Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-03 / 79. szám

Új (Fólytatás a 4. oldalról) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hazánk fel- szabadulásának 35. évfordu­lója alkalmából Kossuth-dijat adományozóit: A forradalmiság mai tar­talmát kifejező irodalmi munkásságáért, Lenin-élet- rajzáért Gyurkó László Jó­zsef Attila-díjas írónak. \ 'A környezet és tárgykul­túra tervezésében, fejleszté­sében elért eredményeiért Hornicsek László Ybl Mik- lós-díjas belsőépítésznek, az Üt-, Vasúttervező Vállalat munkatársának. Klasszikus operaszerepek­ben és a kortárs oratórikus ■művek megszólaltatásában elért eredményeiért Kincses Veronikának, a Magyar Ál­lami Operaház Liszt Ferenc- díjas magánénekesének. Realista prózájáért, iro­dalmi publicisztikájáért: Ko­lozsvári Grandpierre Emil, József Atilla-díjas ' írónak. Színpadi és televíziós ala­kításaiért, verselőadó művé­szetéért: Mensáros László, •Jászai Mari-díjas színmű- észnek, a Magyar Népköz- ámaság kiváló művészének, i Madách Színház tagjának. A zenei érettséggel és szí­nészi tehetséggel formált szerepeiért Miller Lajosnak, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magán­énekesének. Magas színvonalú, nem­zetközileg is elismert elő­adóművészi tevékenységéért Perényi Miklós, Liszt Fe­renc-díjas gordonkaművész­nek, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művészének, az Országos Filharmónia szólis­tájának. Humanista. antifasiszta szemléletű verseiért, költői Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában tar­tották meg szerdán este a magyar kultúra , napjainak megnyitó díszelőadását. Ha­zánk felszabadulásának 35. -évfordulója alkalmából a Szovjetunióban tíz napon át. nagyszabású kulturális ün­nepségsorozatot rendeznek a szocialista Magyarország kultúrájának, művészetének /megismertetésére. A szovjet főváros legna­gyobb, több mint ötezer né­zőt befogadó, korszerű kong­resszusi palotáját zsúfolásig megtöltötte a közönség. A vendégek soraiban ott volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Köz-i -nti Bizottság tit­kára, aki ; •. SZKP Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra érkezett a magyar kultú­ra Ina maira Moszkvába, va­lamint a felszabadulási es kulturális ünnepségeken reszt 'evő magyar küldött­ség, élén Pozsgay Imre kul­turális miniszterrel. Jelen volt a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak a felszaba­dulás évfordulójára a Szov­jetunióba érkezett küldöttsé­ge. Szakait József államtit­kár. .a KNEB elnöke,‘aki a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának ülése alkalmából tar­tózkodik a szovjet főváros­ban. Részt vett a megnyitó ünnepségen dr. Szűrös Má­tyás. hazánk moszkvai nagy; követe és nagy számban jöt­tek el. a Moszkvában dolgo­zó magvarok. Az ünnepségen Jvrij Ba- -ahas. a Szovjetunió kultu­rális miniszterének első he­lyettese üdvözölte a szovjet Művészek nevében a ma­kiváló munkásságáért Pilinszky Já­nos, József Attila-díjas köl­tőnek. M Klasszikus és mai balett- művek színre vitelé ért, kore­ográfust eredményeiért Sere­gi László, Erkel 'Ferenc-dí­jas koreográfusnak, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művé-vének, a Magyar Ál­lami Operaház balettigazga- tojának. A hazai bábművészet fej­lesztéséért, nemzetközi el­ismertetéséért. művészetpe­dagógiai tevékenységéért Szilágyi Dezsőnek, az Állami Bábszínház igazgatójának, a Magyar Népköztársaság ki­váló művészének. I A szobrászatban, különö­sen a kisplasztikában elcrl eredményeiért Vili Tibor, Munkácsy Mihály-díjas szob­rászművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vészének. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a szocialis­ta kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója alkalmából a „Magyar Népköztársaság kiváló művésze” kitüntető címet adományoz­ta: Agádri Gábornak, a Nem­zeti Színház Jászai Mari-dí­jas színművészének, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művészének, Avar Ist­vánnak, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas színművészé­nek, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művészének, - Balogh István Munkácsy Mihály-díjas alkalmazott grafikusművésznek, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művészének, Békés Andrásnak, a Magyar Álla­mi Operaház Erkel Ferenc- díjas rendezőjének, . a Ma­gyar Népköztársaság érde­gyar kulturális delegáció tagjait, majd Pozsgay Imre kulturális miniszter mondott beszédet. A megnyitó díszelőadást közvetítette a szovjet tele­vízió. (MTI) Ma nyílik meg Egerben a Helyőrségi Művelődési Ott­honban a • csuvas népművé­szeti kiállítás, Testvérváro­sunkban. Egerben e népmű­vészeti kiállítás megnyitása három jelentős tavaszi év­fordulóval esik egybe: V. I. Lenin születésének 110., a Szovjetuniónak a fasiszta Németország felett aratott győzelme és magvarország felszabadulásának 35. évfor­dulójával. A szocialista nemzetek kultúrájának gazdagsága fel­becsülhetetlen ■ értékű. Jelle­gére és formájára nézve vál­tozatos. tartalmában, szel­lemében nemzetközi. Ez a kultusz népeink közeledését, a kölcsönös megértés és a bizalom erősödését szolgál­ja. A kulturális együttmű­ködés terén a szocialista ál­lamok gazdag tapasztalato­kat gyűjtöttek össze. Ennek jellemzője, a formák rendkí­vüli eazda^súcn és hatásá­nak állandó növekedő e. Ma már mindennaposak a kü­lönböző kulturális fesztivá­lok, az irodalom, a művé­szet, a zene és a film szak­embereinek gyakori találko­zói; a művésze*! együttesek cseréié, s a kiállítások köl­csönös megrendezése. Heves meg ve és Csuvasia kulturá­lis kapcsolatai dinamikusan fejlődnek, a megye dolgozói- az elkövetkező napúkban kö­mes művészének, Déry Gab­riellának, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-dí­jas magánénekesének, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művészének, Fényes Szabolcs Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, . Horváth Sán­dornak, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színművészének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének. Jancsó Miklós­nak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Kossuth-díjas film­rendezőjének. a Magyar Népköztársaság érdemes művészének. Kékesi Máriá­nak, a Magyar Állami Ope­raház Liszt Ferenc-díjas magántáncosának, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének. Különíts Iloná­nak. a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezőjének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Kovács András­nál:, a Magyar Filmgyártó Vállalat Kossuth-díjas film­rendezőjének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Márkus Lász­lónak, a Madách' Színház Jászai Mari-díjas- színművé­szénél-:, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészé­nek, Maros Rudolfnak, Er­kel Ferenc-díjas zeneszerző­nek, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola , nyugal­mazott egyetemi tanárának, a Magyar Népköztársaság ér­demes művészének, Molnár István koreográfusnak, a Budapest- Táncegyüttes nyu­galmazott művészeti vezető­jének, a Magyar Népköztár­saság érdemes művészének, Marion László Munkácsy Mihály-díjas szobrászmű­vésznek, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészé­nek, Palcsó Sándornak, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magán­énekesének, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művé­szének, Pongrácz Péter, Lisz/t Ferenc-díjas oboamű­vésznek, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola tan­székvezető egyetemi tanárá­nak, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művészének, Szabó Vladimir. . Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafi­kusművésznek. a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vészének. Tarjáni Ferenc­nek, a Magyar Rádió és Te­levízió Szimfonikus Zeneka­ra Liszt Ferenc-díjas kürt­művészének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docensének, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes. művészének, Vámos zelebbről is megismerked­hetnek a csuvas népművé­szet gazdag anyagával. A művészetek terén elért ered­ményeink intenzív cseréjét további előrehaladásunk egyik legfontosabb tényező­jének tartjuk. A csuvas népművészet gyö­kerei a távoli múltba nyúl­nak vissza. Az ásatások so­rén feltárt leletek aríól ta­núskodnak. hogy a Közép- Volga vidékén a mai Csuva­sia területén a kézműipar, az ötvösművészet, a kovács- és fazekasmesterség, a szövő­ipar, a bőrkikészítés és a fa­faragás rendkívül fejlett volt. A kiállított tárgyak között többféle népviselet, külön­böző, használati tárgyak ta­lálhatók. Különösen változa­tos és szemet gyönyörköd te­fő a népművészét legfejlet­tebb ága. a hímzés gazdag anyaga, A hímzéshez szinte minden csuvas lány és asz- szonv értett, függetlenül at­tól, hogy milyen társadalmi réteeh»z tartozott. Eredetiek és változatosak a női ing­blúzok. menyasszony- és vő- legénVkendők. a ruha csípő- díszítésére- szolgáló tartozé­kok, a szarkák, a ,i aga csők 'hímzett csípödisz). huspués tuhja (ezüstpénzzel díszített női fcjdísz) a szűrőén (fejen átcsavart hosszú sál) a masz- mak (hímzett hajszalag), va­lamint a női ékszerek; halha Lászlónak, a Fővárosi Ope­rettszínház Kossuth-díjas főrendezőjének, a Magyar Népköztársaság ' érdemes műves zenek. A „Magyar Népköztársaság érdemes művésze” kitüntető címet adományoz­ta: Bállá . Ferenc né Megyeri Gabriellának, a Magyar Te­levízió vezető rendezőjének, dr. Baross Gábornak, az Eötvös Művészeti Együttes Liszt Ferenc-díjas vezetőjé­nek, Bozóky Istvánná Barta Máriának, a Szegedi Nemze­ti Színház színművészének, Benedek Árpádnak, a József Attila Színház Jászai Mari- díjas rendezőjének, Béres Ferenc. Liszt Ferenc-díjas népdalénekesnek, ■ Csákány Mártának, a Pannónia Film­stúdió Balázs Béla-díjas .szinkronrendezőjének, De­meter Hedvignek, a Miskol­ci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Domahidy Lászlónak, a Ma­gyar Állami Operaház ma­gánénekesének, Fehér Mik­lósnak, a Vígszínház Jászai Mari-díjas díszlettervezőjé­nek, Gaál Évának, a Magyar Állami Operaház Liszt Fe­renc-díjas magántáncosá­nak, Gábor Pálnak, -a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrende­zőjének, Gémes Józsefnek, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező­jének, Gergely István Mun­kácsy Mihály-díjas belsőépí­tésznek, Győri Emilnek, a Pécsi Nemzeti Színház Já­szai Mari-díjas színművészé­nek, Hara László Liszt Fe­renc-díjas fagottművésznek, Haumann Péternek, a Ma­dách Színház Jászai Mari- díjas színművészének, Hor­József Attila-díj Ágh István költő, Csanády János költő, Csurka István író, Domokos Mátyás kriti­kus, Görgey Gábor író, mű­fordító, Győré Imre költő. Lázár István író, Szepesi Attila költő; Erkel Ferenc-díj Fever Mária, a Muzsika c. folyóirat felelős szerkesztője. Hidas Frigyes zeneszerző, Kocsin Miklós zeneszerző, — szakki (ezüst pénzzel és gyönggyel díszített nyakék), a sulcseme (ezüst pénzzel és gyönggyel díszített melldísz), tyevety (kagylóval, gyöngy- gyei és ezüstpénzzel díszített i'állszalag) és a csepcsuska (ezüst szálból készített nyak- ék, melldísz). A kiállított tárgyak jelen­tős részét ma már nem hasz­nálják. A csuvas népi hím­zés bár nem mindennapi viselet, azért nem merült fe­ledéibe. Jelenleg is sokan vannak olyan népművészek és szakemberek, akik az ősi .technikát, az ornamentikát és a színezést szívesen al­kalmazzák a mai körülmé­nyek között. Ez annak bizo- nyítéka. hogy a hímzés meg­felel mai ízlésünknek is. Csuvasiábán 1924-ben ala­kult meg az első háziipari szövetkezet és számuk azóta jelentősen növekedett. Köz­társaságunkban mindenki ismeri az algasevi „kénmin­ták” gyár termékeit, ahol a hagyományos hímzést alko- tóan továbbfejlesztették, sok új motívummal gazdagítot­ták, s ezzel második rene­szánszukat élik. Jekatyerina Jefremová, Csuvasia OSZSZK érdemes művésze, egész életét a csuvas népi hímzés felvirágoztatásának szentelte. Neki köszönhetjük az ősi ornamentika elemei­váth Tivadarnak, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színész-rendezőjének, Kaesr Gyuláné Lukáts Kató. grafi­kusművésznek, Kalmar Mag­dának, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekesének, Kiss­Roóz Ilona, Munkácsy Mi­hály-díjas keramikusmű­vésznek, Kiss Sándor Mun­kácsy Mihály-díjas szobrász­művésznek, Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola egyetemi ta­nárának, Lehoczky Évának, a Magyar Állami Operaház magánénekesének, Lengyel Györgynek, a Madách Szín­ház Jászai Mari-díjas ren­dezőjének, Luzsicza Lajos, Munkácsy Mihály-díjas fes­tőművésznek, Magyar Jó­zsefnek, a Magyar Filmgyár­tó Vállalat Balázs Béla-dí­jas operatőr-rendezőjének. Németh József Munkácsy Mihály-díjas festőművész­nek, Németh Sándornak, a Fővárosi Operettszínház Já­szai Mari-díjas színművészé­nek, Pécsi Ildikónak, a Rad­nóti Miklós Színpad Jászai Mari-díjas színművészének, Plesnivy Károly Munkácsy Mihály-díjas gobelinterve­ző iparművésznek, az Ipar- művészeti Főiskola tanszék­vezető egyetemi docensének, RodOs Ferenc zongoramű­vésznek, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola egye­temi tanárának, Ragályi Ele­mérnek, , a Magyar Film­gyártó Vállalat Balázs Béla- díjas operatőrének, Szécsé- nyi Ferencnének, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas vágójának, Tordy Gézának, a Vígszínház Já­szai Mari-díjas szín művé­szének, Tréfás Györgynek, a debreceni Csokonai Szín­ház Liszt Ferenc-díjas ma­gánéneit es ének. gyár Táncművészek Szövet­sége főtitkára, Simon Zol­tán, a Nemzeti Színház ze­nei vezetője, dr. Vargyas Lajos népzenetudós; Liszt Ferenc-díj Geiger György, a Magyar Rádió és Televízió Szimfo­nikus Zenekarának trombi­taművésze, Jandó Jenő zon­goraművész. Matuz István fuvolaművész. Nagy János, a Magyar Állami Operaház magánénekese. Szönyi Nóra, nek felhasználását a jelvé­nyek készítésénél. A kiállításon bemutatunk modern fazonú, férfi nép­művészeti ingeket, női ru­hákat, asztalterítőket, sző­nyegeket és különböző min­tájú függönyöket. Látható még itt a lakás díszítésére szolgáló különböző fafara­gás. amelyben a férfiak je­leskedtek. A XVIII. század­ban használatos merítőkana­lakon kívül láthatók még itt nyírfakéregből készült használati tárgyak, fonatok és a modern fafaragók al­kotásai is. A csuvas népmű­vészet alkotásai mellett a gondosan válogatott fotók segítségével bepillanthatnak a nézők szorgos népünk mindennapi életébe, és meg­ismerkedhetnek az élet min­den területén elért sikereik­kel, az SZKP által meghatá­rozott tervek, teljesítésével. A szovjet hatalom évei alatt átformálták a csuvas tájat és nagy sikereket ér­tek el a gazdasági építömun- ka és a kulturális élet terén. Most, amikor V. I, Lenin szü­letésének Itt), évfordulójára és köztársaságunk megala­kulásának Hl), jubileumára készüljünk, az egész szovjet néppel azon munkálkodunk, hogy az SZKP XXV. -kong­resszusának történelmi ha­tározatait es a X. ötéves a Magyar Állami Opera ház magánmneosa, Tqj;oay Ilona, a Magvar A'lami Opera ház magánénekese; Jászai Mari-díj Andorai Péter, a Népszín­ház színművésze, Balog i Zsuzsa, a Budapesti Gyer­mekszínház színművésze, Bodnár Erika, a Nemzeti Színház színművésze, Bor József, a győri Kisfaludy Színház rendezője, Donnert Károly, a Magyar Cirkusz és Varieté artistája, Gáli öt- gyi János, a Thália Színház színművésze, Hámori Ildikó, a Thália Színház színművé­sze, Hegedűs D. Géza, n Vígszínház színművésze. Ko­vács Zsuzsa, n Fővárosi O'pé- rettszí n há z szín mű vés ze, Padi István, a szolnoki Szig­ligeti Színház rendezője, Pákozdy János, a szolnoki Szigligeti Színház színművé­sze, Pataky Imre, az Állami Bábszínház színművésze, Pás Sándor, a Magyar Rá­dió rendezője, Radnóti Zsu­zsa, a Vígszínház drama­turgja, Sándor János, a kecskeméti Katona József Színház rendezője, Tímár Béla, a Madách Színház színművésze; Balázs Béla-díj Bednai Nándor, a Magyar Televízió rendezője, Czipauet János, a Pannónia Filmstú­dió filmvágpja, Deme Gábor dramatúrg, a Magyar Tele­vízió osztály vezető-helyettese, Horling Róbert fotóművész, a Magyar Távirati Iroda művészeti vezetője. Kardos Ferenc, a Magyar Filmgyár­tó Vállalat rendezője. Nagy József, a Magyar Televízió operatőre. Ne meny i Ferenc, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat operatőr-rendelője, Pásztor Erzsi, a Magyar •’ilmgyártó Vállalat színmű­vésze, Vifézy László, a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat rendezője, Wieber Marian­na, a Magyar Televízió jel­meztervezője; Munkácsy Mihály-díj Borbás Tibor szobrász- és éremművész, Dienes Gábor festőművész, Diószegi Balázs festőművész, Fürtös .Győrti<i keramikusművész, Horváth György művészetkritikus, Minya Mária iparművész, keramikus, Molnár Árpád ipari formatervező, Nagy Gábor festőművész, Paizs László szobrászművész. Sza­bados János festőművész,, Verebi Sándorné nyomott-; anyag-tervező, Veszprémi Imre szobrászművész. terv célkitűzéseit a gyakor-' latban valósítsuk meg. A Csuvas ASZSZK és Heves megye dolgozói kö­zött évről évre erősödnek a barátság ' szálai. A pártjaink között létrejött baráti kap­csolat felvétele óta eltelt évek barátságunk, testvéri együttműködésünk intenzív fejlődésének időszaka volt. Jelenleg mér 14 vállalat es intézmény kollektívája tart állandó kapcsolatot egymás­sal. A találkozások hozzájá­rulnák egymás eredményei­nek, kulturális, értékeinek tanulmányozásához. Nálunk szeretik az önök csodálatos' hazáját, országuk új szocialista arculatát, né­pük megingathatatlan esz­mei meggyőződését. Tiszte­lettel adózunk nagyszerű forradalmi hagyományaik­nak és örülünk a szocializ­mus építésében elért sikere­iknek. Delegációnk nevében ez­úton is őszinte hálámat fe­jezem ki az MSZMP Heves' megyei Bizottságának, a Mú­zeumi Igazgatóságnak azért a lehetőségért, hogy bemu­tathatjuk a magyar látoga­tóknak a csuvas népművé­szet alkotásait és köztársa­ságunk szorgos dolgozóinak eredményeit. Olga Tallja, nz SZKP Területi Bizottsága kulturális osztályának vezetője 1980. április 3., csütörtök A magyar kultúra napjai Jnnepélyes megnyitó Moszkvában dr. Körtvélyes Géza, a Ma Kiállítási kalauz £ csuvas népművészet Egerben 1980. évi irodalmi és művészeti díjak A á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom