Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

AZ ESKÜTÉTELTŐL AZ ATOMENERGIA-TÖRVÉNYIG (1.) Képviselőink a T. Házban Szünetben... Vaskó Mihály, Szabó Imre és Biszku Béla (Fotó: Perl Márton) Öt cv alatt az országgyű­lés 24 törvényt alkotott, 13 miniszteri és államtitkári beszámolót vitatott meg, s mintegy 300 bizottsági ülésen foglalkoztak az ál­lampolgárok ügyeivel a képviselők, köztük azok, akiket szűkebb hazánkban ismét jelöltek a legfelsőbb államhatalmi testületbe. Néhány nappal 1975. júni­us 15., a legutóbbi ország- gyűlési képviselői választá­sok után az alábbi közle­mény jelent meg a lapok­ban: „A Magyar Népköz- társaság legfelsőbb állam- hatalmi és népképviseleti szervének, a 352 tagú or­szággyűlésnek első. alakuló ülését a parlamenti ügyrend értelmében az Elnöki Ta­nács elnöke nyitja meg." Megyénkben tizenkét — a Parlamentben már jártas, illetve újonnan megválasz­tott képviselő várta az ala­kuló országgyűlés napját. A posta hamarosan kézbesítet­te is az alkalomhoz illően díszes meghívót, amelyen ez a dátum állt: 1975. július 4. Erről a napról a következő­képpen számoltak be a par­lamenti tudósítók: „Pénte­ken délelőtt összeült az újonnan megválasztott or­szággyűlés. Pontosan Héra­kor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ülést. — Megtisztelő kötelessé­gemnek teszek most eleget, amikor megnyitom újonnan választott országgyűlésünk alakuló ülését. Köszöntöm törvényhozásunk valameny- nyi tagjai, tiszteli képviselő­társaimat. Azgkal, akik már több ízben kaptak bizalmat választóiktól és külön azo­kat. akik először foglalják el helyüket államhatalmi és népképviseleti szervünk­ben . ..” így kezdődött. . . A köszöntő szó többek között a „veterán” dr. No- vák Pálnénak, Sas Kálmán­nak, Szabó Imrének, Vad­kerti Miklósáénak és Úszta Gyulának illetve a szűkebb hazánk választópolgárait először képviselő Eperjesi Ivánnak, Fiala Tivadarné- nak, Komjáthy Aladárnak és Vaskó Mihálynak is szólt. Ezután dr. Pesta Lász­ló képviselő, az országgyűlés legidősebb tagja, korelnök irányításával a T. Házban megkezdődött a munka, amelynek szüneteiben az újságírók az újonnan vá­lasztott képviselőktől érdek­lődtek az. első benyomásaik­ról. íme a tömör vélemé­nyek. Eperjesi Iván: — Itt érzi az ember iga­zán, hogy a választók bizal­ma mennyire kötelez ... Ti­zenegy község volt a válasz­tókerületemben, s az idén mindenhová szeretnék eljut­ni, felvenni a konkrét mun­kakapcsolatot Tehát: együtt szeretnék dolgozni a válasz­tókkal, illetve a terület ve­zetőivel. Komjáthy Aladár: — Érettség, politikai tisz­taság jellemezte a jelölő gyűléseket. Ezért tudom és érzem, hogy jól és eredmé­nyesen lehet dolgozni együtt a választókkal. Ami a Választópolgárokat illeti: hozzávetőlegesen két es fél millióan döntöttek ar­ról, hogy ettől a naptól kezdve ki foglal helyet a T. Ház üléstermében. De két és fél milliónál sokkal többen várják a törvényhozói mun­ka eredményeit. Akkoriban úgy fogalmazhattak volna, hogy van rá öt esztendő, de nem ezt mondták, hanem ötször 365 nap... Az első megbízatások Munkájuk már az első ülésszak idején bőven akadt a képviselőknek: megvá­lasztották az országgyűlés tisztségviselőit, az Elnöki Tanácsot, a képviselőház ál­landó bizottságait, majd a kormány eskütételére került sor. — Ünnepélyes percek vol­tak ezek — mondták később szűkebb hazánk ..honatyái”, akiket ezután választottak meg egy-egy bizottság tag­jává. Szabó Imre az építési és költségvetési, Úszta Gyula a honvédelmi, dr. Novak Pálné a kereskedelmi. Vad­kerti Miklósáé és Vaskó Mi­hály a mezőgazdasági, Fiala Tivadarné a szociális és egészségügyi, Sas Kálmán pedig a terv- és közgazda- sági bizottságban kapott .fe­lelősségteljes megbízatást. (Ezek a bizottságok egyéb­ként az elkövetkezendő öt év alatt csaknem 300 ülésen 400 napirendet tárgyaltak, s nem kevesebb, mint száz módosító javaslatot tettek « törvényelőkészítő viták so­rán. A bizottsági tagok véle­ményét az expozéjukra ké­szülő’ miniszterek minden esetben messzemenően fi­gyelembe is vették.) Az országgyűlés első, ala­kuló ülése a korelnök zár­szavával ért véget: — Az újonnan megalakult országgyűlés megbízatásá­nak most következő öt esz­tendős időtartama alatt nem folyamatosan tartja tanács­kozásait, hanem a feladatok diktálta időközökben ül ösz- sze. Az alkotmány előírása szerint azonban az ország- gyűlés évenként legalább két ülésszakot tart . .. Az elnöki pulpitus elen­gedhetetlen. örökös tartozé­ka. a kis rézcsengő csilin­gelőse az első ülésszak végét jelezte ugyan, de nem a képviselői munkáét. A csengőszó sokkal inkább a választókerületi tevékenység kezdetére figyelmeztetett, a két ülésszak közötti hétköz­napokra. amelyek tapaszta­latai kristályosodnak ki ké­sőbb egy-egy képviselői fel­szólalásban. . . .képviselőtársunkat illeti a szó Az . úgynevezett „téli” ülésszakra' ebben az évben december közepén került sor. A napirend szerint el­sőként Huszár István, a kor­mány elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke terjesztette elő a nép­gazdaság V. ötéves tervéről szóló ‘törvényjavaslatot, majd Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter költségvetési expozéjára került sor. Az új népgazdasági terv vitája so­rán kapott szót megyénk egyik képviselője, dr. Noválc Pálné. A tanácskozás har­madik napján, ebéd utáni második felszólalóként je­lentették be a szokásos mon­dattal : — ... képviselőtársunkat illeti a szó. — Tisztelt országgyűlés — kezdte a ciklus első megyei felszólalója. — A következő években az eddiginél is na­gyobb szerepe lesz a társa­dalmi munkának a lakóhely fejlesztésében. Hatvanban és a város környéki közsé­gekben évek óta folyamato­san növekszik az egy lakos­ra jutó társadalmi munka értéke. Boldog. Heréd, Nagy- kökényes községekben — hangsúlyozta egyebek között dr. Novák Pálné — jók az utak, a járdák, kiépítették az alapintézményeket. Jól felszerelt rendelőkben dol­goznak például a kollégáim, a körzeti orvosi és a fogor­vosi ellátás biztosított. Az említettek ellenére indoko­latlan különbségek vannak még a városok és a községek között. Javaslom és kérem, hogy az éves tervekben és a költségvetésben a rendelke­zésre álló anyagi eszközöket elsősorban ezek figyelembe­vételével használjuk fel... A szünetben a megyei csoport tagjainak gratuláció­ja fogadta a képviselőnőt. Együtt kommentálták az el­mondottakat. Szabó Imre a támogatásáról biztosította: — Ami a tpz-mozgalmat illeti, mi. vezetők megértjük, miről van szó és igyekszünk a tagsággal is megértetni... Sas Kálmán:-— .4 tervtörvény a nép­gazdaság helyzetét igyekszik tovább szilárdítani. Határo­zottságra, őszinteségre, s mint a felszólalásában em­lítette, az ország lakosságá­nak összefogására van szük­ség a jövőben is. A rövidre szabott folyosói beszélgetésben csak Vad­kerti Miklósné nem vehetett részt. Abban a néhány perc­ben interjút kértek tőle a szovjet rádió és televízió munkátársai az esztendő vi­lágeseményeit összefoglaló műsorukhoz... • (Folytatjuk) Szilvás István Jutalmazási ünnepség a megyei tanácsnál Tegnap, hétfőn jutalmazá­si ünnepségre került sor a megyei . tanácsnál. Ezúttal köszöntötték Fekete Jánost, Domoszló község nyugállo­mányba vonult tanácselnö­két, akit — negyedszázados tanácsi és polgári védelmi munkássága elismeréseként — jutalomba részesítettek. A Polgári Védelem országos parancsnokának parancsát Hajdú József, a Polgári Vé­delem megyei törzsparancs­noka olvasta fel, majd Fe­kete Győr Endre, a megyei tanács elnöke átadta a di­csérő oklevelet, valamint az országos parancsnokság ju­talmát. Az ünnepségen ott yolt. 's jókívánságait fejezte ki, Fekete János nyugállomány­ba vonulása alkalmából dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Szabó István, a megyei tanács pártbizottsá­gának titkára is. Wündenlci továbbtanulhat... Számvetés, beiskolázás után Senki sem vitatja, hogy a tizennégy éves fiatalok szá­mára az első komoly erő­próbát a pályaválasztás je­lenti. Közülük igen sokan nem ismerik valódi képessé­geiket, épp ezért bizonytalan- kodnak. annál is inkább, mert befolyásolják őket az osztálytársak, a barátok, a szülők is. Végül csak meg­születik az elhatározás, s útnak indulnak a felvételi kérelmek. Ezután izgalmas hetek következnek, mindany- nyian azt mérlegelik: meg- valósulhatnak-e álmaik? A posta már továbbította az értesítéseket, amelyek vagy örömet, vagy csalódást okoztak. Ezért érdemes szám­vetést készíteni a beiskolá­zás tapasztalatairól, ugyanis a tanulságokat legalább azok kamatoztathatják, akik a kö­vetkező tanévben állnak majd rajthoz. Beszélgetőpartnereink vol­tak: dr. Kovács Pálné, a me­gyei művelődésügyi, Fehér­vári Andor, a megyei mun­kaügyi osztályok helyettes vezetői, valamint Lassú Ár­pád. a megyei művelődés- ügyi osztály főelőadója. Ostromlott iskolák — Miről tanúskodnak a ■statisztikai mutatók? össz­hangban volt-e á társadalmi igény az égvéni óhajokkal? LASSÚ ÁRPÁD: — Köz­tudomású, hogy oktatási in­tézményeink vezetői és ne­velői arra törekszenek, azért munkálkodnak, hogy ez ma­radéktalanul valóra váljék. Ennek köszönhető az, hogy a keretszámokat az elképzelé­seknek megfelelően tarthat­tuk az idén is, azaz nemcsak a szakközépiskolák, hanem a gimnáziumok és a szakmun­kásképző intézetek leendő első osztályait is feltölthet­tük. Ettől függetlenül az is tény, hogy jó néhányan nem számoltak a lehetőségekkel. Az óvónői szakközépiskolába például ötször annyian pá­lyáztak, mint amennyit fel­vehettek. Ostoromoíták az erdészetit is, minden helyért hatan versengtek. Kár, hogy a fiatalok nem gondolnak arra, hogy ide más megyék­ből is jönnek, hiszen ilyen képzés Egeren kívül csak Szegeden és Barcson folyik. A műszeripari szakmáik iránt változatlanul nagy az igény: itt négyszeres volt a túlje­lentkezés. Ez nem véletlen, hiszen négy év múltán a fia­talok nemcsak érettségi, ha­Fehérvári Andor nem szakmunkás-bizonyít­ványt is kapnak. Az viszont egyáltalán nem vigasztaló, hogy a gépi forgácsolás most sem nyerte meg a nyolcadi­kosok tetszését. Annyi belé­pőt sem kértek, mint ameny- nyit adhattak volna. — Tavaly fogadtak először diákokat az áruforgalmi és a postaforgalmi osztályok. Fel­figyeltek-e ezekre a fiúk és a lányok? DR. KOVÁCS PÁLNÉ: — Az egyik Gyöngyösön, a másik Hatvanban nyitotta kapuit. Az elmúlt esztendő­ben valószínűleg kevesen hallottak róluk, mert egyál­talán nem tülekedtek az if­jak. Most viszont nem pa­naszkodhatunk. Az egyik helyre az előírtnál kétszer több kérelem futott be, a másikon is többen kopogtat­tak, mint remélték. S ha már itt tartunk, akkor hadd jegyezzem meg, hogy a gim­názium is az érdeklődés kö­zéppontjába került. Különös­képp így van ez a megye- székhelyen. Természetesen a vidékiek is elégedettek lehet­nek, ugyanis a körzethatárok szigorú betartása — erre nagy gondot fordítottak min­denütt — biztosította a szük­séges utánpótlást. Kapcsolat az üzemekkel — Nézzünk most szét a szakmunkásképző intézetek­ben! Adódtak-e nehézségek? Igaz-e — sokak körében el­terjedt az a hír —. hogy az ipar kevesebb majdani sta- fétaváltót vár. mint régeb­ben ? FEHÉRVÁRI ANDOR: — Rendeletek írják elő. hogy a beiskolázás terén a művelődésügyi osztállyal együttműködve alakítsuk ki a helyes arányokat. Ügy ér­zem. nincs okunk a szégyen­kezésre. hiszen országos szinten is számottevő ered­ményeket produkáltunk. Tő­lünk . azt kérték, hogy a ti­zennégy éveseknek legalább ötven százaléka jelentkezzék az intézetekbe, s válasszon Lassú Árpád neki testhezálló szakmát. Nos, mi ennél többre jutot­tunk, s most is elérjük — ez ! már hagyomány — az öt­venhárom százalékos szintet. Ide tartozik az is, hogy a gyerekek zöme elégedett, s csak kisebb hányaduk akart mindenáron autószerelő, női fodrász, vagy kozmetikus lenni. A gyárak közömbössé­géről elterjedt mendemonda csak vaklárma szülötte. Ezt mindjárt statisztikai adat * kai is bizonyítom. Ipari szak­munkásképzőkbe mintegy ezerháromszáz ifjút vesznek l'e.L, a vállalatok azonban há­rom év múltán kétszer eny- nyit is el tudnának- helyezni. Így hát aggodalomra semmi ok. Hely van! — A megyei művelődésügyi osztályhoz régen befutottak a fellebbezési kérelmek, ezek sorsáról május végéig dönte­nek. Mi lesz azokkal, akik elutasító választ kapnak önöktől? DR. KOVÁCS PÁLNÉ: — A mérlegelés során azok kapnak zöld jelzést, akik arra legérdemesebbek, más szóval: előnyt biztosítunk a legjobb tanulmányi ered- ményűeknek. A szabály ugyan előírja, hogy hozzánk csak akkor fordulhatnak, ha a másodikként megjelölt ok­tatási intézménybe sem ju­tottak be. Ezt azonban nem mindenki tartja be, s akad­nak olyanok is, akik már az első sikertelen kör után ná­lunk jelentkeznek, orvoslást remélve. Az nem is jut eszükbe, hogy ezzel maguk számára teremtenek némileg hátrányos helyzetet, mert lemondtak egy forduló esé­lyeiről. Természetesen nem hagyjuk magukra őket: írásban értesítjük ar­ról. hogy milyen lehetőségek . közül válogathatnak. FEHÉRVÁRI ANDOR: — A félreértés _ elkerülése végett hadd jelezzem: csak ipari szakmákra számit hat­Dr. Kovács Fáim­nak. Ügy is fogalmazhatnék, hogy megyénkben mindenki továbbtanulhat, persze nem mindig abban az oktatási in­tézményben, s abban az osz­tályban, amelybe vágyott. Lesznek hát csalódottak, de kár elkeseredniük, hiszen is­kolarendszerünk nyitott, az­az idővel bárki megszerez­heti az annyira óhajtott kép­zettséget. A szakmunkás-bi­zonyítvánnyal rendelkezők elvégezhetik a szakmunkások hároméves szakközépiskolá­ját, azaz, ha kis késéssel is, de csak a kezükben lesz az az érettségi okmány, ame­lyet annyira óhajtottak. Több törődés — Ez kétségkívül biztató távlatilag, ettől függetlenül mégis tény, hogy az eligazo­dás korántsem egyszerű. A jövőben könnyítík-e a fia­talok dolgát? DR. KOVÁCS PÁLNÉ: — A társadalmi és az egyéni igények még • hiány­talanabb összhangját akarjuk megteremteni, s ezért már július elejére kialakítjuk a következő tanév beiskolázá­si arányait. Ez lehetővé te­szi azt, hogy minden koráb­binál nontosabb adatokat közölhetünk az általános is­kolákkal. vagyis a gyerekek felmérhetik az esélyeket. FEHÉRVÁRI ANDOR: — Tárgyaltunk az üze­mekkel, s meggyőződtünk arról, hogy kérik az után­pótlást. Az is jó. hogy a mi­nisztérium lehetővé tette számunkra, hogy az eddiginél sokkal rugalmasabban alkal­mazkodjunk a megyei ipar szükségleteihez, azaz ehhez igazítjuk a szakmai képzést. Nem kell tehát aggódniuk a tanulóknak, ha megszerzik a szakmunkás-bizonyítványt, nem lesz gond az elhelyez kedéssel. AZ ÚJSÁGÍRÓ: — Orvon detes információk sorát gyűjtöttük össze. Megnyug­tató. hogy mindenki szamá­ra járható az érvényesülés útja. Azzal is egyetértünk, hogy azé legyen a pálma, aki arra a legméltóbb. Egy ályunkat azért meg kell említeni. A speciális nyelvi osztályok és a testnevelés tagozat kivételével nem fel­vételi vizsgát, hanem csak elbeszélgetést írnak elő az iskolák. Ezek azonban épp olyan szigorú ismeretfelmé­rések, mintha nevén nevez­nénk a gyereket. Ez lenne a helyes, mert akkor nem len­ne olyan tarka a kép, mint most, hiszen jelenleg minde­nütt mások a követelmények. Ráadásul az ifjak nem tud­ják: milyen témaköröket kérnek számon tőlük, s ezért tervszerű felkészülésről sem lehet szó. Ellenkező esetben viszont „edxhetnének”. Ha ilyen nemes versengés bon­takozna ki, akkor annak so­rán a jók közül valóban a legjobbak kerülnének be leg­keresettebb iskolatípusokba. Pccsi István 1980. június kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom