Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-15 / 87. szám
cIZ clSZfcHlta» Tavaszf start az útépítőknél Túl sok Aszfaltburkolatot kap a Hatvantól Salgótarján felé vezető 21-es számú főút. Az autósztráda elkészülte után várhatóan megnő majd itt a forgalom a Mátra irányába. A felújítás augusztus végéig tart. (Fotó: Szabó Sándor) Bár a vállalati gazdálkodás új módszerei természetessé tették a piackutatást, egy útépítő vállalatnál mégsem gondolná az ember, hogy ez az egyik legfontosabb célkitűzés. Az Egri Közúti Építő Vállalatnál Holló László igazgató beszélgetésünkkor sokszor említette a piackutatás fogalmát. Pedig hát itt előre meghatározott építési, felújítási tervek szerint előre elosztott forintokért dolgoznak. — Ez igaz, de nálunk is fontos a gazdaságosság, a nyereség, az eszközök .kihasználása — mondta az igazgató. — Ez pedig a mi dolgunk, senki nem végzi el helyettünk. S ha a mostani, nehezebb beruházási viszonyok között is jól akarunk gazdálkodni, magunknak kell keresni a piacot azt kínálni, amit kérnek. Alkalmasnak kell lennünk a gyors átállásra is. A közúti építő vállalat három megyében dolgozik; tavaly már a működési területéhez tartozó összes lehetséges megrendelőt megkeresték ajánlataikkal az építésvezetőségek piackutatással megbízott szakemberei. Megkérdezték mindazokat, akik valamikor ügyfelek voltak, s akik akár kisebb munkákkal is számításba jöhetnek a jö- vőb°n. Jó felmérés volt ez egyúttal arra, hogy tudják: mit terveznek, tervezhetnek egyáltalán a beruházók, az üzemek, intézmények. Korábban ez a cég általában csak a nagyobb értékű munkákat vállalta, de tavaly már nem jelöltek meg alsó értékhatárt a megrendelések felvételénél. Mindent elvállaltak, s a munkák ésszerűbb csoportosításával igyekeztek gazdaságosan dolgozni. Persze az apró építések, felújítások így is legalább másfél milliós szállítási többletköltséget okoztak. Miért volt minderre szükség? Azelőtt — éppen az igények .miatt — egyoldalú profilt alakított ki, nagy teljesítményű aszfaltkeverő telepeket létesített a vállalat. Gyöngyösön az aszfaltgyár, ha teljes üzemben dolgozik, 50 tonnát termel óránként, az egerbaktai pedig negyven tonnát. Működik egy keverőtelepük Balassagyarmaton is. .Minderre fnár tavaly sem volt szükség: 1978-ban 380 ezer tonna aszfaltot gyártottak, 1979-ben 40 ezer tonnával kevesebbet. Némi vigasz, hogy a termelés ilyen mértékű visszaesése ellenére a vállalat tavalyi 53 milliós nyeresége még mindig negyedik helyet jelent a tröszti rangsorban. 'Az idei évben háromszáz- ezer tonna aszfaltra van szerződött megrendelése a vállalatnak. Körülbelül 60— 65 millió forintnyi munka lekötése hiányzik még a kitűzött tervek teljesítéséhez. Nem jobb a helyzet a tavalyinál, hasznos dolog volt tehát időben igazodni az új körülményekhez. Túl sok az aszfalt, kihasználatlanul állnak a nagy értékű keverőtelepek,- emiatt még az idén megkezdik a gyöngyösi aszfaltgyár áttelepítését Nógrádkövesdre. A téli leállást, a nagyjavítást követően jövőre a gépek már ott kezdik el újra a munkát. A balassagyarmati telepet felszámolják, s így az igényeknek jobban megfelelve, arányos elosztásban dolgoznak rriajd az aszfaltkeverők. Módosul a profil is. Hidakat és közműveket korábban nem nagyon épített ez a vállalat. de ahogyan az igények nőttek, — különösen Heves megyében — az erőket fokozatosan erre csoportosították át. 1977-b'en még mindössze tízmillió, 1978-ban 49 millió, tavaly pedig már 57 millió forint értékben építettek hidakat, közműveket. Az idén nagy ugrással már 75 milliót terveznek, de mint megtudtuk, akár százmilliós teljesítményre is akadna megrendelő. Ilyen munkákban jártas szakemberekre volna szükség; tavaly már kísérletet tettek a dolgozók átképzésére, az idén ennek a felkészítésnek mindenképpen nagyobb ütemet, kell vennie. A létszám egyébként az utóbbi évgkben fokozatosan csökken a vállalatnál. A megye építőiparának együttműködése, a vállalatok, szövetkezetek tavaly decemberben alakult társulása is jól jön a közúti építőknek. A kihasználatlan gépeket bérbe adják egymásnak, s összehangolt munkával gazdaságosabban dolgozhatnak. A fagykárok felmérése már megtörtérit a megyében, s a, hegyvidékeken. A közúti igazgatóságok megrendelései nyomán bizonyára bőven lesz a kijavításokkal dolga az útépítő vállalatnak. A tavaszi starttal együtt az idei legnagyobb munka, a 25-os út egri átkelési szakaszának építése is gyorsabb ütemet vett. A Ráckapu tér környékén dolgoznak a közúti építők, s mint az igazgató elmondta. az idén itt mindenképpen be kell fejezniük a munkát. Ha kevés az ember, átcsoportosítanak, de ez a beruházás nem késhet, minden feltételt biztosítani kell: ez tröszti utasítás. Elkezdik az Eger—Kere- csend közötti szakaszon a kapaszkodó sávok építését is. A Pásztó—Galyatető—Mátraháza útvonal korszerűsítése szintén az idei nagyobb feladatok közül való. A 21-es utat egyébként alkalmassá kell tenni a növekvő forgalomra, s ez a feladat a sztrádaépítéssel függ össze. A Hatvanig átadott M3-as autópályáról .lekanyarodva így majd Pest felől a Mátrába igyekvőknek nem kell behajtaniuk a városba. A közúti építőknek e nagy feladatok mellett is kell, hogy legyen energiájuk a megrendelőkhöz igazodva profilt módosító újabb intézkedéseket hozni. Az idei esztendő igazán alkalmat ad majd a bizonyításra ennél a vállalatnál is. Hekeli Sándor VENDEGÜNK VOLT Egyik felszabadítónk A felszabadulási évforduló alkalmából rendezett megyei ünnepségen számosán láthatták szűkebb hazánknak azt a kedves vendégét — aki a mellén, kétoldalt viselt egy sereg kitüntetést. A körcsarnok közönsége a rövid idő alatt nem sokat tudhatott meg róla. inkább csak találgathatta: vajon ki is az az ember, miért kapta a sok elismerést, s annyi között melyik lehet a legértékesebb ? Ennyi medál — méltán tehet bárkit érdekessé. A csuvasiai tsz-elnök. Berzukov Tyimofej Vasziljevics pedig — mert ő volt . az, aki any- nyiunkat kiváncsivá tett — különösen felkeltheti az érdeklődést, A markáns arcú férfi ugyanis a legendás III. Ukrán Front harcosa, volt egykor. Ritkaság Egerben egy ilyen találkozás, kiváltképpen, amikor kiderül, hogy az a katona — Magyarország szabadságáért is vérzett ... Az obsitos hádfi — nem oaesélgetős fajta. Kitüntetéseit csak ünnepnapokon viseli, s pihenőidejében is elég nehéz szóra bírni, ha á régi történetekről kérdezik. Mert a legkevésbé sem szeretné, ha holmi hősködőnek tűnne, s dicsekvőnek hinnék. Csupán baráti körben oldódik jobban s hajlik a beszédre. így sikerült jómagámnak iis közelébb férkőzni hozzá s valamivel jobban megismerni: — 1942 májusától vettem részt a fasiszták elleni harcokban — magyarázta — s o győzelem napjáig nem tettem le a fegyvert. Még Harkov alatt kezdtem, s innen nyomultunk társaimmal mindig előbbre. Részt vettem a sztálingrádi csatában. verekedtem Kurszknál. ott voltam Jugoszlávia felszabadításénál. átjöttem Nyu- gat-Magyarországon s a Ferlő-tónál kilépve a Dunántúlról, tovább mentünk Ausztriába ... Belgrád után ismerkedtem a számomra idegenebb kiejtésű városnevekkel, Nagykanizsával, Péccsel, s -no, el ne felejtsem: Székesfehérvárral. Ez utóbbit különösen sokáig emlegettük páncélos elvtársaimmal — akik között egyébként főhadnagyként, zászlóalj-párttitkárként tel-' jesítettem feladataimat —, mert úgy tartottuk: köny- nyebbségünkre esett kétszer is kiverni innen az ellenséget, mint egyszer kiejteni a várós nevét! Ki tudja, hogy már a hányadik alkalommal, most is jót derült a régi anekdotán. S mindjárt utána elmondta, hogy persze, látta a háborús időkről készült1 nagy sikerű filmet, az Álba Regiát is. Mi több: kedves moziélményeinek egyike! Szeretettel emlegette hazánkkal kapcsolatos szolgálatát — jóllehet éppen ezen a földön érte ,komolyabb sebesülése is. egy kis falunál, a határ közelében. Tizenegy kitüntetéséből — hatot a II. világháborúban tanúsított helytállásáért, hősiességéért kapott. A Lenin-rendet — a kolhozában elért termelési sikerekért adták. Azért a munkáért, amit 30 éve végez a szövetkezet élén. Annak a szövetkezetnek a veMái ha adamr mái veszem Amióta világ a világ, mindig így volt. Egészen másként értékeli a helyzetét az, aki elad és egészen másként az, aki venni akar. A mi példánk esetében azonban még valami egyéb is járul ehhez: bizonyos hátrányos helyzet. A lakásról van szó.- Aminek az értéke állandóan nő, dé ha visszaadom a tanácsnak, kiderül, hogy ez — nem igaz. ★ Gyöngyösön, a városi tanács szakigazgatási szervéhez ebben az évben többen adtak be kérvényt. Szeretnék meglevő lakásukat kicserélni. Nagyobbra, kényelmesebbre, mert a meglevőben már nem fér el a család. A kérést nem utasítják el. Sőt! — Nagy szükségünk van tanácsi bérlakásokra és tanácsi értékesítésű lakásokra is. Ha ilyet felkínálnak úgy, hogy helyette OTP-beruhá- zásban épült lakást kérnek, támogatjuk ezt a törekvést. Akitől a felvilágosítást kaptuk, dr. Jakab István, a városi tanács végrehajtó bizottságának a titkára. Még hozzátette az előbbiekhez: — Az is lényeges, hogy a lakásalapunk növekedjék. Gyakorlatilag tehát: az csak jó e hatóságnak, ha olcsóbb, lakások fölött rendelkezhet. Az. igénylők jó része ugyanis nem képes azt a pénzt előteremteni, amennyiért áz OTP-től- tud venni lakást. Akik pedig a várostól várják a lakásgondjuk megoldását, azoknak a száma kétezer körül mozog. Ha ezt az adatot összevetjük az otthont teremtő központi erőfeszítésekkel, akkor...! Nem nehéz kiszámítani, mikorra telhet le ez a mostani kétezer. ★ — A kérvényt, hozzánk kell beadni.. Igyekszünk mi.- nél gyorsabban elbírálni. De jogtalan előnyt senkinek sem biztosítunk. A lakáscsere előfeltétele pedig az, hogy a korábbi bérleményt, illetve: az úgynevezett „szövetkezeti” lakást a tanácsnak adja vissza az, aki a cserét kéri. A visszaadott lakás — kiutalható lakás. ■ A várakozó kétezer igénylő egyikének adható oda. Annyi, mintha megnőtt volna a lakáskeret. Az OTP beruházásában épült lakás ugyapis ' egészen más rendelkezésű. Még akkor is így igaz, ha a tanács és a pénzintézet között megállapodás szabályozza: hány ilyen otthonra jelölheti ki a vevőt a helybeli hatóság. Hogy miért olyan fontos' ez a megállapodás, az a mostani példánkból is kiderülhet. Emlékezik a régi frontharcos (Szántó György felvétele) zérkarában, amely szintén a Berzukov nevet viseli. A név — természetesen nem az övé. Testvérbátyja a. névadó. A fivér, aki a Szovjetunió hőse. A dnyeperi átkelésért... — Berzukov — mondta a bemutatkozásnál, az ismerkedéskor. Minden bizonnyal sokan megjegyezzük a nevet, el nem felejtjük! I Adva van egy tanácsi értékesítésű lakás, amit a köznyelv „szövetkezeti” jelzővel szokott felruházni. Erinek a tulajdonpsa kéri, hogy megvehessen egy OTP-lakást. Volt eddig két szobája, most hármat szeretne, mert a gyerekek. .. i Annak semmi • akadálya nem lenne, ha eladná az eddigi lakását és venne egy ' másikat az OTP-től.‘Ha kapna. Ha jutna neki is. — A szakértőink kijönnek a megyétől és megállapítják a leadásra felajánlott lakás értékét. Ezt már Körösi Géza, az OTP .gyöngyösi fiókjának vezetője közölte. A szakértőkre azért van szükség, hogy... Ez érthető. Azt is megnézik, hány év telt el azóta, hogy a lakást megépítették? Ennek megfelelően csökkentik az értékét. És ha maga értékesíti a tulajdonos a lakást? Akkor nem azt számolják ki, hogy az eltelt évek alapján menynyivel. csökkent, hanem azt, hogy mennyivel nőtt meg a lakás értéke. Itt a különbség. Mégis, miért mennek bele ebbe a „rossz üzletbe” a cserére jelentkezők? Kényszerből. ,Mindenekelőtt, hogy egyáltalán kapjanak — rövid úton — nagyobb lakást. Aztán: azért is, hogy mindazt a kedvezményt élvezhessék az OTP-lakásnál is, amit a korábbi lakásnál élveztek. Ha úgy tetszik: itt már a jól felfogott önös érdek is közrejátszik. ★ — A gyermekek utón járó szociálpolitikai kedvezmény azonban csak egyszer vehető igénybe — jelzi az OTP gyöngyösi vezetője. i — És ha a költözés után születik újabb gyerek a családban? — Akkor kérhetik a kedvezményt. Ide tartozik még, hogy ha a csere alkalmával még csak Az elmúlt esztendőben a korábbiaknál nagyobb mértékben szélesedett és tartalmában gazdagodott a brigádmozgalom, s a kongresz- szus, valamint hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója különösen szép eredményekre ösztönözte a mezőgazdasági szocialista brigádokat — mondták el a hét végén azon a tanácskozáson, amelyen a megye termelőszövetkezeteinek brígádveze- tői és a munkaverseny-bi- zottságok elnökei vettek részt Füzesabonyban. A vitaindító előadásban dr. Geri András, a TESZÖV titkárhelyettese hangsúlyozta, hogy szinte valamennyi termelőszövetkezetben alakultak olyan munkacsapatok, amelyek a szocialista cím megszerzését tűzték ki feladatul. Az elmúlt esztendőben például 49-cel több brigád szerveződött, így' ma már meghaladja a félezret a mezőgazdasági szocialista brigádok száma. Csaknem kilencezer tagjuk a megye mezőgazdaságában dolgozók 40 százalékát teszi ki, számuk mintegy ezerrel- nőtt. Feltűnően sok ifjúsági és női szocialista brigád alakult, de érdekes tapasztalata volt 1979-nek, hogy nemcsak a brigádok tettek ’ felajánlásokat, hanem azok is, akik semmilyen szocialista munkacsoportnak sem tagjai. A titkárhelyettes azt is elmondta, hogy ezen a fejlődési ütemen még tovább lendített a Sziklai brigád felhívása. A felszólalók —, köztük Antal Lajos, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára is — az idei év terveiről, a felajánlásokról és az időszerű tennivalókról szóltak. az egyik gyerek született meg. de kettőt vállaltak, akkor a „hiányzó” gyerekért már igénybe vett kedvezményt, azt a bizonyos harmincezer forintot „vissza kell fizetni”. És ha valóban megszületik a második gyerek, akkor „megkapják” a harmincezret. — A leadott lakásért kapott pénzt azonban nem lehet felvenni, azt azonnal be kell fizetni az új lakásra, az úgynevezett. „beugróba”. Fuccs tehát annak az elképzelésnek, hogy az ú.i lakás mellé még egy Ladát is össze lehet hozni a csere révén. A pénz csak az egyik számláról megy át a másikra. Nincs ideje megmelegedni se. ★ Eddig a példa. Ami azt. is jelzi, hogy az ügyintézés rugalmas is tud lenni. A tanácsnál is. Az OTP pedig csinálja azt, amit neki a rendelet .előír. Ha a rendelet fittyet hány a való életnek és oe- hunyja a szemét a tények-felett — a lakások értékének növekedésére nem hajlandó odafigyelni —, ez már nem az OTP ügye. \ Mert a realitás mit kívánna? Azt, hogy a cserére felkínált „szövetkezeti” lakásnál igenis vegyék figyelembe az értéknövekedést az alapösszegnél. . mint ahogy ezt teszik máskor, mindközönségesen. A múló évek okozta „kopást” pedig ebből az összegből vonják le. Mert a realitások tiszteié-- te nem csak az ,,^gyik oldaltól” várható el. Ugyanis az jutott az eszünkbe,. hogy azt a bizonyos rendeletet is emberek hozták, Valamikor. A világ pedig — ez is régi igazság — mozog. Ha jól sejtjük,. a rendelet is ennek a világnak a része. A tanácskozás második részében azoknak a brigádoknak a tevékenységét értékelték, amelyek kiemelkedő eredményt értek el az elmúlt évben. Külön is megemlítették egyebek közt a pélyi termelőszövetkezet gépszerelő szocialista brigádját, amely két és fél millió forint forgalmi értékű alkatreszt (msga gyártott le és így az .év folyamán mindvégig tudták a gépek folyamatos munkáját biztosítani. Vétkén az Erdei Ferenc szocialista brigád szakmai szemmel is kiemelkedő sikert ért el. A tehenészetben egy év alatt 2900 literről kis híján 3900 literre növelte a fejési átlagot (!) s mindezt a magyartarka fajtával érték ei. Mátradarecskén a brigádok felajánlásai nyomán 4,8 millió forinttal nagyobb bevételt biztosítottak a szövetkezetben. illetve energiát és nyersanyagot takarítottak meg. A gyöngyös- patai szocialista brigádok társadalmi munkája érdemel említést, ugyanis összeáen 12 ezer óra munkát végeztek munkaidőn kívül. Az Egri Csillagok Cecey Éva női brigádjában minden egyes tag legalább 40 óra társadalmi munkát végzett, főleg óvodákban és bölcsődékben. A tanácskozáson mintegy negyven szocialista brigád kapta meg a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének oklevelét és pénzjutalmát, továbbá kilenc tsz-vezető, verseny bizottsági elnök munkáját jutalmazták. ,Nwww&} G. Molnár Ferenc FÉLEZER SZOCIALISTA BRIGÁD Tanácskozás a munkaversenyről, a holnap feladatairól (gyóni) 1980. április 15.. kedd
