Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-15 / 139. szám
Czinder Antal rajta Á ginszeng Aligha vart bolygónkon még egy olyan növény, amely olyan egyetemes gyógyszer hírében állna, rrjifit á ginszeng. Bs ritkán övez egy gyógynövényt eny- nyi legenda és monda, mint ezt v nagyon -jelentéktelen nö.éiVyt. Keletén sokféle ne. Vét "'bak n:ki; ..a/, örök ifjúság füve", a „halhatatlanság eledele", a „föld sója ’, „érőgyökét''’. A kínai elnevezés ezó szerinti fordítása szerint a ginszeng szói ,,em. béfgyőkei'ét” jelent. Es a gyökereiké nem ok nélkül viseli ezt a nevet, mert néha emberi alakra emlékeztét. A Távol-Kelet népei már 3000 éve ismerték a gin- .szenget. Gyógyszerként al. kalmazték lázas meghűlések esetén, vérszegénység, vérkeringést gyengeség, a központi idegrendszer zavarai ellen, lelki depressziók, k&ileentrálási problémák, fáradtság é* öregedési tünetek esetén. Széles körben elterjedt a vélemény is. hegy a varázs- gyökér magas korig frissen tartja a szervezetet, rendkívüli módon növeli a potenciát és meghosszabbítja az életet. A régmúlt időkben a gyöké)' oly keresett volt, hogy majdnem felért az arannyal. Ünnepi alkalmukkor, születések. esküvők és koronázások alkalmával glnszenggyö- keret ajándékozlak. Ma a császár az Ókori Kínában különösén nagy .kegyben akarta részesíteni égv alattvalóját. akkor egy valódi girtszenggyökeret nyújtott át heki. Á ginszeng az élet szimbóluma volt, Mi rejtőzik tulajdonképpen a gyökérben ? Teberdában. ezen a gyönyörűi é»zak‘kaukazusí természetvédelmi területen, égy bükkfaerdő közepén drótkerítéssel körülvett, kutyákkal is őrzött kis ültetvényen termesztik az oly híres ” gingszenggyökeret. Ehhez tudnunk kell. hogy a vadon növő glnszengnek, mely egvre ritkább, kereken ló—1 *2 évre van szüksége egy hasznátha' gvijkér kifejlesztéséhez. Ültetvényeken mái' 6—7 év alatt elérik ezt a célt. nagy anyagi ré- törüifafloRknl. A termesztést mindenekelőtt w> a lény ga- taij hogy a növény csak magokról szaporodik és a termés megérleléséhez 5—1 évre van szükség. A ginszeng gyökér nem függőlegesen, hanem vízszintesen fejlődik a talajban. Egy ázsiai monda* szerint „könnyebb egy felnőtt tigrist idomítani, mint egy áinazehggyökeret kihúzni a iöldből. ’ A fc&abödclH l*>tt ginszenggyókér valóban ki- sebb-nagvobb ..emberkékre” emlékeztet. kis fantázia. va| még ..férfiakat” és „.nőket” is meg lehet különböztetni. Ebben a száraz Valamiben csodatevő erők rejtőznének? Az Ültetvény igazgatója, dr. A. A. Malisev így beszél éttől; „Az ázsiai gyógyászatban ősidőktől fogva elterjedt az a téves felfogás, hogy a termesztett ginszeng- gyökerek sokkal kevésbé hatékonyak, mint a vadon termők, ezért az utóbbit mindig többre béesülték. Szovjet tudósok kiderítették, hogy a kétféle gyökér hatásfokában csak csekély különbség van. Sőt, ismeretesek olyan esetek, amikor a mesterségesen termesztett gyökereknek nagyobb « stimuláló hatásuk, mint a vadon termőknek.” . Malisev elmondja, hogy a ginszengpreparalumok ’ elsősorban tonizáló eszközök, melyek erősítik és felélénkítik a szervezetet. Egy másik tulajdonságét, melvet 1 dönö-en az utóbbi időben vitatnak, I. f. Ereit marin professzor szovjet tudós egv önmaga alkotta kifejezéssel „ádaptogénpek” nevezi. A ginszeng alkalmassá teszi az embert arra. hogy jobban alkalmazkodjék . Ár. élet követelményeihez tehát adaptálódjék Dr. Malisev ezt fáj magyarázza: a ginszeng- kivonat az. ember nagvobb fokú ellenállását teszi lehetővé a hőséggel és hideggel, fertőzéssel és fizikai túlterheléssel szemben. A dop. pingolósz.errel ellentétben azonban a ginszeng e.iy bizonyos stimuláló periódus után sem vált ki kedvezőtlen reakciókat. Tehát nem pusztítja el a szervezet természetes tartalékait. Hogy tulajdonkeppen miijén is all u ginszenggvökér hatásmódja, még mind a mai napig hem tlsz.t«ztak maradéktalanul. Szatirikus mondások Egy ülés olykor csak arra szolgál, hogy erőt gyújtsunk a következőhöz. Egy újonnan tatarozott homlokzat olyan, mintegy make-up. Jól m utat és sokakat becsap ★ ..Üzemünkben senki sem reagál olyan gyorsan, mint a biztonsági felügyelőnk!1' — mondjak a kollégák. ..Minden balesetet haladéktalanul követ az oktatás!" * „Rumiét mintha minden gyűlés után kicserélnék" csodálkozik a brigades* zctö. „Ekkor igazán nem tesz iakaipt a ssújára!" „Annak, hogy a tudományos haladás messze *gelőz bennünket, meg- innák az előnyei” — ondja az igazgató. „Andi magasabb célokat fülünk magunk elé tűzni!” Némelyek máris 1nesz- szeli tónak gondolják manu kai. ha niegca-n «2 a , '{épesétgiik. hogy a kőiéin nem látják meg. ..Aki diákjai előtt meg akarja állni a helyét, keménynek kell lennie önmagával szemben’ — mondotta a tanár, és nehéz szívvel elhatározta,' hogy rászokik a dohányzásra. Tápi lelet üjabb 3á avarkori sírt tártak fél Tápon » győri Kantus János •‘Múzeum régészei. akik már -több éve kutatják az avarkori temetkezési szokásokat ezen a helyen, s eddig együttesen Csaknem ‘J00 sírta bukkantak. Az. egyik újonnan feltárt sír leletanyaga telje* képet ad a 1. századvég katonai pompájáról. A derékövhöz. csatolták a díszes kardot, mellé rakták a caontveretea íjat és a Je- gézt, amelynek száját ugyancsak csontdíszek fogták ösz.- sze. Zelk Zoltán: Három krajcár Juhar voltam, de elhagytam az erdőt; mert ágaim hasztalan fenyegették csúfolkodó árnyaimat. Ríhattok, madarak, fészket nem raktok rajtam. már kopár hegyhez szegődtem sziklának de egyszer majd, tudom, elbámészkodom és legördülök a tóba, s tóvá változom. (Nem voltam boldog, se boldogtalan, csak juhar és szikla és tó voltam én — bárom krajcár az Isten megszámlálhatatlan tömérdek vagyonából.) Szokolay Zoltán: Későn Későre jár. elhulltak figuráid, összemosódnak előtted mind a mezők. Szeretted magad Miskin hercegnek látni a tükörben, hát most söpörd össze az asztalról a kenyérmaradéköt. Jézus születésnapján levelét írsz egy pohár víznek, azt írod: megszámolják egymást a fésű fogai. Tavaly még vetkőzni kértél idegen lányt, nem tudhattad: a selymek alatt csak újabb selymek, s végül a világba visszajutsz. Megy a vonat és nincs időd leszállta, elárvult városok csigolyasörárá fut rá az alapfogalmak szerelvénye. A szomszéd jászolban köhögés fojtogat egy zászlót, a szomszéd év. ak melléből élapadt a tej. Késve jöttél, saját homlokodban kell, bogy éjszakázz. ■Mői EGY PUSZIT A PAPÁNAK! Ülök a moziban és irigykedem. Irigylem a forgatókönyvírót, milyen egyszerűén és gyorsán képes mosolyt, mit mosolyt, hangos hahotát, vad röhejt varázsolni a nagyérdemű publikumból. Amit egy humorista még véres verejtékkel sem tud elérni, azt játszva megteszi a forgatókönyv írója. Nem kell más neki, minthogy trágár szavakat ad hősei szájába, s máris dőlnek a nézők a kacagástól, Azt mondja az egyik mozihős, hogy.,, Persze ezt a szót egy humorista nem írja le, mert nála teljesen hatástalan lenné, Sőt, a szerkesztő epésiea bíronposau kihúzná a kéziratból. Még te Is tolná a humoristát : ..Mit képzeltél. öregem? t£n humoreszket kértem tőled. nem szépirodalmat," A szerző legföljebb meditálhat azon. miért éppen a szépirodalomban leltei csúnya szavakat használni. Na. de hiába is .frnám én le mondjuk azt. hogy... (Tetszenek látni, a szerkesztő kihúzta ez I a szót. és hé- ■ lyCtte három pontot tett!) Nálam hatástalan lenne. A moRöhög az egész filmszínház ziban más. Ott dől a közönség, úgy rö- työg azon szavak hallatán. amelyeket ö maga munkahelyen, otthon lépten- nyomon. höl indulattal, hol anélkül használ, hogy majd leesik a székről. Otthon ő sem kávává - szik, de a mozi az más. A film, ameít/pf aésiink, valahogy az átlagnál is száki-, mondóbb. Lesem, vajon nem annak siől-e a oihordscds, hogy még nem hallották filmen mondjuk azt hogy.. . De nem. Ami kor hatodszor hang zik el. ugyanolyan hatás, Még csitítják is egymást a kam pók, hogy jól hall (dk azt a kifejezést amelyet ők magttk kötőszóként emle pernek. különösebb derű nélkül. Irigy lésre méltó helyzet ben vannak a fii mesek. Képzeljenek cl égy mulnttatót amint hatod jára mond ia el ugyanazt a poént. .4 harmadikig sem ittlna el, kifütyülnek. A jelenséget legjobb tudomásom szerint még sehol sem írták le. Elméletileg sein találkoztam ezzel a humor* forrással. még Bergson humorelméletében sem. Talán leginkább a váratlanság a humorkeltő tényező. Az embereknek nem a trágárság a mulatságos. ha nem az. hogy onnan hangzik el. ahonnan nem szokták meg. Mert ha a művezetőt küldi el az ember melegebb tájakra, az megszokott dolog, nem mulatságos, de ha X színész Y színésznőt, az 011 már mulatni kell. Ilyesformán gondolkodom., miközben a sokaság dől a harsány kacajtól. Kicsit zai'ar ez, mert a szöveget nem na- Pl/ou értem, a bor:■ szá n kodás is csökkenti muelvezete(Fotó: AP—MT1—KS) met, de aztán földe-] rülök. Ha a várat-; lanság a nevetés', forrása, akkor szii- J rét! Akkor önmagát ; megszüntető folya-; inairól ván szó, Mert1; meddig tart ez a í forrás? Amíg a filmvásznon is köte-i lezövé válik az iro- , dalomban már meg-) szokott szókimon-] dás. Akkor senkinek; sem lesz váratlan hogy az egyik sze- í replő azt mondta,} hogy... Meg fogj szűnni a röhögés mozihoni A forgo-] tókönyvek írói nem, élhetnek többé zel a fopdxxnf. Kény-] telének lesznek hu-t moros ötleteket, po-1 énnkat kiagyalni, ha/ meg akarják Pétiét^ telni a tisztelt nagy-, érdeműt. Akárcsak' a humoristák. Mire véget ér a] fi I m. megnyugszom.; hfost már nem Irigy-> lem a filmeseket, pünkösdi királysá-', púknak vége lesz.) De i-ajon addig hány filmen röhögik »nn- oiikat halálra az emberek? (Gőz József) ) /ÍJ Magyarul: Bics, németül: Wien Egy levélírónk arról érte-,'’ sít bennünket, hogv „gyak-, ran hall olyan véleményt:, amely szerint egyisegeeitenil kellene nyelvhasználatunkat,, s a kettős hélyrtévadám. rtf eg kell sz.üntetnühk. Értik ezt a Wien és Becs megnevezésekre is." Azt kérdezi: i¥ii a véleményünk érről. A választ röviden és tőrttö-i ren mar a címben mégfögál-* máztuk. S csak annyit te-,1 esünk hozzá, hogy- .a nétnzeu közi jellegű és hivatalos ki-, advánvokban a Wien várö6-i név, de a magyar sajtóban, áz élő beszédben a magyar elnevezés a hely éh Váló. An- i hál is inkább, meri: á főa-l gyár városnév sok jélZősr szerkezetben és állandósult szókapcsolatban játteza a kulcsszerepet. A német megnevezés ném illik bele ezekbe a kifejezésekbe: bécsi szélét, bécsi bicska, bécsi szappan, bérű tők, stb. Nagyapáink kóréban ezekben a gúnyóröBködő nyelvi formákban is jélént- kezett'a .bécsi jelző: bécsi rongy (arcpirosító). béCSt mész (félelem), bécsi köpönyeg (esernyő) stb. Gyakran emlegették a bécsi fenét is, amely ugyanazt- - -jelentette, mint a fészkes fene. a fittyfene. a rákfene stb. Elképzelhetetlen a magyar Becs városnév kiiktatása sok, nagyon is kifejező szólásunkból. Annál is inkább, mert ezek a szólásfőrmák művelődéstörténeti szempontból sem érdektelenek számunkra, be lássuk a példatárt: Nyertünk Béesben, mint. Bertók a csíkban. —. Kutjongat, mint a bécsi tyúkász az utcákon. —Olyan az orra. mint a bécsi torony. — Olyat hazudott, mint a bécsi torony. Tele van, mint a bécsi bolt — Becsben borotva a bálja (a ,)o elú késre mondjak) Becsben bot a bálja tón kés. bicsak). A mi vidékünkön is hasz-' ,ezt H "'tó tót Ionná': Sec.sef _ Htot. Hogv milyen Jetben élnek vele. arról Jóhely Zoltán Halászdüt t-í n<LS"*k 6 reszlele ta'-A lónai híd alatt kendert mostak a lónál lánVok / megtörd«*, ék. megcsapd«*: lak. mutogatták Becs raro- ,.. mutogatták, éldugdos. tak; Erdélyi János szőlás- Svujteménvébéh a mondás alakValtozása így hangzik' Látni Pestet. A magyarázó szöveg így értelmez: „A diósgyőri tó kiöntött. Á misj kolei kofák ügv felfogják a szokniújukat, hogy látható volt Budapest." I>r. Baku* József (élét«'
