Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-29 / 151. szám
PARDON. Mióla viselőnk gyűrni? A gyűrűt ősidők óta ismeri és kedveli az ember. A bronzkorból felszínre került gyűrűk eleinte ha.iból, fűszálból, bőrből, csontból, agyagból, fából készültek, majd fémekből. A gyűrű a mondák és ősi vallási hagyományok szerint megtestesíti a világmindenséget. annak tökéletes és befelezett voltát. Kerek. mint a nap, a hold, a bolygók és a föld, és zárt, mint az évszakok visszatérő változási rendje. Mágikus és delejes hatású alkalmas gonosz szellemek elűzésére, betegségek gyógyítására... Az első gyűrűt, a görög mítosz szerint, maga Zeusz főisten készítette Prométheusz számára, aki ellopta az égből a tüzet és megtanította az embereket ennek használatára. A bibliában a gyűrű a hatalom jelképe. Így az egyiptomi fáraó, gyűrűjének átadásával. Józsefet helytartóvá nevezte ki. A gyűrű sokszor volt a történelem során valamelyik hatalom képviselője. Felmutatója előtt kinyitották a zűrt ajtókat, és úgy fogadták, mintha az őt küldő személy jelent volna meg. Az egyiptomi jósok az ember élétét kapcsolatba hozták az égitestek, főleg az állatöv jegyeivel. Szerintük mindegyik övnek valamilyen drágakő felel meg. A jegyben születettek sorsát. jövőjét ilyen ékköves gyűrűk „segítségével” jósolták meg. Arábiában. Perzsiában, a főurak drágaköves, személyi jeleket feltüntető gyűrűiket barátaiknak is kölcsönadták, hogy az akkori viszonyok között — a gyűrű felmutatása alapján — oltalmat, segítséget kapjanak utazásaik alkalmával. Az ókorban szokásos volt a rontó szellemeknek elűzésére varázslatokat végezni, és ezekhez a gyűrűket is felhasználták. Egyik ismert eljárás volt. hogy a gyulladásos sebek felett gyűrűs ujjal végeztek elhárító mozdulatokat. A középkorban Európában is divatossá váltak azok a különleges gyűrűk, melyeket szemmelverés. megigézés, átok távoltartására viseltek. A gyűrű a házasság jelképe, a hűségé, a kapcsolaté, mely a keleti népektől és a zsidóktól származik, és melyet a kereszténység is átvett. Mózes könyvében a pap házasságkötéskor megáldja a jegygyűrűt, mint a házasság jelképét. Az élet más területein is ilyen kapcsolatot jelképez. Az V. században a püspöki hivatal jelvénye a pásztorgyűrű volt. A gyűrű formája általában kerek. Régebben széles aranygyűrű volt a divat, pecsétgyűrűnek kiképezve vagy simán, mint jegygyűrű. Részben az arany árának állandó emelkedése, részben az elmúlt 80—100 év divatváltozásai miatt, a jegygyűrű keskeny lett, sima vagy enyhén cizellált felületű. Elmaradtak a nehéz, drágaköves gyűrűk. Bár a kígyó formájú vagy spirál alakú gyűrűk a népvándorlás korának jellegzetes ékszerei voltak, de kimentek a divatból, mégis időnként felbukkannak, de sokkal egyszerűbb és főleg simább és könnyebb kivitelben. A primitív népeknél ma is divatosak a láb-, nyak-, orr-, fül- ajak-, csuklógyűrűk vagy karperecek. Ami pedig ott divatos, az megvan a modern világban is, mint például karperecek, fülkarikák stb., hiszen a divat felfrissítésére onnan veszünk át lehetőségeket, ahol ezek megvannak. Rád na u János Humorszolgálat — Hallatlan — mondja a szállodában a vendég a szobaasszonynak — az előbb a padlón láttam egy poloskát. most pedig a párnámon mászik egy.’^ — De fiat ez ugyanaz — válaszol nyugodtan, a szoba- asszony. — Ilyenkor szokott mindig lefeküdni.' — Több mint 80 km-es sebességgel hajtott a belvároson keresztül! — állítja meg a rendőr a kezdő úrvezetőt. — Lehetetlen. biztos úr, legfeljebb 60-nal hajtottam. Sót, az is lehet, hogy csak 40 volt. Bizonyos körülmények között pedig talán csak 20 vagy 10 lehetett... A rendőr elunja a dolgot: — Rendben van. Tíz frankot fizet tiltott helyen való parkolásért! — Mit csinálsz szombat este? — Ugyanazt, mint máskor. — És mi az, ha szabad tudnom? — Hát széttépem a lottóccduláimat! Beszélgetés az igazgató előszobájában: — Ki kiabál annyira odabent a főnöknél? . — Hát a csendestársa.' * 3 ■' * ★ 4 Az apa megkérdi a fiától: — Mi volt ma az iskolában? — Csuda klassz volt! A tanárunk azt mondta, hogyha mindenki olyan volna, mint én. akkor nyugodtan bezárhatnák az iskolát! Fink úr így szól az üzlet ben az eladóhoz:-n Kérek egy -férpárnál. — Milyen méretűt parancsol? — Azt. nem tudom pontosan, de á kalapméretem 56os! Az üzletvezető megkérdi az igazgatótól: — Hogyan vehetett fel könyvelőnek egy kozmetikust? — Miért, ön talán ért a mérleg kozmetikázásához? Vaderna József: Einstein kertjében őrlődő fehér a homlokom tenger a szárazföldben szárazföldben a tenger hosszú legyalult part kinyílik a fejfájás fekete kagyló talpig a nyárban a hullámzás megváltoztatja hosszát szomorú adóvevő nem hallani a végtelent viszonyom van az arcommal s kifehéredő idő a hajam a hazugság elkezdődik a hazugság megszüntetésével elképzelem magam más ing más ruha más alsónadrág ha loptam sem én loptam a magánlaksértő virágokat a Űznek hányféle pusztulása a tizenegyedik parancsolat beszéljünk az ülőbántal- makról a lüktetésről a halántéknál a jobboldalról eső fényről az éjjeliőr is csak a kinagyított legyek szemét őrzi a megbetegedett fekete napraforgókat s a tabletták, a tabletták agyam fehér kalapácsai dolgoztatnak egész éjjel £ Veronika kendője az én kiterített agyvelőm lebeg a bocsánaton a tenger megváltoztatja hullámhosszát nem hallani a partokat aludjunk el a fájdalmas relatív ébrenlétben a viszonylagos álomban elfagyasztom a testem hibemálom á kánikulát szeretett barátaim nincs több mondanivalóm A Montmartre aiáásása Nehéz parkolóhelyet találni a Montmartre szűk utcáiban. sőt még a közelében sincs hely. Ez fogadja a Párizsba járó túristát, aki a francia fővárosnak ezzel a nevezetes zugával akar megismerkedni. Mindazonáltal a lakóik és az általuk létrehozott montmartre-i védelmi szövetség egyhangúan ellenzik egy 250 gépkocsi befogadására alkalmas 6 emeletes garázs építését a domb alatt. Felháborodásuk érthető: az utóbbi időben egyre gyakrabban történnek földcsuszamlások és beomlások. Tavaly márciusban lezárták a forgalom elől az egyik utca egy részét mert földomlás következtében eltörött az egész környék vízellátását szolgáló víznyomócső. Júniusban 3,5 méter mélységű gödör keletkezett az egyik ház pincéjében, ezért a ház lakóit sürgősen kiköltöztették. Eddig még nem térhettek vissza lakásukba. A városrész védelmére alapított szövetség azt állítja, hogy a garázs építése rendkívül sokba kerül a városi tanácsnak, a szövetség szerint 19 millió frankba, s ráadásul az építkezés veszélyezteti a domb tetején lévő öreg épületeket. Végül a garázs nem oldja meg a rengeteg turista és az itt lakók (Parkolási gondjait. ,' Az egyetlen dolog, amit a híres negyed lakói elértek, a domb geológiai -kutatása. Aforizmák Semmi sem könnyíti meg annyira a korbács politikáidnak megértését — mini a mézesmadzag. (M. Gain, amerikai szociológus) Az ész legjelenlösebb fo- gyatekosságh — ha teljesen hiányzik. (Az ..Ellenőrizzetek elmeinket” sumér teszt részlete) Akinek sokai adott a sors — attól gyakrabban kérnek kölcsön. (Paul Getty néhai amerikai milliárdosnak tulajdonított mondás) Ostobaság nyitott kaput döngetni, amikor körös-körül annyi csukott kapu akad. (Babiloni kapusok tréfás megállapítása) Ha valaki elmúlt ötvenéves. és reggel úgy ébred fel, hogy egyáltalán semmije sem fáj — ez azt jelenti, hogy meghalt. (Perui orvosok népi bölcsessége) Mire a sorok napvilágot látnak — tudom — már lerágott és elfelejtett kenyérhéj lesz a hír, miszerint szójából készült kenyeret mutattak be a pékipar illetékesei, és miszerint ez a szójából készült kenyér vitaminban. fehérjékben és egyebekben vetekszik a búzakenyérrel. Ha ízben nem is. Bevallom őszintén, amikor először hallottam a hírt, majd másodszorra gondosan olvastam is, hogy a szója csak úgy szórja az ízeket, hogy a szója a jövő növénye és kenyere, hogy a szójában mindaz benne van. ami az emberiségnek, s azon belül nekem kell és számomra szül! séges is. — nem örültem különösképpen. Nem örültem először is azért. mert megszoktam. hogy amit a politikán kívül nálunk dicsérnek. abban jobb kételkedni, mert akkor kisebb lesz a csalódásom. Nem örültem, másodszor azért, mert a szója kapcsán a felszabadulás utáni háborús régi időszak „kenőmájasa” jutott az eszembe és meg az ínyem be is valahogyan, s amely annak idején Szója teszem a szójalcenyeret gyermeki gyomromnak minden bizonynyal tápot adott, mint később tápot jelentett a hízónak és a marhának. De az idők távlatából bennem csak a háborús emlék maradt meg. valamint az a tudat, hogyha szóját eszem vagy lőnek, vagy marha vagyok. Mármint hízómarha. Am erőt vettem önmagomon. ostoba konzervativizmusomat elhessegetvén, hozzákezdtem lelkesedni a világ élelmiszergondjait megoldani hivatott szójáért. A lelkesedésbe úgy belelovaltam magam, hogy már méltatlankodva tört ki belőlem a szó is: — Miért nem vesztek már száját, éle tünknek a sóját? — kérdeztem családom nötagjaitól, immár szójátékot is csinálta a szójából, és akiknek ámuló arca láttán nem átalottam elmagyarázni is. hogy mi lett légyen az a szójuké n yér. Anniivá hallgattak feleim, szümtvkkel figyelték, miként harapok közbe bele áruló módon ama kenyérszeletké- be, amely az ósdi búzából készült. A korszerű szója helyett. — Száraz. Meg savanyú — jelentettem ki mérgesen, mert a búzából lett kenyér szára^ volt és savanyú, ami egy szójából lett kenyérnél elképzelhetetlen. A hírek szerint. — Igenis, elképzelhetetlen — jelentettem ki most már dühödt elszántan kiáltván a búza ellen a szója mellett kenyéri mivoltukat illetően. Feleségem azonban. szkeptikusan jegyezte meg: — Gyerek vagy. fiam. .. Ha a szója olyan jó is. akkor is ugyanazok a péküzemek készítik majd. mint ezt ni... Miért. a szója nem lehet maid keserű és savanyú, meg meg száraz is ráadásul? — fűzte hozzá a kérdést. ....most azóta itt ülök szobám e csendes sarkában és tű-; nödöm: mitévő le-t gyek? Küzdjek tolialj es vásárlói jogommal) azért, hogy a búza-< ból készült kenyér í búzásabb, kenyere-) sebb, frissebb és íze- j sebb legyen, vagy', küzdjek a búza el- j len, harcoljak a szó- í jáért, amely végtére ugyancsak lehetne száraz is, savanyú is, keserű is? Attól félek, hogy j amíg a búza ellen harcolok a szójáért, ; vagy a szója ellen a búzáért. beoson a péküzlet hátsó ajta- j ján a rozsból készüli j kenyér. . . Hoppá! Hol ; is a rozskenyér? 1 Amelyről annak ide-j jén annyiszor és any- j nyi helyen meghir- í dették. sőt be is bizonyították. hogy mi- ‘ lyen egészséges, mi-] lyen hasznos, és hogy milyen: mij lyen. .. Mióta meghirdették. nincs is! És én még itt top- ; rengek a szójake- nyér ügyében. — Pék úr! Kérek egy fél kiló tegnapit. Búzából is lehet, abból már megszoktam. . . Gyurkú Géza Három kérdés, három felelet A magyar nyelv hete alkalmából tartott előadásaimon részt vevő fiatalokat sikerült meggyőznöm arról, hogy értő versolvasóvá csak úgy válhatnak, ha anyanyelvi műveltségük is gazdagodik, színesedik. A gyermekversek világa című előadásomban elhangzott ez a versrészlet is: „Kis kukac megy kalákába / a zizegő salátába1’ (Páskándi: Tréfás-pipás-kupakos). A hallgatók két kérdést is feltettek a versbeli kaláka szóval kapcsolatban: mi a jelentése, s a népszerű Kaláka együttes nevenek van-e köze a köznévhez. A nép nyelvében a kaláka szóval nevezték meg a szomszédok, rokonok együttes munkavég zését, amely után vendégséget. táncmulatságot is rendeztek. Kialakult a megnevezésnek ez a jelentésváltozata is: házi mulatság, falusi, nyári táncalkalom. A két kérdésre adható Válasz teljesebbé tételére két szólásformát is idéztem: kalákában haragszik (segít haragudni egy harmadikraj, amolyan kalákázó ember (szívesen segít, szeret mulatozni). A Versműveltség, anyanyel vi műveltség című előadás keretében felolvastuk ezeket a versmondatokat is: „Szörnyen írsz . . . Pedig nem vagy / ügyetlen... S lám: csáléra áll egyik betűd, a másik hajszra” (Tóth Eszter: Leckénél). A kérdés: mi a csőié és hajsz versbeli használati értéke? A tájn.velvben a csálé az igába fogott állatok térítése jobbra, a hajsz pedig balra. A nép szólás- szerűen is él ezekkel a megnevezésekkel: Csáléra áll: jobbra áll, ferdén áll. Csáléra áll a szeme: kancsal. A költőnő dédapja emlékének szentelt versében is kulcsszerepet vállal a két kifejezés: „Dédapám, a kocsis tűnődve pödör bajszot / — Jobb, ha ezután is csak belülről / bökünk lelkednek, csatét, bajszot” (Tóth Eszter: Álom). A fiatalok egy része nem érzékelte a versbeli páter- noszter kulcsszerepét sem ezekben a szövegrészietekben: ,.Páternoszterszavak J utaznak le és fel” (Karácson- di Imre: Vers). — „Föl-le, magad, a föl vonó / zajtalan gyóntató székében... / be- férkőzve ily magányba, mi- atyánk- körforgásba ...ja megoldás páternosztere már émely nélkül leér” (Kalász Márton: Ámen-hang). A *wt- atyánk latin .szövegének kezdő .szavaiból alkotott összetétel nevezi meg azt a folyton járó személyfelvonót, amelynek összefüggő láncba függesztett fülkéi két. egymás melletti aknában járnak le és fel. l)r. Bakos József
