Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

GARDASZEMLE A BERVÁBAN Űftiöröflc — gyakorSoieren Szombaton reggel csaknem fél kilenckor harsam az a kürtszó a Berva völgyében, amely az elmúlt képzési évet záró úttörőgárda-szemle kezdetét jelezte. A „kötele­ző” jelentésadás és Matuzné Nagy Ilona városi úttörőel­nök köszöntő szavai után Eger kilenc általános iskolá­jának 21—21 fős .úttörőgár- da-szakasza adhatta tanúbi­zonyságát az egy tanév alatt megszerzett közlekedési, honvédelmi, polgári védelmi ismereteknek. Bevezetőként alakiságból és énekből vizsgáztak a résztvevők. Ha az utóbbi a be-becsúszott mutáló hangok folytán még nem is volt az igazi, a lényeget á hármas oszlopokban való vonulás, a követési távolság betartása jelentette. Ez pedig sikerült is a diákoknak! Az ezt kö­vető húsz percben a közle­kedési szabályok ismeretén volt a hangsúly: minden .szakaszból két fiú és két leány haladt végig kerékpá­ron „a közúti akadályokkal” nehezített pályán, társaik ugyanakkor a I<RESZ_totó csalafinta kérdésein törték a fejüket. Amíg a gyerekek ezzel foglalatoskodtak, addig Zagy­ra Bélánéval, a VI. számú Általános Iskola gárdistáinak vezetőjével egész éves mun­kájukról beszélgettünk. — Nálunk munkásör-szak- alegység tevékenykedik. A képzési év során az alaki szabályokkal, más gyakorlati és elméleti kérdésekkel is­merkedtek meg a pajtások, így az éves úttörőprogram, mai. a Varsói Szerződés' tör­ténetével. a munkásőrség fe’építésével. Egyébként egy­napos közös gyakorlaton t* részt vettünk a munkásőrök­kel. A diákok nagyon szíve­sen végzik azokat a jelada­tokat. amelyeket az úttörő- gárda keretében kell végre­hajtaniuk. Mindemellett az iskolákban tevékenykednek a tűzoltó, a közlekedési rendőr és a hon­védelmi úttörőgárdisták. A vetélkedés színfoltját jelen­tő járőrverseny — a közbe­jött zuhogó esővel együtt — bizony alaposan próbára tet- '' a fiúkat, lányokat. Mi­ként a kísérőnek mellénk szegődött Garabás Lászióné, az MHSZ városi vezetőségé­nek tagja elmondotta: — Tulajdonképpen itt de­rül ki. mennyire sikerült a gyerekeknek elsajátítaniuk a (Fotó: Perl Márton) főbb gyakorlati és elméleti ismereteket. 1977 óta évente jn parpyirlpv'y'iilc q? v++nrönÓY- flicinb py'rnró S7.€HV J'»'»•?* p^t eg*°ri*ik 7-i a b-rei túrák és a lövészversenyek. A két k'lomét»>• hosszúsá­gú ié-őrnph'én töhV) a kí- osík^ek ugyancsak vo-*zó harci feladatot ke'Mt teHe- S’t<miük a résztvevőknek. Az első ernnróhákat az oh'an iírtvessérn’ szántok, tcic-ntet- ték. mini a rélha ké­7:eránáttal v»“v lövészet légpuskával. Ezután szeren jutott az erőnek is: lengő kötélen laihármászássnl kép­zelt szakadék fölött keltett áthaladniuk a versenyzők­nek. Az elsősegélynyújtó he­lyen — szerencsére csak „játszásiból” — sebesült tár­suk ellátása volt a feladat. Az utolsó állomáshelyen a sugárzástól óvó bőrkönenv lett a divatos viselet t véri el­met nyújtva az eső ellen is), s a szennyezett terepszakasz leküzdése után már csak az volt a fontos, hogy minél gyorsabban érjenek a célba a najtások. Ezzel, maid az értékes dí­jak kiosztásával véget is ért a legfiatalabb gárdisták idei „vizsgaelőadása”. De csak egvelőre: szeptembertől ugyanis újabb tanév indul a kisdiákokat jövendő fontos feladataikra felkészítő hasz­nos nevelőmunkában. Sz. Z. Pályakezdő pilóták Akik meghódítják a kék eget Alig van olyan fiatal, aki­nek kamaszkora képzeleté­ben legalább egysz.er ne öt­lött volna fel, hogy pilóta legyen, a felhők fölött a hangsebességnél sebeseb­ben repüljön vagy közelebb­ről megismerkedjék a repü­lés biztonságát nyújtó, rendkívül bonyolult és min­dig fejlődő technikával. A repülőgép-műszerészek és -szerelők oktatása a csepe­li Kossuth szakközép- és a szigetszentmiklósi 208. szak­munkásképző iskolákban történik. Miután végeznek a fiatalok és felvesz-ik őket a MALÉV állományába, tí­pustanfolyamon kell részt venniük, hiszen a géppark rendkívül sok típusból te­vődik össze. Amíg ezt a vizsgát le nem teszik, régi műszerészek és szerelők mel­lett dolgoznak, hogy tapasz­talataikat átvéve szerezze­nek gyakorlatot. Ezután kö­vetkezik az osztályba soro­lás. A harmadik kategóriá­ba kerülők még csak szer­vizmunkákban vehetnek részt és ellenőrzést nem végezhetnek. A második ka­tegóriába lépőknek már le­hetőségük nyílik ellenőrzé­sekre. de speciális munkák ra még nem jogosultak. Az első kategóriába soroltakra vár az ellenőrző műszerek használatának szabályozása — bár vannak olyan speciá­lis m mkák. melyekhez kü­lön ' osítvény szükséges — a hozzájuk tartozó géntípu­sok műszaki ellenőrzése, melyért aláírásukkal felel­nek. S éppen a fokozott szakmai felkészültség és fe­lelősség miatt az első kate­góriába tartozó munkásállo- mény tagjai között szép számmal találhatók felsőfo* kú végzettségű fiatalok, akik műszaki főiskolán vagy egyetemen képezték tovább magukat. — s ezzel választ is adtunk arra a kérdésre, hogyan lehet az egyik kategóriából a másik­ba előrelépni? Csakis szün­telen és állandó továbbkép­zéssel. hiszen a repülőgép- technika rohamos fejlődése mindig újabb és újabb nap' rakész ismereteket igényel. Nemrégiben vetítették a tévében a „Repülés történe­te" című nagy sikerű soro­zatot, mely nyomán felte-> hetően szinten sok fiatalban vetődött fel, hogyan lehet valaki az egek bátor ura, aki több ezer méter magas­ban parancsol á gépmadár­nak? Nos, a válasz egysze­rű. Elvben ugyanis bárki lehet a MALÉV repülőgép­vezetője, hiszen pályázat út­ján várják a jelentkezőket, csak néhány alapfelvételnek kell megfelelni. Első köve­telmény a műszaki egyetemi vagy főiskolai végzettség, s hogy az illetőnek már leg’ alább 700 órás repülési ide­je (például az MHSZ-nél), vagy 200 órás iskolai jelle­gű repülési gyakorlata le­gyen. Ezt követi a rendkí­vül alapos orvosi vizsgálat, amely ki'<?r.ied többek kö­zött a s: lypontvizsgálatra, milyen rövid időn belül ove­rt vissza valaki az eredet) súlypontját. reflexvizsgála­tokra, hogyan érzékeli va­laki a három dimenziót, és hogyan reagál az érzéki csa­lódásokra, de megnézik a fogakat is, mert olykor egy rossz tog is kritikus helyzet­be hozhat egy repülögépve- zetőt. Az orvosi vizsgálatoktól azonban távol van még az az idő, amíg valaki repülő- gép-parancsnok, avagy kapi­tány lesz. A tanulás első két esztendeje elméleti oktatás­sal telik el, aztán egy há­romhónapos gyakorlati tan­folyam következik a Szov­jetunióban valamilyen típus­repülőgépen, s miután visz- szatért az illető, két évig még itthon tanúi azon a tí­pusú gépen, melyen repül­ni fog. S mindezek után már harmadpilóta besoro­lásba kerülhet. A harmadpi­lóta gyakorlatilag plusz sze­mélyzetként repül és csak meghatározott feladatokra ül a vezetőszékbe. Hogy mikor lesz valaki másodpilóta? Amikor az első pilóta ügy ítéli meg. hogy erre a fel­adatra már eléggé felkészült. A másodpilótának ugyanis már mindig, minden hely­zetben át kell tudni venni a gép vezetését az első piló­tával azonos biztonsággal. Minden repülőgép-vezető­nek — besorolástól függet­lenül — évente négyszer vizsgáznia kell. A négy vizs­ga közül az egyik gyakorla­ti, a másik ci éti, két al- kalommal pedig szimulátor­ban műszerek mérik, hogy a különböző mesterségesen elő­állított. veszélyhelyzetekben milyenek a reagálásai. Ágh Tihamér A „Szótóledék” megfejtése A két héttel ezelőtti rejt­vényünkben Petőfi Sándor A Tisza című versének so­rait rejtettük el. Számos helyes megfejtés érkezett, közülük a következőket sor­Beszélgetés első választókkal „Véleményem jobban hangot kaphat“ soltuk ki: Orosz Tibor Gyön­gyös, Visonta út 1. Liptai Erzsébet Eger, Dobó tér 8. Dór kő Zsuzsanna Bekölce, Béke út 36. Nyereményköny­vüket postán küldjük el. Érdekes érzés egy nemrég kiürült előadóteremben be­szélgetni. Mintha az előbb hallott szavak visszhangoz­nának még: az elmúlt öt év eredményeiről Eger város fejlődéséről és a választá­sokról. Mégis csend van, nem mozdul semmi. Az el­nöki asztalhoz telepedtünk le az itt marasztalt fiatalok­kal: Bóta Ágnes óvónővel és Grósz Sándor géplakatossal. Az első választók gyűlésén megjelent kétszáz fiatal kö­zül véletlenül választottuk ki kettejüket. Az esetleges­ségnek nagy szerepe van hát abban, hogy őket szó­laltatjuk meg, mégis — úgy érezzük — méltón képvisel­ték a megjelenteket. Az udvariasság azt diktál­ja. hogy a lányt kérdezzük először. — Arra szeretnénk meg­kérni, hogy először magáról mondjon valamit... — Egri születésű vagyok, a Vörösmarty utcában la­kom. Tavaly fejeztem be tanulmányaimat a Gárdonyi Géza Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola óvó­női szakán és szeptember óta Lajosvárosban. a Köz­társaság téri óvodában dol­gozom. Nagyon szeretem a gyerekeket, munkámmal elé­gedett vagyok. — Volt-e valaha képvise­lői beszámolón, s tudja-e, kire fog szavazni június 8-án? — Eddig még nem vet­tem részt beszámolón, de édesaoám el szokott járni: tőle általában értesültem az elhangzottakról. Azt, hogy ki lett a képviselőm, sajnos nem tudom, de bizonyára nem véletlenül jelölték őt. Ezután el fosok menni én is ilyen svűlésekre. — Mégis, milyennek kép* zeli a jó képviselőt? — Szerintem határozott, jó vezetőnek kell lennie, aki mindig megkérdezi az emberek véleményét, s ísv valóban képviseli az érde­keiket. — Ma elmmt eolno egy képviselői gyűlésre, mit mondott, volna el, mit érez fontos problémának? — Lakóhelyem legnagyobb gondja: útépítés folyik a Vörösmarty utcában, s ez nagyon zavar bennünket. Bi­zonyára meg lehetne gyor­sítani, ezzel sok bosszúságot elkerülnénk. Ezenkívül jó lenne egy ABC-t építeni arra a környékre, mert csak egy kis boltunk van. A város számára pedig fontosnak érzem az ifjúsági házat, azt várja mindenki: kevés a fiatalok számára az értelmes elfoglaltság. — Ami az ABC-t illeti, ez a kérése, úgy látszik már megvalósul, hiszen a Rózsa Károly utcában a közeljövő­ben átadnak egy élelmiszer- üzletet. de a többi problé­mára is valószínűleg orvos­lást találnak ... Ezután Grósz Sándor ifjú „választópolgárral” beszél­gettünk. — Andornaktályán szület­tem, ma is ott élek. A Cse­pel Autógyár egri gyáregy­ségében dolgozom két éve, mint géplakatos. Tizenkilenc éves vagyok. Autószerelő szerettem volna lenni, de amikor jelentkeztem. nem vettek föl. Azért választot­tam ezt a szakmát, mert rokonnak éreztem. Most a gyárban a gépek váratlan meghibásodásával foglalko­zom. Továbbtanulok, kijár­tam a dolgozók gimnáziu­mát, most negyedikes va­gyok, idén érettségizem. A KISZ-ben alapszerve­zetem küldöttje vagyok, tár­saimat képviselem. Ezenkí­vül tagja vagyok egy ifjú­sági szocialista brigádnak. — Milyen elképzelései, vágyai vannak életében? — A legfőbb az, hogy rendesen végezzem el a munkám, de ha sikerülne, szívesen elvégezném Miskol­con a Nehézipari Műszaki Egyebemet. Egerből nem szí­vesen mennék el, kötődöm a városhoz, itt szeretnék él­ni. — Azzal, hogy „választó- polgár" lett, mit gondol, vál­tozott-e valami életében? — Nagyon fontosnak lá­tom: most már én is vá­laszthatok képviselőt, s így véleményem, állásfoglalá­som jobban hangot kaphat. — Mit mondana el kép­viselőjének, milyen javasla­tokkal állna elő? — Nagyon fontos problé­mának érzem, hogy a fiata­loknak kevés a lehetőségük a kulturálódásra. Sokkal több értelmes időtöltésre és szórakozásra volna szüksé­günk. De aki minket képvi­sel, bizonyára — a többi gond közt — erre is figyel­ni fog. (gábor) M m A J ■műsorok: ■ • ■ • ■ RADIO Kossuth 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.56 Beszélni nehéz! 8.08 Tánczene. 9.44 Kis magyar néprajz. 9.49 Tarka mese, kis mese. 10.05 Kagylózene. 10.35 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 10.50 Magyar előadóművészek felvételeiből. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszme- lódiák. 14.22 Magyar szer­zők hangszerszólóiból. 15.10 Szatmári Szatyi Sándor da­laiból. 15.28 MR 10—14. 16.10 Kritikusok fóruma. 16.20 Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 17.07 Mi újság az. építőanyagok piacán? 17.32 Operafelvete- lek. 18.15 Hol volt. hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Le­mezmúzeum. 21.00 A mol­nár (Versek). 21.05 Utazás — varázslattal. 22.15 Sport­hírek. 22.20 Puskák és rizs­földek. 22.30 A ’-egensburgi dóm kórusa énekel. 22.47 Közelkép. 23.02 Híres elő­adóművészek lemezeiből. Petőfi 10.00 Zen ©délelőtt. 11.30 A Szabó i;.alád. 12.00 Népi zer.e. 12.33 Tánczene. 13.20 Miért csak korrekciós? 13.30 Színes szolt©«, 13.45 Kettő­től négyig .. 1(7.00 Eordu lók a líra történetében 16.35 Miért is adok önnek fegyelmit? 16.55 ötödik se- bo-^ég. 17.55 Közvetítés a iviugyarország—Ausztria válogatott labdarúgó-mér­kőzésről. 19.50 A beat ked­velőinek. 20.38 Maigret be­tegszabadságon. 21.10 Nyo­mon vagyok ... 22.35 Nép- dalok. 23.15 Operettrészle­tek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Index... A miskolci stú­dió gazdaságpolitikai ma­gazinja ... (A tartalomból: Üj szakaszához érkezett az LKM acélmű építése... —• Legelőgazdálkodós mező- gazdasági nagyüzemekben... — Kis üzemek nagy ex­portjai.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston — Szer­keszti: Horváth Kálmán — Bemutatjuk a Smokie együttes nagylemezét — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Energia- és anyag­takarékos megoldások a miskolci pamutfonóban — Időszerű mezőgazdasági munkák a Krasznokvajdai tsz-ben) — 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... 10.00 Tévétorna. 10.05 Isko­latévé. 10.30 Az űrutazás­ról jelentjük (színes). 11.00 Anna Karenina (Angol filmsorozat). 11.55 Lehet egy kérdéssel több? 15.30 Iskolatévé (Ism.). 16.25 Első örömök. (Szovjet film) 17.30 Staféta. 17.50 Magyarorszá g— A usz tria válogatott labdarúgó-mér­kőzés 19.45 Tcvétorna. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv-híradó. 20.30 Hat év történelem. 21.15 Egyetlenem... 21.45 Nem felejtek és nem emlé­kezem. 22.30 Tv-hiradó 3. 2. műsor 19.40 Nas Ekran — A mi képernyőnk. 20.00 Tv-hír- adó. 20.30 Trisztán (Tho­mas Mann novellájának te­rvváltozata). 21.35 Tv-hír­adó 2. 21.55 Balettről. .. NwmaoGl 1980. június 4., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom