Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-05 / 103. szám
Xcrtársüiili, Mczart... A kápolnai hársak alól a tárnái átkelőhely (A szerző felvétele) kai kápráztatták el a muzsikára szomjas publik’'mot. A mosoly országától a Bohéméletig szinte az egész zene- irodalom filmszalagra került, s a divatnak csak újabb lendületet adott az a tény, hogy egyes nagynevű operaénekesek sem" tudtak ellenállni a kamerák csábításának. A Milánói Scala híressége, Beniamino Gigli sűrűn látható filmekben, s olyan produkciókban bűvöli el hallgató-nézőit, ’ mint Don Pasquale, vagy a Szerelmi bájital. Ugyanakkor mindinkább rangot nyer az a felismerés is. hogy maga a film kordokumentum is, sorra jelennek meg azok az alkotások, amelyek lényegében egy-egy híres zenés színpad bemutatóit örökítik meg. minden különösebb változtatás nélkül. Olaszországban Verdi. a Szovjetunióban pedig Csajkovszkij, Muszorgszkij műveit rögzítik így. Ez az utóbbi változat ma is él. főleg a tévé jóvoltából, s többnyire a képernyőn. Joseph Losey, a világhírű rendező nemrég Mozart Don Giovanni című operáját ültette át filmre — hihetetlen sikerrel. Losey szerint az opera megfilmesítése egyáltalán nem lehetetlen, hiszen a zenemű lírai töltése" eleve kedvez a filmes megközelítésnek ... „Számomra az volt a nagy kísértés — nyilatkozott Losey —, hogy Mozart líráját a modern film valamennyi eszközével megszólaltassam”. A kritika meglehetősen szélsőségesen fogadta az angol rendező munkáját. De abban mindenki egyetért, hogy nagyszerű lehetőséget teremt arra, hogy azok is megismerkedjenek tolmácsolásában Mozart halhatatlan remekművével, akik eddig soha sem jutottak el operaelőadásra. Mert az operafilm létjogosultságáról lehet vitázni, de Mozart zsenijéről nem. S Losey új filmje —, amelyet a magyar mozik is bemutatnak fnajd — hatásos hozzászólás — ehhez a több évtizedes eszmecseréhez — a művészet nyelvén. (Nemlaha György) Keresztrejtvény Tavaszra ciánt vollegium — hárman már közösséget alkotnak (TRÉS). 61. Holland és lichtensteini gépkocsik jelzése. 62. Annál mélyebbre. 63. Vidék. 65. .. .ipso — magáVizszintes: 1. Idézet József Attila egyik időszerű verséből (zárt betűk: D, L, Y, S, K). 12. Lusta. 13. Újságíró, a munkásmozgalom mártírja (Ferenc, 1890—1 "'.<)), 15. .. .ponty — finom halétel. 16. Török férfinév. 17. Hirtelen sírná kezd. 18. Miskolc hegye. 19, A kén és a foszfor vegyjele. 20. Gyermekköszönés. 21. A végét látod! 22. Egy Borsod-Ahaúj-Zemplén megyei község lakója. 23. Világhírű spanyol labdarúgókapus volt. 26. KUA. 28. A Duna mellékfolyója Bajorországban. 29. Az idézet befejező része (zárt betű: J.j'30. , . .More — tektonikus völgy Skóciában. 32. Az egyik mor- zehang. 33. Kacat, 34. Nád betűi keverve. 35. Orosz férfinév. 36. Talmi. 38. Mezopotámiában élt sérpi nép.» 39. Tova. 41. Szigetország a Földközi-tengerben. 43. A kálium és a nátrium vegyjele. 45. Menyasszony. 46. Fordított kicsinyítő képző. 48. Kö- penyszerű népviseleti ruhadarab. 50. Színehagyott. 52. Galiba. 54. Műtrágya. 55. Részese egy eseménynek. 56. Az akadályfutók átugorják. 58. Magasodik. 59. A lengjél valuta rövidítése. 60. Büntetést kiszab. 61. Júliusban üdül. 6°. Sokukból áll az egyesület. 64. Olimpikon amerikai úszónő (Karen). 65. Ennivaló. 67. Jótevőnk iránti érzés. Függőleges: 1. A hernyók mozgása. 2. Minden holmiiát felrakja. 3. Naavon régi. 4. Levéltávirat röviden. 5. .. Kobo — japán író. 6. Talált. 7. Gurigák. 8. Levegő görög eredeti szóval. 9. Grammsúly. 10. Gyógyítás a hivatása. 11. Felsegítteti rá a kabátot. 14. Az idézet második része (zárt betű: F). 17. Veszít az erejéből. 18. Kéttagú matematikai kifejezés, névelővel. 20. Gyógyszer formája lehet. 24. Magnezitipari Művek. 25. Bányában pusztító kár. 27. Pillangós virágú takai-mánynövény. névelővel. 31. Az alaphang- sor' 3. és 5. hangja. 37. Még egyszer leíró. 39. Ide állunk az eső elől. 40. Fontolgat. 42. LZ. 44. Javasol. 45. Vonatkozó névmás. 46. Az idézet harmadik része (zárt betűk: 1. B. R) 47. Pozitív töltésű ion. 49. Helyet foglaló. 51. Hivat. 53. Rásegítő. 57. ...fától értetődően. 66: Fekete István egyik regényhőse. N. B. Április 25-t keresztrejtvényünk helyes megfejtése: ..Nézd: a nyíres fölragyog! Nézd: a város fénylik! Lenin lámpákat gyújtott hazám fölött végig". A helyes megfejtést beküldők közül sorsolással égy- cgy könyvet nyertek: Durai Lászlóné Hatvan, Csaja Károly Poroszló, Major Endré- né Gyöngyös. Sóvári Béláné Karácsond, Pogány Ferenc- né Eger. A könyveket postán küldjük el. A szabadságharc emlékműve Kápolnán Kápolnai csatahelyen A statisztikák szerint az ország legnagyobb forgalmú ltja a 3-as. így hát nap nap után igen sokan autóznak át Kápolna községen Heves megyében. S valószínűleg csak kevesen gondolják kő-, zülük, hogy ahol sietve átsuhannak, a szabadságharc egyik nagy csatájának a színhelye volt 1849 februárjában. A Wind'schgraetz vezette osztrák fősereg ezen a fő útvonalon nyomult előre, s távolabbi célja az volt, hogy Tiszafüred irányában a Tiszán át Debrecent veszélyeztesse. ahol akkor a magyar kormány székelt. Kossuth sorai A második nap Klapka György, akit idézett hadijelentésében Kossuth említett, részletesebben is leírta a kápolnai csatát. Eszerint mintegy 35 ezer főnyi osztrák haderő nyomult a Tisza irányában, főeréjé- vel a Mátra alján s bal szárnyával a Mátrán át, és velük szemben azon a Síroktól Kálig tartó szakaszon 17 ezer főnyi szabadságharcos védte a Tárná vonalát. Ugyanis az osztrákok gyorsabban nyomultak előre, mint Dembinszki fővezér várta, s így nem volt idő seregeit ösz- szevonni velük szemben. A csata másodnapján került sor közvetlen Kápolnán is a legsúlyosabb összecsapásra. Aznap reggel 7_kor az osztrákok egyik hadosztálya Tófalun át bekerítő hadmozdulatot tett. Míg Dembinszki fővezér ellentámadást intézett az ellen, egy másik osztrák dandár erős ágyútűz- zel kikényszerítette Kápolna kiürítését. Dembinszki ezután megkísérelte visszafoglalni a falut. Egy zászlóaljat indított ra ' Tárná hídja' felé. Az — élén Mednyánszky Cézár törzslelkésszel — a kartácstűz ellenére hátrálásra késztette az osztrákok egy részét. De a többi oldalba támadta az előretörő zászlóaljat, így az bekerítve találta magát, s részben elesett, részben fogságba került, részben menekülésbe kezdett. Nem sikerült visszofoglalni Kápolnát, s a főparancsnok délután elhatározta, hogy föladja állás_ pontját. Parancsot adott a visszavonulásra. Az ellenség ezt nem zavarta; nyilván szintén szüksége volt már erői rendezésére. A harsak alatt Míg Dembinszki. tévedés folytén kényszerült a csatára idő előtt, s így nem érhetett el döntő győzelmet, Windisch- graetz viszont a csata értékelésével tévedett. Azt hitte, hogy döntő győzelmet aratott, leverte a szabadságharcot. S ez a hit tüstént eluralkodott a bécsi udvarban is: félredobták az így már fölöslegesnek vélt alkotmányos megoldásokat, feloszlatták az ezek létrehozására összehívott ország gyűlést, s egy rendeleti „alkotmányt” adott ki, amelyben az „egy és oszthatatlan ausztriai császárság” részeként szerepelt csak a magyar királyság, illetve annak zömmel magyarlakta területe, s minden végrehajtó hatalmat „kizáró- rólag a Császár” kezébe adott (vagy ott kívánt tartani). Csakhogy még ezután következtek be a honvédsereg legnagyobb fegyvertényei! Így hát ha Kápolnán járunk, érdemes megállni a Tárná hídja mellett a vendéglő parkolójában, s átsétálni a hídon az öreg hársfákhoz, amelyek mellett tábla emlékezik a harcra, s Dembinszki harcálláspontjára, valarpint felkeresni a fa. luszéli emlékművét, s felidézni a kápolnai földben nyugvó szabadságharcos hősök emlékét. N. F. „Dembinski altábornagy. nak már több napok* előtt kijelentett azon kombinációját, hogy az ellenség Eger vidékén fog akarni előnyomulni, a történtek tökéletesen igazolták — írta Kossuth Lajos a Honvédelmi Bizottmány nevében 1849. február 28-án. — Az ellenség nagy erőt vont össze a Tárná völgyén. s eldöntő csatára látszott készülni.” Ugyani}, (rja. a csata első napjáról; Rogy .ífébPuáT 26- ~" án, midőn Görgey tábornok hadosztályai a harctérre nem érkezhettek, s jóformán csak Klapka ezredes hadosztálya foglalta el harcállomását, délután két órakor a csata ir- lózatos ágyútűzzel megkezdetett, s a három mérföldnyi (kompolt—kápolna—verpeléti) vonalon mindenütt kifejlődvén, szakadatlanul tartóit mindaddig, míg a sötétség a csatának véget nem vetett. E napon hazánk ellenségei minden ponton hátranyomattak, a vitéz seregeink megtarták harcállomásu- kat.” Az operafilm. amelyről mostanában annyit vitatkoznak a szakemberek, voltaképpen hamarabb megszüle tett, mint maga a. hangos film. Mélies — a filmművészet úttörője — már szinte állandóan alkalmazta produkciói felvételeihez a Cha- telet színház művészeit, természetesen elsősorban a táncosokat. A Mélies-féle tündérmesék sorozata után megjelent az operafilm, amelynek különösen a patefon, a lemezjátszó elterjedése, a hanglemez megjelenése kedvezett. Mélies ismerte fel először a zenés színpad sikereinek vonzását, s Paulus énekelve, majd a Faust 1897-es adaptációjában már élt is ezzel a lehetőséggel. A Faust-té- ma egyszeriben oly népszerű lett. hogy alig két évvel később G. A. Smith újabb változatot forgatott a Gounod-ope- ra nyomán, amelyet a Faust elkárhozása követett. Mélies nevéhez fűződik A sevillai borbély megfilmesítése is. Olaszországban sem feledkeztek meg a nemzeti műfajról, s a szemfüles Arturo Ambrosio egymás után vette celluloid szalagra a Rigolettót, a Manón Lescaut-t, a Lammer- moori Luciát, míg honfitársa, Mario Caserini elsősorban Wagner-művekre specializálta magát, a Siegfried, illetve a Parsifal megfilmesítésével, míg egy másik kolléga, Pinechi Verdit népszerűsítette, Otellójával és Trubadúrjával. Persze ezek csak afféle „bevezető” kísérletek, hiszen sem a lemez, s főleg a zongorakíséret nem volt éppen a legmegfelelőbb megoldás... Az első hangos operafilm, A dzsesszénekes után, a Don Juan volt 1926-ból, amelyben John Barrymore alakította a címszerepet — persze anélkül, hogy ő énekelt volna. (Lám, a szinkron sem éppen új jelenség...) Nem is volt érthetetlen, hogy a hangos film első lépései a zenés alkotások, operák, operettek irányába vezettek. Csak 1930- ban a Németországban forgatott 127 film közül csaknem 40 zenés produkció volt. Az első operasztárok, mint lan Kiepura, vagy Eggert Márta, nemcsak fizikumukkal, de elsősorban hangjukMAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.25 Mit üzen a Rádió? 9.00 Venyigesorsom. 9.10 A hét zeneműve. 9.40 Bizet: Gyér. mekjátékok — szvit. 9.52 Nemzetközi mesefesztivál. 10.05 Nyitnikék. 10.35 Gienn Gould zongorázik. 11.19 Fegyvertársak. 11.39 „ ... hogy hosszú életű légy e földön”. 12.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 12.50 Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. 14.39 A gyémántpitykés ember (Novella). 14.54 Édes anyanyelvűnk. 15.10 A Szovjetunió népeinek zekéjéből. 15.27 Visszapillantó. 16.05 Janacek-művek. 16.30 Szocialista brigádok akadémiája. 17.10 Könyvpremier. 17.49 Zenekari muzsika. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Tessék választani! 20.25 Népi zene. 21.20 Mi a titka? 22.15 Sporthírek. 22.30 A zeneirodalom remekműveiből. 23.32 Beethoven: F-dúr vonósnégyes. ■ ■ ■ PETŐFI 8.33 Scheidt: Gallard bat- taglia. 8.40 Slágermúzeum, 9.30 Gyár és környéke. 10.00 Zenedélelőtt. 11.55 Pillanatkép. 12.00 Népdalok. 12.33 Kis magyar néprajz. 12.38 Tánczenei koktél. 13.25 Az új matematika- oktatásról. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Nem az én asztalom ... 17.30 ötödik sebesség. 18.33 Zeneközeiben. 19.35 (Daljátékrészlet) 19.55 Újdonságainkból. 20.33 Társalgó. 22.30 Népi zene. 23.15 Operettek. ■ ■ ■ SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig ■ ■ ■ MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Hétről hétre, hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. A műsort szerkeszti: Nagy István. El szeretném mondani ... Paulovits Ágoston jegyzete — 18.00 Észak- magyarországi krónika — 18.15 Sport — 13.25 Hírösszefoglaló, lapszemle. ■ ■ ■ 1945 Téorétoma. 19.50 Esti mese. 20.00 Hírek. 20.05 A Magyar Televízió III. nemzetközi karmesterversenye. 21.35 Az idő sodrában. 1980. május 3., hétfő
