások betartása mellett is előfordulhat il.Vén természeti, csapás —i mert ezt, úgy vélem. arthák kell iekilitehi —. külfölden a régi hagy kHl— tej léseken volt mar ette példa. A mim a nálunk az omlás megtörtént, mi is próbáljuk keresni az okot. ßlbangzott már sokfélé magyarázol. A ftlidápésTi Műszáki Ég vétem-talajmechanikai tanszékénékC Mótygfi áíkérülf’ MégVál-, 16m. áfniköf a hélj-reáliitás történetet igyekeztem niM- mori követni, előszűr mifi- defikitől akt kérdeztem: nem felnek azóta a bányászok1? Hiszed thost kiderült, hogy bár süt rájuk a nap. a külfejtésé« is igencsak érvényes az emázádórt itőszonrés: jó szerencsét i Pétnél lem a maga mtink is megnyugtató válaszokat. ám mégsem vártám liven magabiztos véleményeket. ..Persze tudjuk, tudtuk eddig is. hogy nem veszélytelen. De itt akarunk dolgoztll. s ha baj történt, nekünk keli segíteni és minél gyorsabban ” Két hónap alatt sikerült visszaállítani a termelést, ügy, hogy közben senki sem Sérült meg. s az omlás mriételhez kéomt az anyagi kar sem me-rrenduo. Pedig itt a tízmilliós érték nem is a hagyok közé tartozik. — A mosgati bányámért» ben eppen aznap - akartunkt— íeáttnl nagyjavításra az egyik kotrógéppel — mondja CSÍ- pe Imre, a mechanikai szakág főmérnöke, a kárbantáí- táéok irányítója. — Tizenegyedikén 10 órától kezdődött a mentés meg egyijttal a térttiélés újrászérvézésé. A nyugati mezőben nem Üofiv léálífii liéhi volt szabad, de nyomban eiuidítotumk oda a keletiből is egy óriás kotrót, hogy ott pótóljuk az omlás miatti kiesési. Csoportokat állítottürlk össze, megfigyelő-szolgálatokat szerveztünk; aki iiefn jutott ki a bányába, az itt benn, a műhelyekben reflektorokat szerelt. Egy nap alatt égész sori állítottunk fel a megcsúszott rézsű éjszakái figyeléséré. Dolgozni persze csak ndppaí engedtük az emberekét, a biztonsaguk miatt. — A mi ).rukkoló” csoportunk a szalagpályák áthelyezésévé! foglalkozik. Visszük A Szállítószalagot a gépék után. Ariikor megtörténi á báj éppen reggeli ndszékbz épfcettért S mindjárt Ki akáfterri riénni én i® a táráftiriiftéJ égylítt, hiszen a rii értíkőiéittkét iá kár érte, gyorsa h mentsük kifelé, árhit mé| ftee lehet javítani. Túféimétléhkédtünk. rii- - éri: fieri engednék bennünket. igák; nem veit. ez egyszerű. később a kovétkesé na pókban sem. A ffléntőcso- portböl eg.yfiek mindig a falat kellett figyelme. Az omlás tővébéh dolgoztunk — emlékszik Vistea Hódi Jtátit. A villarnosoknak is volt mit félteni. A hat kilovoltos vezeték ügy menekült meg. hogy élői-e leoldötfcáik a csat- IfiköZó kábelekét, így azt nem fáflthfttta ttl-ágával a-Z omlás. Aatán meg talán mm dehnél előbbre való vr»M, gyorsan biztosítani az energiát, kábelekkel kísérni a nyugati mezőbe irányított; gépóriás hét kilométeres útját. segítem az ideiglenes sZáilltOpálva kialakítását. Iran Lajos a villamos szakág főmérnöke helyettesét. Keresztesi Peter üzemviteli vezetőit és Maros Lajos eső-- portveaetőt - is odahívja besZélgetésönkhöz. — Nem nr-'lha csak őket lehetne kleinelnt a rntifikábán, az irányításban — mondja. — Pőt. nincs is olyan, akit. ebben n kU/.rtelefnben a többiek elé lehetne Sorolni. Nerti ■kélléft nógatni sétikit. Pedig á munkanap, az. jó Ideig nem 0 órából ám., inkább tízből, tizenkettőből. — Nagy Hadaimat nko*ót+, Fiógy_ az éjszakai műszákról visszatérők közül égy értbér hiányzott. Szinte félőrülten kerestük. Afftikor megkerült, s láttuk, senki nem sérült meg, csak bámultunk egymás:'« f>e a következő pét- cékbén már a friéhtés szér- váZÁsén vitatkoztunk. — PöVidén szólva — ért- tékszik vissza keresztesi pe - let — ügy lehet eimóndaftí. hogy égy hét múlva rtiegéi- kezetí és gyors javítás után már termelt a megbénult, keleti mezőből áttelepített gép, két hét niűlva pedig kész volt az ideiglenes szál- Hterénftsser es üjca szenét adtát áz. Omlást szenvedett bányamező is. Azóta már dtilgoz.lk a rfiéddöszálHfó pá- lVá és munkába állt a rha- sődík termelő géplánc. — Hogy Vólt.-é Céljtiía- lofn? Égy-égy nagyöbB stke- rés akCiő végén OsZtÖttak prémiUfflőkál — mondjá Md- rös LafoS. — De élhlheti, nem ez hajtott betinuftkeí. Ertlékazárt, artikör élőszói összehívták a brigádókat fi müneiycsarnnkban, * nem tudtuk miről vén szó. mór- göiőfltunk, hr>gy már megint tanácskozunk. áhhlWStt. hogy käht dötfőZftárk. Nért tál*- főtt íókáig, győrién kióíz- tották .fi bófítékokát.., ■ is 9 ti i t é 99 * ■ si« fi * m «Hf S WT| Ifct, ebben a bártvát^ih a gép helyettesíti áz émher munkáját, S rtoftt, érti kor a rtéhéz helyzetűén á gépek, kidőltek, áz. emberek álltak á helyük Bé űjra. Nagy csata volt ez m elmúlt két hónap, dé egt- pillanat!« kém kétel- kecMék a gVŐZéléMbéh. Hetrt- áliták, s ma már azt mondják. természetes. ílz, a dolgok Eg»- Hittel még adósak vagyunk a krónikában. Néhány nappal e riport miatti taláíkozásunk után Kélórtlfeta Imre bányáigazgátől kórházba szállították. Sálvín- líii'klus. Msr taljulőtf a nehéz, időszakon, inbbafi érzi magát, . Hékeli Sandd* / I
