Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
Somogyi Győző rajza Alkalmazott és alkalmazatlan szójátékokról Ha megkérdezünk száz embert, hogy öncélú szellemeskedésnek tekinti-e a szójátékokat, akkor kilencvennyolc nyilván igennel telel. Persze ez még nem jelenti azt, hogy a két nemmel válaszolónak nincs igaza. Túl azon, hogy már az „öncélú” nyelvi játék is a kifejezőkészség próbája, fejlesztője, van a szójátékok felhasználásának olyan módja is, amit az alkalmazott grafika mintájára alkalmazott szójátéknak nevezhetnénk. Gyakori a szójáték a reklám területén. Például: Itt a Márka, itta már' ma? Vagy: A Corvinban minden szinten, szinte minden! Mindegyik szójáték a javából. A humoristák is lépten-nyomon felhasználnak munkájuk során szójátékokat, a villámtréfák csattanója is gyakran szójáték. Az Anyanyelvűnk játékai című könyvben Grétsy László nyelvész így ír: „... a nyelvi játékok birodalma szinte áttekinthetetlen. Ki nem mesélt vagy hallgatott még vicceket? . Nos, szinte minden második vicc valamilyen szójátékon alapul." S ezzel el is jutottunk ahhoz a témához, amely mindezt időszerűvé teszi. Grétsy László és Vargha Balázs, a TIT keretében működő Nyelvi Játékok Klubjának vezetőt legutóbb azt a feladatot adták a klub tagságának. hogy alkossanak, illetve gyűjtsenek olyan vicceket. amelvek csattanóját szójáték adja. A beérkezett gazdag anvaaból érdemes néhányat ideiktatni. bizonyítandó, hogy milyen mulatságos, sőt helvenként tartalmas viccek születhetnek a nyelvi játékok világában: Népszámlálás idején: — Hol született? — Kéthelyen. i— No de hol? Egy változat ugyanerre: — Hol született? — Andor naktályán. — Pontosabban? (Harsán Tamás budapesti klubtag pályázatából.) Még égy szójáték városnevekkel: —. Pestnek van Kispestje, de Egernek nincs kisegere. Miért? — Mert túl van Hatvanon. (M. Auer Erzsébet pályaművéből). Nők egymás közt: — Számba vettem a jelenlevőket. — Pedig te inkább a távólléúökét szóktad á' szádra venni!... (Dr. Moskovsz- ky Éva anyagából.) Jámbor József Géza budapesti nyugdíjas nem kevesebb, mint 1200 Arisztid- viccet gyűjtött, illetve alkotott. Mutatóba egy: — Jean, miért nem szól a rádió? '— Mert a Portiéi némát adják, uram! Felvilágosítás: — Mondja kérem, ha a pályaudvarra akarok menni, mindegy, hogy a 3-as, vagy a 24-es buszra ülök? — Hogyne! Nekem teljesen mindegy. Németórán: — Das Hemd: az ing — mondja a tanár. Meg tudná valaki mondani, milyen nemű? Pétiké jelentkezik: — Fehérnemű. (Mindkettőt Perjés Jenő pesti klubtag küldte be.) Két péksütemény idill je: — Perec? — Pereclek! (Dé- kány Erzsébet favicce.) M. Auer Erzsébet gyűjteményéből : Precíz beteg. — Vedd be ezt a pirulát, öt perc múlva hat. — Rosszul jár az órád. Hat perc múlva öt. Ugyancsak az egészségügy területéről: F. Szabó Sarolta kalocsai klubtag tollából: — Kérek gyógyszert depresszió ellen. — ön apa- tikus? — Dehogy, én beteg vagyok, ön a patikus. Humorszolgálat — Mire kell magának a szabadság? — kérdezi a katonától a felettese. — Meg akarom lepni a feleségemet ... — Kivel? — Kérek eoy borjúlábat — mondja a hentesnek a vásárló. — Igenis kérem. Jobb lábat tetszik parancsolni, vagy bal lábat? Két teleség beszélget: — Amikor a férjem hazajön a kocsmából, elég. ha sokatmondóan rápillantok az órára . .. — Nekem inkább a naptárra kell sokatmondóan ránéznem ! Morbid esetok EGYÜTT ELTEMETVE Az Egyesült Államokban egyre többen vannak olyanok, akik még haláluk után sem akarnak megválni kedvenceiktől. Ez arra kényszerítette Maryland államban az egyik temető igazgatóságát, hogy kérvényezze: engedjék meg, hogv egy helyre temethessék a halottakat és kedvenc állataikat. A temető igazgatója szerint már 18 igényt jelentettek be. A jelentkezők között szereped: egy házaspár, akik azt kérték, hogy a családi sírboltba velük együtt temessék el a kutyájukat é,s tíz macskájukat is. KI KICSODA Detroitban a közmüvek dolgozóinak sztrájkját kihasználva a huligánok 50 olyan kis táblát loptak el a halottasházból, amelyeken a holttestek adatai szerepeltek. Ezért meg kellett kérni a rokonaikat arra, hogy azonosítsák a holttesteket. Így a temetésekre csak egy héttel később került sor. A FILMTŐL A SlRlG Robert Mitchum ismert amerikai filmszínész, aki 91 filmben szerepelt, úgy határozott, hogy befejezi színészi pályafutását és temetkezési vállalatot alapít. Az Egyesült Áramokban egy szerencsejátékos pókeren nyert egy New York-i temetőt, és ezt követően milliomos lett. Korácsondi Imre Mutatvány szédül az örült kötélláncos lejé'oeh dörgő ütemet dobol a ver hiába markolja az egyensúly-rudat biztos pont semmi nincs inog inog elcsuklik lenn sikolyt dobál a zsonglőr-torok nem látott ilyet senkise még a légtornász függőlegesen fölfelé száll égbe repíti agya gyönyörű üteme Antalfy István melled halmai közt a gyönyör kötele Bíró József Monológ (K. í. helyett) arcom terpeszkedő barázdáit nem én rajzoltam — ötvennégy tavasz ekéje hasította. Veled tarfok lalán a szálló seregélyek. A tűzfalak szomorúsága képpé áll össze, ha a tél jón Feltárt világ, látni akarlak. Fehérbe bújva és megőrzőm emlékedet. Nekem örök vagy. szememben szemed visszafénylik. lépdelek fűzek árnyékában. Veled tartok a mindenségi«. csenevész testem vonszolom, gurgulázó nevetésem felcsap az égig. gennycs-feheren csillog a világ. az IDŐ bevégzi ítéletet — kezemre dobja kötelét. A „Disneyland” 25. születésnapját ünnepli Disney Studios díszlete- zője, John Hench előtt különös színjáték zajlott le a 40-es évek végének vasárnapján. Főnöke. Walt Disney többször ellátogatott a Los Angeles melletti Burbank egy beépítetlen telkére, újra meg újra felmérte lépéseivel, elgondolkodva meredt maga elé és olyan kézmozdulatokat tett, mintha fel akarna mérni valamit. A Mickey Mouse atyjának fejében azokban a napokban érlelődött meg a Disneyland, a 20 millió dolláros költséggel épült vidámpark terve, mely július 17-én lesz 25 éves. A 7400 fős személyzettel rendelkező park ma 59 féle attrakciót kínál. ,A születésnap ünnepélyére”, mondja a ma már komputerrel irányított vállalat egy szóvivője, „több minifesztivált terveztünk. Ezenkívül július 16-án egy 25 órán át tartó születésnapi party kezdődik, mely olyan lesz, mint egy újévi karnevál: a vendégek robbanó cukorkát és papírcsákót, születésnapi süteményt és emlékfotókat kapnak — mindezt ingyen”. Az 1966-ban elhunyt egykori karikaturistának és reklámrajzolónak, Walt Disneynek két lánya adta azt az ötletet, hogy megteremtse saját világát. Vásárlátogatásain mindig bosszantották a rosszkedvű látványosok, a piszkos falatozók is mellék- helyiségek. Évekig tartó ter- vezgetés után Disney végül a tönk széléig eladósodott — Palm Springsben levő nyaralóját és életbiztosítását is pénzzé kellett tennie — és 1954 nyarán egymillió dollárért vásárolt, 77 hektár nagyságú területen lerakta egy olyan vidámpark alapkövét, amilyen addig még nem volt. A hat méter magas fallal körülvett parkba belépődíjat kellett fizetni. Sörmérés nem volt; minden ragyogott a tisztaságtól és a csinos egyenruhába öltözött alkalmazottak láttán a hippigyerekek szülei elszomorodhattak: itt tilos volt és az is marad a hosszú haj, a szakáll és a feltűnő arcfestés. Disneyland felavatása 1955. július 17-én annak ellenére, hogy olyan élvonalbeli művészek jelentek meg, mint Frank Sinatra, Kirg Douglas és Sammy Davis, nem volt éppen sokat ígérő. A park csak félig készült el; a hölgylátogatók tűsarka belemélyedt a Fő utca még lágy aszfaltjába. Ennek tetejébe a* várt 11 ezer vendég helyett 28 154 látogató érkezett. Maga Disney később „fekete vasárnapnak” nevezte a megnyitás napját. Disneyland azonban a rosszmájú jóslatok ellenére az első naptól kezdve jövedelmezett és már 1956-ban az ötmilliomodik vendéget üdvözölhette. Ma évente több mint 10 millió vendég látogatja a parkot és annak eltektronikával ellátott attrakcióit. mint amilyén a dzsungelkirándulás, a szellemvasút. az Alweg-rendsze- rű egysínű vasúton tett körutazás és a múlt szeptemberben felavatott legújabb látványosság, az utazás egy „aranybányában”. Hogy a látogatókban azt az illúziót keltsék, hogy egy másik világban járnak, valamennyi épületet 5:8-hoz arányban építettek, sőt. Disneyland 9 ezer fája közül sokat hormoninjekciókkal megakadályoztak a növekedésben. — Ma majdnem egy háromkilós halat fogtam! — És hol van? — Hiszen mondom, hogy majdnem! * Két emberevő. apa és fia az őserdőben haladva egy tisztásra ér, ahol egy szép lány napozik. A gyerek örömmel mondja: — Papa. menjünk oda hozzá és együk meg! .— Ne butáskodj — válaszol a papa — odamegyünk hozzá, hazavisszük és otthon a mamát esszük meg. * Az étteremvezető új luxusautón érkezik haza. .4 szomszéd irigyen mondja: — Azt mondják, nyert a tombolán! — Nem. Én szerveztem a tóm bólét... Az áruház igazgatójának a dolgozószobája. Az asztal mögött az igazgató, előtte a vásárló. Az igazgató felpillant a papírró 1. — Mit óhajt, panasza van ? — Nem. csak azt szeretném javasolni, hogy az üzletben . .. — Á, javaslat. Akkor. kérem, írásban fejtse ki javaslatát és dobja be azt az e célra rendszeresített ládába. Az az eladótérben van. — De úgy gondoltam. hogy . .. közvetlenül, hogy úgy mondinm ... — Sajnos, nálunk az a szokás, hogy a vásárlók minden ja_ vaslatnkat. vagy panaszukat leírják, és bedobják a panaszládába. ROLAND: Panaszláda — Értem én, de mivel már úgyis itt vagyok, úgy gondolom, hogy egyszerűbb lenne, ha röviden elmondanám... — Egyszerűbb, azt mondja? De akkor mi szüksége van énrám? Formalitásból? — Hogyhogy formalitásból? Nem ... — Pedig ez így van. Ott van az a láda a javaslatok részére, maga meg szóban akarja kifej. feni javaslatát. Minek akkor a láda? Formalitásból? És aztán tudja maga. mennyi anyag van abban a ládában? Nem? Na tessék! És még maga beszél! Kell hozzá furnérlemez, legalább tíz deka szög. fekete és sárga festék ... — Értem én, de hiszen ha már úgyis itt vagyok. így mi a különbség? — Az a különbség, hogy minden üzletnek ki van adva az ukáz. Tudja maga, mi az az ukáz? No tessék! És még maga azt mondja: szóban! — Na jól van, ha ma bedobom a ládába a javaslatot, mikor tudom meg az eredményt? — Az eredményt? Nem értem, miről beszél? — Hogyhogy miről? Mikor vizsgálják ki a javaslatom? — A, erről van szó. Sajnos, ezt egyelőre j nem tudom meg- I mondani. Tudja, j még nincs olyan t emberünk, aki a Iá- [ dával foglalkozna... j Fordította: í Juhász László ’ Játékos szólásaink A magyar nép szoiáskész- letében gyakran találkozunk olyan nyelvi formákkal, amelyekben eg.v közszó és egy helynév az azonos hangzás alapján vállal igen sajátos kifejező és közlő szerepet. A sajátos jelző arra vonatkozik, hogy az ilyen típusú szólásokban humoros, tréfás célzások is megbújnak. A Heves megyei nép szólásai között is található ilyen, a szójátékot is felhasználó szólástípus. A Heves a szülőföldje, Heves a hazája. Heves vármegyéből való, Heves megyei ember szólásváltozatok ugyanis nem arra utalnak, hogy valaki Heves megyében él és dolgozik. A felsorolt nyelvi formák átvitt értelmükkel ebbe a rokon értelmű szósorba illeszkednek bele: heves, heveskedö, hamar fellobbanó stb. A Békésbe való, Békés megyei ember szólásokban a békés közszó és a Békés helynév azonos' hangzására épül a sajátos szólásbeli mondanivaló. Hogy milyen gazdag a magyar nyelv szóláskészlete az ilyen jellegű .szólásváltozatokban, arról ez a példatár bizonykodik: Nem Bátorban lakik (gyáva, félénk); Ö is Futakra való (hamar megfutamodik, gyáva); Megjöttek az atyafiak Álmosdról (rájuk jött az álom); Apagyra készül a szeme (aprókat pislant); Törteire ment (eltörött a korsó, az üveg); Megjöttek a komák Restéről (megérkeztek a restek), Jóllakott, mint a dobi kutya a löki piacon (kidobták. kilökték). Tiszadob és Tiszátok helységek környékén még ma is eleven a szójátékon alapuló szólás humorba is oltott mondanivalója, illetőleg értelme. Több játékos szólásunkban jelentkező szójáték teszi a szólásformát nyelvi alakjában és jelentésében nagyon kifejezővé, szemléletessé. Ebből a típusból csak azokat mutatjuk be. amelyek Heves megyében is jól ismertek: Hozó família ez, nem kérj (nem kérnek, inkább adnak); Minden hátnak van egy hasa (sok a hót és a ha beszédében) ; Hagyma lesz holnapra, hagymával élj (hagyj ma, lesz holnapra, hagyj máról holnapra: takarékosan élj). Borsóval teli a torka (borral és sóval): Más a faló. más a fa-ló; Más a népes kaptár, más a képes naptár (nem tévedhetünk lépten- nyomon). S végül, egy mais érvényes játékos szólással zárjuk rövid közleményünket: Pesten sem segítenek a resten. Dr. Bakos József j; jjfr Kiil
