Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTRARUNK: A wilanówi kastély i vendégei A VILÁG NEM ISMERI — és a dolog jellegénél fogva nem is isn'erheti — a Varsó mellett sorra került szovjet—francia csúcstalálkozó valamennyi részletét. Mégsem túlzás azt állítani, hogy az egye'emes vissz­hang lényege egyfajta fellélegzés. Leonyid Brezsnyev és Giscard d'Estaing megbeszélése az enyhülési folya­mat megtorpanása óta nem az első. de eddig kétség­telenül a leglátványosabb jele egy olyan ténynek, amely a jelenlegi kiélezett helyzetben különösen fon­tos lehet. Arról van szó, hogy ismét bebizonyosodott: Washington szövetségesei korántsem követik egysége­sen az életveszélyes kalandok politikáját. Kiderült, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok kon­centrált erőfeszítése a Carter-kabinet által a világra erőszakolt veszélyes folyamat megállítására, megér­téssel találkozik a legfontosabb nyugat-európai orszá­gok vezetői részéről. Gromiko párizsi útja, Schmidt bonni kancellár moszkvai látogatásának előzetes híre után a Varsó melletti csúcstalálkozó újabb reményt adhat azoknak, akik hisznek a politikai józanság és értelem diadalában. A TALÁLKOZÓ TÉNYÉBEN egyfajta jótékony folytonosság érvényesül: a hatvanas években is a lát­ványos szovjet—francia közeledés volt az enyhülés nyitánya. Nem véletlenül nevezték a két ország kap­csolatát azóta többször ,.az enyhülés tengelyének”. Hosszú esztendők óta rendszeresek a Szovjetunió és Franciaország legfőbb vezetőinek személyes találko­zói. (A francia elnök legutóbb tavaly tavasszal járt Moszkvában.) A két ország politikusai mindig han­goztatják, hogy találkozóikon nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról esik szó, hanem áttekintik az egyete­mes kérdéseket is. .4 LENGYEL KIRÁLYOK REZINDENCIÁJÁN, a wilanówi kastélyban lefolyt találkozó színhelye ön­magában is emlékeztet arra, milyen pusztításokat okozott a vendéglátó országnak — és egész kontinen­sünknek — a két világháború. Maga a csúcstalálkozó pedig a konkrét eredményektől függetlenül — puszta tényében is — rendkívüli hatással lehet arra. hogy megálljon „a szakadék felé sodródás” mostani ten­denciája. Washington nem titkolja, hogy „villámcsa­pásként” érte a találkozó híre. Talán e villám éles fényénél végre megértik a Fehér Házban, hogy Nyu- gat-Európa nem kivan egyszerűen bizonyos tengeren­túli tervek „terepe” lenni Harmat Endre Brezsnyev fogadta Hie Verdatet Leonyid Brezsnvev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Ilié Verdetet, a Román Kommunista Párt KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagját, Románia miniszterel­nökét. aki hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. A meleg, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Alekszej Koszigin. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta hogy komoly lehe­tőségek vannak a szovjet— román együttműködésre ezen belül a gazdasági kap­csolatok továbbfejlesztésére. Ilié Verde! átadta Leonyid Brezsnyevnek és a szovjet vezetőknek Nicolae Ceauses- cu üdvözletét. Leonyid Brezs­nyev ugyancsak üdvözöPe Nicolae Ceausescut és a román vezetőket. 11 szovjet-francia csúcstalálkozó után A Varsóban lezajlott szov­jet—francia csúcstalálkozó a világközvélemény és a nem­zetközi sajtó széles körű fi­gyelmét váltotta ki. — Az Elysée-palotában rámutatnak: H varsói csúcs- találkozó célja az volt, hogy elősegítse a két ország kö­zötti párbeszéd felújítását egymás álláspontjának jobb megismerése útján — hang­súlyozza az Agence France Presse híradása. Georges Marchais, az FKP főtitkára, a csúcstalálkozó­val kapcsolatban adott nyi­latkozatában kijelentette: „Ügy gondoljuk, hogy ez a találkozó rendkívül jó dolog volt.” Egon Bahr. az SDP orszá­gos ügyvezetője, televíziós nyilatkozatában hangsú­lyozta: „Helmut Schmidt kancellár mindig azt az ál­láspontot képviselte. hogy bármilyen lehetőséget fel kell használni a dialógusokhoz. Ezért mi kedvezőnek tartjuk azt, hogy Giscard d’Estaing és Leonyid Brezsnyev Var­sóban találkozott”. „A legfontosabb ’az, hogy ismét megindult a párbe­széd" — hangsúlyozta a szov­jet-francia csúcstalálkozót értékelve Willibald Pahr osztrák külügyminiszter. MADRID A lapok brüsszeli tudósí­tásaikban rámutatnak, hogy a találkozót a NATO és a Közös Piac köreiben kétféle módon fogadlak: egyrészt attól való félelemmel, hogy a találkozó megtöri „a Nyu­gat egységét”, másrészt pe­dig azzal a reménnyel, hogy segítségül szolgálhat egy új párbeszéd kialakításához a keleti tömbbel. Azt is meg­állapítják, hogy a francia elnök visszaadta a kölcsönt az Egyesült Államoknak, amely az utóbbi időkben annyiszor „elfelejtett’ kon­zultálni nyugat-európai szö­vetségeseivel. LONDON Az angol kormány és sajtó alig leplezett rosszallással fogadta, hogy Giscard d’Es­taing a szövetségesek meg­kérdezése vagy tájékoztatása nélkül találkozott Varsóban Leonyid Brezsnyevvel és ez­zel a legmagasabb szinten újította fel a kelet-nyugati párbeszédet. A The Daily Telegraph dühös vezércikke Brezsnyev nagy diplomáciai sikerének könyveli el a találkozót, ami a lehető legrosszabbkor jött a carteri vezetés miatt amúgy is kiábrándult NATO- nak. hen—Moszkvának Az Olasz Nemzeti Olimpiai Bizottság kedden szavazott az olimpiai részvétel kérdéséről. A szavazás eredménye: „részt veszünk" — 2.9 :3 szavazatarányban, két tartózko­dással. (Népújság tele fotó—AP—MTI—KS) ' _ . Ká SZÖUL: Csői Kju Ha dél-koreai államfő kedden elfogadta Sin Hjon Hvak miniszterelnök- nek és 20 tagú kormánva 16 tagjának aznap benyúj­tott lemondását. Az ellenzéki új demokrata párt 43 képviselője keddén lemondott parlamenti man­dátumáról, tiltakozásul a rendkívüli állapot kiterjesz­tése és a parlament bezárása miatt. A katonai vezetés hétfőn bezáratta a pártok székhazait és büntetés terhe mellett betiltott mindenféle politikai tevékenységet. MOSZKVA: Folyamatos munkával tel­nek a hétköznapok a Szaljut 6- űrállomáson. Az űrhajósok készülnek a Progress-/, teher­űrhajó lekapcsolására is: az űrhajót már ré^m kirakod­ták, az üzemanyagot átszi,- vattyúzták. s a teherűrhajó hajtóművével pályamódosí­tást is végrehajtottak. Karnyújtásnyira az olimpiai láng meggyújtásától Moszkva készen áll u olimpiára 3. Oldalakon lehetne írni a moszkvai olimpia központjá­tól keletre fekvő izmajlovói stadionról, az űj sportcsar­nokról — a súlyemelők ép­pen a most folyó szovjet bajnokságon világcsúccsal avatták —. az uszodáról, s az ott felépült testnevelési főiskoláról, vagy a délre fek­vő lóversenypályáról. De nem mehetünk el csak úgy a délnyugati városrész mellett sem. amelv az utóbbi évtize­dekben gyors ütemben fejlő­dőit. Itt épült fel az olimpiai falu. Három év alatt készült el Nvikolszkaja .község he­lyén. A Lenin-dtjas Sz. J. Kyikolávics tervezte, aki tag­ja volt a Kongresszusi Pa­lota tervezőgárdájának is. A falu körülbelül 106 hektáron terül el. a Verhánszki és a Micsurin körút között. Hiva­talosan június 27-én nyitják meg. Jelenleg területi ren­dezés és kisebb szerelési munkák folynak a hatalmas területen. Vendéglátónk V. V. Bara­nov, az olimpiai falu tájé­koztató osztályának helyet­tes vezetője. Tőle tudjuk meg. hogy a 16 darab 18 emeletes házban több mint tízezer sportoló ’akhat majd kényelmes szobákban. A ma­gyarokat a 13-as számú épü­letben helyezik el. A falu tervezett építési költsége 102 millió rubel, amelyből csak a kulturális központ 13 mil­lió rubelt emésztett fel. Tí­pusépületeket húztak fel, ezért olcsóbbak a vártnál, bár az egyedi épületek töb­be kerültek a tervezettnél. Az egész falut az olimpia után két-három hónappal át­GlMwwög UNiü. május 21., szerda adják a moszkvaiaknak. Ki­sebb átalakítások után 13 ezer fővárosi lakos veszi birtokba. — A falu három fő öve­zetre oszlik — mondja ven­déglátónk. — Lakó-, nem­zetközi és kisegítő övezetre. A lakóövezetben csak spor­tolók és sportvezetők tartóz­kodhatnak, elhelyezésük két- három szobás lakásokban történik. A szobák 32 és 46 négyzetméteresek. A szobá­kat két-két sportoló lakja majd. A földszinten az olim­piai küldöttségek raktárait helyezik el, míg a legfelső emeleteket tartalékként üre­sen hagyjuk. A második emeleten a delegációk veze­tőinek lakosztályait találjuk. A nemzetközi övezetben tar­tózkodhatnak külön enge­déllyel az újságírók és azok, akiket kivételesen egy-egy alkalommal a faluba been­gednek. Itt találjuk a Nem­zetek terét és itt húzzuk fel érkezési sorrendben a nem­zetek lobogóit, s természete­sen itt lesz a falu ünnepélyes megnyitója is. Itt működik majd a falu igazgatósága H. J. Ivanovicsnak, az olimpiai falu polgármesterének irá­nyításával. A kisegítő öve­zetekben raktárak, gazdasági épületek vannak. — A faluban kereskedelmi centrumot is létrehozunk. Benne japán, nyugatnémet cégek, a GUM és a CUM dolgozói árusítanak. Széles körű szociális szolgáltatások­ra is sor kerül a faluban. A legjobb szakemberek az óra­javítástól kezdve a fodrá­szaton át a eipőjavításig mindent elvégeznek. — Miért pont itt épült fel az olimpiai falu? — Csendes, tiszta levegőjű helyet kerestünk, ahonnét viszonylag gyorsan el lehet jutni a versenyek színhelyei­re. Ezt itt találtuk meg. Kö­zel vannak a metróállomások is. A környéken kevés az üzem, jó a városra való rá­látás, vannak természetes tavak, erdők, pihenhetnek, kikapcsolódhatnak az olim­pikonok. Rendelkezésükre áll még egy kisstadion, három tornaterem, szabad létesít­mények. tíz szauna, három úszómedence. A hivatalos edzőpályák ugyanis nem itt, hanem a Lenin Komszomol Autógyár sporttelepein és környékén vannak kijelölve. Ide tartozik még. hogv a vallásos soortolóknak ima­helyeket és temolomokat is éoítettiink, lelkigvakorlstuk végzéséről a szovjet egyházi szervek gondoskodnak. Per­sze az élet vidámabb olda­lairól sem fe’a'l' eztünk meg. Létesült mozi és színházte­rem, bál- és játékterem. Orosz és idegen nvelvű könyvtár is nyitva tart majd a faluban. — Mindig beszédtéma ihien vaoy 1 versenyeken az étkeztetés biztosdása. Itt ho­gyan oldják meg? — Az éttermek elkészül­tek és é’!el-nannal üzeme'ni fosnak. Négy fő éttermünk­ben egvs7e>Te néavezer em­bert tudunk étkeztetni. F.r- dekes'éekónt említem me", hogv a faluban nem fosunk főzni. A kezeiben építettünk esv ételgvárat s ez félkész áruval lát el bennünket. Konyháinkon ezeknek a fel- dolgozása folv'k majd. A vá­laszték sokrétű lesz. az igé- nvekook és a kivár«"aoknak rn»r,f’e!"lőöni A sooe’áiis ké­réseket e'őre be kell maid jelenteni és azt is. ha vala­melyik olimoiai csanat salát masát akaria kosztolni stzük- sé°es. hogv felkészüli ünk. hol tájolhassák ezeket az A faluban tett sétánk ta­pasztalata igazolta az elmon­dottakat. A töké'etes kénye­lem. a nrectz szervezés, a nagyságrendek lenyűgözik a látogatót, mint ahogy ké­sőbb hasonló benyomásokat kelt bennünk a krilatszkojei dombok közt húzódó, festői helyen létesített evezőspá­lya. íjászpálya, az országúti kerékpárosok versenypályája és a kerékpárcsarnok. Az evezőspályát már a tévé jó­voltából megismerhették ' a magyar nézők is. A sparta- kiád alatt itt bonyolították le a kajiak-kenu versenyeket. A kerékpárcsarnokot viszont csak most építették fel. A szinpomoás látnivaló mély benyomást gyakorol az ép­pen itt-tartózkodó olasz, francia és spanyol turisták­ra is. Hangos felkiáltások­kal. sajátos temperamentu­mukkal adnak hangot tet­szésnyilvánításuknak. A csarnok átmérője 108 méter. A tető területe 19 és fél ezer négyzetméter. A négy pontra felfüggesztett tetőn akár egy Moszkvics gépkocsi is nyugodtan közle­kedhetne. Alul vasalt beton fogja össze a tartóoszlopo­kat, Azt mondják az itteni­ek: a világ legnagyobb fe­dett kerékoárpályáját építet­ték fel, három kör rajta egy kilométer, a 9 méter széles repülőfalnak 42 fokos a dő­lésszöge. A pálya felépítése valóban nagyon érdekes. Középen a 200 méteres futópálya vörös, olasz import műanyagból ké­szült. A gyorsítóoályarész zöld színű, míg a versenypá­lya szibériai fenyőfából ké­szült. Rugalmas, nem fékezi a gumikat, minden kényes szakmai igényt kielégít. A pályát hatezer, tégla színű műanyag kagylóülés fogja körbe. Az olimpia után. 1981- ben itt rendezik meg a fe­dettpályás junior EB-t is. (Folytatjuk) Fazekas István BELGRAD: ^ Belgrádban közölték, hogy több mint kétezer család vált hajléktalanná a Dél- Szerbiát sújtó vasárnap e*ts földrengés miatt, amely epi­centrumában, a Kopaonik- hegységben, a Mercalli-»ká- lán 8,5 fokos erősségű volt, és amelyet hétfő éjfélig öt- ven, kisebb-nagyobb erejű földmozgás követeit. Liu Sao-csi utolsó napjai Éliás Béla. az MTI tudó, sítója jelenti: PEKING t* A kanton! esti lap, naplószerű feljegyzést kö­zöl Liu Sao-csi volt ál­lamelnök utolsó napjairól. A lap szerint a súlyosan be­teg és eszméletlen Liu Sao_ csit pokrócba csavarva 1969. .október 17-én ,szállították a kajfengi ideiglenes börtönbe, amelyet a kínai hadáéreg egysége őrzött, A fogoly ke­zelésére kirendelt orvosok és ápolók nem érintkezhettek a külvilággal. Bár mindjárt a kezdet- kezdetén megállapították, hogy intenzív beavatkozásra és hatékony orvosságokra lenne szükség a beteg életé­nek megmentéséhez, veleme. nyűket elutasították és kö­zölték, hogy csak a „helyi viszonyoknak megfelelő” ke­zelést alkalmazhatják. Ilyen körülmények között tartották életben az „ismeretlen be­teget”, meglehetősen primi­tiv kezeléssel és mesterséges táplálással Az örök elutasi- túlag válaszoltak a kezelő személyzetnek arra a kér­désére is, hogy az elkerülhe­tetlenül bekövetkező halál előtt családtagjai, vagy hoz­zátartozói meglátogathatják-e a beteg foglyot. Ily módon Liu Sao-csi, vagyis a „név­telen beteg” teljesen magára hagyatva halt meg 1969. no­vember 12-én, a kora reggeli órákban. Holttestét az ideig­lenes börtön. az egykori banképület alagsorában, egy korábban arany őrzéé're használt páncélcellában he. lyezték el. 1969. november 15-én. va­lamivel éjfél után katonai dzsip hajtott be a kajfengi krematórium udvarára. A dizspen gondosan bebugyo­lált holttest volt. A kremató­rium ügyeletesével közölték a kísérő katonák, hogy a tetemet azonnal el kell éget­ni. mert ragályos betegség­ben hunvt el. A krematóri­um nyilvántartásába a követ­kezőket jegyezték be: a ha­lottégetést igénylő neve: Liu Juan. Címe: xxxxx katonai egység. A halott neve: Liu Vej-huan.g. Életkora: 71 év. Neme: férfi. A hamvakat tartalmazó urna száma: 123. „Liu Sao-roj. aki a forra­dalmi harcok évtizedeiben számos álnevet és fedőnevet viselt, tragikus körülmények között bekövetkezett halála után ismét álnéven süllyedt el a hamis vádak tengeré­ben, de hamvait megőrizte a kajfengi krematórium 123, számú urnája” — írja egye­bek között a kan ton i esti lap. ...................^ V. V. Raranov (jobbról) az olimpiai falu felépítéséről ad tájékoztatót (Fotó: Falus István)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom