Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

Bihari-utódok - Lemezlovasok — Kiközvetítés az éttermekbe - Szakszervezet és oktatás Szórakoztató zenészek Hajdanán egészen más éle­tük volt a muzsikusoknak, mint manapság: nem dolgoz­hattak rendszeresen, akkor ettek, ha lakodalomba hívták őket. és szinte csak a bor­ravalóból éltek. S vándorol­tak városról városra, faluról falura, ahol éppen kellett a muzsikaszó. Ritka eset volt, s igencsak megbecsült ze­nésznek kellett iennie annak, aki biztos keresethez jutott. Igaz. a régi időkben egy-egy kimagasló tudású és érzékű prímásért például száz kilo­métereket is utaztak a mu­zsikakedvelők. Ezek a Krúdy Gyula által olv sokat emlegetett, megírt idők, a Bihari Jánosok, Rácz Mihályok ideje lejárt. De a zenére szükség van. ★ Ma már egészen más a helyzet. Zenésznek lenni munkakönyves, nyugdíjas állást jelent. Megbecsült, úgy­mond polgári szakmává lett. Vége a nyomorgó vándor­életnek. Mégis, azért akad­nak még gondok a muzsiku­sok helyét illetően, problé­mák vannak az utánpótlás­sal. a tanulással, a szerve­zéssel. Milyen is a helyzet me­gyénkben a szezon kezdete­kor? Vajon a városokban, az országosan kiemelt kirándu­lóhelyeken van-e elegendő képesített muzsikus? — Mintegy kétszáz zenészt foglalkoztatunk, jobban mondva csak közvetítünk a megyében — mondta az Or­szágos Szórakoztatózenei Központ Heves megyei ki- rendeltségének vezetője, Da- nyi Zoltán. — Főfoglalkozás­ban, tehát hivatásos előadó- művészi működési engedél­lyel negyven tánczenész, s több mint ötven népzenész dolgozik, s körülbelül ugyan­ennyi az ideiglenes — négy- évenként újítandó — műkö­dési engedéllyel rendelkezők száma, őket „mozgatjuk”, mert a munkaadók a ven­déglátóipari vállalatok, az OSZK részéről mi csak ki­közvetítünk. Ez a kettősség sok gondot is okoz. Igaz ugyan, hogy egyetlen kategó­riás zenészünk sincs állás nélkül, ám akad' olyan eset is, amikor egy tsz-elnök ké­pesítés nélküli zenészhez ra­gaszkodik a helyi étterem­ben. Ilyenkor mást ajánlunk, de ha nem fogadják el, nem tudunk mit tenni. A fizetést a muzsikusok nem tőlünk kapják. ★ A Dobó téri szűk kis he­lyiségbe sorra szállingóznak be a zenészek ügyes-bajos dolgaikkal. A szobában két MÁTÓL BÁBOSOK EGERBEN Á hazudós egér, • Vitéz László s a Csizmás kandúr a színre lép Országos úttörőfesztivál Mint már hírül adtuk,- ma kezdődik az első háromna­pos egri országos úttörő-báb­fesztivál. A megyei úttörő- elnökség és a Hámán Kató megyei Üttörőház szervezte programra mintegy 500 részt- vevő. csaknem 30 csoport hi­vatalos. Valamennyien sző­kébb pátriájuknak, megyé­jüknek legügyesebb bábosai. Az ország minden részéből egybesereglett gyerekeket gazdag program várja a hét végén. Ma délután 4 órakor kerül sor a megnyitóra. A Dobó téren maszkos felvo­nulással köszöntik majd a pajtások a bábozás ünnepét. Fél hattól már megkezdőd­nek az első szakmai bemuta­tók a Gárdonyi Géza Szín­házban, az est táncházzal, filmvetítéssel zárul. Az elkövetkező napokban valamennyi kisdiáknak al­kalma lesz bemutatni tudá­sát, s persze így arra is, hogy minél többet lásson, tanul­jon a játék fortélyaiból. Hi­szen a kedvenc mesehősök a legkülönbözőbb technikák­kal — marionett, kesztyűs, fakanalas bábozás, árnyjáték stb. — elevenednek meg. A fesztivál eseménysoroza­tát egyébként városnéző sé­ta, ismerkedési est, rögtön­zött bábkészítés is színesíti. A záróünnepségre vasár­nap. a tanárképző főiskolán kerül sor. íróasztal van, így le sem tud­nak ülni. Kinek-kinek szer­ződés" kellene. közelebbi munkahely az otthonához, vizsgára iratkozás, személyi gondok megoldása a téma. Nem irigylésre méltó Köbö­lök Sándornénak, a kiren­deltség munkatársának egy napja. — Sokféle ember fordul itt meg, s bizony az ezerféle kívánság között szelektálni kell — vette át a szót. — A családi problémák mellett szeretnénk megoldást találni a zenészek munkahelyi vitái­ra is, hiszen az üzletvezetők sokszor olyan — nem a ze­nével összefüggő — igények­kel jelentkeznek. melyek teljesítése akadályokba ütkö­zik. Ha például valaki fel­mond, vagy elhagyja a zene­kart, nem vesznek föl he­lyette mást. Van olyan hely, ahol az öttagú népi zenekar két főre csökkent. Lássák el ők a feladatot, a szórakoz­tatást De hogyan? Azért a fent említett példa nem túl gyakort Megyénk minden zenét igénylő ven­déglátóipari - helyiségében működik egy zenekar, vagy szólista. Még a szezonálisan nyitva tartó helyeken is: az egri Tulipánkertben vagy a bükkszéki étteremben. Jó hangulatot tudnak teremteni a Fehér Szarvas népszerű muzsikusai, a Park Szálló zenekara. — És a diszkó iF sikeres — folytatta Kobolák Sándorné. — A lemezbemutatók is ugyanolyan „gyerekeink”, mint a hegedűsök, vagy a vagy a gitárosok. Akad eb­ből is probléma, mert mint az egri Fagylaltkertben dol­gozó diszkó, hangerejével za­varja a nyáron a teraszon zenélő együttest. Két nemze­dék így keiül szoros kény­szerközeibe. Nehéz lenne itt igazságot szolgáltatni, meg­egyeznek ők a szünetekben... ★ A szórakoztató zenészek­nek külön szakszervezetük is van. Az érdekképviseleti munkáról Váradi Lajos, szb- titkár nyújtott rövid össze­foglalót: — Nemrégen zajlottak le nálunk is a választások, s én újból bizalmat kaptam kol­légáimtól. Nem mondom, igazán jólesett, bár a mi helyzetünk kissé különleges­nek számít. Először is csak kilenc hónap állandó foglal­koztatás után lehet valaki szakszervezeti tag, ennek el­lenére majd kilencven szá­zalék az arány. Szervezeti­leg — elviekben — a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsához tartoznánk, ám a székházban nem kaptunk helyiséget, Itt szűkölködünk ebben a vizes, kis szobában. Más szakszervezeteknél a tagdíjfizetés is egyszerűbb: a fizetéskor közvetlenül levon­ható. Egy pár évvel ezelőtt nekünk még úgy kellett ro­hangálnunk a tagok után a pénzért. Ma már azonban másképp van. A vezető hegedűs több min tíz éve muzsikál a Park Szállóban, zenekarával. Volt már kiváló dolgozó is, de a termelési tanácskozásokon még csak véletlenül sem em­lítik meg a zenészeket. Így van ez a legtöbb vendéglá­tóipari vállalatnál, annak el­lenére, hogy a KPVDSZ-szel közösen dolgoznák együtt a szakszervezeti munkában, a szociális segélyek elbírálásá­nál. Tehát megyebizottság nélküli szakszervezet az övék. Valamivel közelebbnek érzik a Zeneművészek Szövetségét, ám az távolabb van. A helyi gondokat, problémákat csak a megyében lehet megoldani. — Az OSZK, s a szakszer­vezetünk oktatással is fog­lalkozik — folytatta Váradi Lajos. — Egyre kevesebb, főleg az idősebb korosztályú­ak közt eddig tapasztalható az iskolázatlanság. Nyolc ál­talános nélkül már a regisz* térés vizsgát sem lehet le­tenni, a kategóriáshoz pedig érettségi kell. Az OSZK-stú- dió május 30-án zárta az évet, s az idén több mint hatvan hallgatója volt. Az oktatás ellenére ebben a szakmában is akadnak „hiánynak” számító hangsze­resek. Ilyen például a nagy­bőgő, a cimbalom a népi ze­nénél, s a zongora a táncze­nénél. A kirendeltségvezelő sza­vait idézve: — Hamarosan nagy fordu­lat jön el e szakmában. Univerzális, többhangszeres muzsikusokra lesz szükség ezek után. Négy helyett ket­tő látja majd el a feladatot. Mert odáig már eljutottunk, hogy a zenészek állandó, biz­tos kenyérhez jutottak. A minőségi változás ezek után jön ... Józsa Péter Kampis Péter: 2 Amíg gubancot köt a pok­róc sarkain, azért csügged­ten eszébe jut: eddig is min­dig azt hitte, hogy jól meg­oldott valamit, de mindig kiderül, hogy mégsem. Tökmindegy. Mörcögés: Csaba Zoltán az előszobában guggol, felnéz. Dédike botor­kál feléje és megáll. Egy­mást nézik. Dédike ősz. de nem hófehér, hanem olyan seszínű. megmaradt szürké­nek. amelybe itt-ott beleve- gvül egy kopott, vörhenyes tincs. Dédike ritka haj,a 1380. jumus 20., péntek meg ha tá rozh atat lan színű, talán a különös-szürkésfe- hér a legtalálóbb kifejezés rá. — Menés lesz? — kérdezi lassan. Dédike lassan beszél, nem a megfontoltság, hanem a szklerózis, a lágyuló agy­velő, a nehezen mozduló be­szélő szervek miatt. — Aha — Csaba Zoltán bólint, és összerántja a pok­rócot. Kész a csomag, vol­taképpen indulni is lehetne, de hát van még egy kis idő. , Addig netán kinéz az ab­lakon. A korallszínű kocsi a meg­szokott. csöndes járással for­dul ki a tízemeletes elől, ka­nyarodik, nekilódul, A cso­mag hátul, a vezetőülésben Csaba Zoltán fogja a kor­mánykereket. Egy korállszi­nű folt lendül át lomhán a városon, megáll az iroda fő­bejáratánál. Csaba Zoltán ruganyosán lépdel fölfelé, nem szenved már a meleg­től. a friss, hűvös vízre gon­dol, s ettől egészen magához tér. Csók, szevasztok, csókolom. — Becsomagoltál? — kér­dezi az asszony, és mindjárt hozzáteszi: — fogadok, hogy a fele cuccot kihagytad. — Nem, nem — Csaba Zoltán ingatja a fejét, és gyors ütemben sorolja: — bent van a fürdőruhás sza­tyor, a körömkefét is eltet­tem, a libás úszógumi, mind­nyájunknak papucs, a gye­reknek fürdőköpeny, ma­gunknak törülköző, szappan, még sampont is tettem el, neked úszósapka, egy újság, azt hiszem ÉS, a Fülesed, ceruza, radír... — Hajgumit persze nem tettél be — arcán szétömlik a győzelem, és szétnéz, mint egy hadvezér. — Képzeld, azt is tettem be — vigyorodik el Csaba Zoltán, és a tenyere megint megizzad —, az jutott az eszembe elsőnek. Áz asszony vállat von. Mo­solyog. — Meglátjuk. Meglepne, ha mindent megtalálnék a csomagban. Még nem for­A bizonyítvány Világszerte vita folyik a bizonyítvány körül. Pedagógusoki egymás között, szülők és pedagógusok nyilvánosan, vagy nem nyilvánosan vitatkoznak, érvelnek és ellenérveinek. A gyerek hazahozta a bizonyítványt. Félve, óvatosára lépett be az ajtón és arra tippelt magában, hogy ki van itt­hon? A'papa, vagy a mama? Nem volt szerencséje! Mindkét-* ten otthon voltak. — Mutasd csak a bizonyítványodat! Gyorsan eleget tett a kívánságnak. — Micsoda? Matekból kettest adott neked az a rtő? Nincs egy hónapja, hogy azt mondta a szülői értekezleten^ hogy négyesre sikerült a dolgozatod! — Igen, anyu, de... — Semmi de! Egy négyes dolgozat után nem lehet ket-f test adni! — És a rajz? Megőrül az ember! Tessék! Oroszból né­gyes. Nem te mondtad, hogy a hármas után kétszer egymás után ötösre feleltél? A gyerek elpityeredik. — Hidd el, anyu, én nem tudom, miért nem csíp engem az Emma néni! A.papa eddig bölcsen hallgatott, de most közbeszól: — Majd végére járok én ennek a bizonyítványügynek!­Mert, ha oroszból négyes, akkor ugyebár, mit ér a két ötös felelet az ellenőrzőben? Ezt majd személyesen az igazgatótól bátorkodom megkérdezni... • Ilyen jelenetek ezekben a napokban száz meg száz eset­ben megismétlődnek. A gyerek csalódott, a szülő még jobbat várt. a bizonyítvány meg olyan, amilyen. Amióta csak bizo­nyítványt állítanak ki az iskolákban, ez mindig így volt, így van, és így is lesz. A fő probléma azonban mégsem ez! A komoly pedagó­giai viták nem is erről folynak, hanem a tanuló lényegi meg­ítéléséről, pontosabban a megítélhetőségéről. amelyet termé­szetesen a „bizonyítvány” fejez ki. Vajon két dolgozat és két,' három így, vagy úgy sikerült felelet alapján bizonyosan, és felelősséggel meg lehet-e mondani, hogy a gyerek hármasra, vagy ötösre tudja-e az anyagot? Sajnos, sok, nagyon sok a buktató, a kérdőjel, az úgynevezett mellékkörülmény. A tanulónak feleléskor fájt a foga, előző órán valamiért kikapott az osztályfőnöktől, vagy otthon, reggel a szülők köd zött veszekedés volt, esetleg rosszul aludt előző éjjel, de te­gyük fel, hogy éppen erre az órára valóban nem készült, és szerencsétlenségére pont most hívták ki felelni. — Szerencse! — A jó felelet tehát szerencse dolga? A bizonyítvány, a vizsga is? — Ki az a merész vitatkozó, aki a jelen viszonyaink és pedagógiai gyakorlatunk alapján egyértelműen azt állítana, hogy nem! — Akkor hát, nem kell bizonyítvány? — Kell! — Vizsgákra sincs szükség? — De igen! — Hol keressük akikor a megnyugtató választ? Mikor lesz hű tükör a bizonyítvány? Sokunk szerint akkor, ha egy-egy érdemjegy mögött nem két-három számonkérő felelet lesz csupán, hanem a tanuló tárgyilagosan megítélt, tényleges tudása és felkészültsége. Szalay István Népi ellenőrök vizsgálták Iskolai és napközi otthoni ellátottság a füzesabonyi járásban (Tudósítónktól) Növekszik az általános is­kolák tanulólétszáma, és dúlt elő. hogy valamit is jól elintéztél volna. Bumm. Csaba Zoltán nem válaszol, várja, mit tesz az asszony. Készül. Egy. utolsó igazítás a frizurán, futó pil­lantás a tükörbe, ahonnan hátraszól. — Dédike már a kocsiban van? Csaba Zoltán még levegőt is elfelejt venni ijedtében. — Dédike? — Hát persze. Szép idő van, elvisszük Dédikét is. Végtére is ő vette a kocsit, nem ? És Schőmerlék is teg­nap vitték el a nagymamát kirándulni, mesélték, hogy mennyire élvezte. , Schőmer­lék nagymamája csak két évvel fiatalabb Dédikénél. Elvisszük Dédikét, élvezze egy kicsit az öregasszonyok nyarát. — Vén — mondja elké­pedve Csaba Zoltán —, vén­asszonyok nyara. Hát jó, vi­gyük. Mire az utcára érnek, már egészen természetes is a do­log. Elugornak a gyerekért az óvodába, onnan mennek haza, a tízemeletes elé nagy lendülettel kanyarodik a ko­rall csoda. Csaba Zoltán ki­száll és felmegy. Dédike szundikál a fotel­ban. Benyit hozzá, Dédike mélán emeli vörösen vízben úszó szemét az unokájára. (Folytatjuk) ez fokozott gondot ró az in­tézményekre. A füzesabonyi) járási népi ellenőrzési bizott­ság legutóbbi ülésén 20 népi ellenőr alapos vizsgálata nyo­mán tárgyalta meg. hogyan; miként tudnak eleget tenni1 az iskolák a követelmények­nek. Gedei Zoltán vizsgálatve­zető összefoglaló jelentése alapján kiderült, hogy a nap­közi otthonok kihasználtsága általában megfelelő. Több községben, így Füzesabony­ban és Poroszlón gondot je­lent viszont, hogy az intéz, mények konyhái nem felel­nek meg a közegészségügyi követelményeknek. Feltárták a népi ellenőröki azt is, hogy az élelmiszerek) és nyersanyagok beszerzése* területén" is vannak zavarok^ tárolási, raktározási nehézséü gek. A vizsgált intézmények! nem építettek ki kellő kapj csőlátókat a vendéglátóiparii egységekkel. A napközi o!tJ honos konyhákon a felnőtti étkezők száma nem túl ma­gas, a megengedett határu-j kon belül mozog. A NEB ülése több javas­lattal élt a járás közoktatási' intézményei felé. Javasolták a napközi otthonok 100 szá­zalékos kihasználtságának el­érését, az egészségügyi elő­írások betartásának fokozá­sát, a konj^hák fejlesztését és az iskolai és napközi ott­honi termek megvilágításá­nak további korszerűsítését. Császár István

Next

/
Oldalképek
Tartalom