Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANAQS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 80. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. április 4., péntek A35. éwímduíém Felvonták az Állami Zászlót — Koszorúzás a Szabadság téri hősi emlékműnél — Megyei diszün­nepség Egerben Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából országszerte változatos prog­ramú, szinpompás ünnepsé­gekre "kerül sor. A jubileu­mot megelőző napon, április 3-án a Parlament előtti Kos­suth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták az Állami Zászlót. Az ünnepi aktus befejezéseként a dísz­egység és a zenekar díszme­netben vonult el a Magyar Népköztársaság Állami Zász­laja előtt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök áll­tak díszőrséget. Zászlófelvo- nási ünnepség volt csütör­tökön reggel a Gellérthe­gyen. a Felszabadulási Em­lékműnél is, ahpl a magyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaját vonták fel, szintén katonai tisztelet­adással. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa április 4-e alkalmá­ból csütörtökön délelőtt ko- szorúzási ünnepséget rende­zett a Szabadság téri hősi emlékműnél. Az ünnepségen megjelentek az MSZMP Po-' litikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titká­rai, a KEB elnöke, továbbá a Központi Bizottság, az El­nöki Tanács és a kormány számos tagja, politikai, gaz­dasági és kulturális" életünk vezető személyiségei. Az ün­nepségen részt vettek a Bu­dapestre akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői is. Április 3-án, hazánk fel- szabadulásának 35. évfordu­lója tiszteletére a Magyar Szocialista Munkáspárt He­ves megyei és Eger városi Bizottsága, valamint a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnöksége dísz­ünnepséget rendezett Eger­ben. a városi sportcsarnok­ban, amelynek homlokzatán Éljen a kommunizmus és a béke jelszavú transzparens díszelgett. A csaknem ezer­ötszáz fős ünneplő közönsé­get befogadó sportcsarnok­ban szinpompás. a jubile­umhoz méltó dekoráció előtt helyezkedett el a díszünnep­ség elnöksége. A középen ragyogó vörös csillagot, két évszám — 1945 és 1980 — fogta közre, mindezt vörös és nemzetiszínű drapéria ölelte körül. A csarnok két oldalfalán egy-egy zászlósor­ból emelkedett ki a jubile­um két jelmondata: Éljen pártunk és népünk megbont­hatatlan egysége! — Kö­IVC-JJ V lőCIUl L, d/. Cldljcuu 5AU­cialista brigádok vezetőit —, s az ünnepség valamennyi résztvevőjét Schmidt Rezső, az MSZMP Eger városi Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte. A magyar és a szovjet ""Himnusz elhahgzása után Virágh Tibor előadóművész szavalta el Garai Gábor Űj kor nyitánya című versét, majd a megnyitó szavak után Vaskó Mihály, a me­gyei pártbizottság első tit­kára mondott ünnepi beszé­det. (A jubileum jelentősé­gét méltató ünnepi beszéd szövegét lapunk 3. oldalán közöljük). Vaskó Mihály nagy taps­sal fogadott szavai után Be- vorg Barbatovics Garibdzsan- jan. az SZMBT-delegáció ve­zetője emelkedett szólásra, méltatva a két nép barátsá­gának, a baráti társaságok szoros együttműködésének je­lentőségét, a testvéri kap­csolatok megbonthatatlan- ságát. Ezt követően Pet­rov Alekszandrov Petrovics a csuvas, Ivan Kolev Ivanov pedig' a targovistei testvér­megye dolgozóinak, kom­munistáinak üdvözletét tol­mácsolta, s átnyújtotta me­gyénk vezetőinek a népek barátságát szimbolizáló aján­dékokat. A hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója, alkal­mából ■ rendezett: megyéi dísz- ünnepség első része Schmidt Rezső zárszavával, illetve az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Az est további .részében a díszünnepség résztvevői megtekintették a hazánkban ideiglenesen állomásozó Dé- 1; Hadseregcsoport Művész­együttesének a jubileum al­kalmából összeállított műso­rát. . Losonczi Pál ünnepi beszéde A magyar történelem kiemelkedő eseményére, 1945. áp- "*rilis 4-re, felszabadulásunk napjára emlékezünk. Ezer év után — 400 éves idegen elnyomásnak véget vetve —. ez a nap hozta el népünknek a szabadságot, adta vissza független államiságunkat, és lett győztes szocialista forradalmunk alap­ja — kezdte ünnepi beszédét az Erkel Színházban megren­dezett ünnepségen Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, majd így foly­tatta : — emlékezve az emberöltő előtt történtekre, az azóta megjárt útra', első gondolatunk a mélységes hála a világ első szocialista állama, a nekünk szabadságot hozó Vörös Had­sereg és katonái iránt. A kegyelet és a tisztelet érzésével hajtjuk meg a vörös és a nemzetiszínű zászlót az elesett hősök dicső emléke előtt. Harmincöt év már történelmi korszak, emberöltőnyi idő.'Elegendő távolság ahhoz, hogy .véleményt mondhassunk: mennyiben váltotta be akkori várakozásainkat az azóta el­telt idő. Szokatlan, látszólag önmagának ellentmondó hely­zet uralta az élet hétköznapjait. Az öröklött társadalmi-po­litikai elmaradottságot, a háborús pusztítás iszonyata tetőz­te. Hatszázezer magyar ember életét oltotta ki a háború, és az anyagi kár 4—5 békeév nemzeti jövedelmével volt egyen­lő. Ebbe a komor világba öntött hitet a meggyőződés ellen­állhatatlan erejével "a kommunisták jelszava: „Lesz magyar újjászületés!” Ez a jelszó sokkal többet foglalt magában, mint a háborús pusztítás pótlását. Érezhetően benne volt ebben a társadalmi újjászületés, a társadalmi megújulás feszítő gondolata és égető igénye. A magyar kommunisták álltak az élére mindannak, ami az adott történelmi pillanatban a haladás irányába mutatott. Fegyvertársaik és szövetségeseik voltak mindebben népünk legjobbjai: a két munkáspárt egye­sülésével osszekovácsolódtak a történelrrtileg vezetésre hiva­tott munkásosztály erői. A haladás mellé álltak a paraszt­ság, az értelmiség széles rétegei. Népünk egésze a maga erőfeszítéseinek gyümölcsét érzi a 35 év eredményeiben. Természetesnek tartja, hogy létbiz­tonságban él, dolgozhat, tanulhat, művelődhet. Természetes­nek tartja, hogy kiterjedt szociális gondoskodás veszi körül. Tudjuk azonban, hogy az általános szjntmagasság nagy kü­lönbségeket takar, hiányosságokat, néha mulasztásokat is. Tudjuk, hogy a társadalom némely rétege, az élet egyes te­rületén élő emberek és családok az általánostól eltérő, an­nál kedvezőtlenebb viszonyok között vannak, esetleg szük­séget is szenvednek alapvető javakban. Tudjuk, hogy még nem mindenkinek életszükséglet a munka. Harmincöt év már a történelmi léptékkel mérve is kor­szak, amely bőséges és megbízható társadalmi, politikai, ta­pasztalatok leszűrésére nyújt lehetőséget. Mindenekelőtt a maga valóságában kell látnunk és értékelnünk a szabadsá­got, nemzeti függetlenséget hozó Szovjetunió jelenlétét az új honfoglaláskori magyar életben, a magyar történelemben, az ország fejlődésének alakulásában. A magyar nép legjobb, forradalmi lelkületű fiai — mindenekelőtt a kommunisták — a párt alakulásának pillanatától tudatosan vallották, hogy a nemzet sorsa akkor halad jó úton, ha a szomszéd népek­kel barátságban, a haladás erőivel, elsősorban a Szovjet­unió népeivel testvéri együttműködésben él. Az agresszív imperialista nagytőkés körök mérgezik a nemzetközi légkört, megpróbálják kikezdeni az enyhülést, semmivé tenni a békés egymás mellett éles eddigi eredmé­nyeit. Elveinkhez híven,"mi változatlanul a békén munkál­kodunk. A Varsói Szerződés országaival együtt változatlanul készek vagyunk a helsinki záróokmány szellemének megfe­lelően a kétoldalú .kapcsolatok erősítésére és bővítésére, a, politikai, gazdasági és kulturális érintkezés fenntartására es fejlesztésére a tőkés országokkal. Belpolitikai 'életünk kiemelkedő eseménysorozata fele­ződött be a XII. pártkongresszus munkájával. A kongresszus állásfoglalásai közül itt csak emlékeztetni akarok a legfon­tosabbra: a párt legmagasabb fóruma igent mondott a vég­zett munkára, s arra, hogy a jövőben folytassa eddigi poli­tikai fő irányvonalát, a XII. kongresszuson elfogadott prog­ramnyilatkozatban rögzített távolba mutató célokkal, a Múltunk, jelenünk már a jövendő arculatát is sejteti: a fejlett szocialista társadalom felépülését, a tudományos műszaki forradalom legújabb eredményeinek kiterjedt alkal­mazását, gyümölcsözőbb munkát, az egyéniség sokoldalú ki­bontakozását és érvényesülését. Belátható közelségbe került nag.y nemzeti-történelmi művünknek az a korszaka, amely­nek megalapozásán fáradtságot nem ismerve dolgoztunk, eredményeit, hozamát gyermekeinkkel együtt féltve őrizzük, s amelynek bevégzését rájuk és unokáinkra hagyjuk — mon­dotta befejezésül Losonczi Pál. 1980. június 8. Országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választása Az országgyűlés legutóbbi ülésén hozott határozatában június 8-val befejezettnek nyilvánította munkáját. A Maavar Népköztársaság El­nöki Tanácsa ennek alapján márciusi ülésén, az alkot­mány és a választási tor- fény rendelkezésének megfe­lelően az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok álta­lános választását 1980. június 8-ra tűzte ki. (A Minisztertanács a vá­lasztási törvénynek ez évi végrehajtása rendeletéről közleményünk lapunk 2. ol­dalán jelenik meg). Koszorúzási ünnepség Egerben Pattogó ütemű indulók, munkásmozgalmi dalok kö­szöntötték csütörtökön dél­után az egri Felszabadulás térre érkezőket. A zászló­díszbe öltözött teret a me­gyeszékhely üzemeinek, vál­lalatainak, intézményeinek, iskoláinak képviselői vették körül. A Felszabadulási Em­lékmű talapzatához feszes díszlépésben vonultak fel a díszőrség tagjai, majd az ötágú csillagot körülölelő oszlopsor előtt felsorakqztak a koszorúzók. Pontosan négy órakor felhangzott a ma­gyar és a szovjet Himnusz, majd sor került a kegyelet és a hála virágainak, koszo­rúinak elhelyezésére. A me­gye kommunistái nevében Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság, Schmidt Re­zső, a városi és Habéra Lász­ló. az. egri járási pártbizott­ság első titkára koszorúzott. A Szovjet—Magyar, illetve a Magyar—Szovjet Baráti Társaság koszorúját Bevorg Barbatovics Garihdzsanjan, az SZMBT örmény tagoza­tának elnöke é.s dr. Lukács István, az MSZBT Országos Ügyvezető Elnökségének tagja helyezte el az emlék­műnél. Koszorút helyezettel ' a csuvas testvérmegyei de­Megycnk kommunistáinak kép viselői tisztelegnek az emlékm ű talapzatánál (Fotó: Szántó György) legáció nevében Petrov Alek­szandrov Petrovics, az SZKP Csuvas Területi Bizottságá­nak titkára, valamint Be- zsukov Tyimofej Vasziljevics kolhozelnök, a küldöttség tagja. A bulgáriai Targoviste küldöttségének két tagja, Ivan Kolev Ivanov, a BKP Targoviste megyei Bizottsá­gának titkára és Pavel Ko­lev Pavlov, a Bolgár—Ma­gyar Barátság Agráripari Egyesülés elnöke helyezte el a következő koszorút az em­lékmű talapzatánál. A továbbiakban elhelyez­ték az emlékezés koszorúit a megyei, a városi és a já­rási tanács, a Hazafias Nép­front, a KISZ, az SZMT, va­lamint a fegyveres testületek képviselői, s virágcsokrok­kal rótták le kegyeletüket a megyeszékhely dolgozói, il­letve a tanulóifjúság küldöt­tei. A nap folyamán koszo­rúzási ünnepségre került sor az ismeretlen szovjet katona népkerti szobiénál, valamint az állami temetőben levő ka­tonai síremléknél is. / zöntjük hazánk felszabadít­ásának 35. évfordulóját! Pontosan este hat órakoi 'foglalta helyét u díszün- épség elnöksége, amelynek agjait — köztük Vaskó Mi ályt, az MSZMP Központ: illenőrző Bizottságának tag­at, a megyei pártbizottság Iső 'titkárát, Barta Alajost s dr. Sípos Istvánt a me- yei pártbizottság titkárait lorkó Józsefet, Fekete Gyöt ■ ndrét. Király Józsefnét. Pá- inkás Ferencet. Skultéti Já- ost.. Szeliczki Józsefet,' dr: zücs Lászlót és Tóth Mihályt megyei párt-végrehajtöbi- ottság tagjait, Bede Sándor­ét. dr. Csapó Istvánt, Fejet stvánt, Kovács Jánost, Ró­za Imrét, Molnár Jánost, iomoszlai Lászlót, Rabóczki .ajost, Szarvas Aladárnét, zücs Józsefnét, dr. Varga ánost és dr. Vasas Joachi- lot, az egri városi párt- égrehajtóbizottság tagjait, 'etrov Alekszandrov Petro- icsot, az SZKP Csuvas Te- ületi Bizottságának titkárát, csuvas testvérmegyei de- ígáció, Ivan Kolev Iva.no- ot, a Bolgár Kommunista árt Targoviste megyei Bi- ottságának titkárát, a bol- ár testvérmegyei delegáció 5 Bevorg Barbatovics Ga- ibdzsanjant, a Szovjet—Ma­far Baráti Társaság örmény igozatának elnökét, az ZMBT delegációjának ve- etőjét, dr. Lukács Istvánt, Magyar—Szovjet Baráti ársaság országos ügyvezető Inökségének tagját, -vala- lint a megye és ger. város párt- és álla­ti vezetőit, a munkásmoz- alom veteránjait, a tömeg- :ervezetek és lömegmozgal- :ak, a fegyveres testületek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom