Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Abbahagyják a tanulást... —. Ha nem tanulsz, el­megy inasnak! — fenyeget­te a zord... atya hajdanában fiúgyermekét, amikor az rossz' bizonyítványt hozott haza. , Azóta az így riogatott fi­úkból — akármilyen munka- területre kerültek később — apák, sőt jórészt nagyapák lettek. Ám a szemlélet mindmáig éli utóéletét. Igaz, hogy már régen nincsenek éjjel-nappal dolgoztatott ina­sok, ' á szakmunkástanulók pedig éppen úgy középfokú oktatásban részesülnek, mint a gimnazisták vagy a szak­középiskolások — ám sokan ma is úgy gondolják, hogy egy szakmát minden szelle­mi erőfeszítés nélkül meg lehet tanulni. Itt van a gyökere annak, hogy száz, szakmunkásképző­be iratkozott fiatal közül csak nyolcvan jut el az utolsó vizsgáig. Az elmúlt évben, 1979-ben például .47 ezer fiatal tette le tanulmányai végeztével az elméleti és gyakorlati szakmunkásvizsgát — holott az 1-976-ban indult három­éves és az 1977-ben indult kétéves szakmunkásképzést 59 ezren kezdték el. Nem szükséges külön ecsetelni, hogy a népgazdaságnak mekkora kiesés: 12 ezerrel kevesebb „kiművelt ember­fő” került az egyre több technikai-műszaki tudást kí_ vánó gépek mellé. Különösen elszomorító az arány a bányászatban: a beiratkozottak 38 százaléka nem fejezte be tanulmányait. Részletesebb vizsgálatot ér­demelne, hogyan is van az, hogy bányásznemzedékek ka­maszkorú leszármazottai ilyen nagy számban hagyják ott őseik hivatását. Magas a „lemorzsolódás” aránya a kohász és más melegüzemi szakmákban is. Pedig a kereset — csakúgy, mint a bányászatban — iga­zán megérdemelten magas. De nem panaszkodhatnak az anyagiakra a vendéglátó­ipari szakmában sem. Mégis: a kohászoknál 32, a vendég­látóknál 31 százalékos a ta­nulmányaikat félbehagyó szakmunkástanulók aránya. Sokszor hangzik el az az érv, hogy a „lemorzsolódás” oka a fiatalkori meggondo„ lat lanság. Közelebbről az, hogy az általános iskola nyolcadik osztályából kike­rült fiú vagy lány túl fiatal a pályaválasztáshoz. Bizonyára van része a ta­nulmányok félbehagyásában annak is. hogy a fiatal csa­lódik választott szakmájá­ban. Talán, rózsásabb volt a kép, amit ' előre kialakított magának, mint a valóság. Ez így szokott lenni 7- mégsem töryényszerű, hogy így le­gyen. A pályaválasztási ta­nácsadások, az általános is­kolások üzemlátogatásai és az üzemiek „toborzó” isko­lalátogatásai során . jobban meg kell maradni a valóság talaján. Csak azt és annyit ígérni, amit és amennyit ad­ni tudunk! Kétségtelen, hogy a „divat­szakmák” tanulói között aránylag a legkevesebb a kimaradás: az autószerelők, nél 10. a szolgáltató szak­máknál 16 százalékos. (Ez utóbbiak közé -tartozik a fodrász, kozmetikus, fényké­pész stb.j. Figyelemre .méltó,, hogy ugyancsak viszonylag jó az arány a műszeripar­ban — 13 százalék —, ami azt látszik igazolni, hogy aki oda jelentkezik, eleve szá­mol az elméleti tárgyak ta­nulásának fontosságával. A szakmunkásképző inté­zetekben nagy súlyt helyez­nek a gyengébben tanulók segítésére, ezért külön kor­repetálják őket — de ez csak az esetek egy részében vezet célra. Ritkább az a ta­nuló. aki nem tud tanulni, sokkal gyakoribb az, aki nem * Tavasz a Tisza mentén Kihajtónak a ménest, a csordát, 1 kelnek a vetések akar. Magyarországon ma az általános iskolát' elvég­zettek 93 százaléka tanul tovább, a szakmunkáskép­zésre indulók aránya 45 százalék. Összesen tehát mindössze 7 százalék nem vállal semmiféle tanulást. Vannak, akiket éppen az vonz, hogy három év alatt megtanulnak egy szakmát és utána újabb három év alatt leérettségizhetnek. Má­sok viszont úgy vélik: elég megtanulni egy-két szakmai fogást (vagy még annyit sem) és segédmunkásként vagy betanítva is megkere­sik a számukra szükségeset. Beszédesek a statisztikák: a szakmunkás-tanulmányai­kat abbahagyok — tehát a 20 százalék — közül a gyenge tanulmányi ered­mény miatt lép ki 7 száza­lék. További 3,5 százalék azért nem tanul tovább, mert időközben rájött, hogy nem szereti választott szak­máját. Családi okból 4, be­tegség' miatt 1 százalék sza­kítja mpg tanulmányait, 1,4 százaléktól pedig a szak­munkásképző válik meg fe­gyelmi úton. A fennmaradó 3,1 százaléknál „egyéb okok” szerepelnek. A kilépő tanulók fele az első évben hagyja félbe tanulmányait, a többi a to­vábbi időben, s csak elvét­ve akad olyan, aki a szak­munkásvizsgán ismételten nem felel meg. Ez ismét azt mutatja: fő ok a hibás pá­lyaválasztás és az,1 hogy a vállalatok egy része sem segíti eléggé a szakmai ne­hézségekkel küszködő szak­munkástanulókat. Hivatkozhatnánk arra is: igen sokba kerül az állam, nak egy-egy leendő szak­munkás .taníttatása. A lényeg azonban az, hogy egyre több és egyre műveltebb szak­munkás-utánpótlásra van szüksége az országnak, ugyanakkor mind nagyobb szakmai és általános mű­veltségre az egyes embernek. Vagyis szorosan egybevág a magán- és a közérdek. A szakmunkástanulók „lemor­zsolódását” lehet és kell csökkenteni. Ebben pedig a pedagógusok, a pályaválasz­tási tanácsadók és a szülők, családtagok egyaránt sokat tudnak segíteni. 'V. E.) Az utolsó szolgálat Egymillió kilométer a volánnál Közel négy évtizedet töl­tött a különböző gépjármű­vek vezetőfülkéjében Oldal János, a Volán 4-es számú Vállalat hatvani telepének gépkocsivezetője. A hosszú idő alatt elnyer­te a balesetmentes közleke­désért ' kitüntető cím va­lamennyi fokozatát. A mun­kája mellett jutott idő a közéleti, és társadalmi tevé­kenységekre is, melyeket er­kölcsiekben és anyagiakban számtalanszor honorálta már vállalata. Nyugdíjba vonulása után már csak hobbijának, a ker­tészkedésnek él majd. mond­ta az utolsó útján a csuklós Ikarus volánja mellől, — de ha szükség lesz rá. szíve­sen segítek még kollégáim nak. (Fotó: Szabó Sándor) Egyszerűbb szabályozás fi dolgozók választják a muakaligyi döntőbizottságokat Az idén január 1-én ha­tályba lépett új Munka Tör­vénykönyve módosította a munkaügyi döntőbizottságok szervezetére, eljárására vo­natkozó szabályokat. Eziek a változások elsősorban a dön­tőbizottságok demokratikus jellegének erősítését, műkö­désüknek egyszerűbbé téte­lét szolgálják. A döntőbizottságok az utóbbi években társadalmi megbecsülést vívtak ki ma­guknak. A munkahelyeken kialakult szervezetük és mű­ködési gyakorlatuk. Ezért lé­nyeges. hogy a törvényi sza­bályozás csupán keretül szolgáljon, ne nehezítse a munkaügyi viták helyszíni döntését. Ezt az elvet tükrö­zi a Munka Törvénykönyvé­nek vonatkozó rendelkezései, amelyeknek száma csökkent, ugyanakkor — a változások révén — nagyobb teret en­gednek a helyi sajátosságok érvényesítésének. Fontos tartalmi változás, hogy az idei évtől a munka­ügyi döntőbizottságok elnö­két, elnökhelyetteseit és tag­jait — a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szervének együttes javaslata alapján — a dolgozók vá­lasztják. Korábban lényegé­ben adminisztratív módon történt a döntőbizottságok létrehozása, mert a tisztség­viselőket és tagokat a mun­káltató. és a szakszervezet vállalati vezető testületé je­lölte ki, tevékenységük pe­dig a munkaügyi bíróság jó­váhagyásától függött. Az új rendelkezés jelentős mértékben megváltoztatta a döntőbizottságokra vonatko­zó illetékességi szabályokat is. Növekszik a vállalatok központjaiban választott dön- töbizottságo'k szerepe, mert a jövőben ezek járnak el ak­kor is, ha dolgozójuk más járás, vagy. megye területén dolgozik. Eddig ugyanis ilyen esetekben a területileg szervezett döntőbizottság elé került az ügy, amely azon­ban nem ismerhette a vál­lalati sajátosságokat. Az eljárás rendjét a sza­bályozás módosításáig sok formai szabály kötötte gúzs­ba, alakiságai indokolatlanul közel álltak a bírósági eljá­ráséhoz. Ezt egyszerűsítik az új rendelkezések, amelyék mind a bizonyítékok megíté­lésében, mind a tárgyalás egész menete során egyetlen rendező elvet követnek: az igazság kiderítését a legcél­szerűbb módon. Az új szabályozás alap­ján működő döntőbizottságo­kat a szakszervezet munka­helyi vezető testületének vá­lasztásával egyidőben 1980. május 1-től július 15-ig kell létrehozni minden olyan munkáltatónál, ahol szak- szervezeti szerv működik. (MTI) A megye peremén Szihatom öt éve (Tudósítónktól) Tavaszi szél szárítja a föl­deket, szépen zöldelő veté­seket, réteket és lucernatáb­lákat a Tisza mentén. Szük­ség is van erre, mondják a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetke­zetben.’ hiszen az elmúlt na­pokban ismét a kelleténél több csapadék hullott ezen a vidéken is. Szerencsére a. tavaszi nö- ■ vények túlnyomó többségéi még az esőzések előtt elve- tették. Talajba került töb­bek között 150 hektár tava­szi árpa. majdnem ennyi cu­korrépa és 45 hektár lucer­nát, is telepítettek. A közös és háztáji kukorica területe csaknem eléri az ezer hek­tárt és 200 hektár naprafor­gó. 133 hektár silókukorica magja is már a földben. Biztató a határ, fejlettek az őszi vetések és szépen so­rolnak a tavasziak. A vetés­sel foglalkozó brigádoknak még arra is jutott ideje, hogy elvessék a. .szlovákiai test­vérgazdaság cukorrépáját, rövidesen pedig a kukorica kiszórásánál is segédkeznek majd. Elkészült egyébként az idei szerződés a. szövetkezet és a szlovák partnerek között. Eszerint az aratás idején tíz kombájn az összes kiszolgáló gépével segít majd kölcsönö­Ez az alapgondolata an­nak a rendhagyó kiállítás­nak, amelyet hétfőn nyitot­tak meg a Magyar Divatin­tézet József körúti bemuta­tó termében. A Belkereske­delmi Minisztérium ruházati főosztálya és a Magyar Di­vat Intézet azokat a leg­újabb szabadidő-ruházati termékeket mutatja be, négy napon át, a szakmai közön­ségnek, amelyeket a keres­sen egymásnak. A szerző­désben ezenkívül ifjúsági sportprogramok, szakember­találkozók és tapasztalatcse­rék is helyet kaptak. Ezekben a napokban már csak 200 hektár silókukorica és 90 hektár napraforgó ve­tése van hátra, s mindezt el is végzik amint rámehetnek a gépek a felázott talajra. Hamarosan kezdődik ezzel párhuzamosan a meleg­ágyakban nevelt palánták ki ültetése is. A héthektáros kertészetben a helyi ellátás­ra termelnek dinnyét, papri­kát és paradicsomot. A hűvös idő ellenére szé­pen növekednek a lucerna- félék. melynek első kaszálá­sára készülnek a gépek. Ezekben a napokban bein­dul a takarmányszárító, mely a kaszálógépek nyomán mint­egy 1100 hektár lucernáját dolgozza fel. Felkészültek a legeltetésre az állattenyésztők is. A szö­vetkezet két és fél ezres juh­állománya, valamint a nagy­állási ménes -is legelőkre ke­rül csakúgy, mint a háztáji gazdaságok csordái, gulyái és a két sertésnyáj. Most már csak a felmelegedés és a kedvező termékeny május szükséges ahhoz, hogy jól megalapozzák ezt az eszten­dőt is a poroszlói,ak. Császár István kedelem megítélése .szerint a vásárlók igényelnek. A bemutató hétfői meg­nyitóján kiosztották az ifjú­sági divat bizottság szabad­idő-ruházati pályázatának díjait is. Felsőruházat, kö­töttáru és cipő kategóriában a beküldött 270 pályamű kö­zül első díjat nyert a Má­jus 1. Ruhagyár, a Váci Kö­töttárugyár és a Sabaria Ci­pőgyár tervező kollektívája. (MTI) Talán egyetlen más olyan település sincs Heves megyé­ben, ahol annyit törődné­nek a környezetvédelmi szempontból oly fontos zöld területek fen n tartásával, mint a megye keleti hatá­rán fekvő Szih almon. Legalábbis a községbe érke­zőnek ez az első benyomá­sa annak láttán, hogy itt — eltérően a megszokottól — a lakóházak előtt nem szűk kis árok rendszer húzódik, hanem tíz méternél is szé­lesebb gyepes terület, amit, mint később megtudtuk, maguk a lakók alakítottak ki és gondoznak rendszere­sen. De feltűnő volt Őrjár­tunkkor az is, hogy délelőtt szinte teljesen kihaltak az utcák, csupán néhány, a há­za körül serénykedő idős emberrel találkoztunk. En­nek magyarázatát a közsé­gi tanácsházán Kiss Ferdi­nand elnöktől kaptuk meg: — Szihalom munkaképes lakosságának túlnyomó ré­sze más helységekben dol­gozik. Csaknem ötszáz em­ber teljesít szolgálatot a vasútnál Füzesabonyban, il­letve a fővárosban, de so­kan ingáznak naponta Eger­be. Miskolcra. Diósgyőrbe és vissza. Tehát megmutat­kozik a szomszédos megy" vonzása is. Emellett szé1' számban dolgoznak szí hal miak a Mátravidéki Fém művek. füzesabonyi gyárá­ban is. Mindezt az is előse gítii, hogy nagyon jó a köz lekedés: mellettünk húzódi1- egy főútvonal és a miskol ci vasútvonal. A két megye határán való elhelyezkedés további előnye, hogy az em­berekre is jo halassal van a Miskolcra. Diósgyőrbe já­rás — csiszoltabbak, tájé' kozotlabbak, műveltebbek lettele, s fogékonyabbal; a a közéleti dolgok iránt. Az is kétségtelen viszont, hogy a nagyváros vonzása túlságosan is érvényesül: egy évtized alatt mintegy háromszázan költöztek el a községből, főleg Miskolcra. ★ Pedig az elmúlt öt esz­tendőben sokat változott a település arculata. A taná­csi ciklus eredményeiről Albert Tibor, a végrehajtó bizottság titkára tájékozta­tott: — Belterületi útjainkat több minit egy kilométerrel bővítettük. Eddigi tizennégy kilométeres szakaszon épí­tettük ki a községi vízveze­ték-hálózatot, amiben nagy segítséget jelenített az 1974- ben megalakult víeitársulat. Korszerűsítettük a közvilá­gítást is, mintegy három és fél kilométeres útszakaszon szereltettünk fel higanygőz- lámpákat. Újjáépíttettük a tanácsházát is, amely a leg­el avultab b, legko rs zerű tle- nebb volt a megyében. A legnagyobb jelentőségű be­ruházásunk azonban kétség­telenül az új művelődési ház felépítése volt. csaknem három és fél millió forint értékben. Ebben található tízezer kötetes könyvtár, ve­títőterem, klubhelyiség, va­lamint szakköri szobák. Ez­zel megoldódott a fiatalok problémája, most már tud­nak hol szórakozni. —• Persze, azt feltétlenül meg kell említeni — vette út. a szól Kiss Ferdinand—. hogy ruin dozen eredmények eléréséhez nagyon sok segít­séget kaptunk a község la­kosságától A művelődési ház alapjának ásását és be­tonozását teljes egészében ok végezték el. csaknem ötszázezer forint értékű tár­sadalmi munkában. Ugyan­így tevékenyen közremű­ködtek a járd a készítésben is, például a Bocskay úton. Ügy érzem, nincs miért szé­gyenkeznünk. ha az elmúlt öt esztendőre tekintünk visz. sza. Bár nem az említett idő­szak eredménye, a teljes kép kialakításához azonban feltétlenül hozzá tartozik: méltán lehetnek büszkék a község' egészségügyi ellátott­ságára — gyógyszertár, nem­rég bővített orvosi rendelő és egészségház is van Szi- halmon, kiváló szakembe­rekkel. Kellőképpen kielé­gíti az igényeket a kereske­delmi hálózat is: három ve­gyesbolt. egy húsüzlet, bisztró és presszó, továbbá gázcseretelep, péküzem és sziikyízüzem áll a lakosság rendelkezésére. A kisgyer­mekek napközbeni elhelye­zésére pedig egy nyolcvan férőhelyes óvoda szolgál. ★ A tanácselnök persze a gondokat sem hallgatta el: — Elsősorban az utaimk állapotán kell javítanunk. A kőzutaknak csupán 25 százaléka aszfaltozott, a. tötr bi részben földút, részben kövezett. J árdahálózatumk az évek során megkopott mielőbbi felújításra szerű' Ezeknek a munkálatoknál az elvégzésére ez év elején 5') ezer forintot Icrv-zlünk. Az elmúlt években , súlyos gondot jelentett az is, hogy nyaranként mindig volt egy-két hét, amikor nem volt ivóvizünk. Éppen ezért i folytatni kívánjuk a vízve­zeték-rendszer kiépítését, ez év végéig szeretnénk befe­jezni mintegy két és fél ki­lométeres szakasz létesíté­sét. Annak ellenére, hogy sok a zöld terület a falu­ban. sajnos, meglévő prob­lémánk a felhalmozódó hul­ladék elszállításának meg­oldása. Jelenleg majdnem minden utca végén egy- egy szemétdomb éktelenke­dik. Reméljük, mihamarabb megtaláljuk rá a vésső megoldást. A további elképzelések­ről Albert Tibort kérdez­tük meg: — Az elkövetkező évekre szóló terveink között szere­pel mindenekelőtt az új ál­talános iskola felépítése, a jelenlegi öttantermes épü­let ugyanis már nem felel meg a követelményeknek. Ebben az évben a fejleszté­sekre kapott 617 ezer fo­rintból kétszázezret az új iskola létesítésével kapcsola­tos előkészületekre fordí­tunk. Fontos feladatunk még a művelődési ház to­vábbfejlesztése, valamint a Zsóri-fürdő melletti üdülő­terület végleges kialakítá­sa. Ehhez több mint három kilométeres szakaszon már lefektettük a vízvezetéket és villamosítottuk az egész, területet. Emellett tervez­zük egy korszerű ABC'aru­ház megépítését is, amely­nek előmunkálatait még az idén szeretnénk megkezde­ni. Szalay Zoltán iNmisäafä 1380. május 6„ kedd Vevők vagyunk rá!

Next

/
Oldalképek
Tartalom