Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

?!LAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! jßfmwwBg, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA I XXXI évfolyam, 114 szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. május 17., szombat Dönteni ? I Mert dönteni kell. Kéz- l feltartással jelezni, < hogy a határozat mellett £ vagy ellene foglal-e állást / az, akinek joga és köteles- ) sége a jövőt formálnia a ' megbízói, választói, polgár- ' társai vagy munkatársai / I nevében. Ha tartózkodik, , azzal is a véleményét feje- i zi ki. Ez az a bizonyos sem < mellette, sem ellene, ami- ( nek sokféle oka lehet. Ese- í tenként még a felelősség / elhárítása is. Mondván: $ rajtam nem múlott, hogy < így alakult, mert én tar- < tózkodtam. Akár így, akár úgy: akik- > nek joguk és kötelességük, < azoknak dönteniük kell. í ^ De hát minek az alap- £ } ján döntenek vagy: még in- ^ j Uább — dönthetnek? Meny- > i nyíre a maguk ismeret- < anyaga az állásfoglalásuk í ^ alapja? Mondjuk akkor, ? 1 amikor a nagyvállalat igaz- ) gatósági ülésén az egyik ( esztergályos a távlati fej- í lesztés koncepciójáról mond < 5 igent vagy nemet. Hogy j < nemet is mondana? Tété- í '> lezzük fel. A másik példa: 5 < a tanács „egyszerű” tagja a s < költségvetés tételeinek fel- < > osztását teszi mérlegre és < az ülésen kézfelnyújtással ) < fejezi ki a véleményét a ) < javaslatról. 1 Milyen ismeretek alapján < i teszik ezt az egyik vagy a \ másik esetben? Mennyire > < tudnak az ügy részleteiben í < elmélyülni a valóság tala- < 5 ján? Lássuk be, erre csu- ) \ pán egyetlen lehetőségük 5 van: odafigyelni az elöter- $ jesztés szövegére. Ha úgy tetszik: feltétlenül elfogad­va mindazt, amit a testület vezetői vagy a szakembe­rek kimondanak. Szép és szükséges is a bizalom. Utóvégre a mi társadalmunk nem a becsa­pásra épül. Tehát bíznunk kell egymásban. Bíznunk a vezetőkben és a szakembe­rekben is. Hogy ennek alap­ián viszont teljesen feles­leges „testületesdit” játsza­ni. hiszen az ilyen demok­ratikus beleszólási lehelő­ség csupán csak formali­tás? Hiszen mindent a ve­zetők és a szakemberek döntenek el, úgy tetszik. Márpedig ők sem csodalé­nyek, egyenként sem. együt­tesen sem azok. Ebből az is következik, hogy szemé­lyiségük befolyásolja el­képzeléseiket. véleményü­ket, de — uram bocsát — még gyarlóságaik is közre­játszhatnak a javaslataik megfogalmazásakor. Bizonyára több példát is tudna bárki felsorolni ar­ra. hogy egy-egy helybéli vezető mennyire ..meghatá­rozója” mindannak, ami ott. helyben történik vagy tör­ténhet. A beleszólás joga és le­hetősége azonban tény. Te­hát ez a demokratikus mód­szereink bizonyítéka is. És az is tény, hogy mai gya­korlatunk sem a csúcsok ; csúcsát jelenti. Egyfelől úgy is lehet a továbbfejlesztést serkenteni, hogy a javas­latok még több indokot tartalmaznak, mint eddig, de — akár két-három meg­oldást is. Másfelől — a döntésre jogosultak érdek­lődjenek az ügyek iránt még lelkesebben, mint ed­dig. Menjenek és kérdezős­ködjenek. Akik pedig vá­laszolnak nekik, ne sajnál­ják tőlük a tényeket. Döiöeni — felelősséggel — <*.<*& így lehet. Ä. Molnár Ferenc ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A PARLAMENTBEN A Varsói Szerződés elősegítette a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség csökkentését Borbóndi János beszéde j Az európai szocialista or- \ szágok védelmi közössége, -a Varsói Szerződés szervezete megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak pén. teken az Országház kong­resszusi termében. A dísz- ünnepségen részt vett 'Lazar György, a Minisztertanács elnöke. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Berecz János és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetői. Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, Csémi Károly vezérezredes, honvé­delmi államtitkár és Rácz Pál külügyi államtitkár. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Jurij Andreje- vics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyaror­szági képviselője és Vlagyi­mir Ivanovics Szivenok, ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. A HimnusiZ elhangzása után Korom. Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi. zottság' titkára a díszön nép­ség elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a Var­sói Szerződés tagállamainak jelenlevő budapesti nagykö­veteit. Megnyitó beszédében a Varsói Szerződés megte­remtésének kiemelkedő nem­zetközi jelentőségét méltat­va hangsúlyozta: létrehozá. sáliak szükségességét: az el­múlt negyedszázad igazolta. A szervezet megbízhatóan eleget tett — és tesz ma is — küldetésének: fontos té­nyezője a békének, a nem­zetközi biztonságnak és a társadalmi haladásért foly­tatott harcnak. A jelenlegi feszült, kiélezett nemzetkö­zi helyzetben a fegyverkezési hajsza fokozásában érde­kelt imperialista körök min­dent elkövetnek az enyhülé­si folyamat visszafordításá­ra. A Varsói Szerződés tag­államainak csütörtökön nyilvánosságra hozott nyi­latkozata és felhívása isme. telten rámutat mindannyi­unk felelősségére, és ten­nivalóira annak érdekében, hogy áthatolhatatlan gátat emeljünk egu új háború ki- robbantásának útjába — mondotta egyebek között Ko­rom Mihály. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyel - lese mondott ünnepi beszé­det. — 1955. május 14-e. a Var­sói Szerződés 1 aláírásának nanja a békéért és a nem­zetközi biztonságért vívott harc jelentős állomásaként került be a történelembe. Az emberiség történelme során < ekkor jött először létre olyan politikai és katonai szövet­ség. amelynek alapvető célja az abban részt vevő orszá­gok függetlenségének. sza­badságának. elért vívmányai­nak megvédése és a béke megőrzése. Ma már negyed Díszünnepséget tartottak a Parlamentben a Varsói Szerző­dés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. (Népújság teleíotó — MTI század tapasztalata bizonyít­ja, hogy a Varsói Szerződés minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Európában hozzájárult a háború megakadályozása- ■ hoz, elősegítette a béke meg­szilárdítását, a nemzetközi feszültség csökkentését és a békés egymás mellett élés erősödését. Harmincöt évvel ezelőtt az emberiség történelmének leg­kegyetlenebb háborúja a hit-, leri fasizmus teljes verese, gével végződött. A világ népei azt remél­ték, hogy a békés építés kor­szaka következik, a fasizmus szétzúzása figyelmeztetésül szolgál majd azoknak, akik újabb háborúra, a népek le­igázására törnek. Még be sem gyógyultak azonban a második világháború szörnyű sebei, amikor megkezdődött egy új szovjetellenes tömb kialakítása. Az Egyesült Ál­lamok akkori uralkodó körei olyan stratégiát dolgoztak ki, KS) amelynek lényege a világ­uralom megszerzése, a hala. dás és a szocializmus erői­nek szétzúzása, a kapitalista rendszer elveszett pozíciói­nak visszaszerzése volt. Megkezdték a különböző ka­tonai szövetségek létrehozá­sát, amelyek közül Európa számára a legnagyobb ve­szélyt az- 1949-ben megalakí­tott Észak-atlanti Szövet­ség — a NATO — jelentet­te. Léte önmagában is nyílt katonai fenyegetés volt, ag­resszív jellege azonban még erőteljesebben kidomboro­dott. amikor a hírhedt 1954- es párizsi egyezmény ratifi­kálásával zöld utat engedtek a nyugatnémet újrafelfegy- ver zésének. A szocialista országok kez­dettől fogva ellenezték, hogy a világot katonai tömbökre szakítsák. A hidegháborús légkörben a fenyegetés, az óriási méretű fegyverkezési hajsza, a gazdasági blokád (Folytatás a 2. oldalon) Salgótarjánból! Brutyó János Országgyűlési képviselő- jelöltjeivel — Brutyó Já­nossal, az MSZMP Közpon­ti Ellenőrző Bizottságának elnökével, valamint dr. Fan- csik Jánossal, a salgótarjá­ni Madzsar József kórház osztályvezető főorvosával — találkozott pénteken Salgó­tarján lakossága. A József Attila művelődési központ színháztermében megtartott választási nagygyűlésen Marezinek István megyei no píron tti t kár köszöntő szavai után Brutyó János lépett a szónoki emelvény­re és a többi között a kö­vetkezőket mondta: — Pártunk XII. kongresz- szusa körültekintően elemez­te országunk helyzetét, en­nek alapján megjelölte és határozataiban rögzítette a további feladatokat. E ha­tározatok szc gólnak alapul a következő évek tennivalói­hoz. amelyek megvalósításá­ra szólít választási felhívásá­ban a Hazafias Népfront is. Népünk helyesléssel fo­gadta ezeket a célkitűzése­ket — hangoztatta a szono%, de ahhoz, hogy pártunk ha­tározatai szerint végezhes­sük munkánkat, az egyetér­tésen túl jól kell ismernünk lehetőségeinket, és megin- kább azon kell munkálkod­nunk, hogy minden előre vi­vő kezdeményezés zöld utat kapjon és megvalósuljon. Hangsúlyozta: — El kell érnünk, hogy olyan közszel­lem váljék uralkodóvá, amelyben a legtöbb érték­mérő a munka, az elosztás alapja pedig a munka sze­rinti teljesítmény. Ezt követően dr. Fancsik János emelkedett szólásra. Beszédében egyebek között foglalkozott az értelmiség­nek a város életében ját­szott szerepével. — Az értelmiség — mon­dotta ma már nem húzódo­zik a tisztázó vitáktól, vé­leményt mond gazdasági, termelési, várospolitikai kér­désekről. hozzájárul a város arculatának, kulturális és szellemi életének formálá­sához. Debrecenben Kállai Gyula Választási nagygyűlést tar­tottak pénteken Debrecen­ben, a városi sportcsarnok­ban. A nagygyűlésen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnö­ke. Hajdú-Bihar megye 1. számú választókerületéinek képviselőjelöltje mondott beszédet. Bevezetőben uz ország, Hajdú-Bihar megye és Deb­recen felszabadulás utáni fejlődéséről, mai helyzeté­ről, gondjairól beszélt, ezt követően az időszerű nem­zetközi kérdésekkel foglal­kozott, majd a Hazafias Népfront munkájáról szólt. Már több évtizedes tapasz­talat bizonyítja — hangoz­tatta —. hogy o népfront- mozgalom alkalmas keret a közös munkára és mindazok tömörítésére, akik szocialis­ta céljainkkal egyetértenek. Az új társadalmi rend, a szocializmus, kezdetben csak a kommunisták programjá­ban szerepelt, s közvetlenül a munkásosztály érdekeit fejezte ki. Később — nagy­részt az ipari munkásság útmutatása alapján — a dolgozó parasztság is a szo­cialista építés útjára lépett. Természetes, hogy az értel­miség a két nagy dolgozó osztály mellé állt, segítette tár adalmi törekvéseik meg­valósítását. A szónok végül a nép­frontnak a választásokkal kapcsolatos tevékenységével a szocialista Magyarország pa r la ment j én ©k munkájá­val foglalkozott. Ezután dr. Bariba Tibor, az Elnöki Tanács tagja, a tiszántúli református egyház­kerület püspöke, Hajdú-Bi­har megye 10. számú vá­lasztókerületének ország - gyűlési képviselőjelöltje szó­lalt fel. Beszédében kiemel­te: hazánk állampolgárai között egyetértés és együtt­működés van világnézeti különbségekre való tekintet nélkül, azoknak a hazafias és humanitárius célkitűzések­nek a jegyében, amelyeket a kormányzat társadalmi­politikai programja megha­tároz és amelyeket a haza minden polgára a sajátjának érez. A népünk történeté­ben egyedülálló nsmzei egység, úgy alakult. ki, hogy a kormányzat az egész nem­zet javát szolgáló politikát folytat, az egész népre kí­ván támaszkodni; az ország lakossága pedig bizalommal viseltetik a kormányzat iránt. > Felemelték a hússertés felvásárlási súlyát Országos tanácskozás Gyulán Hazánkban több mint egy­millió család foglalkozik sertéstenyésztéssel. Az utób­Közös alap—kölcsönös segítség Ülésezett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozataiból adó­dó feladatok megoldása sze­repelt a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa pénte­ki ülése napirendjén a Gel­lert Szállóban. A tanácskozá­son részt vett és felszólalt Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője is. A 125 tagú testület sokol­dalú és termékeny vita után a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom feladatait summá­zó állásfoglalást fogadott el. A TOT meggyőződése, hogy a termelőszövetkezeti pa­rasztság a kongresszusi ha­tározatban megfogalmazott célokat magáénak tekinti és alkotó módon közreműködik megvalósításában — hangzik az állásfoglalás. Az országos tanács teljes egészében egyet­ért annak ismételt kinyilvá­nításával, hogy a termelőszö­vetkezeti parasztság a rrmn- - kasosztály szilárd ^aöweteége­se és közös helytállásuk alap­ján tovább erősödik szocialis­ta társadalmi rendszerünk politikai alapja, a munkás­paraszt szövetség. A tsz-ek és érdekképviseleti szerveik kiemelt feladatuknak tekin­tik, hogy a XII. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtását a mozgalom eszközeivel elősegítsék. A vitában elhangzottakat. Czimbalmos Béla főtitkár foglalta össze. Rámutatott: a tsz-ek felkészültségük, szer­vezettségük, anyagi és szel­lemi erőforrásaik szerint kü­lönböző módon tehetnek ele­get a határozatokból rájuk háruló feladatoknak. Az 1300- ból megközelítően félezer azoknak a közös gazdaságok­nak a száma, amelyek á szi­gorúbb követelményeket tá­masztó szabályozórendszer, a sok esetben kedvezőtlen ármozgások viszonyai közölt is képesek a termetes rend­szeres bővítésére. Közös ér­dek, hogy példájukat a többi szövetkezet is kövesse. Napirendre került a ter­melőszövetkezetek területi szövetségei mellett tevékeny­kedő kölcsönös támogatási alap működésének kérdése. Megállapították: a KTA jól szolgálja a szövetkezetek ér­dekeit. a tsz-ek 85 százaléka tagja a szervezetnek, amely «50 millió forinttal gazdál­kodik. s jó néhány gazdaság átmeneti anyagi gondjait enyhítette. Eddig azonban a rendelkezések nem adtak le­hetőségei,, hogy a különböző megyék szövetkezetei is se­gíthessék egymást ebből az alapból. Most — mmissster- tanácsi rendelet nyomóm — lehetőség nyílik országos köl­csönös támogatási alap lét­rehozására. amely szélesebb körben teszi lehetővé a szö­vetkezetei; körében a kölcsö­nök adását. bi időben sok észrevétel ér­kezett tőlük a háztáji ser­téstenyésztésben jelentkező gondokkal kapcsolatban az illetékes szervekhez. Ezek megvitatására országos ta­nácskozást rendezett pénte­ken Gyulán a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkársága, valamint a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Mint Lakatos Tibor, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a tanács­kozás előadója elmondta, a háztáji és kisegítő gazdasá­gok sertéstartásának fő gond­ja az, önköltség alakulásával — növekedésével — függ öasee, Aer. e téren jelcMitkező 2oödefc. csökkentése érdeké­ben eppen penteken lepett hatályba az a rendelkezés, awwáy a hússertés felvásár­lási súlyát az eddigi 95—115 kilóról 125 ki lóra emelte fel. Az. illetékes szervek ezen túiTnenően is arra töreksze­nek, hogy az összes vonatko­zó intézkedések összhangban legyenek a háztáji és a ki­segítő gazdaságok sertéste­nyésztőinek érdekeivel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom