Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

Hf!=DQ§SZ!É Ellenőrzött ellenőrök Tapasztalatok a fogyasztási szövetkezeteknél Gyöngyösi rézművesek Minisztertanácsi rendelet Írja elő a belső ellenőrzési rendszer kialakítását a fo­gyasztási szövetkezeteknél. A szövetkezeti vagyon védel­me. tisztességes gyarapítása, a ..kísértés" lehetőségeinek időben való felkutatása fon-, tus érdeke a szövetkezetek kollektívájának és vezetői­nek egyaránt. A hiányossá­gokat. a mulasztásokat jó még kialakulásukkor észre­venni. így megelőzhetők a nagyobb károk, nem csorbul a közösség tekintélye. Bizto­sítani a működés és gazdál­kodás törvényességét, a nép­gazdasági érdekekkel össz­hangban levő hatékony gaz­dálkodást — ezt szabták fel­adatul a belső ellenőröknek. Hogyan valósultak meg e célkitűzések Heves megye áf észéinél, takarékszövetke­zeteinél? Hogyan fejlődött az ellenőri munka az elmúlt esztendőkben? A közelmúlt­ban összegezték a megye fo­gyasztási szövetkezeteinél szerzett tapasztalataikat a népi ellenőrök, s napirendre tűzte a témát a Heves me­gyei NEB is. Kevesen vannak Az egyesülések nyomán je­lentékeny gazdálkodó egysé­gekké nőttek az áfészek. Szükség volt a korszerűsített vezetéshez jobban igazodó ellenőri szervezetre is. A megye 12 általános fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetében az elnök közvetlen irányítása alá tartozó el­lenőrzési osztályok, a ki­sebbeknél csoportok működ­nek, s feladatuk a hálózat pénzügyi ellenőrzése, a lel­tárak vizsgálata. Hogy szük­ség van ezekje a saját revi­zorokra, bizonyítja, hogy nagy létszámhiányt is meg­állapított a NEB felmérése. Emellett' nagy az elvándor­lás is ebből a munkakörből. A népi ellenőri jelentésben megfogalmazódik, hogy a fel­készültségük. képzettségük sem minden esetben megfe­lelő. Pedig a belső ellenőri munka tekintélyét a szakma magas szintű művelése ala­pozhatja csak meg. A MÉ­SZÖV, a szövetkezetek me­gyei szövetsége irányításával rendszeresen szerveznek tan­folyamokat középfokú, vagy felsőfokú szakképzettség igeretevel. s anú még fonto­sabb, a szövetkezeti vezetés felismerte e munka fontossá­gát: nőtt a becsülete, s bi­zonyára az elismerése is. A belső ellenőrzésnek köszön­hető, hogy vizsgálataikkor a „külső kollégák" sem tártak fel kirívó mulasztásokat az utóbbi időben. Ez volt a meg­állapítása a NEB elé került jelentésnek. Néha általánosságban Néhány adat: tavaly 216 olyan belső vizsgálat volt a szövetkezeteknél, amely mu­lasztást, felelősséget állapí­tott meg. 19T dolgozót köte­leztek fegyelmivel kártérí­tésre. 11 ellen kezdeményez­tek bűnvádi eljárást. Tapasz­talható azonban még az is, hogy a mulasztásokat meg­fogalmazó jegyzőkönyvek nem jelölik meg a felelősöket, s a megoldásra sem tesznek konk­rét javaslatokat. Különösen így van ez. amikor a belső tartalékok, a gazdálkodás ja­vításának akadályai a vizs­gálatok célpontjai. Érdemi javaslatokhoz persze a meg­felelő közgazdasági felké­szültség mellett szükséges a vizsgált területeken dolgozó középvezetők ős-in te támo­gatása is. A megyében 15 takarék- szövetkezet dolgozik, mind­egyik önállóan alkalmaz bel­ső ellenőrt. Itt a fejlődést más szemmel kell nézni, mint az előzőeknél; nincs még hagyománya a belső el­lenőri tevékenységnek, ta­pasztalatuk is alig akad az erre megbízottaknak. A la­kosság bankjai egyre na­gyobb jelentőségre -tesznek szert a megyében, s a va­gyonvédelem is megbízható: nagyobb mulasztás nem tör­tént. Ellenőrzési iroda javaslatok meg valósításáról. Az iroda és a belső ellenőri hálózat a gazdálkodás bo­nyolultságának megfelelő szinten alkalmas arra, hogy segítse a hatékonyabb, fe­gyelmezettebb munkát, de mint ahogy a népi ellenőr­zési jelentés is megfogalmaz­ta. meg kell teremteni a fel­tételeket a hibák őszintébb, bátrabb feltárásához. A NEB javaslatára egyéb­ként a napokban összehívták a megyei szövetségben a szö­vetkezeti belső ellenőröket, s együtt vitatták meg a vizs­gálat tapasztalatait, az idő­szerű (ennivalókat. (hekeli) A Borsodi és a Tatabányai Szénbányák szakemberei hosszabb ideje fontos kísér­leteket folytatnak a szén belső kincseinek felderítésé­re, s azok előállításának, gazdaságos gyártástechnoló­giájának kidolgozására. A kísérletek során bebizonyí­tották, hogy a hazai barna­szenek tetemesen tartalmaz­nak biológiailag aktív, úgy­nevezett huminsav-vegyüle- teket, amelyeket viszonylag egyszerűen kivonhatnak a szénből. Az így nyert hu- minsavakkal, illetve humá- tokkal különféle kutatóinté­zetek, tangazdaságok, labo­ratóriumok és termelő vál­lalatok végeztek további kí­sérleteket, Ezek a kísérle­tek azt igazolták, hogy a h um i n ko nce n trá tumok 20— 30 százalékkal növelik a növények terméshozamát, és talajjavításra is alkalmasak.. A szakemberek szerint a huminsa-v sója megkönnyíti a talaj tápsóinak felvételei a növények számára, egysze­Ösi mesterség — képviselői kaptak helyet a GYÖNGY- SZÖV áfész műhelyeiben: az ország egyetlen — réz­műves brigádja dolgozik itt. Munkájukra az élet külön­böző területein van szük­ség: készítenek főzőedénye­ket, kupákat, szeszfőzdéi berendezéseket és sok más használati tárgyat. Az ér­deklődés munkájuk iránt igen nagy: megyénk hatá­rain túlról is kapnak meg­rendeléseket. A négymilli­ós tervet 130 százalékra tel­jesítette az idén a nyolc­fős „kis csapat”, amely a szövetkezet kiváló brigádja lett. Vezetőjük, Nagy Lajos ezt a kihalófélben levő mes­terséget 30 éve űzi — ki­váló szövetkezeti munkáért kitüntetést kapott. rűbben fogalmazva: fokozza a növények étvágyál. A szén humuszanyagával permete­zett kukorica- és lucerna- táblákról például a koráb­biaknál jóval nagyobb ter­mést takarítottak be. Megállapították, azt is, hogy a huminátok különösen előnyösen gyorsítják a para­dicsom és a paprika érés- idejét. A kísérletben részt vevő Csányi Állami Gazda­ság földjeiről pedául egv héttel korábban küldhették paradicsomot a piacra — a huminsav érlelésgyorsító ha­tására. Más területeken is kipró­bálták, mire alkalmasak a huminsavak. így tapasztal­hatták. hogy alapgyógyszer­ként használható mind a humán, mind az . állatgyó­gyászatban. Megrövidíti a sebek gyógyulási idejét, ugyanakkor eredményes és jótékony szerként használ­hatják még a reumás meg­betegedések elleni terápiában is. Szénnel érleit paradicsom Csányból Bardóczki Lajos kalapácsa alatt formálódik a réz szesztől dei hűtőpalackká Az idős mester, Nagy Lajos nem ad ki akármilyen munkát a keze alól (Fotó: Szabó Sándor) V*ciri9esz©€i az egyetlen mércéről és arról, hogyan lesz nélkülözhető az ember Áprilisban, egy kcsö éj­szakán. rol lángok csaplak fel n hatvani Lenin Ter­melőszövetkezet irodahá­zából. A tűz gyorsan ter­jedt. bár a mentőalakula­tok és a környékbeliek igyekeztek elejét venni a pusztylásnak. A faépület ilyenformán majdnem por­ig égett, benne sok értékes okmánnyal, hogy példaként csak a munkakönyveket, a nyugbéresek sokszor bonyo­lult munkaigazolásait em­lítsük. Az eset után természete­sen vizsgálat indult, kide­rítendő a tűz okát. Meg­nyugtató választ azonban mindmáig nem kaptunk e kérdésre. Nem tudjuk, hogy figyelmetlenség. műszaki hiba. netán rossz szándék következménye a kataszt­rófa. Egy dolog azonban rövidesen biztossá vált: megint vannak olyanok, akik az ilyesféle tűseknél is a maguk pecsenyéjét akarják megsütni. Hogy miért mondom est? Nem telt el ugyanis kél nap sem. midőn felröppen­tek az oktalan vádak, a megalapozatlan, kósza hí­rek, hogy a kárt újabb kár­ral tetézzék, hogy a csak­nem kétezres szövetkezeti tagság körében rombolja­nak. Tisztségviselők fele­lősségét éppenúgy tárgyal- gatták városszéliében, mint a pénzügyi manipulációk tussolásá ra I ka pesola t ba n labra kapott vak ■ híreket, t* h* közelebbről szeinre­A megyei szövetség kere­tébén ellenőrzési iroda mű­ködik, amelynek alapvető feladata a szövetkezetek te­matikus ellenőrzése, téma- vizsgálatok megszervezése. Foglalkoznak az áfészekkel, a takarékszövetkezetekkel és a lakásszövetkezetekkel egy­aránt. Fontos, feladata, hogy utóvizsgálatokon is meggyő­ződjék a korábban hozott ha­tározatok végrehajtásáról, a tartalékok feltárására tett vételezte uz ember, hogy miféle berkekből szármasó ..információk” ezek, bizony nagyon hamar előbújt a lóláb. Az egyik forrás táp­lálója például súlyos fe­gyelmi vétség miatt me­nesztett gépkezelő, a má­sik egy munkabrigád régi bajkeverője, a harmadik ellen éppen a kritikus na­pokban indult fegyelmi, il­letve szabálysértési eljárás mértéktelen italozás, a csa­ládja körében elkövetett cselekmények miatt. A kétmillió forint érték- rendű kár esetleges , része­seit semmiképpen nem kí­vánom mentegetni. Ha van­nak ilyenek, s valóban fény derül tettükre, nyil­ván megkapják az érte já­ró büntetést. Azt a szem­léletet. mentalitást azonban ellenzem — most és a jö­vendőben —. ami a hatvani irodaház leégése kapcsán is megnyilvánult, Illetve minden eszközzel és min­denütt fel kell lépnünk azok ellen, akik egy-egv hasonló eset alkalmából, intézményeket. vállalato­kat. gazdaságokat támadnak meg alattomosan, másol: vélt sérelmükért úgy pró­bálnak elégtételt szerezni, hogy mindazokat felelőtle­nül céltáblának állítják, akik valamikor is föllép­tek lazaságuk, morális fo­gyatékosságaik ellen. Tűz után. annak utolsó füst gomolyában, hasznos ezen is elgondolkozni... Moldva} Győző — Kezdhetjük egy kényes kérdéssel? — Miért ne? Megjegyzem, nehéz dolgod lesz, mert szá­momra ilyen nemigen léte­zik. — Akkor légy szíves meg­mondani, és előre elnézést kérek a kifejezésért: normá­lis dolog az. hogy valaki szinte véres verejtékkel fel­épít magának egy háromszo­bás. szép, minden kényelmet megadó lakást Kanadában — körülötte kis kert, jó levegő, •műiden — aztán családostól kiköltözik az öt esztendővel ezelőtti Hevesre, és mind a mai napig egy lényegesen kevésbé kényelmes, szűkre szabott bérházi lakásban la­kik? — Nem pontos a kérdés — mosolyog Sinka Ferenc, a Fi nomszerel vénygyár hevesi gyáregységének dolgozója, aki. jelenleg két fontos poszt birtokosa a „Kisbervában”: gyáregységvezető-helyettes és egyben párttitkár —. az ugyanis a helyzet, hogy an­nak a bizonyos illetőnek ak­kor valóban azt mondta a felesége, hogy „fiam. te nem vagy normális ...” Ez az elhamarkodott minősítés azonban csak első felindulá­sában szaladt ki a száján. Később súlyosabb megjegy­zésre is sor került, merthogy az a bizonyos bérházi lakás egy fél évvel később, a meg- envhülés korszakában követ­kezett be. Addig azonban egv kis komfort nélküli al­bérletben laktunk, a sarki közkifolyóról hordtuk a vi­zet. — Bizonyára nem sokan vállalkoznának efféle lépés­re. » — Fene tudja. Nekem sem volt nagyon könnyű ... Bár ami azt illeti: az utób­bi időben, hogy lassanként kezdem megismerni maga- mai, úgy tűnik, vau ben­nem valami kalandorszel­lem. Ne érts félre, nem olyan Jókai-féle. Talán nem is jó rá a „kalandor” kifejezés, de hirtelen nem találok he­lyette mást. Egyszerűen ar­ról van szó, hogy az új fel­adatok talán fokozottabban érdekelnek, mint másokat. Minél inkább nehéznek lát­szik. annál jobban vonz. És akkor belevágok, és be aka­rom bizonyítani, hogy igenis megcsinálom. (Rövid időre hadd szakít­suk itt meg a párbeszédet. Föltétien ide kívánkozik ugyanis a megjegyzés, hogy nem egy kimondottan rend­kívüli esetről van szó. Sinka Ferenc korosztályában — 19?4-ben született— bizonyára több ilyen is akad. A gye­rekkor — családi problémák, megélhetési gondok, tanyán élő nagyszülőknél nevelkedés, tanyasi iskola, és így tovább — olyan kohót jelentettek, kényszerű kohót, igaz, amely­ben emberré keményedtek a kis mezítlábasok,) — Valóban azok voltunk, mezí! lábasok, kora tavasztól őszig. Az iskola padlója pe­dig olajos-koszos. Mondta is nagyanyám, fiam, olyan ola­jos a lábad, hogy le sem le­het mosni... Szóval való­ban „kemény” idők voltak, de az ötödik osztályt már Jászberényben járhattam, amikor pedig elvégeztem a nyolcadikat, olyan iskola utáni kellett néznem, ahol rövid idő alatt jutok kereső foglalkozáshoz. Ezt csak azért jegyzem meg, hogy tisztázzuk: semmiféle elhiva­tottságot nem éreztem akkor a pálya iránt. Adva volt viszont Szolnokon a gépipa­ri technikum,, odamentem, és kollégistaként elvégeztem. Közben a talán sztereotípiá­nak számító kemény nyári meló minden vakációban egy kőműves mellett, hogy a szeptemberi tanévkezdéshez ruhát es tanszereket vásá­rolhassunk. Nekem két öcsém volt otthon a hamar özvegyen maradt édesanyám­mal. i — Később jobbra fordul­tak a dolgok­— Igen. A jászberényi ap- rítógépgyárban kezdtem dol­gozni, szerelőlakatos voltam a bevonulásig. A leszerelés után. 67 márciusában meg­nősültem, és Egerbe költöz­tem a feleségem családjához, így következett a Finomsze- relvénygyár. Itt először a meo-hoz osztottak be, gond nélkül ment a munka, és egy év múlva, a fiam meg­születése utáni időben azt kezdem érezni, hogy sok a szabad időm. Gondoltam, ne teljen haszontalanul, és be­iratkoztam a kecskeméti mű­szaki főiskolára. Nehezebb volt mint gondoltam. 26-an keztünk, és négy év múlva. 72-ben hárman kaptunk dip­lomát. Ami közben volt, az nagyon gyötrelmes volt: az a bizonyos „kanadai” épít­kezés Egerben, munka, gye­rek. tanulás. .. Mint friss diplomás, az egyik üzem' mű­szaki vezetője lettem, és itt választottak meg pártveze­tőségi tagnak. — És az a bizonyos „ka­landor”? — Az már korábban mo­toszkálni .kezdett' bennem. Valahogy egyidőben azzal, hogy a hovatartozásom lu- datosabbá vált. Amikor' a dolgok kristályosodni kezde­nek. . . . Szóval ott indult el valami, és ha úgy tetszik, akkor csúcsosodott, amikor 1974-ben megkeresett a ter­melési főosztályvezető, és a hevesi gyáregységről beszél­gettünk. Hogy ott most in­dul a termelés, kevés a szakember, segifeni kell. míg a dolgok rendbejönnek — Vállaltad . .. — Többedmagammal. De > a dolog nem volt ilyen egy­szerű. Nekünk akkor mór olyan helyzetünk volt. a törzsgyárban, hogy ha csak nem követünk el valami sú­lyos baklövést, akkor nyug- díjazásos és kihalásos ala­pon, de felfelé visz a lép­cső. Itt viszont, a másik ol­dalon: a „sötét ló”, hogy egyáltalán sikerül, sikerül­het-e parasztemberekből, korábban csak a főzéshez, baromfineveléshez, érlő asz- szonyokból munkát formál­ni,, szóval megteremteni itt az ipart. (A kérdésre éppen a leg­utóbbi évek adták meg a választ: a kukoricaföldek helyén most nemcsak tiszte­letre méltó termelési ered­ményeket produkáló gyár áll a legigényesebb tőkés piacon is exportképes termékekkel, hanem az ehhez sz.ükséges — bár sohasem elég műszaki és munkásgárda- val.j — Sikerült tehát a nagy „kaland”. — Igen. Ami ebben az én részem, abban rengeteget se­gítettek a munkatársaim, az­tán a feleségem megértése, és nem kevésbé döntő súly- lyal az, hogy itt vált ben­nem tudatossá, mit és mi­ért kell tennem? És még- egy: természeti adottságom, hogy barátkozó hajlam va­gyok, de az olcsó népszerű­séget nem bírom. Egy mér­cét ismerek magammal szem­ben is, és másokkal szemben is. ez’pedig: a végzett mun­ka. — A vetés beérett, meg­erősödött a gyár. — Olyannyira — és ez számomra a legnagyobb el­ismerés —, hogy most már szüksége sincs 1rám ... Lá­tom, nem érted. Arról van szó. hogy a járási és a nagyközségi pártbizottság vezetői a gyár ve­zetőivel egyetértésben java­solták. végezzem el a pártfö- iskolát. nappali tagozaton. Szeptemberben kezdem, tehát nélkülözhető vagyok. B. Kun Tibor 1980, június 19., csütörtök Tűz után

Next

/
Oldalképek
Tartalom