Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-05 / 103. szám
Anya- és csecsemövédelem A CSECSEMŐHALÁLOZÁS fontos demográfiai rpu- fcató. Jelzésének jelentősége azonban jóval több, mintha pusztán népesedési adat lenne. A csecsemőhalálozás olyan egészségügyi mutató, amely magába foglalja- a társadalom sok irányú törekvését, a társadalmi gondoskodás színvonalát is. Hiba lenne feltételezni, hogy a háború előtti és a mai értékek különbsége csupán az orvostudomány fejlődésének köszönhető. Ha így lenne, nem mutatkoznának olyan szembetűnő eltérések fejlett és fejlődő országok között. Általános népjólét, egészség- kultúra, intézményes társadalmi szintű anya- és csecsemővédelem együtthatásától várható lényeges előrelépés. , Nálunk az utóbbi négy évtized számait összehasonlítva óriási a fejlődés. 1938- ban az ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás 131,4 volt. 1948-ban 94,1. Húsz év múltán 35,8 ezrelékre csökkent, 1978-ban pedig elértük a 24 ezreléket. Saját mércénkkel mérve igen nagyot léptűnk előre. Örömünk csak azért nem teljes, mert az európai mezőnyben még mindig a sereghajtók között ballagunk. És mert főképpen a 0—6 napos korú újszülöttek halálozásának csökkentésében nem olyan az előrehaladásunk, 1 mint szeretnénk. Ebben elsősorban a koraszülések hazai szinte speciális gyakorisága a ludas. Hiszen az újszülött veszélyeztetettségének elsőrendű tényezője: születési súlya. Minél kisebb súllyal jön a világra, annál törékenyebb az élete. A koraszülés okait orvosok széles köre kutatja. Szülészek, gyermekgyógyászok küzdenek ellene. Igyekeztek legyőzni az okok között nagymértékben gyanúsítható művi terhességmegszakítások káros gyakorlatát, ami igen kemény diónak bizonyult. És aránya éveken át jóval meghaladta az élve- születésekét. Erről ma már múlt időben beszélhetünk. Következményeit érzékeljük azonban, éppen a koraszülések makacsul stagnáló arányában. Biztató jel viszont: az országos 10.5 százalékon belül elég nagy a szóródás. Vas megyében például 8,2 százalék volt 1978-ban. Nyilr vánvalóan ennek is tulajdonítható, hogy a csecsemőhalálozás is mintegy kétharmada az országosnak. Hasonlóképpen élen jár Komárom. Nógrád megye. Legkedvezőtlenebb a kép Szabolcsban (30,7 ezrelék), Tolnában (28,5 ezrelék) és a fővárosban (27,2 ezrelék). Ez utóbbi adat okainak kutatása alaposan feladja a leckét. Mert amíg Szabolcsban a helyenként még mutatkozó elmaradottság, a fővárosban alighanem az urbanizáció okozta ártalmak fedezhetők fel az okok között. A dunántúli megyék jó eredményeiben az élet- színvonal és nyilvánvalóan a csecsemő- és gyermekvédelem, nem kevésbé a következetes terhesgondozás tükröződik a jó eredményekben. Az utóbbi pozitív jelenség egyik lényeges feltétele lehet a további előrelépésnek. Természetesen a mai formalitások sallangjai nélkül. Helyettük érdemi, módszeres gondozással lehet elejét venni sok elvetélt terhességnek. Főként akkor, ha már a gyermekkorban megkezdődik a nevelés az egészségkultúrára. Ha 1 a családi életre nevelésben otthon és az iskolában egyaránt megtaláljuk a gyermekhez szóló megfelelő hangot. Ha a házasság előtti tanácsadás nemcsak kötelező lesz, hanem szükségessé, igényeltté lép elő... MINDEZT FELSOROLNI sem kevés. De meg kell szívlelni, hogy a csecsemő- halálozás értéke egyéb, kedvező egészségügyi mutatóinkhoz hasonlóan tükrözze fejlettségünk általános fokát. Lukács Mária Külföldön is újdonság! Automatizált öntés a Finomszerel- vénygyárijan (Tudósítónktól): Világviszonylatban is újdonságnak számít a kisnyomású kokillaöntés. Ezt az egyik legkorszerűbb öntési technológiát s gépi berendezését az egri Finomszerel- vénygyórban, a gyártásfejlesztési főosztály és a szerszámüzem szakemberei saját kivitelezésükben tervezték meg és készítették el. Egy új öntési eljárás- bevezetését több gyártási gond is sürgette, mivel a bervai termékek viszonylag Vastagabb falú alumínium öntvényeinek előállítása eddig kézi öntéssel történt, részben házilag, részben külső vállalatok kooperációjával készült el. A korszerűtlen gyártás miatt rendkívül magasra ugrott a selejt, bizonytalanná tette a gyártást. Az (Fotó: Pásztor Tibor) új eljárással a korábbi nagyon kedvezőtlen, 40—50 százalékos anyagkihozatal helyett 95 százalékos az anyag hasznosítása. így csökken az újraolvasztási. tisztítási költség is. Gombnyomásra, a zárt terű kemencében a folyékony fém a felszálló csövön feltölti a zárt kokillót. A forma megtöltése örvénylés mellett történik, így lényegesen jobb az öntvény szerkezete. tömörsége. A formatartási idő után a felesleges fém visszasüllyed az olvasztótégelybe. a szerszám nyi\ majd egy robotelszedő lép működésbe. Az öntő mentesül a nehéz fizikai munkától, a megolvadt fém öntésétől., A dolgozónak már csak annyi a dolga műszak közben, hogy az elkészült alkatrészeket ellenőrizze, tárolja. A bervaiak automatizált öntőgépe jól vizsgázott az üzempróbán. Sorozatban ontja a pneumatikus léghengerek alkatrészeit. Simon Imre Az Akadémia 140. közgyűlése Húsok, mázsák és forintok Beszédes statisztika áll össze, ha a Heves megyei Húsipari Vállalat tevékenységét, termelését vesszük nagyító alá. Ki gondolná, például, hogy a lakosság 150 ezer sertést adott el tavaly a húsiparinak? És azt ki tételezné fel, hogy ez a mennyiség eddig az utóbbi évek csúcsát is jelenti? A sertéshizlalásban, -nevelésben a kistermelők aránya nagyon figyelemre méltó. Szarvasmarhából 16 500-at szállítottak be a vállalat járművei. Ez a mennyiség is több, mint amilyen az előző évi volt. Köztudott, hogy külkereskedelmi forgalmunkban a hús fontos arányban részesül. Csak innen, Heves megyéből élő sertést 13 500-at, élő szarvasmarhát pedig 4000-et vittek el a határainkon túlra. Az előző húsz, a második tétel pedig több mint harminc százalékkal múlja felül az előző évit. Vágott marhát pedig 5600-at értékesítettek az exportőreink, ami 42 százalékos növekedést jelent a korábbi tényhez képest. Levágtak összesen 250 ezer sertést és 15 500 szarvas- marhát. A sertésből három, a szarvasmarhából 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábba]?.' Mi jutott mindebből a mi asztalunkra? Ez sem mellékes. Húsból annyi, amennyit á központi elosztás juttatott, összefoglalóan: időnként még értékesítési gondokkal is küszködtek az üzletek. Húskészítményekből az összesítés 47 100 mázsát mutat ki. Érdekes módon: a .kereslet csökkent, mert az árak emelkedtek és manapság már a vevők kisebb mennyiségeket kérnek szalámiból is, sonkából is, mint korábban. Hány emberrel győzték ezt a termelést a vállalatnál? Alig többen, mint ezren dolgoztak összesen. Kevesebben voltak, mint amennyit foglalkoztathatlak volna a terveik szerint. Amiből az is következik, hogy a plusz százalékokat a termelékenység javára kell írni. Ha közöljük, hogy az árbevételük meghaladta a másfél milliárdot, bizonyára meglepő számot hallunk. Ez a tény majdnem százmillióval nőtt a tervben meghatározott mennyiség fölé. Egyenes következménye a „szép” nyereség is. Itt is kissé szokatlan szám következik: 62 millió forint. De nehogy azt képzelje bárki, hogy a vállalat dolgozói szép summákat kaptak a nyereségből. Csak hét napnak megfelelő forintmennyiség jutott nekik. Hogy hová lett a többi? Belekerült abba a bizonyos „nagy kalapba”, ami a ti’öszt tulajdona. Hogy ez így nem egészen fedi azokat a törekvéseiket, amelyek szerint a jobb munkáért nagyobb boríték is jár? Az igaz. De hát — ettől a mostani tény még semmit sem változik. (gmf) Budapesten ma kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia 140. közgyűlése. Az eseményre a fővárosban kerül sor, de természetesen az egész országot érinti. Nemcsak azért, mert az Akadémia országos testület, hanem azért is, mert a különböző akadémiai bizottságok ma már a testület keretein belül, de a helyi sajátosságok figyelembevételével, gondos felmérésével, a regionális problémák megoldásával segítik mind a tudomány, mind pedig a gazdasági élet fejlődését. A debreceni bizottság a Tiszántúl, a miskolci Észak-Magyarország, a pécsi a Dél-Dunán- túl, a szegedi a Dél-Alföld, a veszprémi pedig a Dunántúl nyugati és északi részének sajátosságait szem előtt tartva végzi munkáját. A tudományra — és így a Magyar Tudományos Akadémiára, a magyar tudományos élet legtekintélyesebb szervezetére — egyre nagyobb feladat hárul. Manapság a gazdasági fejlődés záloga éppen a tudomány és i a technika legújabb eredményeinek mind gyorsabb behatolása a mindennapi tevékenységbe. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán is sok szó esett a tudományról, szót kaptak a tudományos élet képviselői is. A határozat leszögezi, hogy a párt igényli a tudomány részvételét nemcsak a tudományos kutatásban, hanem az élet más területein is. A 140. közgyűlés egyben tisztújító közgyűlés is lesz. Az Akadémia választott tisztség- viselői beszámolnak a legutóbbi öt évben végzett munkáról, ami nem csekély. Az Akadémia ugyan az ország tudományos kutatóinak csak mintegy tíz százalékát fogja ösz- sze, súlya azonban ennél sokkal nagyobb. Az akadémiai intézetek kutatási területe felöleli a tudomány minden ágát. A magas szintű elméleti természettudományos kutatások mellett foglalkoznak olyan témákkal is, amelyek eredményei közvetlenül a gyakorlatban alkalmazhatók — nem a jövőben, hanem már ma is. A társadalomtudományok művelői az átfogó társadalmi mozgások, jelenségek mellett foglalkoznak a mindennapok gyakorlatához tartozó kérdések elemzésével, s felméréseikkel, javaslataikkal alkotó módon járulnak hozzá az egész országot, az életünket érintő kérdések megoldásához. Az öt napig tartó eseménysorozaton az Akadémia osztályai .külön-külön üléseken ismertetik tudományuk eredményeit és jövőbeni feladatait, amelyek teljesítése nemcsak a tudomány, a tudományos kutatók, hanem mindnyájunk érdeke. Zádor Erika Befejeződött az ifjú kémikusok országos versenye Vasárnap befejeződött Győrött az ifjú kémikusok Irinyi János középiskolai versenyének országos döntője. A háromnapos versenyen — 19 megye és a főváros képviseletében — 116-an adtak számot tudásukról, felkészültségükről. Az ezt megelőző helyi versenyeken pedig- 5900- an vettek részt. A zsűri öt ■kategóriában hirdetett eredményt, s valamennyiben öt díjat adott ki. A gimnáziumi első osztályosok kategóriájában Sza- niszló Péter, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Gyakorló Gimnáziumának tanulója; a szakközépiskolai első osztályosok között Áment Erika, a pápai . Türr István Óvónőképző Szakközépiskola tanulója; a vegyipari szakközépiskolák első osztályosainak kategóriájában Bottyánszky János, a budapesti Thalí Károly Vegyipari Szakközépiskola tanuló ja, a gimnáziumok második osztályosai közül Máih Csaba, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanulója, a kémiát kiemelt órában tanuló második osztályosok vegyes kategóriájában pedig Németh Gábor, a budapesti Pet.rik Lajos Vegyipari Szak- középiskola tanulója lett az első. A makiári egyesület parancsnoka Ötuen eu — önkéntes tűzoltóként Öt.ven év magy idő: ennyit töltött önkéntes, szolgálatban Törő József, tűzoltó százados. Bár már 71 éves, s légen nyugdíjba ment, jó egészségnek örvend, és a szolgálatban ma is helytáll: a makiári egyesület parancsnoka. A felszabadulás évfordulójának alkalmából többedmagával megkapta ő is az 50 éves aranykoszorús szolgálati érmet. Ekkor kérdeztük meg az eltelt évtizedekről, munkájáról, életéről. — Ügy tudom, hogy nagyon régi ez a makiári egyesület.-. — Valóban, IR98-ban alakult, már a 80 éves jubileumán is túl vagyunk. — Ebből a nyolcvan esztendőből elég sok időt töltött ennél az alakulatnál. Milyen volt régen a tűzoltóélet? — Azelőtt majd. minden legény beállt a tűzoltók közé," mert nem volt semmi okosabb időtöltési lehetőség a faluban. A - tűzoltóság volt a kultúra „gazdája” is. Különböző összejöveteleket tudtunk szervezni: bálokat, .színielőadásokat. Bemutattuk a többi között a Janika című vígjátékot, aztán játszottuk Moliére-tői az. Űrhatnám polgár című darabot, meg még sok mást. Megt.a- núltunk olyat is, amit nem engedtek bemutatni, lefújták az előadást.- Ezenkívül volt egyesületi termünk, sói] I könyvvel. Sok bálon részt vehettünk, mert a magunk évente tartott' összejövetelein túl. hivatalból megjelentünk valamennyi falusi táncmulatságon is. Vonzó volt tehát a fiatalok számára mindez, de nemcsak ebből állt az élelünk: tűzvédelmi ellenőrzésekre is jártunk, meg aztán oltani is kellett, ha jött a tűz. — Nehezebb, vagy könnyebb mostanában a tűzoltók munkája? — Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni- Régen nem volt olaj, gáz, elektromos vezeték: ezek új veszélyforrások. Kevesebb azonban a nyílt tűz, mert valamikor ez, volt nagyon fenyegető: a szabadban .tárolt terménybe, vagy a zsúpfedélbe bizony könnyen belekapott a mozdony, vagy a nyílt tűzhely szikrája. — Emlékszik-e valamilyen nagyobb tűzre? — Sok volt ezalatt az ötven év alatt. Most egy 1958- as eset van az eszemben. Éppen az úttörőrajunkkal gyakorlatoztunk, amikor riasztottak bennünket egy lakás, tűzhöz. Azonnal rohantunk és eloltottuk a pajtásokkal. A „gyakorlat” jól sikerült. — Többször volt olyan is, hogy hajnalban a legszebb álmunkból vertek fel bennünket. de azt hiszem, erőnkhöz képest mindig helvt álltunk. — Milyen ma a tűzoltóegye sülét összetétele,, vonzó-e a fiatalok számara az önkéntes tűzoltói munka? — A jelenleg dolgozó negyven főnek fele 18 éven aluli. Van úttörő és ifjúsági rajunk is. Azt hiszem, szívesen vállalják a munkát. Igaz, nem olyan ma már tűzoltónak lenni, mint régen, hiszen ezer másféle időtöltési lehetőség is van- így is azonban egyfajta közösséget jelent ez az .egyesület. Rendszeresen találkozunk egymással. havi négyórás továbbképzést hallgatunk végig, meg minden hónapban egy vasárnap gyakorlatozunk. Ha versenyre készülünk, mindennap találkozunk. Nagyon érdekesek, vonzóak ezek a versenyek. Legtöbbször jól szerepeltünk: az egyesületi szobánk falát számos oklevél díszíti. — Hogyan zajlik le egy riasztás? — Ha riasztani kell a csapatot, az láncszerűen történik. Nappal nincs Is ezzel nagy gond. mert a tagok többsége egy helyen: a téesz gépállomásán dolgozik. Ezért pillanatok a-latt föl tudnak készülni. Akkor lassúbb, ha éjszaka. történik a riasztás, ilyenkor még a tsz traktorosát is föl kell kelteni és kihozni a gépet, mert bizony nekünk nincs saját járművünk a fecskendők vontatására. — Milyen becsülete ran a 1 >•;-nltnr-naV Maklá I'OI i ? ( — Azt hiszem, megbecsülnek bennünket: ellenőrzésekkor nagyon szívesen látnak. — ötven év nagy idő a szolgálatban- Folytatja-e még ezt a munkát? — Amíg erőmből futja es egészségemből, addig nagyon szívesen. A fiatalokat nagyon szeretem, s ők is kedvelne!^ engem. Nagyon sokat átadhatok nekik eddigi munkám tapasztalatából. — Köszönöm a beszélgetést, s jó egészséget kívánok! Gábor László Mmm.® 1980. májúi» hétfő i
