Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-08 / 106. szám
Látványosság — és ami mögötte van... Az űrhajósok alapos felkészítés után igen nehéz munkát végeznek re- i püiésük során és számos, a földről nem is észlelhető jc- ! lenség megfigyelésével gazdagítják a tudományt. Mai > összeállításunkban ezekről tudósítunk. Ä technika történetéhői Ohm törvénye — Röppentyű és rakéta — Benzol — Az első lóvasút — A gáz cseppfolyósítása — 155 évvel ezelőtt, 1825- ben állapította még Georg Simon Ohm (1787—1854) német fizikus a híres törvényét, amely szerint a villamos veze‘ k két pontja között a fes/'iltságkülönbség arányos az áramerősséggel. Az arányossági tényező pedig a Villamos ellenállás. Tiszteletére nevezték él az elektromos ellenállás egységét „ohm”_nak. ★ — A rakéta egyik kezdeti formáját szerkesztette meg 100 éve Augustin Vince (1780—1859), a bécsújhelyi katonai akadémia tanára. A hat és tizenkét font súlyú röppentyűk meghajtására lőpor szóig ilt, belsejében üregeket képezett ki. hogy a tó'óerő nagyobb legyen. Az öntöttvasból készült, robbanófejjel ellátott röppentyűt háromlábú állványról indír tották. Ehhez hasonló volt Bem József (1794—1850), a magyar szabadságharc legendás lengyel származású 'tábornokának találmánya, amit fiatal tiszt korában a lengyel haderő főparancsnokának terjesztett elő (1815). Rakétái három részből állottak: a tüzelőanyag-tartályból, a gyújtófejből ós az egyensúlyt biztosító szerkezetből, hajtóanyaga pedig salétrom, kén. szén és enyvből készült keverék volt. 1823-ban a lengyel hadseregben lovas rakétaüteg is alakult. ★ — Michael Faraday (1791— 1807) angol fizikus és vegyész fedezte fel az olaj gázaiban a benzolt. Kitűnően oldja a zsírokat, olajokat. lakkokat stb., több aromás vegyület előállításához kiinduló anyagként szolgál és benzinnel elegyítve robbanómotorok üzemanyagául is használható. ★ — A gázok első cseppfo- lyósitásához a XIX. század elején hdtökeverékkel és a párolgás okozta lehűléssel érték el a szükséges alacsony hőmérsékletet. Elsőként 150 évvel eze'őtt Jean Thilorier (1750—1818) francia természettudósnak sikerült a széndioxid-gázt cseppfolyósítania. Kováts Andor Bem rajza rakétájáról RJrSanjfisok az ocean fttlOtt Már .furi.j Gagarin repülése után nyilvánvalóvá vált, hogy óriási táviatok nyílnak az óceán kozmikus megfigyelésére. Megjelentek az óceán felszínéről készült első fényképek amelyeken pontosan kirajzolódtak a hatalmas áramlatok, frontális övezetek, színt en élesen kontraszton terjedelmes foltok és sávok. Szükség volt azonban a vizuális me'fi gyelések olyan precízen kimunkált módszerére, amely lehetővé teszi a légiókéiul sébb „optikai műszer”, az emberi szem lehetőségein-k teljesebb kihasználását az űrhajók és űrállomások fedélzetén. 1978-ban a Szaljut H. űrállomás fedélzetén elfoglalták helyüket a második töi'zsW'tóíció tasiai: Via. gyimir Kovaljonok és A’ek- szandr Ivancsenkov. A legénységnek szoros tudományos kapcsolatai voltak az össz-szövetségi Tengeri Hal_ gazdálkodási és Oceanográfiai Tudományos Kutatóintézet tudósaival. Az űrhajósok elé konkrét fel "da tot tűztek: a világóceán természeti közegének és bioló"*ni produktív! tárónak vizsgálatát. Megkezdődön az ocen- nolé-öni elemek és az óce-m biológiai produktivitása fő ismérveinek m'',’v'"‘""ozását célzó munka, ame'vbe be- knocsni'Vltek p% ópeán nyílt térségedben dntóozó tudományos kutatóhajók. Az összeköttetések Idején az űrhajósok beszámoltak a megf'gvelt objektumokról, konzultáltak a tudósokkal. A legénység adatait ellenőrizték az óceánban. Az űrhajósok és a tudósok közös munkája gyorsan meghozta eredményeit. Meghatározták az ismérveket az óceánfelszín olyan dinamikus képződményeinek a színkép látAz űrhajósok kilépésé a nyílt világűrbe, egyike azoknak a legbonyolultabb és olykor legszükségesebb műveleteknek. amelyeket az űr bejen dezés legénységének el kell végeznie. Hogyan készülnek fel az űrhajósok ilyen munkára? Lehet-e a Földön a kozmikus körül-' menyekhez hasonló feltételeket teremteni? A Szovjetunióban gyakorlatilag az első pilótás űr- repülés óta működik a próbaüzemeid mérnöki szolgálat. A próbaüzemelést végző mérnökök, a kozmikus feltételeket imitáló körülmények között dolgoznak a kozmikus technikával. Ezután átadják tapasztalataikat az űrhajósoknak, együtt tökéletesítik azokat a módszereket, amelyekkel a kozmonautáknak majd repülés közben dolgozniuk kell. Természetesen, az űrrepülés feltételeit lehetetlen teljes mértékben imitálni itt a Földön, de például rövid ideig tartó súlytalanság kialakítható a repülőgépeken, ha parabo’ikus pályán repülnek, huzamos súlytalanható tartományában való meghatározásához, mint a frontális övezetek, a mélységi víztömegek felszínre emelkedésének övezetei, az örvénylési zónák. stb. És persze meghatározták az óceán különböző térségeiben a magas fokú biológiai produktivitás ismérveit is. Vlagyimir Kovaljonok kü- mö.s* figyelmet szentelt az óceán felszínén észlelt, a tudomány számára viszonylag nemrég ismeretessé vált egyes örvénylések kifejlődésének. Kiderli.:, hogy ezek ,i/. óceáni örvények nem véletlen. hanem gyakran megismétlődő jelenségek és a vizek általános cirlMládájában természetes elemnek tekinthetők. Megái'apítottak eay egészen "kivételes jelenséget : az Indiai-óceán szintjének erőteljes felpúposodá- sát a Timor-tenser élővizein. Az erről szóló jelentés annyira váratlan volt, hogy egyes tudósoknak kételyük támadt a megfigyelések eredményeinek reális voltát íl’etően. Bizonyos idő múlva azonban ezek télies mér. tőkben beigazolódtak. A kutatóintézet tudósai folytatták közös munkáinkat a Szaljut 0. fedélzetén dolgozó harmadik törzsexpedíció legénységével: Vlagyimir Ljahovval és Valerij Rju- minnal. Az ismételt megfigyelések lehetőséget nyújtót, tak annak meenllpnítására. hogy idényjellegű változások mennek vénbe a dinamikusan aktív övezetekben és a biológiai aktivitás intenzitásában a korábban megfigyelt térségekben, s hogy helyzetükben az évszaknak megfelelően változások mennek vérbe. Ezenkívül új produktív térségeket is felfedeztek a nyílt óceáni vizeken. 1979 júliusában az űrhajósoktól rendkívül .érdekes ság pedig vízmedencében létesíthető. Kísérletekeit végző személyzet, űröltözékben dolgozik az űrállomás vízbe merített makettjén, kezeli az űrtechnikát, gyakorolja az űrállomás tartálytestének hossztengelyében való előrehaladást. A súlytalanság víz alatti modellezése elég közel áll a repülés reális körülményeihez és lehetővé teszi a próbát végző számára, hogy megtanulja saját testének ii'ányítását. A víz alatti súlytalanságban a legénység elvégezheti az egész űrállomás átvizsgálását, ami bonyolult, munkaigényes és nem kockázatmentes munka. Ezeken az edzéseken velük együtt víz alatt tartózkodnak a módszertannal foglalkozó mérnökök, akik nem csupán irányítják a legénység munkáját, hanem biztonságukról is gondoskodnak. , A repülés során esetleg előadódó váratlan helyzeteket is ..végigjátsszák” a vízmedencében. A Szaljut 6. repülési programjának előkészítése során például a jelentés érkezett: az Indiaióceán északnyugati részén, az északi szélesség, 4. fokánál a legénység a víz szintiének nvugatról keleti irányba húzódó erős felpú- posodását észlelte. A vízhegy legalább 100 km hosz- szú volt. Vlagyimir Ljahov erről a következőképpen számolt be: „Az óceán felszínét szemlélve, egészen váratlanul megpillantottam egy vízdombot, amely olyan magas volt. hogy az árnyéka határozott sávként húzódott az északi lejtők mentén. Tüstént hívtum Valerijt, aki pontosan ugyanazt a jelenséget konstatálta, amelyet egy pillanattal előbb én figyeltem meg. Tudomásunk volt róla. hogy Vlagyimir Kovaljonok szintén megfigyelte az óceán színűjének hasonló megváltozását. s hoav többen kételkedtek a be,lementésnek a hitelességében. Most. amikor egymástól függetlenül ugyanazt a je'enséfiet láttuk, csupán az Indiai-óceán más ré'tón. remél Kik. hogy a kételyek eloszt anak”. De még a dokumentáció nélkül Is nyilvánvaló a kapott információ hitelessége, mivel a vízhegy beirányzá- sán.ak és megvilágításának szöge kizárta az optikai csalódás lehetőségét. Az űrhajósok tehát újabb rejtély elé állították a tudósokat. Ezek a jelenségek merőben ismeretlenek voltak az óceá. non. Csupán fel tételezhető, hogy e^ek a jelenségek nem ritkák, s hogy éppen velük vannak kapcsolatban az olyan esetek, mikor a hajók váratlanul eltűnnek teljesen nyugodt időjárás esetén is. Most arra kell megtalálni a választ, hogy milyen okok váltják ki ezeket a jelentős és gyors ví/szinfváltozásokat a nyílt óceánban. APN—KS legénység egyik munkaképtelenné vált tagjának evakuálását imitálták. Az egyik kipróbáló az űrállomás hossztengelyében haladva átszállította a másikat, ami a legénység saját tapasztalatai és orvosi vélemények szerint is igen komoly erőfeszítésit igényel. Olykor az orbitálijs pályán adódó helyzet sugallja, hogy a próbaüzemelést végző mérnököknek mit kell kimunkálniuk annak érdekében, hogy segítsék az űrhajósokat bizonyos repülési feladatok- végrehajtásában. Éppen ilyen helyzet adódott a Szojuz 23. űrhajónak a Szaljut 6. űrállomáshoz való repülése után. A dok- kolás nem sikerült. Nem volt világos, mi is 'történt azzal a dokkoló berendezéssel, amelyet a Szojuz megközelített. Ezl a Szojuz 25. legénységének, Roman yenkó és Grecskó űrhajósoknak, kellett ellenőrteniük. Bonyolult és igen fontos műveletet kellett begyakorolniuk, mivel ettől függött a Szaljut fi. orbitális állomás egész további programja. KOSSUíH 8.27: Háború után. 8,40: Noiacsokor, 9.23: Irodalmi évfordulónaptár. 9.47: Nemzetközi mesefesativ K. 10,05: Dominó. 10,38: Pcr- goleai; Az úrhatnám szolgáló. 11.24: A szecskavágó- tól a szénőrlő malomig. 11.39: ........ hogy hosszú e letű légy e földön"'. 12.20; Ki nyer ma? 12.35: A ma- gyár avantgárd Londonban. 12.30: Eenemúzeum. 14.18: Szólítják hattyú! 14,48: Kórusok. 15.10: Sass S /" v la operettf el vét e leiből. 15.28: Kagylózene. 10.05: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.07: Olvastam valahol... 17.27: Schumann kamarazenéjéből. 18.15: Hol volt, hol nem volt... .18.30: Esti magazin. 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 20.00: Népdalest 20.30: A béke első 33 éve. 21.20: Operafelvételek. 22.15,: Sporthírek. 22.30: lemezmúzeum. 23.00: Haydn-f elvételek. PETŐFI 8.05: Uperettdalok. 8.20; Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedéi, előtt. 12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.54: Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba. • 13.24: Gyermekek könyvespolca. 13^29: Gyermekmuzsí ka. 14.09: Sportvüág. 15.05:.. szóval fóci. 10.00: Fúvóe- zen.e. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Zenei tükör. 18.00: Disputa. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20,33: Nincs képem hozzá . •. 22.00: Külföldről érkezett... . 22.20: A tegnap slágereiből. 23.15: Operettek. SZOLNOK 17.00-tői t3.30rig MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás. 17.05: Amiről beszélni kell. Szerkesztő: Nagy István — Viktor Máté énekel — Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária 18.00: Észak-magyaroszágl krónika — 18-25: Lap- é* műsorelőzetes... ö.uu: Teveiorna. b.Uo: l&uo- latévé. 10.00: A kéz öt Ujja. 14.30: Iskolatévé (lám,). 16.35: Perpétuum mobile. 17.20: Ifjúsági napló- 17.55: Telesport. 18.20: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzett ünnepén. 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00 Joszip Broz Tito 1892 —1980. 20.30 Nemzetközi stúdió, 21.30 Jogi esetek. 22.10 Reklámújság. 22.20 A MTV III. nemzetközi karmesterversenye. 22.50 Tévémozaik. 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 19.00: Flzik-a. 19.30: Tv- híradó. 20.00: így jöttem (magyar film). 21.35: Tv- híradó 2. 21.55: Nazdar (dok.-filmj. jlmm $ 1980. május 8„ csütörtök Repülésre készülve Ismét űrhajósok tartózkodnak a világűrben. Képünkön a Szojuz 35. legénysége, I.eonyid Popov és Valerij Rjumin. (Fotó: TAFZSZ— MTl—KS) Súlytalanság a Földön