Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-05 / 103. szám
•HAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NPH üjsäii AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 103. szám ÁRAt 1,20 FORINT 1980. május 5„ hctfö | Sajátosságok É rdekes rádióriport “ hangzott el a közelii múltban az oktatása re- j formról, a pedagógusi hi- : vatásról, a nevelői munka ■ nehézségeiről, gondjairól. A • riporter az Oktatásügyi Mi- íj nisztérium egyik vezetőjé■ vei beszélgetve, a követ■ kezőképpen fogalmazott: a : pedagógusok annyira túl : vannak terhelve, hogy az ■ már a tűréshatár közelé- I ben van. Ezzel akarta • a : szakma nehézségeit ecse• telni, s a hallgatókkal meg■ értetni, hogy ném minden- j napi gondokról van szó. A : minisztérium illetékese is ; elismerte a pedagógusok ■ túlterheltségét, azonban : korántsem fogalmazott ■ annyira élesen, mint a ri■ porter. S bizonyára igaza | is volt. Hiszen „felgyorsult : világunkban” a túlterhelt• ség általánosnak mondha- : tó, akármelyik szakmát te- : kintve is, és a gondok meg■ oldását bizonyára nem a j sarkított vélemények, há- : nem a kellő intézkedések : segítik. ■ Tévedés ne . essék, senki ; sem akarja a pedagógusi ■ munkát, az azzal járó fel- ! adatokat kisebbíteni. Min- | den kj tisztában van azzal, ; hogy a bölcsödétől kezdve ■ az egyetemekig bezárólag ■ a pedagógusok nevelik a : jövő generációját, s mun• kájuk nem csupán a jelen- : nek, hanem a jövőnek is ; szól. S azt is mindenki • tudja, hogy emberrel, em- j berekkel foglalkoznak. De ; az emberrel való foglalko• zás nem csupán e pálya ■ jellemzője. Emberrel fog- : lalkozik az orvos is, a közli igazgatási hivatalnok is, ■ csak amíg a tanár eseté- : ben az ember tanítvány- ; ként, addig az orvos ese• tében betegként, a hiva- j talban pedig ügyfélként je- : lenik meg. j De visszatérve a példá• hoz, a riporter a nagyon ■ élesen sarkított vélemény- ! nyel tulajdonképpen azt ; akarta kifejezni, hogy a ; túlterheltség kovetkezté• ben a pedagógusok ember- : feletti munkát végeznek, ■ amit szinte már alig le- í hét elviselni. S ezzel ezt a : hivatást kiemelte a többi ; közül. Ami aztán a halJga■ tóban ellenérzést keltett ! volna, ha a minisztériumi ; illetékes nem „tette volna ■ helyére a dolgot”. S jól ■ tette, hiszen társadalmunk- : ban — még egyszer elis• merve a pedagógusi mun- j kát —- nincsenek és nem is : lehetnek olyan szakmák, 5 pályák, amelyek a többiek ■ rovására vannak kiemelve, j Közhelynek tűnhet a meg- ; állapítás, de napjainkban ■ ugyanúgy szükség van a ■ lakatosra, az eszlergályos- ; ra, mint a rend s zers z;erve• zőre, vagy ugyanúgy el■ képzelhetetlen az élet a ■ biológus, az uránbá- : nyász nélkül. A z természetesen más • " kérdés, hogy min- : den szakmának megvannak ; a sajátosságai, és az ebből • fakadó sajátos nehézségei. ; De a kohász munkája pél• dául csupán fizikai érte■ lemben nehezebb a jogá■ szénái, s ezért nevetséges ; is lenne a szakmákat ilyen ■ szempontból összehasonlí■ tani. A mérce egyébként is ■az: az adott 'területen, ki S hogyan végzi munkáját. Kaposi Levente Lázár György fogadta Berthold Beitzet Lázár György, a Minisztertanács elnöke vasárnap a Parlamentben fogadta a Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására Magyarországon tartózkodó Berlliold Beitzet, a Krupp Müvek felügyelő bizottságának elnökét. (MTI fotó, Tóth István felv. — Népújság telefotó — KS) „Nem szabad elfeledkeznünk. . Emlékezés a fasizmus A második világháború befejezése a hitleri Németország fölött aratott győzelem közelgő 35.- évfordulója alkalmából a Magyar Partizán Szövetség Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága vasárnap koszorúzási ünnepséget rendezett a rákoskereszt- túrd Közma utcai temetőben .a Mártírok emlékművénél. Az egybegyűltek azokra emlékeztek, akik a náci koncentrációs táborokban, a fasizmus véres gaztetteinek következtében életüket vesztették. Gáspár Gyula, a NÜB vezetőségi tagja beszédében egyebek közt hangsúlyozta: — Különös hálával és szeretettel gondolunk a Szovjetunióra, amelynek legnagyobb része volt a győzelem kivívásában, s amely a fasizmus elleni harcban a legtöbb áldozatot hozta. Most, amikor megemlékezünk a háború és a fasizmus áldozatairól, nem elég, ha csupán a múltra gondolunk. Egyidejűleg ismételten meg kell fogadnunk, hogy az újfasizmus, a militarizmus minden megnyilvánulásával szemben a legélesebben, a leghatározottabban fellépünk. bárhol és bármilyen formában jelentkezzék is. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az egykori hitlemártírjaira listák és a neofasiszták a föld számos országában aktívan tevékenykednek. Ezért ■ ,napjainkban is éberségre. , harcos': antifasiszta magatartásra van szükség. A beszédet . követően elsőként a NÜB nevében November László elnök, Szőnyi János titkár és Gáspár Gyula koszorúzott. Ezután a koncentrációs táborok volt foglyainak képviselői helyezték el a Mártírok emlékművénél a, kegyelet virágait. (MTI) Szovjet sajtó napja Május 5-én ünnepük a Szovjetunióban a sajtó napját: 1912-ben ezen a napon jelent meg Pétervárott a Lenin alapította Pravda első száma. Moszkvában 11 központi napilap jelenik meg, s külön központi lapot ad ki valamennyi szövetségi köztársaság. A szovjet hetilapok, folyóiratok és egyéb időszakos kiadványok száma jelenleg 4838, éves példányszámuk pedig 3 milliárd 120 millió. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap Moszkvába utazott, ahol a KGST Végrehajtó Bizottságának 95. ülésén vesz részt. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjet- únió budapesti nagykövete is. (MTI) Hazaérkezett a magyar szövetkezeti küldöttség Vasárnap hazaérkezett Montrealból az a szövetkezeti küldöttség, amely Szlame- niczky Istvánnakaz OSZT soros elnökének vezetésével a magyar szövetkezeti mozgalom képviseletében részt vett a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának ülésén. A kb- ülésen megvitatták az elmúlt négy esztendő munkájának legfontosabb tapasztalatait, valamint az SZNSZ ez év októberében Moszkvában sorra kerülő XXVII. kongresszusának előkészületeit. A magyar szövetkezeti delegáció tárgyalt a kanadai szövetkezeti mozgalom vezetőivel a két ország szövetkezeti szerveinek gazdasági együttműködéséről. Hősi napok emlékezete Az egykori harcosok, partizánok baráti találkozóival megkezdődtek a győzelem napjának ünnepségei a Szovjetunióban. A Honvédő Háború veteránjai egykori csaták színhelyén idézik fel a hősi napok emlékét: a tengerészek például Szevaszto- polban találkoztak, ahol a város védői annak idején hősies harcot vívtak a támadók ellen. A partizántalálkozó színhelye Brjanszk volt: a háború napjaiban ezen a környéken a partizánok ezrei tevékenykedtek. A moszkvai csata egykori résztvevőit a szovjet főváros látta vendégül, a hét végén pedig nagyszabású találkozóra gyűltek össze Volgográd- ban a sztálingrádi csata ma is élő résztvevői, velük együtt sok ezer fiatal, akik a győzelem napja tiszteletére rendeznek ifjúsági találkozót. Munkában a hóeltakarító gépek Májusi tél a Mátrában Fehérbe öltözött a M.átra május első vasárnapján-. Hajnalban Kékestetőn megkezdődött a havazás és délben már összefüggő hóréteg borította az ,.ország tetejét’’. A hőmérséklet a déli órákban nulla fokig süllyedt. A hegyek magasabb részeit Mátraházától fölfelé mindenhol hótakaró borítja. A friss hó rátapadt a fák ágaira, a helybeli lakosság véleménye szerint ez a vasárnap inkább a decemberre, mint a májusra emlékeztetett. A látványosságot fokozta, de a lakosság számára az már nem jelentett örömet, hogy a Maira ezúttal fehér és zöld színű ruhát visel. Míg a magasabb hegyeket hótakaró borítja, a Mátra alacsonyabb részein már lombruhát öltöttek a fák,. ki- zöldült az aljnövényzet és sok színben nyílnak — most kissé fázósan meghúzódva — az erdei vadvirágok. A Mátra főútvonalait tegnap a Heleintóí orateban végigjárták a hoeftakarít© gépek, Mátraháza és Kékes- tető térségében sóval szórták le az utakat. A Mátra főútvonalai mindenhol járhatók, de a magasabb hegyeken a jeges, latyakos, csúszós útfelület nehezíti a közlekedést. A havas eső és a lehullott hó, mint arról a KPM Egri Közúti Igazgatóságának illetékesei tájékoztatást adtak, nem okozott zavart a megye többi útjain sem, bár a csúszós útfelület miatt nem art-- -a... teteizott óvatosság. Elhunyt Joszif» Broz Tito A JKSZ Központi Bizottságának Elnöksége, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnöksége vasárnap este ( gyászfelhívásban tudatta az ország munkásosztályával, a dolgozó néppel, az állampolgárokkal, a nemzetekkel és nemzetiségekkel, hogy Tito elnök elhunyt. ★ Joszip Broz — aki később vette fel a Tito nevet — 1892. május 25-én született a horvátországi Kumrovec faluban, szegényparaszti családban. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte. 1907-től 1910-ig Sisakon lakatosmesterséget tanult. 1910-ben a Horvátországi és Szlavóniai Szociáldemokrata Párt tagja lett. 1911-től három éven át' előbb Zágrábban, majd Csehország, Ausztria—Magyarország és Németország'nagy gépgyáraiban dolgozott, s került kapcsolatba a munkásság harcával. Az első világháború kitörése után háborúellenes propaganda terjesztése miatt letartóztatták és bebörtönözték. Szabadulását követően az orosz frontra került, ahol megsebesült és orosz fogságba esett. 1917-ben megszökött a fogolytáborból és bekapcsolódott az 1917 júliusi pétervári munkásmegmozdulásokba. Később az omszki internacionalisták soraiban fegyverrel harcolt a Nagy Októberi Szpcíalista Forradalom győzelméért. 1920-ban hazatért és. Zágrábban belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. 1927-től a fémmunkás szakszervezet zágrábi területi bizottságának titkáraként tevékenykedett. Forradalmi nézetei és tevékenysége miatt többször elbocsátották, le is tartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. 1928-b,an kommunista propaganda vádjával ötévi szigorított börtönt szabtak ki rá. Kiszabadulása után fölvette a Tito nevet és illegalitásba vonult. A Jugoszláv Kommunista Párt Horvátországi Területi Bizottságának tagjaként részt vett a JKP Központi Bizottságának munkájában; 1934-ben beválasztották a párt politikai bizottságába. A jugoszláv küldöttség tagjaként 1935-ben Moszkvában részt vett a Komintern VII. kongresszusán, s tagja lett a Komintern balkáni .titkárságának. Egy évvel később a JKP Központi Bizottsága szervező titkárává választották, s pártja döntésére hazatért Moszkvából. 1937- bon megválasztották a Jugoszláv Kommunista, Párt főtitkárává. Vezetése alatt, 1941. július 4-én fogadta el a párt azt a határozatot, hogy a megszállók és a hazaárulók ellen fegyveres harcot kell kezdeni. A második világháború idején Tito a jugoszláv népfelszabadító hadsereg és a partizánalakulatok főparancsnoka. Ebben a tisztségében elévülhetetlen érdemeket szerzett Jugoszlávia népeinek a fasiszta megszállók ellen vívott 1 önfeláldozó harcában, az ország felszabadításában, majd később — a felszabadító harc eredményeire támaszkodva — a soknemzetiségű szocialista állam megteremtésében. Miként a fegyveres harcban, a háború utáni időszak szocialista építőmunkájában is kiemelkedő szelepet játszott. 1953-ig a kormány elnöke és honvédelmi miniszter, 1966-ig pedig a JKP, illetve a JKSZ Központi Bizottságának főtitkára. 1966-ban a KB elnökévé, az 1909. évi IX. kongresszuson pedig a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökévé választották meg. 1945-től betöltötte» a fegyveres erők főparancsnokának, 1953-tól pedig Jugoszlávia államelnökének (köztársasági elnökének) a tisztségét; utóbbi posztra öt alkalommal újraválasztották. 1974-ben Tito Jugoszlávia örökös elnöke lett. Joszip Broz Tito fáradhatatlan tevékenységét több magas kitüntetés is méltányolta: legutóbb 1977-ben nyolcvanötödik születésnapja alkalmából tüntették 1 ki hazájában a Nép Hőse Érdemrenddel. Ugyanebből az alkalomból a Szovjetunió Legfelsőbb' Tanácsa az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta Tito elnöknek, a Szovjetunió nagy barátjának, a kimagasló internacionalistának. Tito egész életét a munkásmozgalom, a proletárforradalom eszméinek szolgálata töltötte he. a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeként írta he nevét korszakunk történetébe. Az. anti- imperialisla harc élvonalában küzdve, az el -nem kötelezeti országok mozgalmának egyik megalapítójaként és vezéregyéniségeként, óriási nemzetközi tekintélyét mindenkor a békés egymás mellett élés alapelveinek' érvényesítéséért vetette latba. Azt vallotta, hogy Jugoszláviának szocialista úton, soknemzetiségű egységes államként kell előrehaladnia, nemzetközileg az el nem kötelezett országok mozgalmának tagjaként, s hogy fejlesztenie kell a párt- és államközi kapcsolatokat a szocialista országokkal.
