Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

! KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: * Teheránt teherpróbák I Változatlanul úgy tűnik, rendkívül rögös az iráni i konszolidáció útja. Kormányozni, legalábbis viszony, i lag zökkenőmentesen kormányozni képes vezetés csak | akkor alakulhatna ki, ha csökkenne az ország sajátos ! viszonyainak humuszán kialakult hatalmi centrumok | zavaróan magas száma. A helyzet azonban egyelőre 1 nem ezt mutatja. I- A jelek arra vallanak, hogy a parlamenti vá­lasztás most megtartott második fordulója nyomán hamarosan összeülő testület nem valamilyen egységes vezetés kikristályosodásához járul hozzá, hanem ép­pen egy új, a köztársasági elnökkel és az alakulófél- \ ben levő kabinettel szinkronban nem levő hatalmi | központ születéséhez. A törvényhozó testületnek 247 | tagja van. A március 14-én tartott első fordulóban a 5 Baniszadr elnökkel most már kétségtelenül szemben- 5 álló radikális vallási erők mozgalma, az Iszlám Köz- í társasági Párt ötven mandátumot szerzett. Ez az | arány akkor még nyitva hagyott bizonyos lehetősé­! geket egy politikailag heterogénebb parlament szüle­téséhez. Ez a lehetőség a mostani második forduló­ban alaposan elhalványult. Döntőnek bizonyult, hogy } a forduló előtt ismét megszólalt maga Khomeini: vi- ) lágossá tette azt a szándékát, hogy a nemzetgyűlés í „egyértelműen iszlám összetételű” legyen. így történt, j hogy a még kérdéses 124 helyből az Iszlám Köztár- í sasági Párt hatvanat ismét szerzett. Ez összesen 110 j mandátum, ami a párthoz nem tartozó, de ugyancsak | vallásos honatyákkal együtt — valamennyi megfigye- } lő szerint — bőségesen elegendő az abszolút többség- I hez. ! Az eredmény Baniszadr elnök nehézségeinek sú. ' lyosbodását jelenti. Két következmény máris , vilá- J gosnak tűnik: I 1. Az elnök szerette volna a parlament megkerü. ! lésével kinevezni a miniszterelnököt, akire ebben az ' esetben természetesen szövetségesként számíthatott ' volna a hatalmi küzdelmekben. Ez nem sikerült. Oly- I annyira nem. hogy máris megjelent a Forradalmi Ta- t nács és a Minisztertanács közös közleménye, amely J szerint „nem neveztek ki miniszterelnököt és a tiszt- 1 ség betöltésének időpontjáról sem döntöttek”. 2. Baniszadr nem hagyott kétséget az iránt, hogy I mihamarabb rendezni kívánja a túszügyet és azután j szeretne legalább valamilyen mértékben „nyitni” J Nyugat felé. Az „egyértelműen iszlám . parlament” ) összetétele valószínűtlenné teszi, hogy a nemcsak I kül-, hanem belpolitikailag is fontos túszügyben ' Baniszadr elnök befolyása érvényesüljön. \ Harmat Endre t Magyar—csehszlovák zárójegyzőkönyv \ Václav Hula, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helveriese. az állami tervbizottság elnöke Huszár Istvánnal, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­vel, az Országos Tervhivatal elnökével május 12—13-án Budapesten tárgyalásokat folytatott az 1981—1985 kö­zötti tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiről. Aláírták a tervkoordináló jegyzőkönyvet. A NJMMiaigyniinisilerek tanácskozásra gyülekeznek Brüsszelben tartanak értekezletet a NATO országok hadügy­miniszterei. Képünkön: Brown, az USA hadügyminisztere az amerikai delegáció tagjaival. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Kedden összeült Brüsz- szelben a NATO katonai ter­vező bizottsága, amelynek tagja 13 hadügyminiszter. Franciaország és Görögor­szág nem vesz részt a kon­ferencián, mert nem tagja a NATO integráló katonai szervezetének. A hadügyminiszterek arról az amerikai kérésről tár­gyaltak, hogy az európai szövetségesek pótolják az abban az esetben keletkező űrt, ha az Európa „védelmé­re” szánt amerikai haderő­ket a Perzsa-öböl térségébe kellene vezényelni. A keddi hadügyminiszteri értekezlet célja valójában az. hogy Nyugat-Európa tovább fokozza a fegyverkezést, és korszerűsítse a fegyverzetet, Az ürügy: Afganisztán, to­vábbá a Varsói Szerződés haderőinek állítólagos fölé­nye. Bár ezt Brüsszelben mindenki tagadja, az újabb lépésekkel a NATO volta­képpen kiterjeszti hatáskö­rét, messze az atlanti tér­ségen túlra. A hadügyminiszterekhez szerdán a külügyminiszterek is csatlakoznak, hogy a ka- tonai döntéseknek kellő súlyt adjanak. Ugandában katonák vették át a hatalmat Katonai bizottság vette át a hatalmat Ugandában — jelentette be hétfőn késő éj­szaka a kampalai rádió. A rövid közlemény hangsú­lyozta: az ugandai Nemzeti Felszabadítási Front katonai bizottságának, valamint az ideiglenes parlament védel­mi bizottságának akciójáról van szó, nem pedig a had­sereg hatalomátvételéről. A négytagú bizottság fel­szólította a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát és bejelentette: egyelőre min­den külföldi kereskedelmi és pénzügyletet felfüggeszt. Mint ismeretes, Ugandában szombaton tört ki a nézetel­térés Binaisa és a hadsereg között, amikor az államfő megpróbálta eltávolítani tisztéből David Owiti Ojok alezredes, vezérkari főnököt. Owiti O.iok az Idi Amin volt elnök ellen vívott har­cok során szerzett tekintélyt magának és Milton Obote volt államfő hívének számít, Obote jelenleg Tanzániá­ban tartózkodik. Már koráb­ban bejelentette: e hónapban haza kíván térni, hogy részt vegyen a majdani választá­sokon. Obote a hét elején hangsúlyozta: nincs köze a katonák akciójához. ; Á svéd modell válsága A háborútól másfél évszá­zada megkímélt Svédország­ban olyan esemény zajlott május első dekádjában, amely ott valóságos ..hábo­rúnak” beillett. A skandi­náv allam életét 1909 óta első ízben bénította meg sztrájkhullám, s végül a munkáltatók engedtek a dol­gozók követeléseinek: az állami vállalatoknál 7.3 szá­zalékos, a magánszektorban pedig 6.8 százalékos bér­emelést vívtak ki a sztráj­kolok. ' „Aranyévek” Az ügy jelentősége bizo­nyos értelemben túlnő az ország határain. Az úgyne­vezett svéd modellt hosszú évtizedekig úgy tekintették, mint a szociáldemokrácia ál­tal vezetett jóléti állam mintáját, amely megvalósí­totta a „súrlódásmentes osz- tályegyüttműködés” társa­dalmát. A svéd modell hir­detői azonban megfeledkez­tek azokról a különleges feltételekről, amelyek e mechanizmust egyáltalában lehetségessé tették. A két világháborútól megkímélt országban, ahol a világ egyik legmagasabb életszín­vonal át élvezik a polgárok. &Mnűma , m- május 14., szerda 44 esztendeig volt hatalmon szociáldemokrata párt. A svéd vezetés elvetette az ál­lamosításnak még azt a mértékét is, amely más nyu­gat-európai szociáldemokra­ta pártok programjában ter­mészetes. Ehelyett két mód­szerrel: a rendkívül prog­resszív adórendszerrel és a munka-tőke konfliktusok rendezésére kidolgozott mechanizmussal operált. Az utóbbi szerződéses formát kapott 1938-ban a Saltsjöba- den városában megkötött egyezménnyel. Ennek lénye­ge: a munkáltatók és a dol­gozók közötti bérvitákat rendszeres egyeztető tár­gyalásokon oldják meg. Alapelvül szolgált az élet­színvonal állandó emelése és a szociális juttatások bő­vülése is. A sajátos svéd modell éve­kig zavartalanul működött. Általában azzal magyaráz­ták ezt, hogy a szociálde­mokrata párt volt hatal­mon. amely biztosította mind a szakszervezetek, mind a munkáltatók „tak­tikus” magatartását. A való­ságban a modell működését sokkal inkább az segítette, hogy a svéd semlegesség a második világháborúban rendkívüli gazdasági hasz­not'és konjunktúrát eredmé­nyezett. A háború után egé­szen az 1973-as olajválságig tartottak az „aranyévek”. A gazdasági megtorpanás első jele volt, hogy a szociálde­mokraták 1976-ban elveszí­tették a hatalmat az egy­mással szövetségre lépett burzsoá pártokkal szemben. Akkor az energiakérdés — pontosabban az atomreakto­rok építésének problémája — csökkentette népszerűsé­güket. 1979 őszén sem tud­ták visszaszerezni a kor­mányhatalmat, bár a vá­lasztási harcból a legna­gyobb pártként kerültek ki. A sztrájk háttere A mostani sztrájk hátte­rét az jellemezte, hogy a szociáldemokraták nem tompították a szakszerveze­ti követelések élét. Sőt bi­zonyos értelemben politikai érdekük volt. hogy kiderül­jön: a polgári pártok vezeté­sével a problémák nem old­hatók meg. Oka volt a konfliktus élességének az immár tíz százalék körül mozgó infláció is. Az évek óta halogatott bérrendezés nyomán a követelések fel­halmozódtak. végül május 2-án a munkáltatók (köztük a világhírű Volvo Saab. Ericsson) 770 ezer munkást „kizártak”, azaz felfüggesz­tettek. ahelyett, hogy ren­dezték volna a problémákat. A szakszervezetek válasz- képpen azonnali munkabe­szüntetésre szólítottak fel. A sztrájkhullám gyors ütemben terjedt, de a mun­káltatók továbbra is csak kétszázalékos béremelést ajánlottak a 11,3 százalékos szakszervezeti követeléssel szemben. A zavarok napról napra fokozódtak a gazda­ságban, A szállítómunkások megtagadták az olajtermékek továbbítását, Svédo.szág négy olajfinomítója közül három szintén sztrájkba lé­pett. ami már átfogó üzem- anyaghiánnyal fenyegetett. Fordulópont? A kaotikus gazdasági-ellá­tási problémák, amelyek az országos munkabeszüntetés, következtében kialakultak, kompromisszumkeresésié szorították a polgári kor­mányt. Fálldin miniszterel­nök felismerte, hogy ahány nappal később képesek ren­dezni a munkáltatók és a dolgozók konfliktusát, any- nyival előbb kerülhet sor a kabinet — kényszerű távo­zására. Ennek tulajdonítha­tó, hogy végül is a kormány szorította a dolgozók köve­teléseinek legalább részle­ges kielégítésére a munkál­tatókat. Ez annál sürgetőbb volt, mert a Palme vezetése alatt álló szociáldemokraták a sztrájkmozgalmat a mini­mális többséggel kormány­zó polgári kabinet megbuk­tatására akarták felhasz­nálni. A „svéd csoda” míto­sza azonban így is csorbát szenvedett. Ezzel maguk a svédek is tisztában vannak, ezért tartanak fokozottan a jövőtől, amelyet inkább a nehéz idők jellemeznek majd. mintsem az „arany­évek”. í — e. Soltész István nyi:atkozata (Folytatás az 1. oldalról) termelés egyidejű vissza­szorításával, illetve meg­szüntetésével oldható meg. Ezután a miniszter szólt a feladatok előkészítéséről és megszervezéséről. — Az V. ötéves tervidő­szakban megszüntetésre ítélt mintegy 65 termékcsoport termelése a tervezett ütem­nek megfelelően alakul. Be­fejeződött egyes teherautó- és pótkocsitípusok, a motor- kerékpárok é.s oldalkocsik. Diesel-motorok gyártása, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. — Tapasztalataink szerint, a termelési szerkezet szelek­tív éta’akítása során számos probléma jelentkezett. A gépipar hatékonyságának nö­velése érdekében célszerű lett volna a gépipar termék­skálájának szűkítésé, ami a ónban a korlátozott szo­cialista importlehetősések miatt is nehézségekbe ütkö­zött. Az úgynevezett háttéripar elmaradottsága is nagy­mértekben rontja az egész, ipar hatékonyságát. — Az igen széles termék- választék az erőforrások szét. forgácsolásához vezetett, és ez a műszaki kultúra fej­lődésére kedvezőtlenül ha­tott. Ez fejeződik ki a kor­szerű termelési eljárások lassú elterjedésében, az au­tomatizáltság alacsony foká­ban és termelékenységünk, nek a nemzetközi színvona­lon mért elmaradásában. Ezzel magyarázható az is, hogy a munkaerő szakkép­zettségi struktúrájánk össze, tétele sem felel meg a kor­szerű gépipari szerkezet igé­nyének. Sajnos a vállalatok több­sége új beruházások fellc­lelezéscböl indult kí) kevésbe választották a ler. niclcsi szerkezet „bejsjhá- zás-lakarckos" útját. A korszerűtlen, gazdaság­talan termelést megszüli tet­ve az addig rossz hatásfok­kal működtetett erőforráso­kat — esetenként kisebb fej­lesztéssel — jobb eredmény­nyel, gazdaságos, versenyké­pes termékek gyártásánál hasznosíthatnák vállalataink. Dinamikusabban fejlődik majd az elektronikai ipar. az élelmiszeripar és a mezőgazdasági gépgyártás egyes területei, a villamos- energia.termelés, -elosztás és -felhasználás berendezé­seinek egy része, » közüli járművek és részegységek, valamint egyes szerszám­gépek gyártása, és a tar­tós fogyasztási cikkek né­hány területe. A termékszerkezet kor­szerűsítésének bonyolult fel­adatát térmészetesen nem le. hét néhány termékcsoport ki­emelt fej lesz lésével megolda­ni. — A műszaki fejlesztési és beruházási erőforrásokat el. sősorban a fő irányok fej­lesztésére koncentráljuk, oda, ahol a gépipari termékek korszerűsége, versenyképes sége a leggyorsabban és a leghatékonyabban alakítha­tó. Érvényesíteni kívánjuk a termékszelekciót, biztosít­va, hogy a hatékony, jöve­delmező, piacképes gyárt. mánycsoportok fejlesztése zöld utat kapjon. — E feladatok megvalósí­tása a vállalati és minisz­tériumi munkában az eddigi, nél nagyobb figyelmet c kezdeményezőkészséget kö­vetel — fejezte be nyilat­kozatát Soltész István. (MTI) Győztek a radikális iszlám politikusok Baniszadr , elnök veresé­gével, a radikális iszlám politikusok győzelmével végződött a legutóbbi iráni politikai erőpróba. Nem szü­letett ugyanis döntés a mi­niszterelnök személyéről, s ezzel — legalábbis egyelőre — meghiúsult Baniszadr szándéka, hogy a parlament megkerülésével, de Khomeini jóváhagyásával nevezhessen ki kormányfőt. Az iráni Mi­nisztertanács és a Forradalmi Tanács ülése után hétfőn este közölték, hogy „nem neveztek ki miniszterelnököt és a tisztség betöltésének időpontjáról, sem döntöttek”. A tanács szóvivője hozzá­fűzte, hogy a most megvá­lasztott parlamentnek kell majd jóváhagynia a minisz­terelnök és más kormány- tisztviselők kinevezését, és hogy ettől a követelménytől csak rendkívüli és sürgős esetekben állnak el. A for­radalmi tanács, az elnök és a törvényhozást ellenőrző isz­lám testület után ezzel újabb hatalmi központ alakul ki Iránban: a parlament, amely — legalábbis a jelenlegi helyzet szerint — dönteni hivatott a túszügy körüli po­litikai harcban. Az igazi dön­tés persze — hangoztatják megfigyelők — változatlanul Khomeini ajatollahra vár: neki kell tartania az egyen­súlyt az egymással vetélke­dő és szemben álló erők közt. Új szénmező Bulgáriában Bulgária széntermelése 28 millió tonna (1976). Az ösisz- mennyiség 75 százaléka lig­nit, 21 százaléka barnaszén, s csak négy százaléka kok­szolható, jó minőségű feke­teszén. Ezért is olyan nagy jelentőségű a Fekete-tenger partja mentén a közélmúlt- ban feltárt új. nagy kiter­jedésű szénmező. Az itt fel­fedezett szénkészletet 1 mil­liárd tonnára becsülik, s ma­gas kalóriatartalmú, jól kok­szolható. kiváló minőségű. A szénmező feltárásában ta­pasztalt szovjet geológusok segítették — műholdak be­vonásává! — a bolgár szak­embereket, sőt részt vesznek a bányamélyítéssel 'kapcso­latos bonyolult technológia kidolgozásában is (a szénré­tegek 1200—1300 méter mé­lyen helyezkednek el). A bányák megnyitása, a termelés indítása az 1-990-es évék közepére várható. A szenet — kiváló tulajdon­ságai folytán — az energe­tikai iparágon túlmenően a kohászat és a vegyipar is jól hasznosíthatja. —TERRA-­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom