Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-20 / 116. szám

Képaukció — évente háromszor A kiállításon Az :iukció, a műtárgyak nyilvános árverésen való el­adása, évszázados múltra' te­kint vissza. 1616-ban Hollan­diában tartották az első ilyen rendezvényt. Magyar- országon 1910-től rendszere­sített művészeti aukciókat a Magyar Gyűjtők Egyesülete, az úgynevezett „Szent György Céh”. Hú® év alatt az ötvenedik A felszabadulás után a Bizományi Áruház Vállalat rendezett aukciókat először 1957-ben. Ezek még úgyne­vezett művészeti nagyaukci­ók voltak, amelyeken képe­ken kívül iparművészeti tár­gyak is a kalapács alá ke­rültek. A mo-.ani aukciókon festmények, grafikák kerül­nek árverésre — évente há­rom alkalommal. Az első képaukciót 1960 októberében tartották és a közelmúltban ünnepelte a Bizományi Áruház Vállalat ötvenedik képaukciójának megrendezését. „Ez idő alatt mintegy 10 ezer festmény cserélt gazdát — írja Kiss- né Sinko Katalin, a BÁV ellenőrző becsüse. — Bizo­nyára a magyar festmény- állomány jelentős és jellem­ző része.” Az árverés anyagát a Bi­zományi Áruház felvevőhe- l-.’ein gyűjtik. Az aukciót megelőzően hirdetések útján hívják fel az eladni szándé­kozók figyelmét e _ lehetősé­gekre, de ezenkívül is fel­vehetnek a becsüsök jó kvalitású, művészi értékű képeket aukción való érté­kesítésre. Zsűrizik, védik A képeket a Magyar Nemzeti Galéria és a Szép- művészeti Múzeum munka­társaiból álló zsűri bírálja el; amelynek feladata a mű valódiságának megállapítá­sa. a minő-égi válogatás. Sokszor il an alkalommal kerül elő k.jpangó, egy-egy festőéletmű vagy nemzeti műkincsállományunk szem­pontjából fontos mű. A mú­zeumi zsűri ilyenkor vé­detté nyilvánítja a műtár­gyat — amelyet nem vihet­nek ki az országból (az or­szágon belül bármikor elad­ható!), s amelynek adatait a múzeumok tudományos cél­ra nyilvántartják. Az aukció az eladók és vevők, a gyűjtők, az érdek­lődők, a művészet kedve­lőinek találkozási helye. Az árverést megelőző kiállítás — amelyet a MOM Csörsz ut- 'cai Szakasits Árpád Műve­lődési Központjában rendez­nek — igazi kulturális ese­mény. Hiszen olyan, ma­gántulajdonban levő mű­vekkel ismerkedhetnek itt a látogatók, amelyek megte­kintésére máskor nem nyí­lik alkalom. A budaoesti és vidéki múzeumok is gyakran vá­sárolnak az aukciókon — gyűjteményük hiányait ki­egészítve. Rendszeres vásár­it i Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, csakúgy, mint a pécsi. a kaposvári, a hódmezővásár­helyi, a szegedi, a szolnoki múzeum. Képek és prak Az árverésen a piac tör­vényei — . a kereslet ás kí­nálat viszonya, s a divat közvetlenül alakítják, vál­toztatják az árakat. Itt vevő és eladó egyaránt megbizo­nyosodhat afelől, hogy a műtárgy valóban á kereslet­nek megfelelő áron cserélt gazdát. A kikiáltási ár csak irányt ad, az az összeg, amelyen alul nem értékesí­tik a tárgyat. Már a Bizo­mányi Áruház Vállalat által rendezett ötödik, hatodik képaukciótól kezdve általá­ban megduplázódtak a ki­kiáltási árak. 1960-ban, az első képauk­ción 119 festményt árverez­tek, s közülük 75 talált gaz­dára, a 161 milliós kikiáltási ár helyett 221 millió forint­ért. Húsz évvel később 230 képből 202 kelt el. 2,371 millió forint kikiáltási ár helyett 4,477 millióért. Az első képakució legdrágább képe — 18 ezer forint! — Benczúr Gyulának a Buda­vár bevétele című festmé­nyéhez készített tanulmánya volt. De annak, idején nem vették meg Egry József Balatoni tájképét, sem Csók mindössze kikiáltási áron, 2200 forintért keit el Kúsz­ta József Virágcsendélete. Húsz év telt el, s Egry József Napsütéses Balaton című olaj pás ztelljét 110 ezer forintra „verték” fel a 65 ezer forintos kikiáltási ár­ról. Csók István festményé­ért 90 ezer. Fényes Adolf Csendéletéért 65 ezer és Gulácsy Lajos önarcképéért ugyancsak 65 ezer forintot ajánlottak. Az általános gazdasági té­nyezőkön kívül a tudomá­nyos kutatás eredményei, a szakirodalom publikálásai, a kiállítások, a művészei „tehedezése”, mind-mind be­folyásolják az árakat, a ke­reslet alakulását és a divat változásit. Egy-egy festő élelmükiáilítása vagy mo­nográfiája után érezhetően felszöknek az árak. (így a Magyar Nemzeti Galéria­beli Mednyán.szky-kiállítás után is.). Kallódó műkincsek Képet nemcsak esztétikai indítékból, hanem értékmeg­őrzés céljával vásárolnak vi­lágszerte. Egy amerikai köz­gazdász összehasonlította az arany, az olaj és a műkin­csek árváltozásait, értékálló­ságát. A legrövidebb időn belül a legnagyobb — sőt —- fantasztikus ás állandó ér­téknövekedést a műtárgyak körében tapasztalt. Nagyon gyakori, századok óta ismétlődő jelensége a művészeti életnek, hogy egy- egy kiemelkedő tehetséget életében vagy még azután is hosszú ideig nem ismer-, nek fel. Műveiket nem érté­kelik, nem tartják becsben. Egyik legismertebb késői felfedezés Greco művészete. Vagy közismert, hogy Csont- váry évekig kallódó ouevre- jét nem tekintették érték­nek, holott ma mór legbe­csesebb nemzeti kincseink között tartjuk számon. Paál László 1877-ben így írt öccsének: „amióta festő vagyok, még soha ilyen nyo­morúságos helyzetben nem voltam ... Olyan képeket, amiket egy évvel ezelőtt 1000 frankért adtam el, alig tu­dok most 200—300 forintért e'adni.” Ma pedig erdei táj­képéért a Bizományi Áruház ötven aukciója során a leg­magasabb árat — 270 ezer forintot — fizettek! István Virágcsendéletét. S Kádár Márta Folyik az árverés (MTI Fotó -1- KS) — Ne viccelj, öregem! — válaszol a kis majom. — Még azt mondanák rólam, hogy törtetek! ★ Emlékiratait írja az anyakoca: „A legkisebbik fiamra ko­rán felfigyeltek az illeté­kesek. Hnm-arosan kiemel­ték .... Üjévi malacpecse­nyét csináltak belőle...” ★ Panaszkodik a varjú a verébnek: — Képzeld, mit találtak ki már megint az tikosok! A legújabb takarékossági intézkedések értelmében le kell adni a szárnyainkat. Elsejétől mi is gyalog já­runk! — Tudom, de állítólag a sasé megmarad!!! — Figyelj csak ide, ba­rátom! — mondja az ele­fánt a fákon ugrándozó majomnak. — Az őseid közül többen emberré vál­tak. Te miért nem igyek­szel, miért nem követed elődeid példáját? Autóval az olimpiára A külföldi kirándulás, az idegen tájak megismerése ma már szinte el sem kép­zelhető személygépkocsi nél­kül. Id n, az olimpia eszten­dejében, jó néhány honfitár­sunk tervezgeti már a moszkvai autós túrót. Mi. lyen jó tanácsokkal láthat, juk el a Szovjetunióba ké­szülő gépjármű.tu la jdonoso- sokat, erről kérdeztük az Ál. lami Biztosító szakembereit. —- A Szovjetunióban — el­lentétben a hazai gyakorlat­tal — nincs általános köte­lező gépjármű-felelősségbiz­tosítás. A magyar autósok tehát csak akkor érezhetik magukat biztonságban, ha rendelkeznek határozatlan időtartamra szóló cascó.btz- tosítással. Ha valaki az út során véletlenül kárt szenved. azt tanácsoljuk, hogy feltétlenül hívjon rend­őrt és az összeütközés körül­ményeiről vétessen fel jegy­zőkönyvet. Ezután rögtön je­len1 k ezzék valamelyik INGOSSTRAKH- GOSS- TRAKH. vagy INTOURIST- irodába.n. A károkról készül­jön részletes jegyzőkönyv, a vontatási költséget és egyéb kiadásokat pedig számlával kell bizonyítani. Ezek hiá­nyában' ugyanis nem lehet érvényesíteni a kárt- Előfor­dul az is. hogy a külföldi károkozó felajánlja, hogy' ki­Társadalmunk szerkezeté­nek változását nyomon kö­vető. hat.részes televíziós film forgatását kezdték meg a napokban a tv munkatár­sai. Az alkotók — Kapusi Imre író, szerkesztő-riporter, valamint Korompai Márton rendező — a szociológia, az urbanisztika, a köz-gazdaság eredményeit és eszközeit fel­használva kívánnak képet nyújtani ' a ' munkássá válás­ról, vizsgálva a változás okait is. Egy éve született meg az első televíziós filmszocioló­giai sorozat, amelyet az „Emberek a tanyákon” cím­mel sugároztak. A 9 reszes dokumentumfilm a mai ta­nyavilág életét, alapvető szolgáltatásokkal való ellátá­sát, művelődésügyét mutatta be — nagy sikerrel. Az egy évvel ezelőtti epizódokhoz szorosan kapcsolódik a most készülő sorozat. Az amatőr filmesek orszá­gos fesztiválja ünnepélyes díjkiosztással vasárnap be­fejeződött Szolnokon. A három napig tartó sereg­szemlére 123 filmet küldtek el az amatőr alkotók, ezek­ből negyvenkilencet perget­tek le a versenyvetítéseken, előzetes válogatás után. A zsűri a módosított fesz­ti válszabályzat értelmében arany-, ezüst- és bronzdiplo­mákat ítélt oda a legjobb Kutyamamák beszélget­nek: — Nem tudom, kitől örökölte az én fiam a lus­taságot. Egész nap csak lágyakét fogdos — mondja az egyik. — Ne panaszkodj! Az én kölyköm éjjel-nappal a szukák után koslat! — pa­naszkodik a másik. — Ez mind semmi! — szól közbe a harmadik mama. — Az én drágalá- tos fiam az összefogdosott legyeket koslatás közben odaajándékozza a szukák- nak! ★ Vonósnégyes szabadtéri hangversenyét hallgatja a közelben két tücsök. kalapáltatja a sérülést, ideiglenesein mozgásképessé leszi a kocsit. Ha ezt elfo­gadja a magyar autós, ügyeljen arra, hogy .írásban rögzítsék: nem teljes kárté­rítés történt. Ellenkező eset­ben ugyanis előfordul, hogy a szovjet fél annak tekinti a javítóit, éppen a magyar autós nyilatkozatára hivat­kozva. Nagyon lényeges az is, hogy csak olyan szöveget írjunk alá, amit értünk. — Mi a helyzet a casco, val utazókkal? — A biztosító csak abban az esetben tud segítséget nyújtani — ezt viszont a magyar autós vétlensége esetén is megteszi —, ha annak ' határozatlan időtarta­mú hazai cascója van. Taná­csoljuk, hogy az olyan ütkö­zésnél. amikor teljesen moz­gásképtelenné válik az autó, az INGOSSTRAKH-kon ke­resztül telefonon vagy te­lexen azonnal közöljék ve­lünk a gépkocsi pontos tar­tózkodási helyét. A Szovjet­unióból a roncs hazaszál­lítása rendkívül drága, és igen nehéz szállítóeszközhöz jutni. Azonban azt mégsem javasoljuk az üavfe'eknek, hogy maguk döntsenek a tönkrement gépjármű sorsá­ról, ugyanis a Szovjetunió­ban a roncskocsinak szinte jel kepe» ára van. A dokumentumfilm első epizódja emberi sorsokon keresztül mutatja be a ha­gyományos paraszti életet élőket, a régi életforma meggyökerezettjeit. önálló „fejezet” Ingázók címmel a faluból naponta eljárók hely­zetét vizsgálja, s a falujuk­tól távolabbi városokban munkát találók, a múnkás- szájjásokon lakók életébe is betekintést nyújt a sortízát. A tv-stáb a paraszti tár­sadalom iparosodását jól tükröző Debrecenben forgat., s a következő hetekben Sza- bolcs-Szatmár megyében ve­szik filmszalagra a kettős gazdálkodást bemutató ré­szeket. A dokumentumfilm-soroza- tot a tervek szerint az év végén mutatja be a televí­zió. (MTI) produkciók elkészítőinek. Így aranydiplomát kapott Káldy László „Előítélet nél­kül”, Gulyás László „Rit­musok telefonra” és Buesek Tibor—Horváth Péter „Ki­egészítő tananyag” című filmjéért. Az utóbbiak el­nyerték az AF ’80 nagydíját is. Három amatőr filmes ezüst-, kettő pedig bronzdip­lomát vehetett át művészi munkája elismeréseként. — Csodálatosan tudnak hegedülni az emberek is! — áradozik az egyik. — Kézzel könnyű! De próbálnák meg lábbal, ahogy én csinálom! ★ A vakondokfeleség kor­holja a férjét: — Te csak itt lődörögsz egész nap, a kamra üres, télire nincs egy szem en­nivalónk! Bezzeg a mókus szorgalmas volt. Egész nyá­ron dolgozott, gyűjtött, be­készítette a télirevalót. — Rá is fázott! — vá­laszol gúnyosan a párja. — Most leltároztak nála. Egy csomó anyaggal nem tud elszámolni!!! Kiss György Mihály MAI MŰSOROK HASID KOSSUTH . 8.27 Eszmék faggatása. 8.57 Nótacsokor. 9.44 Jakab vagy nem Jakab? 10.05 MR 10—14. 10.35 Zenekari mu­zsika. 11.40 Az elmés ne­mes Don Quijote de la Mancha- 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény könyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 14.32 Népi zene. 14.40 Testamen­tum. .15.10 Grieg: F-dúr vonósnégyes. 15.28 Nyitni- kék. 16.05 Zengjen a mu­zsika! 17.07 Fiatalok stú­diója. 17.32 Peter Pan (filmzene). 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hói nem volt. .. 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.30 Esti magazin. 19.15 A holdbéli csónakos. 19.55 Modern széncsata. 20.25 Népi zene. 21.05 Ország, város. 21.35 Operettek. 22-15 Sporthírek. 22.20 Indokína fél évszáza­da. 22.30 Schumann: Spa­nyol szerol mi dalok. 22.50 Meditáció. 23.00 Ze­nekari muzsika. PETŐFI 8.33 Társalgó 10.33 Zene. délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 12.23 Barkácsolóknak. 13.28 Éneklő ifjúság. 14.00 Ket­tőtől hatig ... 18.00 Tip­top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Nép zeneked­velőknek. 19.15 Marasztal­nálak májusom. 19.20 Vé­leményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak. _ 20 33 Mindenki könyvtára.’ 21.07 A tegnap slágereiből. 21.53 Népi zene. 22.30 Könnyű­zene. 23.15 A dzsessz a 70-es években. SZOLNOK 17-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás, 17,05 .. H ar mád vi rá gzás' ’. Nyug­díjasok műsora. Zenés arc­képcsarnok. Szerkesztő­riporter: Karosai Nagy Éva. 17.45 Művészportrék, színháztörténeti érdekessé­gek- Modem drámai törek­véseik színpadunkon. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. Louis Armstrong trombi­tál. A 20-ik miskolci tv- fesztiválról jelntjük. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika. (Képviselőjelölő gyűlés volt tegnap este Kenézdőn — sajtótájékoz­tató a BNV-n.) 18.25 Lap- és műsorelőzetes. 8.00 Tévétoma. 8.05 isko­la-tévé (isim.) 14.15 Iskola­tévé (ism.). 16.15 Gólya­vári esték. 16.50 Csak gye­rekeknek! 17.15 Hetvenki­lenc tavasz. 17-35 Mindenki iskolája. 18.40 Kirgizia ősi emléked (dók. film). 19.05 Tévetame. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-hínadó. 20.00 Anna Karenina (an­gol fi lm.sorozat). 20.55 Csil­lagvárosi tanulmányút. 21.20 Moszkva, az olimpia városa. 22.25 Tv.híradó 3 > 2. MŰSOR , 20 01 „Gyere, te lepke, szállj kezjeimre. . •” 20.45 A virágok élete (lengyel kis- ftlm). 20.55 Tv-híradó 2. 21.20 A sorompóőr halála (NSZK bűnügyi film). 22.15 Hajnal. 1980. május 20., kedd Filmszociológiai sorozat Hatrészes Véget ért a 27. országos amatör fesztivál Szolnokon (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom