Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
k ÁTADÁS: 1980. NOVEMBER 7-ÉN Az építkezés megkezdése óta mindig is megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel kísérik megyénk, valamint Eger város párt- és állami vezetői az egri megyei kórház rekonstrukciós munkálatait. Jóval több mint gazdasági vállalkozásként végzik a kivitelezés munkálatait a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, és az összes többi fö- és alválr lalkozó cég kollektívája is messzemenően tisztában van azzíal, hogy a terület egészségügyi ellátásához, a gyógyító munkához milyen nagy szükség lesz az új létesítményekre. Túlzás nélkül mondhatjuk tehát, hogy jóindulatból és jó szándékból soha sem szenvedett hiányt ez az építkezés, hiszen az átlagosnál is jobb kapcsolat alakult ki áz építést, a szerelést és a bonyolítást végző tucatnyi vállalat között. Sajnos mindezek ellenére is. köteteket lehetne összeállítani a munka közbeni vitákat. a különböző nézeteket és a határidők módosításait rögzítő és az okokat megmagyarázó jegyzőkönyvekből. Az érintettek javába legyen írva: a vita mindig sportszerű volt. egyik résztvevője sem szurkolóként, hanem a tisztességes, csak az esetenként más taktikával és érdekekkel játszó csapattagként vett és vesz részt ebben a valóban nagy tétre menő munkában. Mert kórházat építeni, . vagy ahogyan a megye V. ötéves, tervében hivatalosan megfogalmazták: „egy kórházat rekonstrukciós munkálatokkal megújítani még ■ ilyen magatartással, ilyen szellemmel sem könnyű és egyszerű feladat". A zökkenőmentes munkához ugyanis a tetemes milliókon és a jó szándékon kívül egyebek mellett szükség van még egy ilyen beruházáson is az okos és az időben érkező tervekre, az itthon. gyártott olcsó és a külföldön készített drága gépekre, a sokoldalúan képzett vezetőkre és a tehetséges szakmunkásgárdára. De egy ekkora építkezés nem nélkülözheti a korszerű és bonyolult technikát minden tekintetben ismerő szakembereket, a folyamatos és kifogástalan anyagellátást sem. Végezetül, de korántsem utolsósorban szükség van még arra is, hogy a „miért nem lehet helyett a hogyan tudjuk megcsinálni” szemlélet alakuljon ki, és ez a mindennapos tervező, szervező, építő és bonyolító munkában meg is valósuljon. Ez utóbbinak annál is inkább nagy a je let őségé, mert számolni kell' azokkal is — ez az építkezés sem kivétel alóla —, akik a „fogjuk meg és vigyétek” elvét vallják, és mindig akadnak olyanok is, akik sokáig csak a féket nyomják és akkor lépnek a gázpedálra, amikor a célegyenesben már feltűnt a nagy mű, jelen esetben a kórház 250 ágyas új létesítménye. Szerencsére azokból sincs hiány — beleértve az illetékes szerveket, hatóságokat, kisebb s nagyobb vezetőket, — akiknek egyszer is elég szólni és máris segítenek a munka közben felmerült gondok, problémák megoldásában. Felsorolni is nehéz lenne, hogy például a szóban forgó építkezés érdekében hány esetben kértek soron kívüli segítséget a megyei, valamint a városi pártbizottság vezetői, ha akadozott a terv és az anyagellátás, ha a gé- jfek és berendezések nem érkeztek meg időben, ha kevés volt a szakmunkás, vagy ha a legfontosabb építőipari anyagok közül valamelyik a hiánycikkek listájára került. Mindezeket természetesen elkönyvelhetik, vagy elkönyvelhetjük politikai munkának is, de egy építkezés — legyen az kórház, iskola, óvoda vagy lakótelep — tervszerű megvalósítása elsősorban mégis azok feladata lenne, akik aláírják a tervezés, a kivitelezés és a bonyolítás írásos dokumentumait. E látszólag csapongónak tűnhető eszmefuttatás után — sajnos nem a fantázia adta hozzá az ihletet, a tényeket, hanem az élet, jelen eesetben a szóban forgó beruházás időközbeni megtorpanása ' — lássuk végre, hogy hol is tart a megye V. ötéves tervének legnagyobb egészségügyi építkezése? A kórházi rekonstrukció első ütemében készülő létesítmények milyen ütemben . épülnek, meg kezdőd hét-e az idén a gyógyító munka az új létesítményekben ? Mint lapunk 1980. június 12-i számában az eddigi munkát értékelő és a legfontosabb tennivalókat meghatározó koordinációs értekezletről,— a megye és a város párt- és állami szervei kezdeményezték, és a beruházásban részt vevő vállalatok képviselői vettek részt rajta — jelentettük: ez év októberének végére a rekonstrukció első szakasza befejeződik, és a kollektíván kitűzött ünnepélyes átadás, időpontja: 1980. november 7. Erre nemcsak szóban, hanem írásban is szavukat adták a beruházásért felelős vállalatok képviselői. Nem könnyűre vállalkoznak, hiszen az időközbeni csúszások, — a fő-, és az alvállalkozók szervezetlen munkája miatt —, a gyakori határidőmódosítások igen tetemes és rendkívül szervezett, fegyelmezett munkát követelnek az építésben részt vevő kivitelező. és szervező vállalatoktól. Az érintett cégek képviselői mindezek ellenére is szavukat adták arra. hogy: 1980. november 7-e tiszteletére átadásra kerülnek a rekonstrukció^ beruházás első ütemében épülő létesítmények. Ha igy lesz, akkor a város és a megye lakossága alighanem megbocsátja majd, hogy az utóbbi hónapokban igen csak gyakran akadozott a munka a korábban példaként emlegetett építkezésen. Az igazi jóvátétel az lesz, ha a rekonstrukció további munkálatait a tervezett határidőre és jó minőségben végzik el, valósítják meg az egri megyei kórház megúji- tói. Koós József Megkésett primőrök és gyümölcsök Miért drága a tavaszi piac? Sokan bosszúsan legyintettek a tavaszi piacokat járva, hogy hol a paradicsom, a paprika, miért késik a retek és a saláta. A bosszúságot, a kedvezőtlen időjárás csak fokozta. az idei változékony tavasz ugyanis nem érlelt elegendő primőrt. Ami a téli ellátást illeti, nem volt különösebb gond, hiszen a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat időben, elegendő mennyiségű árut helyezett el a tárolókban. Patkó József igazgató ezt meg is erősíti: — A téli tárolási tervünket túlteljesítettük. így is elfogyott az óburgonya és május 1-re az alma. Szerződéskötésekkel a szükségletet biztosítottuk. Burgonyát Békés, illetve Somogy megyéből szállítottunk. Örömmel mondhatom, hogy jól vizsgázott az ősszel létesített egri 300 vagonos burgonyatároló, ahol az árut biztonságosan elhelyezhettük. — Mennyit késtek a primőrök ? — A kedvezőtlen időjárás miatt csaknem egyhónapos lemaradásunk van. Az esztendő első felében a vártnál később érett be a saláta, a zöldpaprika, az uborka _és a paradicsom. A két utóbbiból importra is szorultunk. A Romániából és Bulgáriából érkezett fóliás uborka, valamint paradicsom, ez azonban nagyon drága volt a piacokon! Csaknem három hetet késett az új burgonya is, melyet Nógrád, Pest és Csongrád megyéből hozunk. Az ellátás most már biztosi-» tott. Jelentősen késett a zöldhagyma, a főzőhagyma, valamint június közepén jelent meg a zöldborsó is. Kevés a karalábé, valamint várni kell még a szabadföldi paradicsom és paprika tömeges beérésére. Várat magára a dinnye is. Tavaly, július 5-én már szedtek görögdiny- nyét, az idén július végénél nemigen lesz hamarabb. Hídvégi István áruforgalmi osztályvezető a gyümölcsszerződéseket' emlegeti: — Májusban megyeszertea piacokon gyümölcshiány volt, ami feszültséget okozott. Megkésett a cseresznye, az eper és a meggy. A rendkívüli időjárás károsan hatott ugyanis a gyümölcsfélékre, így cseresznyéből, kajszibarackból, egresből, ribizliből és málnából csak közepes termésre számítunk. Meggyből rosszak a kilátások. Hogy az időjárás kedvezőbbre fordult és több már a napfény, a meleg, az érés is meggyorsult. így most már folyamatosan több áru kerül a piacokra, ami javítja a választékot, ezen keresztül az ellátást. Ami az őszi gyümölcsöket illeti, bizakodunk, hogy több lesz, mint a tavasziakból. Almából és körtéből jó közepes termést várunk. — A kedvezőtlen időjárás hatása az árakban is megmutatkozott — veti közbe Kiss József igazgatóhelyettes. — A tavaszi zöldségárak ugyanis 37 százalékkal magasabbak voltak a tavalyinál. Kiskereskedelmi áruforgalmunk 3 százalékkal .csökkent. Várható, hogy egyszerre érnek be a zöldség- és gyümölcsfélék, ami torlódást okozhat a felvásárlásban. Ezért mindent elkövetünk, hogy az átvételt folyamatossá tegyük és a nagyobb mennyiségű árut fogadjuk. Patkó József, a vállalat árpolitikájáról is beszél: — Négyezer-hatszáz vagon áru átvételére kötöttünk szerződést az üzemekkel. A tavalyihoz képest azonban az árumennyiségnek csupán 40 százalékát tudtuk eddig beszerezni, miután kevés termett! A zöldség-gyümölcs árakat a piaci viszonyok: kereslet-kínálat határozza meg. Az úgynevezett többcsatornás értékesítést figyelembe véve szeretnénk hetenként kétszer változtatni a felvásárlási árakon, hogy ezzel is jobban ösztönözzük a termelőket. Január 1-töl az új köz- gazdasági szabályozórendszer . életbe lépésével a korábbi állami támogatás csaknem egyharmadára csökkent. Így az országos burgonya-zöld- ség-gyümölcs táitaközi bizottság döntése szerint 46— 48 százalékos árréssel dolgozunk. A primőrök közül az uborka-, a paprika- és a paradicsomtermelés elősegítésére növeltük a felvásárlási árakat. — Hogyan törekednek az ellátás további javítására? — A hevesi körzeti áfész- szel együttműködve szerződés alapján közösen működtetjük a nemrég kétmillió forintos költséggel elkészült hevesi raktárát. A 600 négyzetméteres tárolóban két hűtőkamra is van, ahol télen 120 tonna almát, nyáron pedig a romlékonyabb epret, illetve málnát helyezzük eL Ezzel lehetőség nyílik a Heves környéki települések folyamatos és gyors zöldség-, illetve gyümölcsellátására. Ami pedig a megyei ellátást illeti, miután a jobb idő beköszöntésével tömegesen együtt érnek be a zöldségfélék és a gyümölcsök, ez csúcsmunkát jelent a szedésben, a szállításban és az átvételben. Ezért az üzemekkel való jó partneri együttműködéssel, a szerződéses fegyelem betartásával igyekszünk egymáson segíteni, és gondjaikon enyhíteni. így remélhetően már több zöldség és gyümölcs kerül a nyá. ri piacokra, valamint az üzletekbe. * Mentusz Károly r A hűség faluja TENKRÖL mindent rosszul .tudtam, amit eddig tudtam. Sokáig hittem például, hogy tanyából született falu. Levéltári adatok győztek meg azután arról, mennyire tévedtem. Már Mohács előtt önálló határú jobbágyfalu. Nevét már 1310-ben említi egy írásos forrás, Then k«y névalakban. A 'törökök dú- lása után lett néptelen pusztává. S még a megcsendesedett időkben is, évszázadokon át nagyon kevesen lakták. Erdőtelek pusztájaként tartották számon, annak volt külterületi lakóhelye. 1947- ben végül újra önálló községé alakulhatott. A kis falvaknak nem sok jelképük. nevezetességük van. Tenk sem kivétel ez- alól. Valami azonban mássá teszi előttem. A_ falu kitűnik rendezettségével.’ tisztaságával. Házai karbantartottak, takarosak. Sok a lomb, a virág, a gyümölcsfa, az udvarokat számos helyen szőlőlugas árnyékolja. Az alföldi sivatagi falvak kétségbeejtő egyhangúságának nyoma sem található erre. A község alkata megkapó. Az emberek szívesén hangoztatják, hogy ők tenkiek. Lépten-nyomon köszönéseket kell viszonoznom, köszönnek az idegennek, mert ez itt igy szokás. Tisztelik egymásban az embert. A tanácsházán Magyar Sándor vb-titkár is kedvesen fogad. S ígv kezdi Tenk bemutatását : — A lélekszám 11.39. Van 240 lakóház, ezek huszonkét utcában épültek. Sajnos, az utcáink nagyon rosszak. Homokos, sáros földutak. Kivételnek számít a Rákóczi út, amit két éve csináltattunk meg. Évente mindössze 10 ezer forintot kapunk az utak építésére, ebből javítani a helyzeten képtelenség. Egy másik tévedésem: Tenket elfogyó falunak hittem. Ebből semmi nem igaz. Az itt élők nem hagyják el a falut. Hűséges emberek. Hűséggel ragaszkodnak a tájhoz, élőhelyükhöz. Itt nincsenek halott házak; kihűlt udvarok; dermedt tűzhelyek. — Szó sincs semmiféle visszafejlődésről. Akik itt élnek, szorgalmas, dolgos emberek. Anyagi helyzetük kielégítő. A fiatalok is szépen letelepszenek, fészket raknak. Növekszik a lélekszám. Tudomásom szerint az egész járásban csak három község van — Heves. Kisköre, Tenk —, ahol jelentékeny a népességgyarapodás. Tenken a születések száma évente átlag 18—22. ami egy ilyen kis faluban nagyon nagy dolognak számít. A gyermekáldástól nem félnek itt, magam is tanúsíthatom. Már korábban is többször megfordultam erre, akkori utaim egyikén rögzítődött bennem a jellegzetes kép. .. Az egyik kerítés mögött élénk gyermekzsivaly. Kíváncsian nézem őket. Aztán egy várandós asszonyka — kicsi tarackos ágyú — fordul egyszeri-e a kapunak. „Kit keres...?” Olyan embereket. mondom, akikkel er- ről-arról elbeszélgetek. „Azt mondja: újságíró? Jaj, istenem. ..!” — kapja kezével a kötényét a szája elé. Ne tessék ijedezni. nem akarom az életüket leltárba venni. A gyermekzsivaly csalt ide. Szép családja van, és látom, kevesli az eddigieket. „Kell a gyerek. Egy. vagy kettő az még kevés. Több gyerek kell. Velük (udja az ember meg-* hosszabbítani magát. .A nevét nem kérdeztem, hiszen sose gondoltam arra, hogy ezt a rövid találkozást, megkapó jelenetet megírom. Maradjunk továbbra is még az utcáknál. Azt mondta egyik tenki ismerősöm, nem a pénzen múlik a sár, a mély kátyúk, nyaktörő gödrök eltüntetése. Hozhatnának sódert a közeli bányából, amit vastagon szétteregetné- nek. Ha az orvosnak kell valamelyik fekvő betegéhez látogatni, sok drága időt elveszít, mert gyalog kell nekivágni- az útnak. Legutóbb megtörtént egy olyan eset is. hogy egy asszony öngyilkosságot akarva elkövetni, beleugrott a kútba, s a mentősöknek gyalog kellett bemenniük hordággyal érte, mert autóval lehetetlenség volt behajtani. S még mindig az utcán maradva, mást is megfigyelhet az ember. Kevés a villanylámpa. — Igen, igen — mondja egyetértőén Magyar Sándor —, a közvilágítást is javítani kellene. Községünkön halad át a 31-es közlekedési út, ez a szakasz, a Lenin út több megvilágítást kíván. Nincs megfelelő közvilágítás az Erdőtelek felé vezető úton sem. holott ez a terület az utóbbi időben teljesen beépült. Sajnos, minden pénzünkét az ivóvízre kell tartogatnunk. A faluban csak ásott kutak vannak. Nem kell mélyre ásni, közel a talajvíz. Áz emberek egy része esküszik a kutak jó vizére, míg mások — ők vannak többségben — örömmel fogadják az egészséges artézi vezetékes ivóvizet. — Erdőtelekkel közösen építjük az ivóvízhálózatot. Tizenkét kilométernyi vezeték lefektetéséről van szó, öt kilométernyi az Erdőtelekről jövő főnyomóvezeték. A tervek készén vannak, jövőre kezdhetik a munkát. A költség 50 millió forint, ami 10 A várva várt új hotelszárny (Fotó: Szántó György) évre leköt minden anyagi forrásunkat. Az eredmény azonban megéri: minden utca vizet kap. Hogy mennyire támogatják az emberek ezt a tervet, arra legyen elegendő egy beszédes tény: a lakosság 60 százaléka önként belépett a víztársulatba. Szorgos, dolgos nép lakja a falut. És takarékos is! Postai takarékban 6,5 millió forin. tot őriznek, a takarékszövetkezetben pedig 10 millió fJfl ríni kamatozik a tenkiekn^B' Van a faluban 279 telev^B és 32 gépkocsi. A szolgál^F fásra se lehet különösebb panasz, 11 kisiparos gondos-^ kodik erről. S az is sokJfl mond. hogy seregnyi új épül évről évre. Az új há^J kát villastílusban építik. Magas homlokúak, tisztaságot lélegzők ezek a házak. Lakóik máshová járnak dolgozni — a Finomszerelvénygyár hevesi gyárába, a Füzesabonyi Állami Gazdaságba, a Herbáriához, a Mezőgéphez — és mintegy repülőhidat. alkotnak falujuk -és munkahelyük között. A falu így nem veszti el gyermekeit. — Mit mondhatunk a fala jövőjéről? — Heves vonzásában élünk, s úgy tartanak számon bennünket — Tenket, Átánvt, He.vesvezekényt. Tarnaszent- miklóst és Pélyt —, mint a leendő városhoz tartozó településcsoportot. A rendezési terveket most készítik a Műegyetem városfejlesztési tanszékén. -Egyre számítunk — amiért mindennap is dolgozunk —, hogy előbbre lépünk. A gondok azonban jobban és jobban gyűlnek, szorítanak, de közös erővel, idejében megoldhatók. AmígTenk hűséges lakói kitartanák... (patpky)
